Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
New York City hanyatlása tisztviselők száma csak kb. 20 százalékkal. A New York-í rendőrség költségvetése . kb. ugyanebben az időszakban, mintegy 65 százalékkal emelkedett, míg a rendőrök száma ugyanéi idő alatt mindössze 25 százalékkal. Ennek a helytelen aránynak a megváltozása épp olyan Jó lenne, mint amennyire kizárt: a város így is alig tudja kifizetni a növekvő sztrájknyomás miatt elkerülhetetlenül emelkedő béreket, nem hogy még több alkalmazottat tudna foglalkoztatni.. Emellett New York Citynek már így is igen jelentős hadsereg áll rendelkezésére polgárai szolgálatára, mégpedig 350 000 ember. Csakhogy ezt a New York-i hadsereget nem irányítják korszerű vezetési módszerekkel, hanem egy éppen olyan gigantikus; mint amennyire tervszerűtlen és reménytelen bürokrácia nyomása alatt állnak. „Tizennégy napra volna Szükségem” mondja a polgár- mester egyik segítőtársa „pusztán ahhoz, hogy megtaláljam azt az embert, aki azért felelős, hogy az utcában, ahol lakom, nem hordták el a szemetet.” ÉS akkor a számét még mindig egy jó darabig nem .volna elhordva. New York sohasem volt tiszta város. Most azonban mocskos. A mocsok úgy növekszik, mint ■ a felhőkarcolók. Vannak jómódú környékek, itt a szemételhordás rendben megy; ezeken a környékeken a lakóknak részben van érzékük a tisztasághoz, részben pedig elegendő hatalmuk van ahhoz, hogy a bürokráciát sakkban tartsák. Más helyeken, ahol a lakóknak nincs meg ez a lehetőségük, az egészségügyi, köztisztasági alkalmazottak ritkábban jelennek meg. i , Míg az utóbbi tíz évben New York lakosainak száma nyolcmillióval nagyjából azonos maradt, a háztartási hulladék kb. 40 százalékkal megnövekedett, elsősorban a csomagolástechnika fejlődése miatt. Papírok, műanyagtasa- kok, üvegek özönlik el a várost — az autókról nem is beszélve. Körülbelül 2000—3000 autóroncs hever állandóan a New York-i utcák szélén, otthagyva, kirámolva, a rendszámtáblák eltávolítva, tulajdonosuk ismeretlen: a város hetenként kb. ezret szállíttat ami kocsinkét 2—10 dollárba kerül, levonva már ebből a fémhulladék értékét A piszok vonzza a piszkot Egy olyan utcán, ahol erős szélben a régi újságok papír- sárkányként köröznek a levegőben, mindenki nyugodtan eldobja a cigaretta dobozát, vagy bármi egyebet, amitől meg akar szabadulni. Mindenki ezt csinálja, tehát senki sem izgatja magát miatta. Miért is izgatná magát? Hadd legyen a köz- tisztasági alkalmazottaknak is munkájuk. A szemét kb. 70 000 tonnányi mennyiségének azonban kb. egyharmadát a nyomortelepek lakói ellopják, megkönnyítve ezzel a hatóságok munkáját. Ezek az emberek innen szerzik berendezési és használati tárgyaikat. (Folytatjuk.) álomváros. New York nem ez a város. New York olyan város, ami akkor jön létre, ha a szélsőséges gazdaság és szegénység gátlástalanul egymásnak ütközik. New York olyan város, ami úgy alakult ki, hogy a reformok elmaradtak, mert az emberek nem tudtak megegyezni abban, hogy mi volna az a közös jó, ami mindenkit kielégítene, és amire szükség lenne. „Do your thing” (Törődj a magad dolgával) mondják a New York-iak. Ez az első törvényük és az utolsó menekülésük. Végezd ügyes-bajos dolgaidat és kész. Nézd meg, hogy tudsz megélni. „Do your thing”. Mindenki azt mondja: elvégzem a magam dolgát — és felőlem minden egyebet akár el is lophatnak.. És sajnos el is lopnak. És néha még a tulajdonost is megölik. A „Do your thing” egy permanens polgárháború jelszavává vált, mindenki mindenki ellen. És ma? Egy nap Nem Yorkban, egy tipikus nap. amit egy ma ott élő mond el: „Kora reggel a felfedezés, hogy éjszaka valaki kaparászott a lakásajtó zárián. A járdán a ház előtt szanaszét szórt szemét, de senki sem érhető el a közelben, aki magát ezért a disznóságért felelősnek érezné. A földalattin szörnyűséges bűz, ehhez a szomszédok forró leheleté. A vonat elakad, egy darabig áll az alagútban. Késéssel érkezem a munkahelyre. Az irodában kísérletet teszek a telefonálásra, nem megy ki a csengetés Sem foglalt jelzés, sem csengetés, egyszerűen semmi. Később telefonálok az egészségügyi minisztériumba panaszt teszek a járdán talált szemét miatt. A minisztériumban azt mondják: „egy pillanat kérem.” A pillanat 17 percig tart és a vonal megszakad. Elhatározom, hogy táviratot küldök telefonon. A telefon 147-szer kicseng, feladom. Hazafelé menet a szemét mellett szélesvállú hippi állja el az utat: „Van 7 centje uram”? Görcsösen igyekszem elnézni mellette és akkor valami disznóságot kiabál utánam az anyámról. Felmegyek a lépcsőn, kinyitom az ajtót és nincs televíziós készülék, elvitték az írógépet és a magnetofont. Felhívom a rendőrséget és közlöm, hogy kiraboltak. Az egyenruhások felírják a nevemet. Két nappal később elő- , kerül egy detektív, jegyzőkönyvbe veszi a betörést, tanácsokat ad egy nyomtatvány kitöltéséhez és ezzel az ügy el van intézve. Bekapcsolom az új televíziós készüléket, és a kép elmosódott, mintha elmozdult volna, mivel a World Trade Center épülő ikertornyai, amelyek a város legmagasabb épületei. 110 emeletesek, 412 méter magasak, időnként zavarják a vételt.” Még nem is olyan régen a New York-iaknak három kedvenc témájuk volt: az üzlet, a lakás és a szerelem. Ma már csak egy téma van: elmenekülni innen. „A város egy sereg ember számára, akik jobban szerették, mint bármely más helyet a világon, ma már meghalt.” — mondja Pete Hamill a „New York Post” liberális rovatvezetője. „Tessék csak elmenni egy estélyre — a legtöbben állandóan egy darab földet emlegetnek Ver- mont-ban, vagy valami más helyet Pennsylvániában, amelyről valahol hallottak. Egyik ismerősöm, aki 1908- ban igen fontos politikai pozíciót töltött be, Coloi^ádóba költözött, és legalább még egy tucat ismerősöm van, akik költözésről beszélnek”. A legtöbben így vélekednek: „Az ember egyszerűen nem tudja a napját se megtervezni. A posta nem jön pontosan. Az üzletelj vállalatok már nem küldenek ajánlatokat. Akármit . akar az ember beszerezni — csaknem minden rendelésnél telefonon reklamálni kell. A , Városban nem lehet taxit kapni. Egyszerűen nem éri meg többé a fáradságot, hogy valamit el akarjunk intézni.”. Ennek .a fejlődésnek a jelei már évek óta észlelhetők a költségvetésen, amelynek növekedése lassan egy túlfejlődő Contergan-gyerekre emlékeztet. 1964-től J9"8-ig pl. a város költségvetési összege 80 százalékkal növekedett, ugyanakkor viszont a közVízszlntes: 12. Mit kaphat a CSÉB 40 tagja hosszabb kórházi ápolás esetén? Zárt betűk: O, T: É, G. 13. A jugoszláviai Zadar régi neve. 14. Az egyik elektromos sarok. 15. A labdarúgás koronázatlan brazil királya. IS. Politikai korszak. 17. Ilyen talajok vannak Hortobágy környékén. 18, Bőséges. 19. LT. 20. Ez az Igazi! 21. Megkevert gáz! 22. ST. 23. Nem fölé. 24. Ízesítő. 25. Hálnak mondják, pedig béka. 27. Ismer, ért valamit. 23. Kettőzve édesség. 29. Sok apró földszemcse. 30. Keskeny nyílás. 31. Kisebb a pataknál Is, 32. Ez a rím is a költészetben. 33. RS. 34. Madarak királya. 35. Állatkert. 36. TN. 37. Sándorral tartotta márciusban névnapját. 38. Szőlőnedű. 39. E napon. 40. Spanyol nemzeti eposz főhőse, színmű eimadója, Corneille és Victor Hugó is feldolgozta. 42. Rangot jelző szócska. 43. Rostjából vászon készül. 44. Vissza: Veszprém folyója, névelővel. 45. B! 46. Hirtelen tol. taszít. 47". Messze van-e? 48. A labdarúgás célja. 49. A paprika és a bors ielzSJe. 50. Angol méret, leggyakrabban a cigarettásdobozokon olvashatjuk. 51. A mai fehérvári vár névadója. Függőleges: 1. A CSÉB 40 legfontosabb szolgáltatásai. Folytatva a vízsz. 52. alatt. Zárt betűk: E. B. I. I. 2. Kulccsal csukott. 3. Eladási értéke. 4. Postaautók félzése. 5. Ritka, nem tömött. 6. Fűszerfajta. újabban gumicukor is készül vele. 7. Nem kevés. 8. Ez fáj a fogban. 9. Egész, sértetlen. 10. Angol vörös. 11. Becézett Ilona. 14. Ennyit fizet a CSÉB 40 baleseti biztosításként a 100 százalékos Sérültnek. 15. Amiben az óvatos ember nem bízik meg, hanem inkább biztosít, 17. Tova. 18. A biztosítások gazdája, rőv. 20. Juttat. 21. Nem lett belőle opera! 22. Betűket vet. 23. Férje. 24. A vajgvártás mellékterméke. 25. Tüzet szüntet. 26. Délbuda alatt fekszik. 29. Vitamindús erdei pvümölcs. 52. Seb- szélek! 33. Fordított kötőszó. 35. Állatlak. 36. Adót fizető. 37. Csa- eslhang. 38. Hitvány bor. 39. Ez az éjszaka az esküvő utáni. 40. Ilyen a jól köszörült kés. 41. Tv-sorozat főhőse, névadója. 43. Tűkkel fonalat feldolgoz. 44. Világtfiűságj találkozó. 45. Portugál telepillés Indiában ékf. 47. SB. 4«. Biztonsági Tanács. Megfejtésül beküldendők a vízsz. 12.. a függ. 1.. 14, 15 és 18 alattt meghatározások. Beküldési határidő: 1971. június 26. Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához (Szekszárd, Mártírok tere 5.) kérjük a megfejtést beküldeni. Életszükséglet A Tolna megyei Népújság és az Állami Biztosító közös rejtvénypályázata. DER SPIEGEL írja s 1. rész. New York City egyelőre még város, nem: a város, a város önmagában, a huszadik század metropolisa, a kapitalizmus fővárosa, a nyugati civilizáció szimbóluma. Ez azonban hamarosan megváltozik. New York íassan, de megállíthatatlanul megy tönkre. New York önmagától megy tönkre. Ez az írás gyakorlatilag egy rekviem, amit még életében mondunk el fölötte. Nem azj jelenti ez, hogy. a város eltűnne, lebontanák, feladnák. A házak, a tornyok mindaddig állni fognak, amíg valakinek is profitot jelentenek; és ez minden egyébre is érvényes. Nem, New York nem haldokló város. Inkább pusztuló városközösség — közösségi szellem nélkül. „bibliái város”, mondja Norman Mailer, „amely kiesett Isten kegyébql”. Tulajdonképpen meglehet, hógjj New York már eredetileg égy képtelenség — mindig is képtelenség volt, egy elérhetetlen álom, ez a nyolc- milliós tömeg, amely egy szigetcsoporton a legkülönbözőbb fajok és osztályok tömörüléséből keletkezett; egy város,' amelyben négerek és fehérbőrűek, európaiak és ázsiaiak, zsidók és mohamedánok kényszer nélkül egy új közösséget alkötnak — egy
