Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR XXI. évfolyam, 110. szám TOLNA MEGYEI BÍZOTTÉAgAnAK LAPJA ARA: 80 FILLÉR ■B isaaHBB acsss Szerda, 1971. május 12. Ma tartja alakuló ülését ílés az orszaggy Mint Ismeretes, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 18. paragrafusának (5.) bekezdése alapján, május 12-én 11 órára összehívta az országgyűlés alakuló ülését. Fehér Péter, az MTI parlamenti tudósítója írja: A Magyar Népköztársaság 352 tagú legfőbb államhatalmi testületének első, alakuló ülését az ügyrendi előírás értelmében, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alakuló ülésen dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lezajlásáról. Az új országgyűlés első tanácskozásának feladatai közé tartozik az is, hogy megválassza tisztségviselőit. Az alkotmány előírásai szerint az országgyűlés — tagjai sorából — elnököt, két alelnököt és hat jegyzőt választ. Az elnök őrködik az országgyűlés tekintélyén, ügyel az országgyűlés ügyrendjének helyes alkalmazására. szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Az elnök vezeti az országgyűlés tanácskozásait, biztosítja az ülések rendjét, s ő képviseli a testületet hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor is. Akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, ebben az esetben az alelnök jogai és kötelességei megegyeznek az elnökéivel. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében és feladataik közé tartozik az országgyűlés összefoglaló jegyzőkönyvének szer lcesztése is. Az alakuló ülésen kerül sói az országgyűlés állandó bizottságainak megválasztására is. A képviselőkből álló testületek feladata, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlés törvényalkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét, az ország- gyűlés tárgyalásainak eredményességét. Saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak, s javaslataikkal közvetlenül is fordulhatnak mind az országgyűléshez, mind az Elnöki Tanácshoz és a Miniszter- tanácshoz. Elsőrendű joguk és kötelességük működési körükben a törvénytervezetek tárgyalásának előkészítése, valamint az országgyűlés elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. A bizottságokat, megválasztásuk után, első ízben az ország- gyűlés elnöke hívja össze, további munkájukat a soraikból választott elnökök, illetve titkárok irányítják. Az ügyrend kimondja, hogy törvényjavaslatok, indítványok bizottsági tárgyalásakor minden képviselőnek joga van azzal kapcsolatban a bizottsághoz javaslatot benyújtani, s ennek megtárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet a testület ülésén. Az országgyűlés alakuló ülésén választják meg a Népköz- társaság Elnöki Tanácsát. (Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanácsot. elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. (Ha az országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja, megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés- az' Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja). A korábbi gyakorlat alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Minisztertanács megválasztására. A javaslat alapElhunyt Erdei Ferenc Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadémikus, országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozatának és több magas hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa életének 61. évében — súlyos betegség után — kedden, május 11-én elhunyt. Erdei Ferencet — végakaratának megfelelően — május 15-én, szombaton délben 12 órakor szülővárosában. Makón helyezik örök nyugalomra. A Magyar Népköztársaság \ Elnöki Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Az Országos Szövetkezeti V Tanács Gyilkosán kegyetlen tud lenni az idő múlása. Amikor tizenöt esztendővel ezelőtt egy kimondhatatlanul hosszú nevű bizottság (a Műszaki Fejlesztési Tanács Mezőgazdasági Albizottsága Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szekciója) mertük meg, bár szépíró sosem volt. Viszont irodalom- történeti értékű szociográfiák sorának alkotója. Az olyan könyvek, mint a „Futóhomok”, „Parasztok”, „Magyar város”, „Magyar falu”, „Magyar tanyák”, a „Magyar paraszttársadalom” olyan időpontban voltak leleplező erejűek, amikor egy rendszer igazságtalanságait, hibáit leleplezni olykor az életveszély határait súroló tevékenység volt. Felesleges itt életrajzi adatokat (Folytatás a 2 oldalon.) ján választja azután meg az országgyűlés plénuma a kormányt. Az alkotmányos előírásoknak megfelelően Fock Jenő, a kormány elnöke — mivel a kormány megbízatását á korábbi országgyűléstől kapta, — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány felmentését. Az Elnöki Tanács a kérést elfogadta, a felmentést, megadta és egyben megbízta a Minisztertanácsot, hogy az újjáválasztásig — a jelenlegi összetételben — intézze a kormányzati ügyeket. Az alkotmány paragrafusai értelmében, a Minisztertanács az államhatalom legfelsőbb testületéinek (tehát az ország- gyűlésnek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának) végrehajtó-rendelkező szerve, s ilyen minőségben felelős a legfelsőbb államhatalmi szervek összes aktusainak végrehajtásáért. A Minisztertanács egész működésében alá van rendelve az országgyűlésnek, ülésszakai között pedig a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának. A Minisztertanács feladatait és hatáskörét fő vonásokban az alkotmány határozza meg, s egyben kijelöli a Miniszter- tanács legfontosabb tevékenysági területeit. Eszerint a kormány irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alá rendelt szervek munkáját, biztosítja a törvények és a Népköz- társaság Enökí Tanácsa rendeletéinek végrehajtását, a népgazdasági tervek megvalósítását, s megoldja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály utal hatáskörébe. A megalakult országgyűlés megbízatásának négyesztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Egy-egy ilyen alkalommal annyi ideig tart az országgyűlés tanácskozása, amennyit az elintézésre váró ügyek megkívánnak. Az alkotmány azonban azt is előírja, hogy az országgyűlést évenként legalább két ízben ülésszakra össze kell hívni. Ez az Elnöki Tanács teendője. (MTI) tagjaként találkoztam Erdei Ferenccel, a Minisztertanács akkori elnökhelyettesével, dinamikusan mozgékony, életerős, vitalitástól duzzadó embert ismertem meg benne. Fél esztendővel ezelőtt, Budapesten az egyik autóbuszon beszélgetve kiderült, hogy mit sem változott, és úgy tűnt, hogy az idő sem járt el felette. A „megismerés” ilyen időzítése természetesen túlzás. A magam nemzedékének azok a tagjai, akik érdeklődtek a magyar valóság iránt, részben, sőt igen nagy részben az ő művein nőttek fel. A „népi írók” csoportja tagjaként isMegalakult az új fővárosi tanács Kedden az Újvárosháza nagytermében tartotta alakuló ülését az újjáválasztott fővárosi tanács. A megjelent közéleti személyiségek élén ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Az alakuló ülésen, — amelyre a budapesti országgyűlési képviselőket is meghívták — először Végh Józsefné ismertette a fővárosi választási elnökség beszámolóját. A tanácsülés a beszámolót tudomásul vette, köszönetét mondott a fővárosi választási elnökségnek az elvégzett munkájáért. A tanácsülés ezután elfogadta a Hazafias Népfront budapesti bizottságának javaslatát a fővárosi tanács 17 tagú végrehajtó bizottságának megválasztásáról. A fővárosi tanács elnöke: Szépvölgyi Zoltán; a fővárosi tanács általános elnökhelyettese: Kelemen Lajos; elnökhelyettesek: Csi- kesz Józsefné, Hantos János, Kőmi vés István, Skoda Lajos; a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára: Fajkos Aladárné dr. (MTI). Országgyűlés A két őrző oroszlán között kitárul a Parlament kapuja. Május 12-e van: az Elnöki Tanács mára hívta össze az április 25-én megválasztott ország- gyűlést. Az ország népe új parlamenti ciklust figyel a mai naptól kezdve. Milyen ez az országgyűlés? A munkáshatalom ország- gyűlése — a munkás-paraszt szövetség országgyűlése —, a nemzeti egység, a szocialista társadalom parlamentje. Ezekben a mondatokban nincs meglepő: aminthogy a választás eredményeit is így vártuk. Méltóságteljes közjogi aktus, egy politikailag nagykorú nép apró töredéktől eltekintve, tökéletesen egyértelmű és egyhangú állásfoglalása volt április 25, — s eredménye az a testület, amely a legfőbb államhatalmi testület ebben a tíz és fél milliós országban. A statisztikák természetesen mindig szárazait. De azért néhány új számot érdemes elmondani erről a parlamentről. Olyan számok, amilyeneket 26 év alatt először mondhatunk el. Nem a képviselők közötti foglalkozási .arányszámok . vonatkozásában, — mert munkás, paraszt és értelmiségi az összetétel ma is és a változás lényegtelen az osztályok és rétegek képviselői között. Ami új a számokban: a nők aránya — kereken 23 százalék lett, tehát csaknem minden negyedik honatya — asszony, vagy lány. Egyetemet és főiskolát végzett 54 százalék: egészen újfajta képzettségi színvonal és igényesség tükre. 1944. decemberében, amikor a felszabadult Alföldön mar össze lehetett hívni az első ideiglenes nemzetgyűlést, — aligha volt a meghívottait és küldöttek között, aki álmodni mert volna ilyen változásokról, negyedszázad alatt. A nemzet puszta létéről volt szó akkor, a talpraállásról a háború iszonyatából: s íme, kereken 300 hónappal, alig több mint tízezer nappal később a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése a kiművelt emberfők testületé — egy új műveltségi és magasabb történeltni lépcsőfokra ért nemzet parlamentje. Az első nap, természetesen, a szervezeti keretek kialakítása, az országgyűlési tisztikar megválasztása. a bizottságok kijelölése. Egyszerű napirend. Egyszerű nyitány. Az érdemi munka majd csak a következő hetekben vár a képviselőkre. Törvények alkotása, tervek megtárgyalása, jó, és a 7 millió választó helyeselte lépések megtétele — költségvetési es honvédelmi, külügyi és igazságügyi feladatok. Felelősség a népnek: ez a mandátum nagy igénye. Mikszáth korának. „Katánghy Me- nyusai”, a mandátumvadász, zsíros lehetőségeket vadászó dzsentrik kötelező olvasmányélménnyé halványodtak, irodalmi dolgozatcímmé. Az élet teljesen új realitásai egy neai túl sűrűn és nem is hosszú ideig ülésező munka-parlamentet követelnek meg Magyar- országon. Képviselőkkel, akik nem a Kaszinó kedvéért jönnek „fel” Pestre és mellesleg egy kissé megmutatni magukat a kormány férflatnak, hanem sok és fontos — legtöbbször termelő, de nem kevésszer politikai, tanácsi, társadalmi — feladat erdőjéből érkeznek az oroszlánok őrzötte épület elé. Honatyának lenni a szocialista Magyarországon: politikai munka, a legjobbak számára. Ehhez a munkához kívánunk mindén jót. A padsorokban ülőknek — S ami ezzel egyértelmű: Magyar- országnak. (KS)