Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
|yi egjelent a Szekszárdi XI. Nemzetközi Néprajzi Filmszemle és Tudományos Tanácskozás 1970. évi évkönyve. Az évkönyv — a rendezvénysorozat méltó hírnevéhez — elegáns. A szép kivitelezés a Pécsi Szikra Nyomdát dicséri. A borítólapterv — amelyen dr. Sarosi Bálint zeneszerző szemle- szignálja is látható — Kerekes Anna gra- íikus munkája. A kiadvány ötnyelvűi — a fesztivál hivatalos nyelvein, a magyaron kívül, orosz, német, angol és francia nyelven íródott. A kétezer példányban megjelenő kiadvány nagyobb részét már külföldre szállította a posta a néprajzos és a filmes szakembereknek. Az évkönyv, a néprajzi filmezés jelentőségéről, s az 1970. évi rendezvénysorozatról tartalmaz írásokat, Czank Józsefnek, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának, dr. Dömötör Tekla professzornőnek, Kiss Istvánnak, a rendezvénysorozat főrendezőjének, dr. Ortutay Gyula_ akadémikusnak, Raffay Anna filmrendezőnek, Vadócz Kálmánnak, a Tolna megyei könyvtár igazgatójának és Vitéz Gábor stúdióvezető-helyettesnek a tollából. Felvételeket tartalmaz a fesztiválról- és a tanácskozásról, szemléltetést ad néhány bemutatott filmből, a megnyitó és Készülődés a harmadikra a díjkiosztó ünnepségekről. Tartalmazza az évkönyv az 1970-es fesztiválon bemutatott filmek jegyzékét, a zsűrik tagjainak névsorát. Az évkönyv, amellett, hogy visszapillantást nyújt a II. szemlére és tanácskozásra, meghirdeti a harmadikat. A Gemenc Szálló makettjéhez dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője írt néhány sort: „A III. fesztiválra érkező kedves vendégeinket már a most épülő reprezentatív Gemenc Szállóban fogadjuk...'’ Dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatója, aki a fesztivál és a tanácskozás igazgatója is, meghirdeti az évkönyvben az 1972-es programot a rendező- szervek, a Tolna megyei Tanács és a Magyar Néprajzi Társaság nevében. „A szemle és a tanácskozás célja: a néprajz filmen való dokumentálása és publikálása, eredményeinek egyeztetése, megvitatása, a néprajzi szakemberek tapasztalatcseréje és a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a néprajzi filmesek és a néprajzi tudományos szakemberek nemzetközi információcseréje, valamint a néprajzi filmarchívum gazdagítása és bővítése. A szemlét három műfajban rendezzük meg. Megtartjuk a hivatásos filmrendezők versenyét, amelyben filmgyári és tv-filmek indulhatnak, és a nem hivatásos filmrendezők; amatőrök, valamint a néprajzi kutatók versenyét. Ezenkívül ismét sor kerül a tudományos tanácskozásra is. Az 1970. augusziusa óta készült filmek vehetnek részt a szemlén. Kiterjesztjük a témakört az Európán kívüli népek folklórjára is, Kivéve a televíziós filmeket, amelyek csak európai anyaggal pályázhatnak. A következő szemlét 1872. augusztusában tartjuk meg, melyre szerettei várjuk a hazai és a külföldi érdeklődőket: néprajzosokat, filmeseket, kutatókat, tudósokat, mindazokat, akik ápolói a népi kultúrának.” . Tehát az 1970-es évkönyvkiadásával egyidőben megkezdődtek a Szekszárdi III. Nemzetközi Filmszemle és Tudományos Tanácskozás eiőkészii - létéi is. Milliárdos Tolna megye P. Howard — színészként: Ady-dar abban Százezrek olvassák Rejtő Jenő szellemes bűnügyi történeteit, de csak kettesen tudják: a krimi magyar klasszikusa, P. Howard színészként kezdte pályafutásig. A színházi archívumban most fedeztek fel egy 1923- ból származó színlapot, amelyből kiderül: az írók Bemutató Színházában, az Eskü téri Helikonban április 15-én és 22- én délelőtti matinén mutatták be Ady Endre: A műhelyben című, egyfelvonásos „rövid színkép”-ét, Móricz Zsig- mond: Ház az erdőben című tragédiáját, valamint Knncz Aladár „Vitéz Mihály a halál révén” című ,látomás ’-át. Az előadás további érdekességekben is bővelkedik. Az első matinén Nagy Endre, u másodikon pedig Duika Ákos tartott bevezető előadást. Mindkét matiné jövedelmét az Ady-síremlék javára adta a színház, s egy-egy jegy ára egységesen ezer koronába került. A három egyfelvonásost -------- ......... T oronyi Imre rendezte, akit. kortársai mint „a legszebben beszélő magyar színészt” emlegették. Ady Endre előadott müve 1919-ben jelent meg a Nyugatban. A darabban Maklary Zoltán alakította a tűzoltót, s a pármondatos „második sze- mély”-ként Rejtő Jenő mutatkozott be. A fehérterror napjaiban bátorság kellett ahhoz n, hogy az említett matinén az Ady egyfelvonásos után elszavalják a zseniális költő Harc a Nagyúrral című versét is. Ezt Sugár Károly, a Nemzeti Színház művésze tolmácsolta, akii — mert 1919-ben eljátszotta a Don Quijotét, — áthelyezték a Renaissance Színházba, s csak Hevesi Sándor szerződtette később ismét a Nemzetibe. A visszaemlékezések szerint a matinén. olyan szug- gesztív erővel adta elő a költeményt, hogy nemcsak a közönség, hanem a sajtó is feltűnően ünnepelte. Tolna megyében az OTP által kezelt \ lakossági takarékbetétállomány március 18-án elérte az eddigi rekordot jelentő egymilliárd forintot. Kaposi István, az OTP megyei igazgatóhelyettese még emlékszik arra, hogy 1956. december 31-én körülbelül ötmillió forint volt az egész megyei betétállomány. — Hogyan fejlődött az elmúlt öt évben? Varga István osztályvezető pontos adatokkal válaszol: — A III. ötéves terv idősza” kában 474 millió forinttal emelkedett, s 1970. december 31-én 906 millió forintot tett ki összesen. Az egy lakosra jutó betétállomány a december 31-i adat szerint Tolna megyében 3826 forint, míg az országos vidéki átlag 3140 forint, s ebben a tekintetben Tolna a harmadik—negyedik helyet foglalja el a megyék sorában. Az OTP-nél és a postánál a megyében összesen 95 320 takarékbetétkönyvet váltottak. Tavaly szeptemberben indult az új ifjúsági takarékbetét konstrukció, s ebben országosan a második helyen áll Tolna megye: 4700 folyószámlaszerű, ifjúsági takarékbetétmegállapodást kötöttek 14 éves életkortól 26-ig. A fiatalok számára az előnyös betétforma, a lakásvásárláshoz, -építéshez igénybe vehető hitelen felül plusz hitellehetőséget jelent. — A betétje után 5 százalékos kamatot, plusz egy százalék jutalmat (prémiumot) kap, aki betartja öt éven át a megállapodást és havonta rendszeresen fizeti, öt év múltán tőkéjét visszakapja, s az elhelyezett összeg nagyságától függően, külön kölcsön lehetősége áll fenn — hangzik a kiegészítő magyarázat: Arról is érdemes szólni, hogy az OTP a. lakásépítésben milyen szerepet kapott. Már a III. ötéves terv időszakában beindult az OTP saját beruházású társasház-építkezése, s ebből 1970-ben 188 lakást adtak át a megyében. Varga István számadatai szerint, a III. ötéves terv idején 3914 lakás épült OTP-kölcsöntámogatás- sal a megyében, s ebben az állami és a saját erőből megvalósított nem szerepel. A következő évek építkezéseit a gazdaságosság, a többszintes telepszerű építés jellemzi majd. — Mennyi OTP-társaslakást terveztek a jövendő öt évben? — A megyében tervezett majdnem 8000 lakásból hozzávetőlegesen 1600 saját beruházású O.TP-társaslakást irányoztak elő Tolna megyében. Kaposi István megyei igazgatóhelyettes felhívja arra a figyelmet, hogy az OTP ezenkívül más kedvező feltételekkel is áll a lakosság rendelkezésére, így a mezőgazdasági háztáji árutermelés, mezőgazdasági kölcsön formájában, további személyi és áruvásárlási hitelekkel, tartós fogyasztási cikk vásárlásához áruvásárlási kölcsönnel. Ezek állománya is évről évre emelkedő, s mind szélesebb körben elégíthetők ki a lakosság ez- irányú igényei. KALI. AB AS LÁSZLÓ „Bony66 cipők külföldre Május elején magyar napokat rendeznek a jugoszláviai Eszéken. A Tolna megyei Arutertnelő Cipész Ktsz „BONY” márkájú cipőiből mintegy 80 léié mintával vesz részt, a# árucikk-bemutatón. v A „BONY” cipők, papucsok kedveltek külföldön. Újabban parafa talpú női szandálokat is készítenek a ktsz-ben. (Ezekből 110 ezer Párat szállítanak Csehszlovákiába.
