Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

Séta az alkatrész körül KORUNK Az öregedés fővádlottja Régen ismert kémiai jelenség új megfogalmazásban és új műszer, új módszer villanásnyi mozzanatok vizs­gálatára — ezek együtt ültették a vádlottak padjára a szabad gyökö­ket. Súlyos gyanú terheli őket: az öregedés okozását kívánják rájuk bi­zonyítani. Eddig sikerrel. A teljes bi­zonyítást a további bűntevés elhárí­tása követheti: a szabad gyökök megkötésével a fiatalság megőrzése A szervezet konyhája Az öregedést is ügy lehet si­kerrel kutatni, ha valamikép­pen sikerül „megállítani azx időt”. Meg kell ragadni és szemügyre venni a szervezet vegykonyhájának szereplőit — egyenként és együtt. Elemezni szüntelen mozgásukat, egybe­kapcsolódásukat és különválá­sukat, fantasztikus körtáncuk számlálhatatlan alakzatát, tel­jes koreográfiáját. Vajon me­lyikük a bűnös az öregedés­ben? Az öregedés előidézésé­nek gyanújával terhelt első­rendű vádlottak legújabban a szabad gyökök. A. vegytani fogalmak közül a gyök még nemrégen is bi­zonyos atomokat, illetve atom­csoportokat jelentett; a mole­kulák azon szerkezeti- elemeit, amelyek kémiai átalakulás ese­tében összetételük és tulajdon­ságaik megtartásával mennek át egy másik molekulába. (Eb­ben az értelemben egy atom esetében egyszerű, míg több atomról szólva összetett gyö­kükről beszélték.)-A szó jelen­tése.időközben, megváltozott. A gyök mái értelme: villamosán semleges atom vagy atomcso­port, amely nagy reakcióképes­sége folytán rendszerint csu­pán ár" másodperc tört részéig létezik szabad állapotban, s ek­kor illeti meg a „szabad gyök” hév. (Szerves vegyületekben, terheli' okok miatt élettartama viszonylag hosszabb is lehet.) „At. idő megállapítására” te­hát ezért van szükség! A súlyos vád gyanúsítottját nem könnyű felisrherni és tetten érni... Érthető, hogy a — mai érte­lembén vett — szabad gyökök kufátása már széles körben folyt, amikor a kérdés bioló­giai-élettani jelentőségéről még semmit sem tudtak. Végre 1945-ben felfedezték, hogy a szabad gyökök reakcióját — tehát a vegyi folyamatokban való részvételét — sajátos je­lenség, az elemi részecskék vi­selkedéséből fakadó ún. elekt­rospinrezonancia (ESR) kíséri. Több, mint egy évtizeddel ké­sőbb: 1957-ben sikerült azután olyan berendezést kidolgozni, amellyel mérni tudják a ter­mészetes vizes közegben — a szervezetben, a sejt- vagy szö­vettenyészetekben — végbe­menő biokémiai folyamatok ESR-jét A gyökök „sze mély azon ossága99 Azóta a kutatók kiderítették, hogy a szabad gyökök számos biológiai folyamatban töltenek be fontos közbülső szerepet A vizsgálatok meglehetősen bo­nyolultak, ezért csak néhány biológiai rendszert tanulmá­nyoztak végig, teljes alapos­sággal. Javarészt tisztázták azonban a szabad gyökök sze­repét az ionizáló sugárzás ha­tásában (vagyis a sugárkároso­dásban), valamint a sejtek energiafelszabaditással járó oxidációs folyamataiban. Meg­állapítottak összefüggéseket a biológiai reakciók sebessége és a szabad gyökök között, nyo­mon kísérték a gyökök szere­pét — szereplésük időbeli egy­másutánját, sorrendjét — a fo­lyamatokban, és számos eset­ben megállapították a gyökök „személyazonosságát” is. Lényeges például az a meg-, állapítás, hogy az élő sejtek­ben az ionizáló sugárzás hatá­sára szabad gyökök keletkez­nek és azok elváltozásokat okoznak a sejtmag örökletessé- gét hordozó anyagában, a DNS-ben; az elváltozások kro­moszóma-károsodással járnak. Különféle kénvegyületek nagymértékben védik a sejte­ket a sugárkároktól s ugyan­ezek az anyagok különösen gyorsan megkötik a szabad gyököket. Egészséges, sugárár­talomnak ki nerh tett kísérleti egerek életét egy ismert sugár­védő thiovegyülettel, a kéntar­talmú MEA-val sikerült meg­hosszabbítani! Más kísérletek­ben pedig a besugárzás gyor­sította az egerek öregedését. Az ESR-mérések szertnt a sugár­zás hatására nagy mennyiség­ben keletkező szabad gyökök a kéntartalmú fehérjékben kárt okoznak és ezzel fontos élet- folyamatokat gátolna. Számos kutató magyarázza a természe­tes öregedést — legalábbis Szovjet mír:iM; :k ultrahangos rep.'dés.vizsgáló készülékét szer­kesztettek a Kiesel-motorok hibái»f.k felderítésére, a törések meg­előzésére. A váratlan törések kiindulópontjai mindig azok a szemmel nem látható hajszálrepedések szoktak lenni, amelyek e műszerrel már jó előre kimutathatók. Ar autó-, hajó- és mozdony- motorok nagy igénybevételnek kitett, kifáradásra leginkább hajla­mos..-alkatrészeit rendszeresen ellenőrzik a repedésvlzsgáló készü­lékkel. Úgynevezett keresőfejjel tapogatják végig az alkatrészek felületét, miközben a defektoszkóp képernyőjén «gyeilk a repe­désekre utaló jeleket. Azok gyakorisága, jellege és mérete alapján gyakorlott szakember dönti el hogy azonnali alkatrészcserére vas-e szükség, vagy futhat még a motor néhány llkwr kákwnétertn részben — a természetben mindig meglevő ún. háttérsu­gárzás hatására keletkező sza­bad gyökök károsító hatásá­val. Az öregedésben -kulcshelyze- tet foglal el a kötőszövet alap­anyagának, a kollagénnek az elváltozása. A kollagén óriás fehérjemolekuláinak hajlé­konysága, alakíthatósága szab­ja meg a testszövetek alakját, teher- és formatartó készségét, a bőr simaságát stb. Zsír és oxidáció Van olyan elmélet is, misze­rint az öregedés hátterében a szabad gyökök és a zsírok kap­csolata áll. Legtöményebb energiaforrásunk, a zsír a sej­tek mitokondrium nevű szer- vecskéiben általában enzimfo­lyamatok révén oxidálódik és így szolgáltat energiát. Szabad gyökök jelenlétében az oxidá­ció enzimek nélkül is bekövet­kezhet, s ilyen esetben az enzi­mek tevékenysége csökken, vagy szünetel. A zsíroknak ilyen oxidáció­ját — amely következményei­ben nagyon hasonlít a sugár­zás okozta enzimkárokhoz — az E-vitamin gátolja, mégpedig részben azáltal, hogy megköti a szabad gyököket. Ha kísér­leti állatok ^táplálékából min­den E-vitamint kihagynak, en­nek következményei azonosak, vagy legalábbis hasonlóak a sugárártalomhoz, de az örege­déshez is. A következmények elsősor­ban a sejtfehérjékben, továbbá a zsír- és fehérjemozáikból ál­ló sejthártyákon figyelhetők meg, amelyeknek az áteresztő képessége csökken, működésük romlik, mindenképpen öregsze­nek. Ionizáló besugárzástól és szabad gyökök adagolásától egyaránt károsodik a sejthár­tya, s közben olyan anyagok jönnek létre, amelyek siette­tik a kollagént öregítő-mere- vítő keresztkötések kialakulá­sát. A zsírok szabad gyökös oxidációja a jelek szerint egyik oka lehet a barna pigment­szemcsék felhalmozódásának a szív- és idegsejtekben. Ezek mintegy jelzik a szervezet „biológiai korát”, vagyis az öregedés fokát, ami nem min­denkinél párhuzamos a naptá­ri évek számával. Hiszen ki lassabban, ki gyorsabban öreg­szik ... A szabad gyökök az eddig megvizsgált bizonyítékok sze­rint alaposan gyanúsíthatok az­zal, hogy bűnösek az örege­désben. A kimutatásukra szol­gáló ESR-technika tökéletesí­tése további lépésekkel viheti előre a biológiai öregedés ku­tatását. Ha pedig