Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

-teaS. • -v»- *► TOLNA MESyEí VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI RIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 111. szám ARA: 90 PILLÉR Csütörtök. 1971. május 13. Az országgyűlés megválasztotta az Elnöki Tanácsot, a kormányt, a parlament tisztségviselőit Az Elnöki Tárnics elnöke: Losonczi Pál, a kormány elnöke: Fock Jenő, az országgyűlés elnöke: Apró Antal Megnyerjük a béke csatáját A nemzetközi békemozgalom mintegy 800 küldötte érkezett Budapestre, hogy megvitassa a békeharcosok új feladatait. A Béke-világtanács — mint Bornes Csandra, a BVT indiai főtitkára bejelentette — új, nagyszabású megmozdulások programját dolgozza ki, új békeakciókat kezdeményez, együttműködve a legkülön­bözőbb békeszerető erőkkel, az átfogó antiimperialista világ­front erősítésének jegyében. A nemzetközi békemozga­lom húszegynéhány éves fej­lődése során páratlan sikere­két ért el. A magot a haladó értelmiség legjobbjai vetették el. még 1948-ban, amikor a lengyelországi Wroclawban megtartották a világ íróinak, művészeinek, tudósainak első békekonferenciáját. Határoza­tukat „békés hadüzenetnek” nevezték, a békét újra fenye­gető imperializmusnak címez­ték,. Aláírói között a nemzet­közi tudomány és művészet olyan ragyogó alakjai szere­peltek, mint Jollot-Curie, Pi­casso, Aragon, Lukács György, Martin Andersen Nexő, Solo- hov, olyan világnagyságok küldtek szolidaritási üzenetet, mint Chaplin és Einstein. Ezen a konferencián Fagye- jev, a szovjet írók küldötte ezt mondta;- „Nem elég nem akarni a háborút, hanem cse­lekedni is kell a békéért”. uA passzívaktól, a pacifisták­tól, a háborút nem akarók­tól az évek harcai során olyan békeharcosok mozgósításáig jutottak el, akik cselekednek, mozgósítanak, tüntetnek, szer­veznek a béke védelmében, minden alkalmat és eszközt megragadnak, hogy síkra- száll hassanak a háború ellen, az emberiség békéjének vé­delmében. A wroclawi kez­deményezés után egy évvel már összeült Párizsban az el­ső'„béke-világkongresszus, im­már 72 nép küldöttének rész­vételével. Ekkor Aragon, a nagy francia költőfejedelem fogalmazta meg a programot: „Eltökéltük, hogy megnyerjük a béke csatáját”. Ezen a kongresszuson hatá­rozták el, hcigy állandó béke- bizottságot szerveznek, létre­hozzák a nemzetközi béke­mozgalom központi irányító szarvét. Ennek a bizottságnak történelmi érdeme a stock­holmi felhívás: 1950 tavaszán felszólították a világ vala­mennyi, becsületes emberét, aláírásával csatlakozzék ah­hoz a követeléshez, hogy tilt­sak .be az atombombát. Sza­kági ts' Árpád, a magyar bé- kemozgalom egvik vezetője később úgy méltatta ezt a felhívást, mint a békeharc első nagy hadparancsát. A népek eleget tettek ennek a parancsnak, hat hónap lefor­gása" alatt több mint 500 mil­lió alnfrás gyűlt össze a bé­keíveken. Olyan erőténvező lépett ezzel a nemzetközi küzdőtérre, amellyel számol­niuk kellett az imperialista hatalmaknak is. Az . atomr bombái erkölcsileg törvényen kívül helyezték. Ez az állandó békebizottság volt a magva a Béke-világta- nácsnak, amelyet a IT. Béke­világkongresszus hívott életre. „ Varsóban több mint 70 or­szág másfélezernyi békeharco­sa |oVe|eité a. koreai háború befejezését, sürgette a tömeg­pusztító fegyverek betiltását, ítélte ,el a háborús propagan­dát. Ezen a kongresszuson mondta Ehrenburg szovjet író: „Meg, kell változtatni a világ éghajlatát, ki kell szorítani az emberek tudatából a há­ború elkerülhetetlenségének és közelségének gondolatát’". A BYT megszámlálhatatlan Szerdán délelőtt összeült az április 25-én megválasztott 352 tagú új országgyűlés. Az ülé­sen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, , Nyers Rezső,; az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára; áz Elnöki Tanács és az ügyveze­tő kormány tagjai. Pontosan 11 órakor Lo­sonczi Pál nyitotta meg az ülést. — A választások eredménye világosan tanúsítja, hogy né­pünk döntő többsége helyesli és magáévá teszi a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. gyűlést, értekezletet, találko­zót, tüntetést, rendezvényt rendezett, sok*száz kiáltványt, nyilatkozatot, felhívást tett közzé „a világ éghajlatának megváltoztatása” érdekében. Ennek a szívós szervező mun­kának elévülhetetlen érdeme, hogy , sikerült csapást mérni a háborús uszítókra, megvál­toztatni a hidegháborús viszo­nyokat. Történelmi érdeme a békemozgalomnak, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok