Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

ool VI f eiwÄ hegye* világ pholetárjai EGYESÜLJETEK 1 NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 106. szám AKA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. május 7. Kiegyensúlyozott volt tavaly az áralakulás Ajtai Miklós angliai látogatásai Sugár András, az MTI tudó­sítója jelenti: Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és kísérete csütörtökön délelőtt Észak­nyugat-Angliába az Interna­tional Computers Limited (ICL) Kidsgrove-i és winsfor- di elektronikai üzemeibe lá­togatott. V. M. Barnes. a2 üzem igazgatója elmondta a magyar vendégeknek, hogy az összesen hatezer dolgozót fog­lalkoztató gyáregységek korsze­rű elektronikai berendezése­ket, elsősorban számítógépe­ket gyártanak. A vállalat több mint hatvan országba, köztük hazánkba és csaknem minden más szocialista országba is exportálja termékeit. •• ( lést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön üiést tar­tott. Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott a KGST Vég­rehajtó Bizottsága 52. ülésé­nek munkájáróL A tanácsko­zás résztvevői elsősorban az Integráció programjával kap­csolatos okmányok kidolgozá­sával foglalkoztak, valamint megvizsgálták a nemzetközi együttműködés időszerű kér­déseit. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudomásul Vette. Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a francia államfér­fiakkal folytatott tárgyalásai­ról. A kormány a két ország gazdasági és politikai kapcso­latainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasz­nosnak ítélte és a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett Jan Marko csehszlovák külügyminiszterrel május 2-án és 3-án tartott találkozójáról, amelyen szívélyes légkörben megbeszélték a két ország között eredményesen fejlődő kapcsolatok és együttműködés további lehetőségeit, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, ezek keretében el­sősorban az európai biztonság ügyét. 1971-ben várhatóan a fo­gyasztói árak a népgazdasági tervben előirányzottak szerint alakulnak. A kormány a je­lentést elfogadta. Csütörtök reggel a három napirendi pont együttes vitá­jával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kong­resszusa. A tanácskozáson megjelent Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és Bul­lái Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. Mielőtt az elnök megadta a szót az első felszólalónak, a A külügyminiszter előter­jesztésére a kormány határo­zatott hozott, hogy az irodal­mi és művészeti alkotások vé­delmének kérdéseiről Párizs­Beton- és Vasbetonipari Mű­vek budapesti betonárugyárá- nak szocialista brigádvezetői vállalatuk 24 szocialista bri­gádja és valamennyi dolgozója nevében köszöntötték a kong­resszust. Somoskői Gábor, a SZOT titkára volt az első felszólaló. Beszélt a szakszervezetek bő­vülő szerepköréről, s kitért ar­ra Is, hogy szocialista társa­dalmunkban már nincs szük­ség sem üzemi tanácsra, sem valamilyen másféle munkás­érdekvédelmi szervre az üze­ban összehívott nemzetközi konferencián hazánk küldött­séggel képviseltesse magát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) mekben, munkahelyeken, mert ezt a szerepkört ma már tel­jes egészében a szakszerveze­tek látják el. Somoskői Gábor a további­akban hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapszabály- módosításának lényege: a szakszervezeti választásoknál — üzemi szinten — térjenek át a négyéves ciklusra. A különböző szakszervezeti szervek növekvő felelősségével foglalkozva, a szónok megál­lapította: ma az egyes iparági szakszervezetek vezető testü­Ajtai Miklós megtekintette a gyártelepeket és behatóan tanulmányozta az üzem ter­mékeit, a korszerű gyártás­technikai eljárásokat. A magyar miniszterelnök-J helyettes délután repülőgépen visszatért Londonba. létéi, a központi vezetőségek teljes felelősséggel és önálló­sággal végzik munkájukat, se­rénykednek a szakma problé­máinak megoldásán. Dr. Johanna Töpfer, a Sza­bad Német Szakszervezeti Szö­vetség elnökhelyettese beszá­molt arról, hogy a Német Szocialista Egységpárt VIII, kongresszusának tiszteletére széles körű szocialista munka­verseny bontakozott ki az NDK-ban, majd hangsúlyozta: rendkívül fontosnak tartják a szocialista országok szakszer­vezeteinek állandó együttmű­ködését és tapasztalatcseréjét^ amely fontos forrása a szocia­lista országok gazdasági in­tegrációjának is. Khan The Ho, a Koreai Szakszervezetek Általános Szövetségének alelnöke többek között ismertette, hogy a Ko­1600 helyett 957 Csökkent a lakásigénylök számú Szekszárdim Folytatódott a vita a szakszervezetek XXII. kongresszusán A Minisztertanács Tanács! Hivatalának elnöke jelentés­ben tájékoztatta a kormányt az 1971. évi általános válasz­tások tapasztalatairóL A kor- r ány a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke beszámolt a termelői és a fogyasztói árak 1970. évi és az idei várható alakulásáról. A jelentés szerint az ár­alakulás 1970-ben általában kiegyensúlyozott volt. A fo­gyasztási cikkek és szolgál­tatások árszínvonala összessé­gében 1,3 százalékkal — a számítottnál valamivel mér­sékeltebben — emelkedett. A termelői árak a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, 2.3 százalékkal nőttek. Jelen­tősebben, mintegy 3—4 száza­lékkal emelkedtek az építési árak. Az árak viszonylag kedvező alakulásához hozzájárult a központi intézkedések hatásá­ra javuló áruellátás, valamint a vállalatok megfontoltabb árpolitikája. Az árstabilitás biztosítása több esetben csak a költségvetést terhelő intéz­kedésekkel, a forgalmi adó csökkentésével, a költségveté­si támogatás növelésével volt lehetséges. Szekszárdon 1600 lakásigénylőt tartottak nyilván. A rendelkezés értelmében, a korábbi években benyújtott lakásigényléseket április 30-ig meg kellett újítani. A szekszárdi városi tanács igazgatási osztálya — bár nem volt kötelessége —. mindenkit, akinek lakásigény­lése volt. felszólított, hogy azt újítsa meg. Összesen 1800 nyomtatványt küldtek ki. — Ebből 113-at hozott vissza a posta, mert a címzett ismeretlen volt — mondja Nyárs Sándor, az igazgatási osztály vezetóhelyettese. — Hárman kérték, hogy igénylésüket tegyük át más helységbe — Bonyhádra, Pécsre, Szé­kesfehérvárra. összesen 957 megújítás történt. Elvből 761 állami lakásra, 196 pedig tanácsi értékesitésűre, azaz szövetkezeti jellegűre. — A többiekkel mi lehet? — Semmit sem tudunk róluk. Talán vala­milyen úton-módon lakáshoz jutottak az el­múlt években. Vagy egyszerűen hanyagok. Mert azt semmiképpen sem lehet elfogadni, hogy amikor a rádió, a televízió, az újságok számtalanszor felhívták a figyelmet a lakás­igények megújítására, amikor mi elküldtük a nyomtatványt valamennyi igénylőnek, — ak­kor legyenek olyanok, akik erről nem tudtak. — Mi történik azokkal, akik ezután kí­vánják megújítani igényüket? — A határidő lejárt. Az ezután érkező nyomtatványokat, mint új kérelmeket kezel­jük, — Mi történik a beérkezett lakásigénylé­sekkel? — Megkezdi®: az összesítést. Jelenleg csupán abc-sorrend be raktuk azokat. Egyez­tetjük a meglévő nyilván tartási kartonokkal, amelyekre rávezetjük az új adatokat. És kér­jük a hiányok pótlását. — Miféle hiányukról van szó? — Sajnos a munkánkat nagyon megnehe­zíti és késlelteti, hogy sokan hiányosan töl­tötték ki az űrlapokat. Általában a vagyoni helyzetre vonatkozó adatok és a 6 havi átlag­kereset hiányzik az igénylésekről. Amíg eze­ket valamennyi igénylő pótlólag be nem kül­di, el nem juttatja hozzánk, addig nincs be­sorolás. — Mindezt figyelembe véve, mire számí­tanak, mikorra tudnak elkészülni a beérkezett igénylések feldolgozásával? — A hiányos, hibás kitöltések nehezítik a dolgot. így aztán előreláthatóan csak a negye­dik- negyedévre várhatják az érdekeltek, hogy megkapják válaszunkat, értesítésünket. — Mit tartalmaz majd az értesítés? — Azt. hogy elismertük-e a lakásigény­lést. Ha jogos a kérelem, azt is. hogy milyen formában lehet azt kielégíteni. S tartalmazza majd, hogy megközelítően mikor, — melyik évben — számíthat az igénylő arra, hogy megkapja a lakást. Az mindenesetre jó vol­na, ha az érdekeltek az életükben bekövetke­zett változásokról értesítenének bennünket. A nagy munka tehát most kezdődik a la­kásügyön. A lakáselosztó bizottság pontozásos rendszert dolgoz ki, amelynek alapján döntik majd el, nagyon sok szempont figyelembe­vételével, hogy ki milyen lakásra jogosult, s ahhoz mikor juthat. Az egyik ilyen szempont — egyik legfontosabb szempont — az, hogy akiknél a családban az egy családtagra jutó jövedelem 1500 forint — vagy azon aluli —, állami lakásra jogosultak. Tanácsi értékesítésű — azaz szövetkezeti — lakásra jogosultak, akiknél az egy családtagra jutó jövedelem nem haladja meg a 2000 forintot. Kétezer fo­rinton felül pedig lakásépítési szövetkezeten keresztül, társasházépítési, vagy családiház­építési formában lehet lakáshoz jutni. Az el­osztásra kerülő lakások lű százalékánál a végrehajtó bizottság egyéni elbírálás alapján eltekinthet az értékhatároktól. Ezeket az el­képzeléseket a városi tanács végrehajtó bi­zottsága már jóváhagyta. Tanácsülés elé is terjesztik majd. Hacsak ott nem módosítják azokat, akkor végleges lesz valamennyi. reai Népi Demokratikus Köz­társaságban széles körű mun­kaverseny bontakozott ki a hatodik ötéves terv teljesíté­séért. A szocialista társada­lom teljes felépítéséért dol­gozó koreai nép szolidáris az indokínai népeknek és a bé­kéért, a haladásért, a szocia­lizmusért küzdő többi nép har­cával. Ljubica Dukics, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségé küldöttségének vezetője be­számolt arról, hogy országuk­ban a szakszervezetek nagy erőfeszítéseket tesznek a mun­ka hatékonyságának növelésé­ért. A jugoszláv szakszerve­zetek segítik a dolgozók azon jogainak érvényesülését, hogy munkaszervezeteikben és a társadalom egyéb területein is minél közvetlenebbül ve­hessenek részt az élet- és munkakörülményekre vonat­kozó döntésekben, és az új ér­tékek elosztásában. Jose Sobrado, a Kubai Dol­gozók Központjának titkára, bejelentette a kongresszusnak, hogy épp most írták alá köz­pontjuk és a SZDT együtt­működési munkatervét, amely további lehetőséget nyújt a két ország barátságának el­mélyítésére. N. Banzragcs, a Mongol Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára a hazájában végbement mélyreható társa­(Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
Oldalképek
Tartalom