majd vala­milyen hatásos anyaggal sike­rül megfékezni a szabad gyö­kök „bűnös tevékenységét”, so­kat tehetünk a fiatalság meg­őrzésére. (A DELTA legújabb számá­ból.) DR. SZENDEI ADÁM Társulatunk felvételre ke­res AUTÖ­MOTORSZERELÖT ÉS VILLAMOSSÁGI SZERELŐKET, a Szekszárd Bogyiszlói úti telepre. Munkabér megegyezés szerint. Je­lentkezés: Szekszárd, Rá­kóczi út 96. sz. munka­I. Miért Tájékoztatásul, vagy vigasz­ként szögezzük le most, az ara­tás küszöbén, hogy tökéletes mezőgazdasági pótalkatrész- ellátás nincsen. Nincsen sehol a világon. Még azokban a tej- lett tőkés országokban sem, ahol elektronikus számológép­pel tervezik a szükségletet és a gép szolgáltatta adatok sze­rint osztják szét a készleteket. Miért nincs, miért nem kép­zelhető el tökéletes ellátás? Azért, mert rendkívül bo­nyolult feladatról van szó. Az alkatrészeket tartalmazó cikk­lista — hazánkban — negyven­ezer tételt sorol fel. A konkrét szükséglet pedig, ha a két- grammos alátétkarikától a? az embernagyságú kombájn­kerékig, mindent számba ve­szünk, évenként bőven meg­haladja az egymilliárd dara­bot. Közrejátszik a speciális hely­zet is. Hazánkban esztendőkön át a mezőgazdasági üzemek elsősorban építkeztek, s gépre csak keveseknek maradt pén­ze. így a gépállomány agyon­használódott, találó köznapi kifejezéssel: lerobbant. Olva­sóink bizonyára ismerik az amortizáció fogalmát, tudják, hogy a gépek értékének egy bizonyos hányadát — az el­használódás fejében — minden évben, „leírják”. Próbáltam megtudni, hány olyan .traktor van az- országiján, amelynek értéke már nulla, tehát ki kel­lett volna selejtezni, de mégis használják. Nem kaptam adat­szerű feleletet, azt mondták, túl sok. Még szerencse, hogy az éppen most munkába álló kombájnpark viszonylag fiatal és modern. Még egy eáőnye: 90 százaléka egyetlen cÄ; gyárt­mánya, szovjet SZK-típus. Saj­nos. egyetlen más mezőgazda-* ségi géptípusunkról sem mond­hatjuk el ugyanezt. / A kívülálló gyorsan rávág­hatja: egyszerű a megoldás, aki a gépet gyártja, készítsen hozzá pótalkatrészt is és lássa el a kereskedelmet. Csakhogy hazánk egész iparában még ma is az úgynevezett Végter­mék-szemlélet érvényesül. A gyár arra törekszik, hogy éven­te meghatározott darabszámú traktort, vagy tárcsát, vagy aratógépet legyártson. Az utó­lagos alkatrészkészítés már nem üzlet. Kooperáló partne­reiből kipréseli a komplett gépbe, eszközbe beépítendő da­rabokat, de a többivel már túl sokat 'nem törődik. i Tovább bonyolítja a helyze­tet, hogy a mezőgépgyártás nem kapta meg a szükséges figyelmet. A Kohó- és Gép­gond? ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok össztermékének hi­hetetlenül kicsi arányát, mind­össze négy százalékát teszi ki a mezőgépipar produktuma. Ennyi jut rá a gondoskodás­ból is. Nemcsak a gépek kor­szerűtlenek, hanem a mező­gépipar is elmaradt a követel­ményektől. A Vörös Csillag Traktorgyár ugyan fejleszt, de azon gondolkodik, hogyan tud­na versenyképesen — cement­keverő gépeket gyártani. A mezőgazdasági gépek fele külföldről származik, elsősor­ban a baráti országokból. A végtermékszemlélet valameny- nvi szocialista országra jel­lemző. Külföldről tehát annyi­val nehezebb alkatrészt vásá­rolni, amennyivel a külkeres­kedelem is szerepet játszik az egyezség létrehozásában. Ezek azonban.csupán a gép­ipari termékek voltaic. A gé­pekhez egyéb felszerelések is keljenek, például gumiabroncs. Elismeréssel kell megállapíta- nurtk, hogy a profilgazda Ne­hézipari Minisztérium szívén viseli a