Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

r (Folytatás az í. oldalról.)' az agrárértelmiség helyzete, az állami gazdaságodban hosz- szabb távra berendezkednek, viszont a tsz-ekíben gyakori a munkahely-változ'taltás. Kere­seti lehetőségeivel általában elégedett az agrárértelmiség, a tsz-ek többsége a magasabb jövedelemmel erőteljesen vonz­za a szakembereket. Akadnak egyének, akik haj­lamosak a szakmai elzárkó­zásra, társadalmi aktivitásuk nem kielégítő, viszont az ag­rárértelmiség egyre nagyobb szerepet vállal a kulturális életben is. Számarányukat tekintve a pedagógusok képezik a me­gye értelmiségének legnagyobb részét, az egésznek 43,3 száza­lékát az oktatók-nevelők, nép­művelők adják, legtöbben kö­zülük vesznek részt a társa­dalmi életben. Mindezek kö- vetkeziményelkénit falvainfc egy részében hajlamos a közvéle­mény az értelmiséget leszűkí­teni a pedagógusok körére. Megtalálhatók a pedagógu­sok a. társadalmi szervezetek­ben, a közművelődésben nem főhivatásúként dolgozó 700 értelmiségiből 400 pedagógus, a TIT tagságának 49 százalé­ka közülük tevődik. Életkörülményeiket nehezí­tik a helyenként meglévő la­kásgondok, a kedvezőtlen munkafeltételek. Szinte állan­dósult a pedagógushiány, me­lyet csak látszólag old meg az évi 120—140 képesítés nélküli alkalmazása. Sokan elhagyták pályájukat és másutt próbál­nak nagyobb jövedelemhez jutni. Jelenleg a pedagógusok az értelmiség leggyengébben fizetett rétege, e téren a kö­zeljövőben változás történik. Mindemellett erőteljesebben kell építeni a pedagógusok hi- yaitásszeretetére is. Körükben a párttagság aránya jó, az összpedagógusok 20 százaléka párttag, azonban területi, il­letve iskolánkénti megoszlásuk már változó. A megye értelmiségének 8,3 százalékát teszik ki az orvosok és gyógyszerészek. Az utóbbi években nőtt társadalmi akti­vitásuk. s ez az egészségügyi felvilágosító munkában, a pol­gári védelemben, a kulturális tevékenységben mutatkozik meg. Az egészségügyi értelmi­ség nagy gondot fordít szak­mai műveltségének emelésére, nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők száma, az orvo­sok tekintélyes része elvégez­te, illetve végzi a marxista es­ti egyetemet. A kórházi orvo­sok elégedettek, bár kifogá­solják a túlzott leterhelést, a fiatalok egy részének lakás­gondjai vannak. Tovább kell javítani a falvak orvosainaik, gyógyszerészeinek munkahelyi kultúráját, szakmai felszere­lésük bővítését és korszerűsí­tését. A jogászoknak a szocialista törvényesség biztosításában van nagy szerepük. Az utóbbi években egyre aktívabbak a közéletben, a társadalomban. A bíróságokon és az ügyészsé­geken jobb az eszmei-politikai felkészítés, mint az ügyvédek és jogtanácsosok között. Fe­szültséget kelt, az ügyészek és bírák méltánytalannak tartják az ügyvédek és tsz-jogtaná- csosok nagyobb anyagi meg­becsülését. Egyre nagyobb a kereslet a közgazdász értelmiség iránt, noha növekszik számuk, nem kielégítő részvételük a mező­gazdasági és szövetkezeti ipar­ban. Az iparszerű mezőgazda­ság sürgeti a felsőfokú agrár- közgazdászok képzését, e té­ren célszerű törekedni a nők nagyobb bevonására. számban & arányban vesznek részt a magasabb szintű po­litikai oktatásban, sokan vé­geznek propagandamunkát. Szerzett ismereteik hatékony­sága kimutatható, felismerhe­tő a politikai ítéletekben, a szilárd magatartásban, a tár­sadalomért végzett munkában és a jövő elképzeléseinek meg­fogalmazásában. Útmutatásul az erkölcsi­anyagi megbecsülés együttes alkalmazása mellett tört pál­cát a pártbizottság. Az elmúlt években ugyan sokat fejlődött az értelmiség anyagi és szo­ciális ellátottsága, de nőtt az egyes csoportok, foglalkozási körök közötti bérfeszültség is. A nem közvetlenül termelés­ben dolgozók fizetésének nö­vekedése lemaradt a műszaki, az agrár- és közgazdász-, va­lamint a magánpraxissal is rendelkező értelmiségi rétegek fizetésének növekedésétől, vagy jövedelmétől. A kormány döntése nyomán a közeljövő­ben csökkenni fognak a bér- feszültségek. Összegezve megállapította a megyei pártbizottság, hogy a gyakorlatban eredményesen valósul meg a párt értelmi­ségi politikája, s ennek kö­vetkezményeként politikailag egységesebbé vált Tolna me­gye értelmisége. A világnézeti szilárdulás, a fejlődő erköl­csi magatartás, a növekvő ak­A lakásellátottság javulásá­val párhuzamosan az utóbbi években a munkásokon kívül az értelmiségiek jutottak leg­több állami, szövetkezeti la­káshoz, pedagógusok, orvosok kaptak kedvezményes lakás- építési kölcsönt Mindezek nagy mértékben javították életkörül ményeiket, ám to­vábbra is komoly gondot je­lent a falusi értelmiség kul­turált lakáshelyzetének meg­teremtése. A kis településeken élő értelmiség, s főként a fia­talok szociális helyzete, élet- és munkakörülményei rosszab­bak a többiekénél. Ezt követően kitért az elő­terjesztés a másodállások és mellékfoglalkozások hajszolá­sának káros kinövésére, mely a közvéleményben táplálja az elítélő szemléletet. Azzal is számolni kell, hogy népgazda­sági érdekből szükséges a má­sodállások és mellékfoglalko­zások jelentős részének enge­délyezése, viszont fel kell lép­ni a „mindent csak pénzért csinálunk" torz felfogás éllen. tivitás jegyében az értelmi­ség nagy része vállalja a niva- tásból fakadó elkötelezettséget és egyre inkább meggyőződése alapján válik a szocializmus hívévé. Az alkotó munka, a közéleti tevékenység fokozása érdeké­ben kilenc pontból álló fel­adattervet fogadott el a vá­lasztott testület. Megszabták a pártirányítás javítása, az értelmiség céltudatosabb ösz- szefogása, hivatásérzetének nö- velése, és a társadalmi elhiva­tottság még teljesebb felis­merése, vállalása érdekében az irányvonalat és a tenni­valókat. Az első napirend vitájában heten vettek részt. A felszó­lalók valamennyien egyetér­tettek az előterjesztéssel, alá- támas kották megállapításait, észrev ételeikkel, javaslataik­kal k egészítették a beszámo­lót, é; a teendőket tartalmazó felad, ttervet. Többen hang­súlyos ták az elkötelezettség, a hivatá studat nélkülözhetetlen­ségét az alkotó munkához. A rövid összefoglalót követően a pártbizottság elfogadta a ki­egészítésekkel kibővített elő­terjesztést, s a benne megje­lölt feladatokat határozattá emelte. A második napirend folya­mán, a X. kongresszus hatá­rozataiból adódó feladatterv­vel kapcsolatban, a választott testület szabad kezet biztosí­tott a titkároknak a témák szükség szerinti átcsoportosí­tásához és pontosításához. Az országgyűlési képviselő és tanácstag választásról nyúj­tott tájékoztató jelentés elfo­gadását követően, a megyei pártbizottság elismerését fe­jezte ki mindazoknak, akik a választások sikerét elősegítet; ték, SOMI BENJAMINNÉ I ■ r i ii ■ i. i — Közös közlemény Az alkotó munka, a közéleti tevékenység érdekében... Megtalálták helyüket a szocializmus építésében Podgornij kairói látogatásáról Kairóban közös közleményt adtak ki Nyikolaj Podgornij látogatásáról. Anvar SZadatnak, az EAK elnökének, az ASZÚ elnöké­nek meghívására Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke 1971. má­jus 25—28 között nem hiva­talos baráti látogatást tett Kairóban. A tárgyalások során a fe­lek véleményt cseréltek a Szovjetunió és az EAK kap- , csolatainak további fejlődésé­vel összefüggő számos kérdés­ről, valamint a jelenlegi nem­zetközi helyzet és közel-keleti helyzet időszerű problémáiról A szovjet fél nagyra érté­kelte az EAK vezetőségének Szadat elnök által kifejlett azon eltökéltségét, hogy to­vábbra is azon a haladó im­perialistaellenes úton jár, amelyet G. A. Nasszer köve­tett és amelyet 1968-ban a „nemzeti cselekvés chartája” és „a március 30-i program” határozott meg, következete­sen folytatja a társadalmi ha­ladás és a társadalom szocJ- alista átalakításának irány­vonalát. A tárgyalásokon meg­állapították, hogy Izrael az Amerikai Egyesült Államok támogatására támaszkodva ag­ressziót követ el. Álláspont­jának lényege nyíltan terü­letrabló jellegű. Izrael az 1967-es háborúban megszállt valamennyi arab terület be­kebelezésére törekszik. Újból leszögezték, hogy a Közel-Keleten tartós, szilárd és igazságos béke csak úgy alakulhat ki, ha Izrael ki­vonul az 1967-ben megszállt valamennyi területről és tel­jes egészében végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határo­zatát. A szovjet fél kijelentette hogy a Szovjetunió továbbra is sokoldalú segítségben és támogatásban részesíti az EAK-ot és más arab országo­kat az izraeli agresszió ellen Anvar Szadat, az EAK el­nöke mélységes háláját fejez­te ki a Szovjetuniónak, az EAK-nak az izraeli agresszió elleni harcához nyújtott se­gítségéért és támogatásáért és nagyra értékelte az SZKP XXIV. kongresszusának „Igaz­ságos és tartós békét a Közel- Keleten” című nyilatkozatát. A tárgyalások és eszme­cserék során a felek teljes megelégedéssel nyugtázták a Szovjetunió és az EAK bará­ti kapcsolatainak és sokolda­lúan gyümölcsöző együttmű­ködésének fejlődését, s ki­nyilvánították közös óhajukat, hogy minden lehetőséget fel kell használni a kapcsolatok további fejlesztésére. A találkozók során meg­vitatták az SZKP és az ASZÜ kapcsolatainak fejlesztésével összefüggő kérdéseket és konk­rét lépésekben állapodtak meg a pártközi kapcsolatok 1971-re vonatkozó terveinek megvaló­sítása tárgyában. Attól a szándéktól indíttat­va, hogy megerősítsék és meg­szilárdítsák a két áliam és nép hagyományosan baráti kapcsolatait, és abban a szU lárd meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az EAK barát* ságának és sokoldalú együtt* működésének további fejlesz* tése megfelel mindkét állam érdekeinek és a világbéke megerősítését szolgálja, a fe­lék úgy határoztak, hogy megkötik „a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Arab Köztár­saság barátsági és együtt* működési szerződést.” A Szovjetunió és az EAK barátsági és együttműködési szerződése a két ország kap­csolatainak történelmi okmá­nya. Célja az, hogy támogas­sa az EAK népének a szebb jövő felépítésére irányuló igazságos nemzeti-felszabadító harcát. Anvar Szadatnak, az EAK elnökének a Szovjetunióba teendő látogatása, amellyel az SZKP KB a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­nak tesz eleget, újabb hozzá­járulást jelent a két ország közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséhez. Úi szakasz kezdete Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy a Kairóban aláírt barátsági és együttmű­ködési szerződés új, ígéretes szakaszt nyit meg a szovjet— egyiptomi kapcsolatok történe­tében. Már a szerződés érvé­nyességi ideje is arra utal — 15 év —, hogy ennek a barát­ságnak és együttműködésnek messzire mutató távlatai van­nak, s olyan alkotó program­ja, amely egyszerre szolgálja a társadalmi haladás és béke ügyét A kairói szerződés csalódás­sal tölti el mindazokat a nyu­gati köröket, amelyek arra számítottak, hogy á legutóbbi egyiptomi események aláússá'í, megingatják a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársa­ság barátságát, s ily módon teret engednek az imperia­lista mesterkedéseknek. Nyikolaj Podgornij és kísé­rete a közel-keleti válság