oldalán, a békéért síkraszálló erők hatalmas tá­borát szervezve segített elke­kongresszusán elfogadott poli­tika lényegét, a Hazafias Nép­front programját. A választók, a módosított választójogi tör­vény kiszélesített demokrati­kus keretei között, döntöttek arról is, hogy személy szerint az itt jelenlevő képviselők le­gyenek azok, akik az ország- gyűlésben ezt, a milliók szava­zataival megpecsételt politi­kai programot végrehajtják. Azt hiszem, mindannyiunk nevében szólok, amikor a vá­lasztóknak, az ország népének megköszönöm a megtisztelő bizalmat. Ez a bizalom egyben ha­tározottan körvonalazott megbízatás is. Részünkről elkötelezés arra, hogy minden dolgunkban, együtt és egyenként, a nép ér­dekeit képviseljük. Népünk érdeke és akarata az, hogy még hatékonyabb munká­val, még céltudatosabban Fock Jenő, a kormány el­nöke. rülni a jóvátehetetlent: a nukleáris katasztrófát. Konf­liktusok egész sora rázkód- tatta meg a világot, de egyik sem torkollott pusztító atom­háborúba. Ebben része," sze­repe volt a békemozgalomnak, amint jelentős szerepet vállalt a békét és biztonságot fenye­gető mesterkedések elleni til­takozásban, az agresszió áldo­zatául esett indokínai és kö­zel-keleti népek iránti szoli­daritásban, a nemzeti felsza­badító mozgalmak támogatá­sában, a gyarmati rendszer bomlásának siettetésében. A BYT hozzászólt minden sors­és eredményesebben foly­tassuk a szocialista Ma­gyarország teljes felépíté­sének közös történelmi művét. Népünk érdeke és akarata az, hogy szövetségben a testvéri szocialista országokkal, olyan nemzetközi tevékenységet foly­tassunk, amely hozzájárul a szocialista országok egységé­nek szilárdításához, a haladó erők tömörüléséhez, a nemzet­közi béke és biztonság ügyé­nek erősítéséhez, — mondot­ta Losonczf*. Pál, majd kije­lentette, hogy az ügyrend 4. Elmondotta, hogy hazánk választópolgárainak 98,7 szá­zaléka élt alkotmányos jogai­val, tett eleget hazaíias kö­Apró Antal, az országgyű­lés elnöke. kérdéshez; minden alkalmat megragadott, hogy a háború ellen, a béke pártján sora­koztassa fél az embereket, s nem egyszer az imperialista kormányok ellenére, közvetle­nül szólt azokhoz a tömegek­hez, amelyeket ugyanezek a kormányok megpróbáltak a maguk céljaira felhasználni... A legkülönbözőbb világné­zetű, hitű és fajú emberek találták meg a közös nyelvet, és vállalták a közös cselek­vés felelősségét a BVT által meghirdetett megmozdulások­ban, hiszen a legfontosabbról, az emberiség sorsáról volt szakasza értelmében az ala­kuló ülést — a tisztségviselők megválasztásáig — a korelnök, dr. Stark Janka vezeti. A korelnöki megnyitó után dr Stark Janka felkérte az országgyűlés két legfiatalabb tagját, Burka Ilona Szabolcs megyei, illetve Milován Ildi­kó budapesti képviselőt, hogy lássa el a körjegyző tisztét. A két körjegyző elfoglalta helyét az elnöki emelvényen, majd dr. Papp Lajos, az Or­szágos Választási Elnökség elnöke számolt be az április 25-i általános választásokról és az elnökség munkájáról.. telességének. A szavazás az egész országban rendben, nagy közéleti felelősséggel, az alkalomhoz méltó ünnepélyes­séggel történt. — Az 1967. évi választások­kal összevetve, a lakosság na­gyobb aktivitása voit tapasz­talható. A jelölő gyűlések, mint döntési jogkörrel fel­ruházott közéleti fórumok, va­lamint a választási gyűlések iránt nagy érdeklődés mutat­kozott meg. Növekedett a felszólalók száma, a mintegy 70 ezer .jelölő gyűlésen két és fél millió választópolgár jelent meg, közülük minden tizedik élt a felszólalás jogával. — Növelte a közéleti ér­deklődést a jelölés új módja és az a követelmény, hogy — több jelölt esetén — a szavazóknak meg kellett je­lölniük, kire adják szavaza­tukat. Több jelöltet állítottak 49 országgyűlési és 3014 ta­nácsi választókerületben. Ott, ahol több jelölt kapott bizal­mat, a leadott szavaztok ará­nya általában igen közel szó. Évtizedek múltán is ér­vényesek az emlékezetes wroclavi nyilatkozat szavai: „A népek nem akarnak há­borút, és elég erejük van ah­hoz, hogy megvédjék a bé­két”. Lényegében ma is ez a Béke-világtanács jelmondata. A BVT budapesti közgyűlésén ennek szellemében keresik a békeharcnak az eddigieknél is hatásosabb módszereit, ké­szítik elő az újabb akciók programját. Ezért üdvözöljük békeharcos vendégeinket és kívánunk sikert munkájuk­hoz. R. I. (Folytatás a 2. oldalon) Hetvenezer jelölő gyűlésen két és fél millió résztvevő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom