Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-15 / 139. szám
Magasabb szinten A körülmények kényszerítő ereje is növeli az érdeklődést A Kapos-Koppány Völgye Területi Tsz-Szövetség szövetkezetpolitikai előadójával, Schiszler Istvánnal a közös gazdaságok vezetőinek továbbképzéséről, a mezőgazdasági szakmunkásképzésről beszélgetünk. • — A művelt vezető áldás, a tudatlan átok a közösség számára. Egyetért ezzel? — Ilyet felesleges kérdezni. — A termelőszövetkezetek immár több éves múlttal bíró önállósága, továbbá a reform gyakorlata még inkább megköveteli a vezetőtő1 és a tagoktól a tudatos cselekvést. S ehhez a tegnapi tudás kevés. — A termelőszövetkezet vezetőinek és tagjainak döntő többsége tisztában van ezzel. Az új módszerek, eljárások hatékony alkalmazása el sím képzelhető egyfajta optimális politikai, szakmai tudásszint nélkül. Azt mondtam, alkalmazása. Kiegészíteném azzal, hogy alkalmaztatása. Ha ugyanis egy termelőszövetkezeti elnökről van szó, akkor nemcsak azt kell tudnia, hogy mit érdemes bevezetni, de rendelkeznie kell azzal a vezetői képességgel is, amelynek birtokában azt, amit be kell vezetni, azt be is tudja vezettetni. — Schiszler elvtárs. úgy védik-e a közös gazdaságok érdekeit, hogy ösztönzik, segítik a tagok, a vezetők képzését? — Nyilvánvaló, hogy ez is belefér, illetőleg bele kell, hogy férjen a területi tsz-szövetség azon tevékenységébe, amit gyűjtőszóval érdekvédelemnek nevezünk. De talán szerénytelenség lenne, ha azt mondanám, hogy itt kizárólag mi munkálkodunk. Nemcsak mi. Kialakult a hatékony együttműködés a palánki technikummal, a lengyeli szakiskolával, nem utolsó sorban a meg' ei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával, továbbá a Székszárd és Vidéke Területi Tsz-Szövetséggel. Közös munka, közös érdek segíteni azt a folyamatot, amely növeli a mezőgazdasági üzemek szellemi bázisát. _ Milyen módon bizonyítható a termelőszövetkezetekre vonatkoztatva, hogy a vezetés tudomány? Ezt most elsősorban azért kérdezem, hogy beszéljünk talán a szellemi bázis növekedéséről konkrétan. — Szervezett vezetőképzés folyik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányításával, közreműködésével. A mi szövetségünket alkotó termelőszövetkezetek elnökei körében a vezetőképzés iránt van érdeklődés. A szakcsl és a kocsolai tsz-elnök éppen most, ezekben a napokban fejezi be a 8 hónapos vezetőképző tanfolyamot. Ennek az az érdekessége, hogy nem végzettséghez kötik a felvételt, hanem beosztáshoz. Vizsgaköteles. — Két elnök? Ez nem mutat valami túl nagy érdeklődést- «fitt**» — Ne siessük ét a következtetéseket. sdgíg a aaéteia fstt gó vezetőképző tanfolyamra korlátozott számban jelentkezhettek a tsz-vezetők. Ilyen formán az előbb említett k^t elnök most végez és még két elnök tavasszal kezdte a tanulást. Szeptembertől kezdve azonban nincs felvételi korlátozás. A teljesség kedvéért mondanám el, hogy a szervezett továbbképzési rendszer keretei között folyik a szakvezetők továbbképzése is. Az előbb említett 8 hónapos vezetőképző tanfolyam mellett van egy 4 hónapos bentlakásos is, de a tsz-elnökök szívesebben választják az előbbit, azt amit munka mellett végezhetnek el. — Gondolom, a továbbképzésnek más változatával is találkozik. — Hogyne. Annál is inkább, mert akad olyan tsz-vezető, aki koránál fogva, vagy hiányos előképzettsége miatt az egyetemi szintű vezetőképző tanfolyamot már nehezen, vagy egyáltalán nem tudja elvégezni. Itt elsősorban az önképzés az, ami nélkülözhetetlen. Mások a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemét végzik, néhányan Palánkra járnak és vannak, akik a felsőfokú tanintézetek valamelyikében levelező hallgatók. — Ha mondjuk