sorsdöntő időszakában látoga­tott Kairóba, akkor amikor az Egyesült Államok támogatását élvező Izrael kudarcra ítélte az igazságos rendezést szolgá­ló erőfeszítéseket és kezde­ményezéseket. A látogatás ok­mányba foglalt eredménye megelégedéssel tölti el mind­azokat, akiknek valóban szív­ügyük a közel-keleti béke és a haladó antiimperialista erők szövetsége. Uralkodóvá válik a szocialista ideológia Tvrotnrínfc ór+plmicÁoe irlpnló- nem kevés a nedaeóeus és or­Ä megyében élő és tevé­kenykedő értelmiség felismer­te szerepét, többségük el­fogadja a párt politikai irány­vonalát, tevékenyen részt vesz megvalósításában. Növekszik szocialista tudatosságuk, tud­ják, hogy a társadalom egyre növekvő mértékben támasz­kodik az értelmiségre. Értelmiségünk egészére a politikai homogenitás a jel­lemző, azonosságuk a társada­lomban betöltött szerepük ta­laján alakult ki. Politikai be­állítottságukat, tudatukat egy­re inkább a munkásosztály politikája, világnézete hatja át. Megyénk értelmisége meg­találta helyét a szocializmus építésében, túlnyomó többsége jól érzi magát rendszerünkben, •igenli a szocializmust. Széle­sedik a párttal való kapcsola­tuk. sokan vállalnak tisztséget a párt. állami és társadalmi szervek választott testületéi­ben. Megyénk értelmisége be­tölti a szocializmus építésében, a néphatalom erősítésében, a szocialista tudatosság tovább­fejlesztésében reá háruló nagy és megtisztelő feladatokat. Részletesen kitért a beszá­moló, elemezte és bírálta az értelmiség körében élő, vagy lábrakapó téves elképzelése-, ■két és nézeteket. Nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy vannak „seszínű és ellenző” értelmiségiek is. Számolni kell a bel- és külpolitikai esemé­nyekre való érzékeny és ked­esetenkénti pesszimista és kis­polgári tendenciákkal. Egyes csoportjaikban politikai kö­zömbösség, apolitikusság és ingadozás is tapasztalható. Értelmiségünk egészére í szocialistává válás folyamata, a dolgozó osztályokhoz való közeledés, a velük való azo­nosulás tendenciája a jellem­ző, de nem veszélytelenek az elszórtan megmutatkozó, a munkásosztály vezető szerepét vitató, az értelmiség vezető szereDéről hangoztatott elkép­zelések sem. Elszigetelt jelen­ség az értelmiségi munka he­lyenkénti lebecsülése, növekvő szerepének meg nem értése, el­oszlatásukkal időben és kellő mélységben kell foglalkozni. A megye közvéleménye tisz­telettel övezi azokat az értel­miségieket, akik munkájukkal, közéleti tevékenységükkel ki­érdemlik a megbecsülést. El­ismerésük együtt nő társadal­mi szerepük fejlődésével. Tolna megye párttagságának 20 százaléka értelmiségi és az értelmiségnek mintegy 40 szá­zaléka tagja a pártnak. Egé­szében véve kielégítő, de megmutatkozik a szóródás, egyes rétegeknél van javítani­való a felvételek terén. So­kan tevékenykednek a szak- szervezetben, a KISZ-ben, a népfrontnál, a nőbizottságök- ban, a TIT és az MTESZ ke­retei között, e szervezetek al­kalmasak az értelmiség poli­Körében az egészében véve pozitív irányú fejlődés mellett érvényesülnek a' szocialista ideológiával ellentétes eszmei áramlatok is. Negatív tapasz­talatok az értelmiség kisebb részénél a kispolgári gondol­kodásmód, a nacionalizmus, a nemzeti gőg, a szovjetellenes- ség, és szép számban akad idealista, vagy vallásos világ­nézetű értelmiségi; közöttük Előbbiek ellenére is az a jellemző, hogy az utóbbi évek termékeként növekedett kö­rükben az eszmei-politikai munka hatékonysága, aminek nyomán erősödött elkötelezett­ségük, szocialista erkölcsi-po- 'litikai arculatuk. Eszmei fej­lődésük alapvető tendenciája a szocialista ideológia uralko­dóvá válása, amihez hozzá­járul az is, hogy növekvő

Next

/
Oldalképek
Tartalom