Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
és A szocialista világrendszer az SZKP XXIV. kongresszusa Elkészült a pedagógus bérrendezés végrehajtási utasítása i. Az elmúlt félévben a tizennégy szocialista ország közül hét kommunista és munkáspártjának kongresszusa állította össze mintegy fél évtizedes tevékenységének mérlegét. Időbeli sorrendben képet kaphattunk a Koreai Munkapárt, az MSZMP, az SZKP, a Bolgár KP, a CSKP, a Mongol Népi Forradalmi Párt és az NSZEP tevékenységéről. Nemzetközi súlya és szerepe, gazdasági ereje és hatalmas tapasztalata alapján közülük is kiemelkedő jelentőségű az SZKP március végén, április elején lezajlott XXIV. kongresszusa, amely a legátfogóbb és legmélyebb elemzést adta az éppen negyedszázados szocialista világrendszer helyzetéről, dinamikus fejlődéséről. A szocialista világ — hangsúlyozta a KB referátuma —, olyan tapasztalatot adott át a kommunista és munkásmozgalomnak, amely valóban történelmi jelentőségű. Ezzelössze- függésben az SZKP kongfesz- szusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista társadalmi rend bebizonyította nagy életerejét a kapitalizmussal folyó történelmi párharcban. Igazolódott a kommunista , és munkáspártok 1939. évi nemzetközi tanácskozásának következtetése. amely szerint ..a szocialista világrendszer az antiimperialista harc döntő ereje”. A szocialista világ- rendszer óriási mértékben előmozdítja az olyan, valameny- nyi nép számára életbevágóan fontos feladatok megoldását, mint az új világháború megakadályozása. Az SZKP kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított a szocializmus általános törvényszerűségei .és nemzeti sajátosságai összhangjára, amikor rámutatott, hogy: „a szocializmus építésének sikerei sokban függnek a. társadalmi fejlődés általános és sajátos nemzeti szempontjainak helyes összehangolásától. A szocializmushoz vezető utat. s annak fő vonalait olyan általános törvényszerűségek határozzák meg, amelyek valamennyi szocialista ország fejlődését jellemzik. De az általános törvényszerűségek hatása különböző, a konkrét történelmi viszonyoknak, nemzeti sajátosságoknak megfelelő formában nyilvánul meg. Az általános törvényszerűségeknek és az egyes országok konkrét történelmi sajátosságainak figyelembevétele nélkül nem lehet építeni a szocializmust”. / A szocialista országok mindenekelőtt óriási mértékben növekvő gazdasági potenciáljukkal gyakorolnak mind erőteljesebb hatást a szocialista Világ 'általános fejlődésére,- a nemzetközi helyzetre a két világrendszer párviadalára. Az 'imperializmust több század Választja el az első polgári forradalmak és az ipari fórra-, dalom korától. A szocializmus története viszont csupán fél ’évszázados, sőt a szocialista világrendszer kialakulása alig ■negyedszázados. Mégis, az egymással szemben álló két rendszer helyzetét ma a következő, főbb adatok jellemzik: ... . A fejlett tőkés országok és gyarmataik a Föld területének 9 százalékát foglalják el. s ezen 540 millió ember él. A szocialista országokra a Föld területének 26 százaléka jut. 1210 millió emberrel. A világ Ipari termelésének teljes volumenéből a tőkés országok részesedése körülbélül 54 százalék, a szooialista országoké csaknem 40 százalék. A szocialista országok gazdaságának növekedési üteme túliszárnyalja a tőkés országokét. A legdinamikusabb a fejlődés !a KGST-országokban, ahol az ipari termelés volumene 1950— 1969 között csaknem 6,3-szere- sére növekedett, a fejlett tőkés országok 2,7-szeres növekedésével szemben. A KGST- orszá gokra, amelyek lakossága a Föld népességének mindössze egytized része, ma a világ nemzeti jövedelmének 25 százaléka jut, a világ ipari termelésében való részesedése pedig 1950-től napjainkig egyötödről egyharmadra emelkedett. Mindamellett a szocialista országoknak még sokat kell tenniük azért, hogy a tudományos-technikai haladás meggyorsuljon, hogy nagyobb ütemben növekedjen a munka termelékenysége és a társadalmi termelés hatékonysága. Nem titok, hogy ebben, a te- ikintetbén elmaradunk még a fejlett tőkés országok és