mezőgazdaság gondját. Ha például gumiabroncs, vagy ékszíj kell, rugalmasan meg­teszi, amire 'képes. Nem rajta múlik, hogy nem mindig képes megoldani a problémát. A mezőgazdaság nemcsak: mezőgazdasági gépeket hasz­nál. hanem például teherautó­kat is. Itt két gond tapasztal­ható. Egyik, hogy az Autóker- nek nincs valamirevaló vidéki hálózata, tehát a nagyobb al­katrészekért Budapestre kell utazni. A másik gond, hogy az: ország tehergépkocsi-park jánaki zöme a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium mammu-t- váílalatainak kezén van. Ezek a kereskedelmet megkerülve szerzik be az alkatrészeket, a tsz tehát már csak abból válo­gathat, ami marad. Ha már megkezdtük a ke­serű poharat, ürítsük fenékig. A mái* felsorolt gondokhoz já­rult az a gazdasági ösztönző, amelyik a készletek csökken­tésére sarkallta a vállalatokat; Az alkatrész-készleteket túlsá­gosan sikerült csökkenteni, «3 így jutottunk el tavaly á mélypontig. Bíztató ígéretek­ben akkor sem volt hiány, de az agyonhasználódott gépek alkatrész-utánpótlása csődbe jutott. Félbehagyott búzatáb­lák, tétlenségre kárhoztatott vontatók, újságcikkek és parla­menti interpellációk mutatták, hogy ez így nem mehet to­vább. Ekkor kezdődött az új, felfelé ívelő szakasz. i FÖLDEÄKI BÉLA (Folytatjuk) A modern tudomány és technika lexikona Számításfechnika E?y új, elsősorban alkalmazott m&eniatikai tudományág, amely a számítógépeknek matematikai jellegű problémák megoldásában való közreműködésével foglalko­zik. A számítástechnika kifejlődésé­nek kezdete egybeesik a számító­gépek megjelenésével. A modern digitális, elektronikus számító­gépek pedig számításra alkalmazá­sukkal Neumann Jánosnak, a ma­gyar származású matematikusnak köszönhetik, aki először javasol­ta, hogy a gép szerkezeti felépí­tésének jobban megfelelő kettes számrendszert használják. Az öt­let, bár igen egyszerű, még sem jelentéktelen, mert korábban a tizes számrendszernek géprevite- lével kísérleteztek, eredménytele­nül. Számok ábrázolása még csak megvalósítható volna, pl, tíz egy­mástól különböző fetyziíltífégálla- pot megkülönböztetésével, de a tárolás megoldhatatlan volna a tizes számrendszerben, amely pe­dig minden számítási feladat (de nemcsak számításnak) elengedhe­tetlen velejárója. — Kettle szám- rendszerben viszont igwn L&nnyG megvalósítanunk a tőrrafóv 3s; és már jóval korábban bizonyítót-» ták, hogy a kettes szám­rendszer is ugyanúgy alkalmas mennyiségi viszonyok ábrázolásá­ra, mint a tizes. A számítástechnika egyik fontos feladata, hogy a tizes számrend­szerről a kettesre való áttérés, de méginkább a különböző matema­tikai (és logikai) műveleteket ér­telmezze a kettes számrendszerben. Ez nemcsak a közvetlen műveleti szinten érvényes, de ennél sokkal magasabb műveletrendszerek, — sorozatok szervezésére is. Itt azt kell vizsgálnia a számítástechni­kusnak, hogy miként célszerűi gépre vinni egy-egy feladatot, il­letőleg egyes esetekben annak vizsgálatát is magába foglalja* hogy egyáltalán gépre vihető-e a feladat? Különösen jelentős fejlődéseknek indultak a számítógépek és a szán raítástechnika megjelenésével azok a matematikai feladatok és a ve­lük .kapcsolatos problémák, ame­lyek nagytömegű (esetleg egyéb­ként igen így szerű) műveletek el­végzését igénylik. Ezeket koráb­ban fáradtságos emberi munkával JceUett volna elvégezni. Ilyen fel­adatokat jelentenek az un. nume­rikus számítás! módszerekben őszi« saefoglsOt t&jwcofc,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom