Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
Politikai emberrablásé kísérlet Magyarországon 1852-ben Az utóbbi időben a világsajtóban gyakran jelennek meg olyan cikkeit, amelyek arróí számolnak be, hogy egyes államokban — különösen Dél- Amerikában — diplomatákat, államférfiakat raboltak el, bizonyos politikai csoportok túszoknak. Rendszerint a váltságdíjon felül politikai feltételek teljesítésétől tették függővé az elfogottak szabadon bocsátását. Az emberrablás, úgy látszik, politikai eszköz lett olyan államokban, ahol az emberi szabadságjogok kivívásáért folyó küzdelemben csak így remélnek eredményeket, nem riadva vissza az erőszakos cselekményektől. Az emberrablásokról szóló, egyre gyakrabban ismétlődő hírek kapcsán egy csaknem 120 év előtti hazai politikai jellegű emberrablási kísérletet eleveníthetünk fel, amely a világosi fegyverletétel után itt- ott még megmutatkozó gerillaharcok egyik epizódja volt. Ennek a meghiúsult, kalandos emberrablási kísérletnek megszervezője, Noszlopy Gáspár életével fizetett rá vállalkozására. Noszlopy Gáspár, a szabadságharc idejében a honvédéi mi bizottmány megbízásából Somogy megye kormánybiztosi tisztségét töltötte be. Három héttel a világosi fegyverletétel előtt általános népfelkelést rendelt el. Ezért Haynau vésztörvényszéke, még mielőtt elfogathatta volna, kötéllel való kivégeztetésre ítélte őt. A világosi tragédia után Noszlopy sokáig a Bakonyban bujdosott, de 1850-ben elfogták. Pestre szállították, ahol az Újépületbe zárták be. Sikerült innen megmenekülnie és az Alföldön bujkált. Amikor a fiatal császár — a későbbi I. Ferenc József király — 1852-ben több hetes körutat tett az országban, a Kecskemét környékén bujdosó Noszlopy Gáspár lovas csapatot szervezett, azzal a céllal, hogy az Alföldre érkező ifjú császárt kőrútján elfogja és az ecsedi láp nádasai közé rejti mindaddig, amíg az 1848-as magyar alkotmány visszaállításába bele nem egyezik. Noszlopy Gáspár tervét azonban megneszelte az osztrák csendőrség, mire összefog- dosták az Alföldön a számukra gyanús személyeket. így került Noszlopy Gáspár másodszor is az önkényuralom kezére. Noszlopy azonban arcát annyira eléktelenítette a bujdosásban, hogy nem tudták személyazonosságát megállapítani. Ezért a hadbíróság Kaposvárról felrendelte Pestre Csorba József megyei főorvost, hogy az élfogottak közül jelölje meg, melyik a keresett Noszlopy Gáspár. Csorba főorvos a pesti Újépületben eléje vezetett foglyok között csakugyan felismerte Noszlopyt. A halálos ítéletet rajta és négy társán 1853. március 3-án. az Újépület udvarán végrehajtották. Noszlopy Gáspár, aki alig harminc éves volt, mindvégig megőrizte nyugalmát. Székács József evangélikus lelkésznek ezt mondta: „Engem felakaszthatnak. de a szabadságot nem. annak a fája a mi vérünkből fog felnőni”. Földi maradványai Pesten, a Kerepesi temetőben nyugszanak, abban a sírban, amelyben a szabadságharc több vértanújának teteme porlad. Emlékét Somogy megyében nemzeti hősként tartják nyilván. Az ember természetes környezetének védelmében A Lengyel Tudományos Akadémia „Az ember és környezete” elnevezésű tudományos bizottsága kiterjedt kutatómunkát folytat. Az elmúlt év derekán megalakított bizottság munkájában különböző tudományokat képviselő 80 szakember vesz részt A bizottság az idén egész sor tudományos ülésszakot és konferenciát rendez, amely napirendjén többek között szerepelni fognak a környezetvédelem jogi problémái, a mezőgazdaság nagyüzemesítésé- nek következményei, az ember un. mikrokörnyezetének kérdései, valamint az ökológiai rendszerek működése és szervezete. A bizottság a közelmúltban tudományos ülésszakot szervezett, amelynek témája U Thantnalk, az ENSZ főtitkárának jelentése volt az ember természetes környezetének világméretekben történő veszélyeztetéséről. Az ülésszakon 100 tudományos szakember vett részt Lengyelország minden részéből. „Az ember és környezete” bizottság felügyelete alatt jelenleg lengyel környezetvédelmi egyetemi tankönyv készük A taníkönyv angol nyelvű változatban is megjelenik, amelynek nemzetközi terjesztéséről az UNESCO fog gondoskodni. Igaza van-e Wegenernek? Annak idején Wegener német tudós vetette fel a földrészek mozgásának hipotézisét. Véleménye szerint valamikor Európa, Afrika és Amerika egységes szárazföldet ;.l- kotott, amelyik a későbbiek folyamán szétdarabolódott. Feltételezését szkeptikusan fogadták a tudósok. Most azonban a feltételezés komoly alátámasztást kapott. Az Atlanti-óceán északi részén, mintegy 5000 méter mélységben végzett fúrások azt mutatták, hogy Wegenernek talán igaza volt: az óceán altalajából (400 méteres mélységből) felhozott talaj rr'utak az európai és amerikai kon • linens geológiai azonosságáról tanúskodnak. A kontinensek kettéválása mintegy 60 millió évvel ezelőtt mehetett végbe és a Sarkvidék hideg vize megindult déli irányba. Ekkor kezdődött az első jégkorszak. A Biscayne-öböl mélyén a tudósok . megtalálták egy ősi folyó medrét, amelyik az Alpok keletkezésének korában folyt ezen a helyen. Kiderült az is, hogy a Golfáram iránya korábban egészen más volt: a most jéggel borított Labrador-félsziget felé tartott A fúrást egy óceánkutató hajó fedélzetéről végezték. Az Atiar.tiróceán kilsrc különböző helyéről 184 talajmintát sikerűit kiemelni. 11 t e fi 12 s °.s O-s qX í. 8 „-.s £-11 5 <3* £ 11 li síi-Out 2 “ ? You u “ ^ üt M 8 < u JC« Sll 7 _«US-- w. 3 S S . 1-4 i lí 5? mi 1 Q ,3* % afc-8 S S % r-ph “5J.S tra a If isMa Eilig f« f| «S* ?.. I-ll| f rj -9 — <2 ií rr z, T3 a yj «Hal.* II 5 •—1 1 sLJá cg “ gTS „‘ü 40 s — ---A 2 C 3 " O öí S3 S>sJ “ s «í-S-s S fo G» ifi 4 s!lsaiO 4« c ^ tí, r» sí -c — *> e*;3 *4 • -2 7.XV >í j= c ",-Sü * 5 ÉS g J 5: .3-2 g * S 5 a H „ ált* 43 £ o 00 1 ° •*’ = J'O .. ; Js: 3 -5 Oy-X6S"8-t<2** 5-c.c.ts !í~« ti :3 W 00 cS1-* ZSsSSSsij mm a ti >.‘5 á- * fi ■II' s SÍ w.£- .jS <3% «..8 .<:|g trx D-Sí ü D < 5? 3« _ O 50 -7 G H tO Í3§ S M CG -* D W Z5 . w o í tí . 7°, S3 ■Sí 0 <2 u - PS < ’ l ** s- f 0» oglá. ■mi fi • „•'Ü to-s J, 00-5 (-„“ilJlaiíii r* *<» r? t- «> “s Jta on .í c irl « u5 0^2 • 5 ^ S e 1 <2 n n h —• CC H M gg S3 .95« q «at* f-vg tu ^ _ ■ C . -S V a B 0í ‘S Kg J o^-S. 05 .a X £ u * xU$-’z, ^ *> < hí W . «11, s _ggs|gÄ aígEf %| g>e “ B aialá 2 N S5 z « ".-ujs <r_, _ aS-kí-SS á igliá 00 •i « 85