kü-, ' Ionosén az Egyesült Államok mögött. A KGST-örszágokban a tudomány és a technika legújabb vívmányainak meghonosítása, új kapacitások üzembehelyezése sokszor túlságosan elhúzódik, s lassabban halad, mint a fejlett tőkés, országokban. De ez a helyzet történelmileg nézve, átmeneti jellegű, korántsem az imperializmus természetéből fakad. Hiszen a szocialista országok nemcsak a termelés abszolút volumene tekintetében zárkóznak fel a fejlett, tőkés országokhoz, hanem a munkatermelékenység emelkedésének ütemét . tekintve is gyorsabban fejlődnek. Az európai KGST-országok ipari termelésének átlagos évi növekedése 1961—65 között 7,7 százalék volt, 1966—69 között pedig 8 százalék, a nemzeti jövedelem növekedésé ennek megfelelően 5 százalékról 6,6 százalékra emelkedett. VÁRNAI FERENC (Folytatjuk) Tegnap megnyílt a KISZ II. országos népművészeti alkotótábora Domboriban, a KISZ megyei bizottságának „Mátai Antal” vezetőképző táborában megnyílt a második országos népművészeti alkotótábor, amelynek 50 ifjú népművész résztvevője 18 megyéből és a fővárosból érkezett. Az idei táborozok között szép számmal van-, nak olyanok, akik a KISZ KB és a KISZ Tolna megyei Bizottsága első népművészeti alkotótáborában tavaly már dolgoztak. A tábornyitásra tegnap ünnepélyes külsőségek között került sor. Nyomban ezután megalakult a négy szekció. Az 1971-es nyáron' ifjú népművészeink hímző, szövő; faragó és fazekas szekciókban dolgoznak július 26-ig bezáróan. Ekkor kerül sor az „itt készült munkák kiállításának megrendezésére. A fiatalok 27-én, vasárnap búcsúznak a tábortól. A népművész alkotótábor nyitó ünnepségén részt vett dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, Szabó Géza, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Simon László és Bakonyi György, a KISZ KB osztályvezető-helyettesei, valamint a Népi Ipar- művészeti Tanács képviselője is. A vendégeket és az alkotótábor lakóit Ka- czián János táborvezető, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd Simon László, a KISZ KB nevében kívánt a tavalyihoz' hasonló sikereket az ifjú népművészeknek, akik ma már munkához is látnak. Emelkedő, magasabb pótlékok Elkészültek a művelődés- ügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításai, amelyek — a kormány határozata alapján — intézkednek az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és más dolgozók munkabérének, továbbá a túlmunkadíjaknak a megállapításáról. Az utasítások magukban foglalják a törzsfizetésre, a különböző címéken adható pótlékokra, valamint a letelepedési segélyre vonatkozó előírásokat. A bérrendezés lebonyolításával kapcsolatos főbb tudnivalókról, az életbelépő leglényege- sebb változásokról tájékoztatták az^ SITI munkatársát a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei. Elmondották, hogy a bérrendezéssel módosult a korábbi bérrendszer is. Ezentúl a 8. illetve a 10. korcsoport helyett három bércsoport lesz. A bércsoportba sorolásnál a tényleges munkaviszonyba töltött időt veszik figyelembe és ugyanez az alapja 19/1. január l~f°l, kezdődően a hároméven- kenti kötelező (automatikus) alapberemelésnek is. Az eddigi merev, osztály- vagy tanuló- ietszamhoz kötött tételes vezetői pótlékok helyett alsó- felsohatáros pótlékokat vezet- nek be. Hasonlóképpen az eddigi teteles működési pótlékok helyébe — a mennyiségi ,e®. ™nosegi munka jobb megkülönböztetése érdekében — ugyancsak alsó-felsőhatáros Svénybe! PÓUékok lépnek A bérrendezés végrehajtásá- h°z ~„az egységes eljárás biztosítására —• irányelveket állítottak össze. Az új bérrendszer az eddigieknél nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a munkabért a végzett munka mennyisége és minősége szerint — egyéni mérlegelés alapjan — differenciáltan állapítsák meg. A törzsfizetés emelésének mértéké a képesített pedagógusok esetében 12 százaléknál de legalább havi 290 forintnál, egyéb oktatásügyi dolgozóknál száz forintnál nem le- íjf* kevesebb. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták, hogy az említett kötelező emelés és a 20 százalék (a képesített pedagógusok törzsfizetése ugyanis átlagosan 20 száza- lekkal emelhető) közötti különbözeiét kell az irányelvek alapjan differenciáltan szétosztani a pedagógusok között. A tőrzsfizetések megállapításánál a differenciálás legfőbb mereeje a pedágógusok iskolában végzett oktató-nevelő munkája. Elsősorban azokat a pedagógusokat részesítik előnyben, akik kiemelkedő oktató- nevelo munkát végeznek; keresik és eredményesen alkalmazzak a hatékonyabb peda- gogiai módszereket, politikailag es szakmailag rendszeresen kepezik magukat és részt vesznek a munkaközösség te- megkülönböz- íf*t*'l. «Reimet fordítanak a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi eredményeinek ja- vitasara. Arányosan magasabb fizetést kaphatnak azok a pedagógusok is, akik jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági mozgalom munkájában valamint a honvédelmi neve- es feladatainak végrehajtá- saban; rendszeresen részt vesznek a pályaválasztási munkában; eredményesen dőlÍZfáSh a ta"yai és falusi kisiskolákban. Magasabb törzsfizetest lehet és célszerű bizto- Ä*. azokAak a hiányszakos (például matematika, fizika idegen nyelv, mérnöktanár^ közgazdász stb.) pedagógusoknak is, akik magas szinten, kiemelkedően látják el oktatónevelő munkájukat. Az irányelvek hangsúlyozzák: a gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak törzsfizetését úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a speciális feladatok megvalósításában, a nevelootthonok nyitottságának megteremtésében, a gyermekek differenciált iskoláztatásában, munkára nevelésében és az életre való felkészítésében elért eredményeket. Magasabb bért kell biztosítani a gyermekek képesség- fejlesztésében kiemelkedően közreműködő szakos nevelőknek, valamint a kiváló teljesítményt nyújtó pedagógiai szakosoknak, pszichológusoknak, hivatásos pártfogóknak, nevelőszülők felügyelőinek, szakosodó és oklevélszerző továbbtanulásban részvevőknek. Az átlagosnál magasabb törzsfizetés illeti meg a gyógypedagógiai intézményekben dolgozók közül a súlyosabb fogyatékosok oktatását vállaló nevelőket, gyermekfelügyelőket. A gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő alkalmazottaknál a képzettség és a végzett munka arányában kell differenciálni. A pótlékok megállapításánál az alsó és felsőhatáros bértételek jó lehetőséget adnak a megkülönböztetésre, a minőségi munka nagyobb arányú anyagi elismerésére. A működési pótlékok közül az osztályfőnöki pótlék az első besorolás alkalmával 100 forint lehet. A pótlékok emelésének aránya — a területi pótlékot kivéve — általában- nem haladhatja meg a ?0 százalékot. A területi pótlék jogosultságának és összegének megállapításakor elsősorban a pedagógusok mostohább élet- körülményeit, a települések út-, közlekedés- és lakás- viszonyait, valamint az ellátás lehetőségeit kell figyelembe venni. A kisiskolák képesített pedagógusokkal történő ellátását szolgálja a megváltozott ösz- szegű letelepedési segély is. Ezt elsősorban olyan helységekben célszerű megállapítani, amelyekben a pedagógusok területi pótlékra is jogosultak. A letelepedési segély összege 2000-től 10 000 forintig terjedhet, s ez a segély egy alkalommal adható. A mostani bérrendezés különösen kedvezően érinti a pályakezdő pedagógusokat, akiknél a törzsfizetés alsó határát 25—30 százalékkal (az egyetemi végzettségű tanárokét 1500-ról 1900 forintra, a főiskolai végzettségű tanárokét 1400-ról 1750 forintra, a tanítókét 1230-ról 1600 forintra, az óvónőkét 1100-ról 1450 forintra) emelik. Az irányelveket tartalmazó dokumentum aláhúzottan felhívja a figyelmet, hogy a bérmegállapítás során messzemenően érvényesítsék a demokratizmus követelményeit biztosítsák a besorolás tantestületen belüli „nyíltságát, a differenciálás igazságosságát. A Művelődésügyi Minisztérium a végrehajtási utasításhoz — az irányelveken kívül •— külön bértájékoztatót is kiad, hogy könnyítse az utasításban meghatározott felada- •> tok megoldását, a csaknem 170 000 oktatásügyi dolgozót érintő fizetésrendezés zavartalan lebonyolítását. (MTI)
