Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Megyénk növény „műemlékei a Senki nem csodálkozik azon, hogy a szekszárdi ómegyeháza, vagy a simontornyai vár, a dunai öld vári török torony falán ott a tábla, mely jól olvashatóan hirdeti, hogy az illető épület „MŰEMLÉK”, tehát kora, vagy építészeti értéke miatt különös becsben tartandó. Hosszú és nehéz évszázadok gondoskodtak arról, hogy az ilyesfajta értékeknek ne legyünk túlságosan nagy bőségében. A letűnt korok épületeinek jó részét háborúk pusztították el, dúlták fel. Ezt mindenki tudja. Arra már ritkábban gondolunk, hogy az ember békés termelőmunkája során is pusztít, vagy — enyhébb szóval — változtat. Megváltoztatja lakóhelye környékének természeti képét, állatokat és növényeket irt .ki, sokszor végérvényesen. Magyarországon 1775-ben lőtték az utolsó bölényt, 1801-ben — a Duna jegén — pedig az utolsó hódot, hogy csak két példát említsünk. Példaként idézhetnénk azonban a me- gyénkbéli Sárköz átalakulását is, mely nevében őrzi a még száz-százötven évvel ezelőtt is itt uralkodott természeti viszonyokat. azonban Schenk Jakab volt, egy 1918-beli írásával, és Kaán Károly 1931-beli „Természet- védelem és természeti emlé kék” című könyvivel. A tér mészetvédelem virágokra csak a felszabadulás útin köszöntött be. Központi szerve, a széles hatáskörű Országos Természetvédelmi Hivatal, Dudapesten székel. Ennek volt egy évti jeden keresztül munkatársa lapp József, nyugalmazott főiskolai tanár, a hazai növényt likacs - gok egyik legjobb ismerője, aki jelenleg a szigligeti védett park őre és szakvezetője. Hozzá fordultunk azzal a kérdéssel, hogy megyénkben milyen említésre érdemes növényritkaságokat tart számon a szaktudomány. A Tamásiból Miklósvár és Szakály felé húzódó pompás ezüsthárs fasorokról már Ki- taibel Pál is megemlékezett 18ü8-ban megjelent tanulmányában, tehát ezek akkor sem lehettek a legfiatalabbak. Ugyanitt, a Vadaskertnek nevezett részen, négy-öt méter törzskörnvéretű tölgyfák alkotják a „Vas Gereben emléktől - gyek” ligetét. Ez a Csapody-sáfrány. A ten- gelici volt Benyovszky-parlt- ban a nálunk alig ismert ka- lábriai feketefenyők vannak állandó harcban az évente rájuk telepedő szürkegém-csa- patokkal. A lengycli szakiskola parkjában három kaliforniai mammutfenyő érlel magot, és nagyméretű, különösen szép tulipánfák is díszlenek. Végül Gemenc növényvilágának tarka együttesében értékes színfoltot jelentenek az óriási fehér, fekete és szürkenyárfák a morotvák szegélyén. Ugyanígy a mocsártölgy, a mandulalevelű fűz és a fekete termésű galagonya. A láprétek dísze a. lilásvörös pompás-kosbor, a szárazabbaké az őszi kikerics és a fürtös gyűszűvirág. A vízparti nyáróriásokon látható nagy, olykor két méter átmérőjű fészkeket a halászsas készíti. Megyénk növényi kincsei éppúgy megóvást érdemlő „műemlékek”, mint ahogy a sok évszázados épületek, várak is azok. ORDAS IVAN BŐYiilt a soproni szanatórium A napokban felavatták a Soproni Állami Szanatórium négyemeletes, 110 ágyas új épületszárnyát. Külső kép az új épületrészről. tMTI foto — Fényes Tamás felv. — KS) A nagy tömegben jórészt eltűnt növények és állatok egyes megmaradt ritka ebedéinek óvását szolgálja ma Magyarországon a természet- védelem. 1835 óta természetvé. delmi törvényünk is van, de maga a gondolat sokkal régebbi. Csokonai már egy 1790- ben megjelent költeményében a kócsag szavával mondta el a bagolynak, hogy az ember milyen iszonyatos pusztítást végez a madárvilágban. 1879- ben Illés Nándor a nevezetes iákhoz fűződő történetek ösz- szegyűjtését sürgette. A gondolat hasznos volt, bár bizonyára a sok „Rákúczi-fa” adhatta hozzá az ötletet, amelynek ha valamennyié alett pihent volna a nagy fejedelem, az egész kuruc szabadságharc során nem jutott volna másra, mint heverészésre ideje. Ugyanebben az évben már hoztak egy erdőtörvényt, mely részben, természetvédelmi célt is szolgált. l2'J9-bena földmívelésügyi miniszter rendeletet adott ki a természeti emlékek összeírásáról. A gyakorlati természetvédelem magyarországi megteremtője Szekszárd ismert növénytani nevezetessége, Balogh Ádám fája, sajnos már elpusztult. Annál értékesebb egy szokatlanul nagyra nőtt tamariskus- fa a Bartina utca egy kertjében, mely mellmagasságban mintegy százhatvan centiméter körméretű. A régi megyeháza udvarán álló ritka szép három tiszafa együttese bizonyára szépen csatlakozik majd a létrehozandó lomkerthez, melyről annak tervező mérnöke mái' megemlékezett lapunkban. Fácánkert parkjában ugyancsak a tiszafák nevezetesek, köztük egy — épp Papp József által — újonnan leírt, kissé hengeres termésű változat, a „Taxus baccata Pappii Pénzes”. Hőgyészben még megvan az 1773-ban alapított arborétum egy része. A dámszarvasairól híres Gyulaj a hazánkban ritka magyar tölgy gazdag állományáról is nevezetes, és egy szép virágot hozó, hagymagumós növényről, mely az egész országban csak itt található. VISSZHANG A Népújság február 23-i számában „Panaszok, panaszosok’* címmel cikk jelent meg szövetkezetünkről. Nem értek egyet azzal, hogy a cikk írója a szövetkezeti közgyűlés felszólalásait panasznak, a vitában részt vevőket pedig panaszosoknak nevezi. A tagság a közgyűlésen a szövetkezet legfelső fórumán tulajdonosi jogait gyakorolja amikor észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit a vitában elmondja, s felvetése, kérése csak esetenkint minősül panasznak. A megjelent cikkben említett felszólalások Horgos János újítási ügyét kivéve — nem panaszok, hanem jogos észrevételek, igények, s mint mindenütt, nálunk is a vezetőség feladata és kötelessége, hogy a szövetkezet lehetőségeihez mérten azokat kielégítse. „A hathatós intézkedések sok esetben váratnak magukra” — megállapítást nem tartjuk reálisnak. E helyütt nincs mód arra, hogy felsorolhassam a két év alatt tagságunk munkakörülményeit, szociális ellátását, pihenését, stb. szolgáló intézkedéseket, végrehajNépújság 7 1971. április 8. tott beruházásokat, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy a vezetőség nem késlekedett intézkedéseivel. Uj telephelyünkön jelenleg is nagyarányú építkezések folynak. Tény, hogy még nincs étkezdénk, üzemi boltunk, szórakozási célt szolgáló klub és könyvtár, telepünk előtt lakásokat keli szanálni, hogy út épülhessen és a cikkben is említett közvilágítást elkészíthessük, de mindez egyéb igényeinkkel együtt 4 millió forint építési beruházást igényel. Ismeretes, hogy ilyen nagy volumenű beruházás megvalósítása nem lehetséges máról-holnapra, ennek biztosítani kell a feltételeit: pénzügyi fedezet, kiviteli tervdokumentáció, hatósági engedélyezés, stb. Nálunk 3 év alatt 8 újítás került elbírálásra, ebből ötöt fogadtunk el és vezettünk be, s az újításokból elért szövetkezeti eredmény 881 000 forint. Azt hiszem, nem is olyan rossz mutatók ezek egy kisipari szövetkezetben. Ami pedig , Horgos János újító ügyét illeti, csak részben helytállók a cikkben foglaltak. Az újító nem tett olyan kijelentést, hogy nem kíván újítani. A cikkből a legfontosabb — újítás elhúzódását előidéző —- ok is kimaradt: a három újító a szövetkezettel nem kötött hasznosítási szerződést, mely alapja az újítókat megillető díj megállapításának és elszámolásának. DR. SAMU LAJOS a Dombóvári Universal Szövetke- elaü'áz Magyar Sándor kettős élete Nappal szorgalmas dolgozó — éjszaka betörd Magyar Sándor a dombóvári téglagyár munkása volt. Mindenki szorgalmas, megbízható dolgozónak ismerte, vele szemben sosem merült fel munkafegyelmi probléma. Egyetlen óra igazolatlan mulasztása sem volt. Beiratkozott a dolgozók esti iskolájába. A 3. és 4. osztályt tavaly el is végezte. Ki gondolta volna, hogy ez az ember az éjszakának egy részét betöréssel tölti? Dombóvár lakóit közel két éven át nyugtalanította, hogy majd minden héten újabb betörésről érkezett hír. a hatóságok hosszú időn keresztül hiába keresték a tettest. Persze, végül is megtalálták, függetlenül attól, hogy Magyar Sándor csaknem minden lehetőit megtett annak érdekében, hogy semmiképpen se kerüljön gyanúba. Rendszerint az éjszakai sötétben hagyta el lakását, amikor mindenki azt hitte, hogy otthon alszik. És amiikor éjszaka betört valahova, reggel épp olyan pontosan megjelent munkahelyén, mint máskor, s végezte a napi munkáját. Nosztánypusztai vegyesbolt. Leszedett néhány cserepet, bemászott .a padlásra és megpróbálta felszedni a födémet. Ez nem sikerült,, ezért végül is felfeszítette az ajtót. A Dalmandi Állami Gazdaság sziifáspusztai raktára. Az épület mellett lévő szállító- szalagon felmászott a lapos tetőre. felfeszítette a tetőajtót, így bejutott a szerszámraktárba, majd az irodába. Itt fel- feszített egy szekrényt és elvitte a benne talált pénzt. Tüskepusztai vegyesbolt. Kikapcsolta az árammérőt majd felfeszítette az ajtót, így jutott az üzlethelyiségbe. Ujdombóvári halászcsárda. Itt is áramtalanította az épületet, hogy ha netán észre- vennék, ne tudjanak villanyt gyújtani, mert akkor esetleg felismerhetik. Felfeszítette a majd az ajtót. Éppen szabaddá vált számára a bejárat, amikor valaki megjelent az udvaron, ezért végül is Magyar kénytelen volt „dolgavégezetleniÜ” elmenekülni. Gárdonyi téri bolt. Itt az ablakot feszítette be, és így jutott az üzlethelyiségbe. Bástya söröző. Az ablak vasrácsát addig feszegette, amíg az ablak keretestől kilazult a helyéből és az egész ablakot kiemelhette, majd bemászott az abakon. Napsugár cukrászda. Lefesz-Ú tette a védőrács lakatját, majd benyomta az ajtót. Korona presszó. Itt az ajtó furnérlemezét nyomta be. Kölcsönzőbolt. A kőkerítésen át bemászott az udvarba, az udvari ajtó lakatját lefeszítette, majd feltörte az ajtót. Különböző kulcsokat is magához vett, s azok egyikével ki tudta nyitni a szomszédos üvegező részleg udvari ajtaját, egy itt talált kulccsal pedig az utcai ajtót. Amikor megpakolta magát értékekkel, már nem a kőkerítésen keresztül távozott, hanem — elegánsan — az utcai ajtón keresztül.., Nagykondapuszta'i vegyesbolt. Az üzemi étkezde egy épületben van a bolttal. Először az étkezdébe ment be, az ajtó felfeszítése útján, majd kibontotta a bolthelyiség falát. .. Dálmandi Állami Gazdaság központi irodaépülete. Felszakította a WC-helviség ablakának szúnyoghálóját, s így jutott az épületbe. Hasonló a többi betörése is. Harmincöt helyre tört be. Többnyire Dombóváron, de el-ellátogatott a környező községekbe is. Szakosra. Kapospulára, stb. kezett. Volt olyan hely, ahova kétszer is betört. Például a szilfáspusztai állami gazdasági raktárba. Amikor másodszor megjelent, védőrácsot talált az irodaiajtónál. De — milyen a betörőszerencse! — talált hozzá a helyszínen egy csákányt is, amivel fel tudta , feszíteni. Nem kímélte munkahelyét sem: itt az. öltözőt fosztogatta, de „körülnézett” az irodahelyiségben is. Hogy mit lopott? Amit talált. Nem volt válogatós. Mindenekelőtt pénz után kutatott, de mindent vitt, ami a keze ügyébe került. Pincérköpeny, bolti bélyegző, zsilett penge, cigaretta. női félcipő, játékbaba, örökirón, sörnyitó, olló, mentőláda, asztalterítő, ébresztőóra, horgászfelszerelés, csokoládé, használt zokni, kardigán, szoknya, garbó, üvegvágó, lepedő, villáskulcs, fülklipsz, orkánkabát, szemüveg, zseblámpaelem, törülköző, zsebrádió, mérőszalag, puderkészlet, aktatáska. ceruzahegyező, füzet, körzőkészlet, kávédaráló, zsebkés, fényképezőgép, kávé, nagyító, fésű és megannyi más holmi szerepel a „leltárben”. Sok jel mutatja, hogy a napi megélhetését elsősorban a betörésből származó holmikra alapozta, mert főként olyan dolgokat lopott el, amelyeket közvetlenül is tudott hasznosítani. Az. egyik vendéglőből például még két üveg szódavizet is hazavitt, hogy az ugyancsak onnan származó palackozott borból fröccsöt tudjon készíteni. Az egyik iroda- helyiségben félkész pulóvert talált. Valamelyik asszony kötegelte nap közben, amikor szabad ideje volt. Magyar azt is ellopta. Amikor az egyik irodát akarta kifosztani, pech- jére olyan WC-helyiségbe jutott. ahonnan nem tudott tovább menni. Hogy mégse térjen üres kézzel haza, ellopta az automata lehúzój.át. Az ügyészség elkészítette a vádiratot; Magyar Sándor nemsokára a bíróság előtt felel tetteiért. ÖODA FERENC . v. A vidéki betöréseinek szín- .bejgi'ätot. biztosító vasrácsot.^ helyére motorkerékpárral. érj