egy termelőszövetkezeti tag levelező úton magasabb képzettséget szerez, tudásának megfelelő beosztást kap, ha más szempontból is rátermett ember? — Tudomásom szerint igen. — Van véleménye a mezőgazdasági szakmunkásképzésről? — Ez már egy rázósabb téma. — Miért? — A fiatalok körében az érdeklődés változatlanul az ipari szakmák felé irányul. A bognár, a lakatos, különösen a szerelő szakmában nincs hiány. Az állattenyésztés iránt viszont kifejezetten mérsékelt a fiatalok érdeklődése. — Miért? — A dolog több oldalú. Elsősorban a szülői ház negatív befolyását említeném. Továbbá azt, hogy a paraszti munka változatlanul nehéz munka. Azután a munkakörülmények, a trágyaszag, szóval sok mindent felsorolhatnák. — Minden munka fárasztó, nemcsak a mezőgazdasági munka. — Igen, de vannak azért jelentős eltérések és különbségek. Mindenesetre amit az imént az érdeklődésről mondtam, illetőleg az érdektelenségről, az úgy van, hogy termelő- szövetkezetenként változik. A komplex állattenyésztési telepeken nincs probléma. Oda szívesen mennek dolgozni a fiatalok is. — Egyáltalán és általában a mezőgazdasági üzemekben szakmunkát végez a szakmunkás? — Mindinkább. Valamikor, amikor még én az ifjúsági mozgalomban dolgoztam, felvetődött, hogy a szakmunkás kapjon 10 százalékkal több fizetést, legyen ily módon is ösztönözve a tsz-tag a siaktna Szerintünk ez a 10 százalék ma már nem aktuális téma. Az a helyzet ugyanis, hogy a termelőszövetkezetekben a korszerűsödés velejárójaként mindinkább szakmunkát kénytelen végezni a betanított munkás is, a szakmával nem rendelkező tiz-Vag is. Ezzel viszont azt akarom mondani, hogy bizonyos munkafolyamatok végzéséhez bizonyos ismereteket eleve meg kell szereznie, még annak a tsz-tagnak is, aki szervezett szakmunkásképzésben soha nem vett részt, vagy soha nem vesz részt. — Ezek szerint felesleges szakmunkás-bizonyítvány t „szerezni”? Ilyenformán érdemes tanulni? — A körülmények kényszerítő ereje is arra sarkallja a tagokat, hogy tanuljanak. Vegyük például a növényvédelmi munkát, de még inkább a komplex állattenyésztési telepet. A korszerű állattenyésztési telepeken követelmény a szakmunkás-bizonyitvánv, anélkül oda nem mehet be senki dolgozni. — Hát, hát. — Nincs hát, hát. Koosolán a tsz a saját költségén helyben teszi lehetővé a szakmunkásbizonyítvány megszerzését azoknak az embereknek, akik a szarvasmarhatelepen dolgoznak. Arról van szó ugyanis, hogy üzemeltetheti a t.:z az állattenyésztési telepet, de ha nem oldja meg záros határidőn belül az ott dolgozó emberek kívánatos szintű szakmai képzését, akkor megvonják az állami támogatást. Lehet, hogy rossz a kifejezés, de végeredményben csak arról van szó, hogy kényszerítve vannak a szellemi bázis növelésére, ösz- szegezve: bizonyos munkaterületeken csak betanított munkások és szakmunkások dolgozhatnak. — A közös gazdaságokban ezekben a napokban készítik az üzemek negyedik ötéves tervét. — Úgy van. És úgy készítik, hogy megcsinálják, összeállítják azt a tervezetet is, amely a szakmai továbbképzést konk- rétizálja. Elmondanák még egy nagyon érdekes dolgot. Tegnap Felsőnyéken járva éppen tervkészítés közben találkoztam az ottani vezetőkkel. Ebben a közös gazdaságban tavaly, tavalyelőtt összesen mintegy száz ember ment nyugdíjba. Ebből sok minden következik, de most maradjunk annál, amiről beszélgetünk. Minthogy 100 tsz-tag részben, vagy teljes egészében kiesett a termelésből, még inkább törekednie kell a tsz-nek a gépesítésre, a kemizálásra, összességében a korszerű termelési eljárások bevezetésére, alkalmazására. De ezt csak úgy tehetik meg, ha a korszerűsítéssel egyidejűleg gondoskodnak a tagok „kiképzéséről”, más szóval továbbképzéséről — másként nem megy. Ez is kényszerítő körülmény. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a szövetkezeti gazdák körében egyre nő az érdeklődés a továbbképzés iránt. — Köszönjük a beszélgetést. SZEKULITY PÉTER Ne haragudj, kérlek, messzemenően elismerem, hogy rászolgáltál a vakáció nyugalmára, pihenni, szórakozni akarsz, cserében a négy egész három tizedes tanulmányi eredményért, amiért igen erősen megküzdöttél a 70/71-es tanévben. Szórakozz, pihenj, töltsd az időt okosan. Nincs beleszólásom abba, hogy miként gazdálkodsz a vakációddal. Nem is a beleszólás igényével teszem én szóvá — miután már negyedszerre látlak azoknak a hosszú hajú fiúknak a társaságában —, hogy aggódom valóságos nyugalmadért, őszintén tartok attól, hogy a most még lubickolva élvezett szabadság esetleg szabadossággá alacsonyul. Számos esetben megbeszéltük már, hogy eszem ágában sincs az embereket külsőségek alapján megítélni, így nem fújom azt a nótát, hogy aki farmert hord és hosszú hajat visel, az csak gyanús elem lehet. Természetesnek tartom, hogy fiatalok, idősek egyaránt a divathoz igazodva öltözködnek. A fiatalok divatja a farmer, körükben hódít a hosszú haj viselete is. Ez engem nem aggaszt, nem zavar, hiszen elég régóta tudom, hogy nem a ruha teszi az embert, hanem az ember magatartásával teszi elfogadhatóvá, vagy tűrhetetlenné a valamilyen ruha viseletét. Szóval, nem újabb barátaid „szerelése” miatt vagyok — szavaiddal élve — „úgy oda”, hanem, mert három friss példa bizonyítja, mennyire hatása alá kerültél új barátaidnak. Ott volt ugyebár az a gyümölcsösdézsmáló „ártatlan” kirándulás! Következett, hogy életedben először elmentél a fiúkkal sörözni és roppant dicstelen állapotba kerülvén, nem mertél szüleid szeme elé járulni. Míg ők előbb ingerülten, később már növekvő félelemmel vártak haza, te az egyik újsütetű barát albérletében „csöveztél”, s másnap reggel nagyon fel voltál háborodva, amikor „az öreglány”, mármint a háziasszony, azzal fenyegette meg szállásadó pajtásodat, hogy felmond neki. Nem te voltál az első éjszakai vendég. És most?! Mi ez a nyolc centiméteres, fekete kereszt a nyakadban? Azt mondod, semmi, csak a „hecc kedviért” hordod, meg aztán a fiúknak is van. Szóval, azért ékesíted magadat vele, mert nem akarsz mögöttük maradni. Ez aztán — mondod — nem érdemel egy árva szót sem. Nézd, kérlek, igazat adnék neked, ha nem az lenne a helyzet, hogy ezt a fekete keresztet odahaza mélyen a zsebbe rejtve hordod. Szóval; él benned az az alapos gyanú, hogy van valami titkolnivalóan demonstratív jellege is ennek a vastag láncra fűzött keresztnek. Képtelen vagy tisztázni, hogy mi az? Súgjak egy kicsit? Emlékezz csak, kérlek! Láttad azt a kiállítást, ami nem is olyan régen a fiatalkori bűnözés alakulásáról segített képet alkotnunk? Na látod, nem is olyan rossz a memóriád! Csakugyan, a kiállítás képanyagában láthattál tetovált kereszttel megjelölt fiúkat és lányokat, egytől egyig olyanokat, akik — sajnos — régi ismerősei mind a rendőrségnek, mind pedig az igazságszolgáltatásnak. Világos, hogy nincs hozzájuk semmi közöd, nem tartozol közibük, ezt még kissé hangos viselkedésű pajtásaidról sem tételezem föl. Éppen ezért, barátom, azt tanácsolom, szabadulj meg attól a jelképtől és minden más olyan jelképtől, amit az otthoniak elől rejtegetni kell! Aztán próbáld meggyőzni a fiúkat is, hogy a legénykedés nem jelent valódi legénységet, a megjátszott felnőttség pedig érett emberséget. — U - .] A dombori tejbolt mindennap nyitva: reggel 6,30 órától 10,30 óráig délután 14 órától 17,30 óráig TOLNA MEGYEI TEJIPARI V Naponta friss tej, tejtermék valamint kenyér, péksütemény, és üdítő ital kapható (X)
