Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

Politikai emberrablásé kísérlet Magyarországon 1852-ben Az utóbbi időben a világ­sajtóban gyakran jelennek meg olyan cikkeit, amelyek arróí számolnak be, hogy egyes ál­lamokban — különösen Dél- Amerikában — diplomatákat, államférfiakat raboltak el, bi­zonyos politikai csoportok tú­szoknak. Rendszerint a váltság­díjon felül politikai feltételek teljesítésétől tették függővé az elfogottak szabadon bocsátá­sát. Az emberrablás, úgy lát­szik, politikai eszköz lett olyan államokban, ahol az emberi szabadságjogok kivívásáért fo­lyó küzdelemben csak így re­mélnek eredményeket, nem riadva vissza az erőszakos cse­lekményektől. Az emberrablásokról szóló, egyre gyakrabban ismétlődő hírek kapcsán egy csaknem 120 év előtti hazai politikai jellegű emberrablási kísérletet eleveníthetünk fel, amely a vi­lágosi fegyverletétel után itt- ott még megmutatkozó gerilla­harcok egyik epizódja volt. Ennek a meghiúsult, kalandos emberrablási kísérletnek meg­szervezője, Noszlopy Gáspár életével fizetett rá vállalkozá­sára. Noszlopy Gáspár, a szabad­ságharc idejében a honvédéi mi bizottmány megbízásából So­mogy megye kormánybiztosi tisztségét töltötte be. Három héttel a világosi fegyverletétel előtt általános népfelkelést rendelt el. Ezért Haynau vész­törvényszéke, még mielőtt el­fogathatta volna, kötéllel való kivégeztetésre ítélte őt. A vi­lágosi tragédia után Noszlopy sokáig a Bakonyban bujdosott, de 1850-ben elfogták. Pestre szállították, ahol az Újépület­be zárták be. Sikerült innen megmenekülnie és az Alföldön bujkált. Amikor a fiatal csá­szár — a későbbi I. Ferenc Jó­zsef király — 1852-ben több hetes körutat tett az ország­ban, a Kecskemét környékén bujdosó Noszlopy Gáspár lo­vas csapatot szervezett, azzal a céllal, hogy az Alföldre ér­kező ifjú császárt kőrútján el­fogja és az ecsedi láp nádasai közé rejti mindaddig, amíg az 1848-as magyar alkotmány visszaállításába bele nem egye­zik. Noszlopy Gáspár tervét azonban megneszelte az oszt­rák csendőrség, mire összefog- dosták az Alföldön a számuk­ra gyanús személyeket. így került Noszlopy Gáspár má­sodszor is az önkényuralom kezére. Noszlopy azonban ar­cát annyira eléktelenítette a bujdosásban, hogy nem tudták személyazonosságát megállapí­tani. Ezért a hadbíróság Ka­posvárról felrendelte Pestre Csorba József megyei főorvost, hogy az élfogottak közül jelöl­je meg, melyik a keresett Noszlopy Gáspár. Csorba fő­orvos a pesti Újépületben elé­je vezetett foglyok között csak­ugyan felismerte Noszlopyt. A halálos ítéletet rajta és négy társán 1853. március 3-án. az Újépület udvarán végrehajtot­ták. Noszlopy Gáspár, aki alig harminc éves volt, mindvégig megőrizte nyugalmát. Székács József evangélikus lelkésznek ezt mondta: „Engem felakaszt­hatnak. de a szabadságot nem. annak a fája a mi vérünkből fog felnőni”. Földi maradványai Pesten, a Kerepesi temetőben nyugsza­nak, abban a sírban, amelyben a szabadságharc több vértanú­jának teteme porlad. Emlékét Somogy megyében nemzeti hősként tartják nyilván. Az ember természetes környezetének védelmében A Lengyel Tudományos Akadémia „Az ember és kör­nyezete” elnevezésű tudomá­nyos bizottsága kiterjedt ku­tatómunkát folytat. Az elmúlt év derekán megalakított bi­zottság munkájában különbö­ző tudományokat képviselő 80 szakember vesz részt A bi­zottság az idén egész sor tu­dományos ülésszakot és kon­ferenciát rendez, amely napi­rendjén többek között szere­pelni fognak a környezetvé­delem jogi problémái, a me­zőgazdaság nagyüzemesítésé- nek következményei, az em­ber un. mikrokörnyezetének kérdései, valamint az ökoló­giai rendszerek működése és szervezete. A bizottság a kö­zelmúltban tudományos ülés­szakot szervezett, amelynek témája U Thantnalk, az ENSZ főtitkárának jelentése volt az ember természetes környezeté­nek világméretekben történő veszélyeztetéséről. Az üléssza­kon 100 tudományos szakem­ber vett részt Lengyelország minden részéből. „Az ember és környezete” bizottság felügyelete alatt je­lenleg lengyel környezetvédel­mi egyetemi tankönyv készük A taníkönyv angol nyelvű vál­tozatban is megjelenik, amely­nek nemzetközi terjesztéséről az UNESCO fog gondoskodni. Igaza van-e Wegenernek? Annak idején Wegener né­met tudós vetette fel a föld­részek mozgásának hipotézi­sét. Véleménye szerint vala­mikor Európa, Afrika és Ame­rika egységes szárazföldet ;.l- kotott, amelyik a későbbiek folyamán szétdarabolódott. Feltételezését szkeptikusan fogadták a tudósok. Most azonban a feltételezés komoly alátámasztást kapott. Az At­lanti-óceán északi részén, mintegy 5000 méter mélység­ben végzett fúrások azt mu­tatták, hogy Wegenernek ta­lán igaza volt: az óceán al­talajából (400 méteres mély­ségből) felhozott talaj rr'utak az európai és amerikai kon • linens geológiai azonosságáról tanúskodnak. A kontinensek kettéválása mintegy 60 mil­lió évvel ezelőtt mehetett végbe és a Sarkvidék hideg vize megindult déli irányba. Ekkor kezdődött az első jég­korszak. A Biscayne-öböl mé­lyén a tudósok . megtalálták egy ősi folyó medrét, amelyik az Alpok keletkezésének ko­rában folyt ezen a helyen. Kiderült az is, hogy a Golf­áram iránya korábban egé­szen más volt: a most jéggel borított Labrador-félsziget fe­lé tartott A fúrást egy óceánkutató hajó fedélzetéről végezték. Az Atiar.tiróceán kilsrc külön­böző helyéről 184 talajmintát sikerűit kiemelni. 11 t e fi 12 s °.s O-s qX í. 8 „-.s £-11 5 <3* £ 11 li síi-Out 2 “ ? You u “ ^ üt M 8 < u JC« Sll 7 _«US-- w. 3 S S . 1-4 i lí 5? mi 1 Q ,3* % afc-8 S S % r-ph “5J.S tra a If isMa Eilig f« f| «S* ?.. I-ll| f rj -9 — <2 ií rr z, T3 a yj «Hal.* II 5 •—1 1 sLJá cg “ gTS „‘ü 40 s — ---A 2 C 3 " O öí S3 S>sJ “ s «í-S-s S fo G» ifi 4 s!lsai­O 4« c ^ tí, r» sí -c — *> e*;3 *4 • -2 7.XV >í j= c ",-Sü * 5 ÉS g J 5: .3-2 g * S 5 a H „ ált* 43 £ o 00 1 ° •*’ = J'O .. ; Js: 3 -5 Oy-X6S"8-t<2** 5-c.c.ts !í~« ti :3 W 00 cS1-* ZSsSSSsij mm a ti >.‘5 á- * fi ■II' s SÍ w.£- .jS <3% «..8 .<:|g trx D-Sí ü D < 5? 3« _ O 50 -7 G H tO Í3§ S M CG -* D W Z5 . w o í tí . 7°, S3 ■Sí 0 <2 u - PS < ’ l ** s- f 0» oglá. ■mi fi • „•'Ü to-s J, 00-5 (-„“ilJlaiíii r* *<» r? t- «> “s Jta on .í c irl « u5 0^2 • 5 ^ S e 1 <2 n n h —• CC H M gg S3 .95« q «at* f-vg tu ^ _ ■ C . -S V a B 0í ‘S Kg J o^-S. 05 .a X £ u * xU$-’z, ^ *> < hí W . «11, s _ggs|gÄ aígEf %| g>e “ B aialá 2 N S5 z « ".-ujs <r_, _ aS-kí-SS á igliá 00 •i « 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom