Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

m » z-unrWfi KERESZTÉNY HÚSVÉT húsvét ÉS SZERELEM — Valahogy a húsvétrói ne­kem, nem a régi értelemben vett .'hús vét jut eszembe. In- • kább.ia tavasz és a szerelem. A húsvéti ajándékozás köze­lebb hozza • egymáshoz az em­bereket, ■ és- azt hiszem soha nem látni annyi szerelmespárt mint -húsvétikor. A régi. ünnep varázsából- a tavasz, a vidám­ság, a.lo.csolkodás és a .boldog­ság maradt meg az emberek- . ben. És ez így van jól. Azt hi- szem, nagyon kevés az olyan ember, akinek húsvétikor régi bibliai történetelv jutnák az' eszébe. S azt hiszem, a mi korosztályunk gyerekei pedig csak a nagymama, vagy a dédnagymama meséjéből fog­nak hallani róla. A húsvét egyre inkább a tavasz, a sze­relem ünnepe lesz. — mondja G. Ilona, harmadikos 'gimna­zista. Amikor elbúcsúzunk, né­hány lépésről még ,egy vi­szontlátást int,' s átadja akta­táskáját egy szőke' kamasznak-; .pki néhány- méterrel., arrébb jvárja. KI­TAKARÍTOTTÁK A TELET Erzsi néni. • aki- nemrég - töl­tötte be a 82. életévét, előbb elmélázik, aztán nem kíván nyilatkozni. Szikár, mozgé­kony . és derűs. Ez utóbbi tu­lajdonsága magyarázza, hogy mégis szó esik közöttünk a ibúsvétrój.. — Hát az nagy ünnep volt, de az asszonyok igen örültek, hogy egy év. csak egy húsvé- tot térem, mert kezdődött az ünnep' a tél kitakarításával, a pincétől, a padlásig, meszelés, súrolás, mosás, vasalás. Amikor kitavaszodott a lakás, folyta­tódott -a .készülődés a sütéssel, főzéssel, ajándékkészítéssel, tojásfestéssel. Később az ün­nepi jöyés-menés, kínálgatás, locsolkodás. Most egyszerűbb. Igv jobban, tetszik, mert ke­vesebb a ceremónia, a család ad találkozót ilyenkor, és mindenki - jókedvű. Kissé fur­csa. nekem szokatlan- — hi­szen engem másként nevel­tek, másként is éltem —, hogy a mai húsvét a termé­szet feltámadásának ünnepe lett, meg azoké, akik egymás- hoz tartoznak. De én csak egy öreg asszony vagyok, -a világ meg, mint mindig is — a fia­taloké! GYÖKE IMRE: SZÉP IDŐ Pangó kedvem, bújj elő, itt a harcos, szép idő, jó s a rossz gyümölcs megért, van ki ellen, s van kiért. Nyüglődésem, félre csak, rikkantsunk jó hangosat, pisla parázs, el veled, győzni: lángok kellenek. — Mit-jelent a húsvét a római katolikus papnak? — kérdeztük Dornyei István . szekszárdi apátplébánost. r— A húsvét.'az éjét kitelje­sülésének'"az, ünnepe. Vala­hogy’a ■ híve# is ezt sejtik a misztériűftibah. Az embernek van egy természetes röppályá- ja, bölcsőtől á sírig és. a mi hitünk szerint, ágion. túl'is. Ezt ■á komolyabb hivő hiszi; ase- kélyesebb sejti, A húsvéti nagymisén, kör- meneten ■ való - részvétel egy­kor annyira „kötelező” volt, hogy társadalmi illemszabá­lyokat sértett, aki elmulasztot­ta. Korunk kevésbé fogékony a külsőségek iránt, mint az elődöké. Mi a véleménye erről a szeikszárdi plébánia apáti rangban lévő vezetőjének? — Egy közönyösödés van a világban, ez kétségtelen. Ahol hiányzik a meggyőződés, ott kétségtelenül csökkenés van. Ma már nem vonz a kül­ső hagyomány. Kálmán Ferenc, a Hőgyészi Állami Gazdaság fiatal trakto­rosa keveset tud azokról a .népszokásokról, amelyek hús­vét tájékán újraéledtek itt is, más községekben is. Neki a .múlt helyett a jelen, még inkább a jövő az, ami érde­kes,- izgalmas,- y — Az én húsvétj aim régóta pihenéssel, szórakozással tel­tek.. Ismerőm a,.húsvét. jlegen- dakörét. de számomra a ta­vasz ünnepélyes beköszöntéséit jelenti ez a két nap, Leállítja a gépét, napbarní­tott arcáról letörli a verejté­ket, . azután mosolyogva foly­tatja: — Az. idei "húSvétot Jugo­szláviában töltörh a meny-! asszonyommal.. Három napra megyünk csak, . de nagyon iz- gátotJt vagyok,, mert nem vol­tam még-az Adrián, és ta­vasszal a tenger is szebb le­het. Vagy nem? Fölösleges lenne a válaszon tűnődnöm. Majd megkérde­zem tőle visszatérte után, hogy milyen a tenger a medi­terrán ég alatt, húsvétikor. HIÚBBAK A NŐK Székszárdon a szabó ktsz férfirészlegében Komáromi Istváh vezető ezeket mondja: — Régebben a húsvét a túl­órát jelentette, Ma már vala­hogy elmosódott ez a' dátum, s inkább a tavaszt jelenti. Szinte alig van egy-két ren­delésünk, amit konkrétan hús- vétra kértek. Persze a vállalá­si határidő is elég hosszú, de a férfiaknál ez nem jelent kü- ■ lön.ösebb prpblémát. Azt mondják a hús vét is tavasz, a tavasz is húsvét. Egy-két hét ide, vagy oda, nem számít. S vajon mit mond Varga József né, a női részleg veze­tője? — A nők sokkal hiúbbak. Az idén körülbelül kétszázöt­ven ruhát, kosztümöt, kabátot rendeltek húsvétra. Nálunk bi­zony van túlóra. De a tavaszi hónapok, napok között nem a húsvéti forgalom a legna­gyobb, hanem a május elseje előtti. Akikor már jobb idő van. És a nők szamára az ün­nep egyenlő az új ruhával. BÚCSÚZÓ NÉPSZOKÁSOK Mit jelent a szakembernek, a muzeológusnak — aki ismeri a népszokások rendszerét — a húsvét? Mit hiányol a mai hús­véti ünnepekből? — kérdezem dr. Égető Melindát, a szekszárdi múzeum munkatársát. — Nem hiányolok semmit. A népszokásoknak az a sorsuk, hogy feledésbe mennek. A húsvéti szokások eredetét, az ünnep tartalmát régóta és sokan kutatták. Már a tizennyolcadik szá­zadban írja Bőd Péter „Méltán itt lehet azt vizsgálni, hogy a Húsvéti Festett Tojás honnan vette eredetét, 1. hogy azt hús- . vétkor cselekszik, 2. örömmel viszik véghez, 3. hogy adják a gyermekeknek, szomszédoknak, s kivált Kereszt Atyák, Anyák a magok kereszt fióknak, lányoknak, 4. hogy akkor sokkal in­kább eszik, mint másszor...” Ma már tudjuk, hogy a tojás a termékenység szimbóluma és bizonyos, hogy a locsolások is részei voltak a tavaszváró és köszöntő szertartásoknak. A po­gány eredetű hagyományokhoz később egyházi tartalmak is csatlakoztak. Mindez már a feledésbe ment, mert eredeti tar­talmuk elkopott, és az ünnep is beilleszkedett a városi életbe. Formájában is távol vannak a mai szokások az eredetitől. A hús­véti tojás csak piros volt, ma van sárga is, ami a népművé­szetben szinte nem is fordul elő. A tojások rajzai, stilizált használati^ eszközök, gereblye, eke voltak. A húsvét számomra tehát a búcsúzó népszokásokat jelenti. IRÁNY, AZ ADRIA VIRÁQOK Tavasszal virágba borul a határ. A természet azonban „természetesen” nem tart se meteorológiai, se csillagászati terminusokat. A fák hordhat­nak virágtehertől ékes ága­kat, de az emberek virágért — vágottért, vagy cserepesért — úgy látszik csak névnapo­kon jelentkeznek a boltokbán. A szekszárdi virágüzletben „lehangolónak” is minősíthető választ kaptunk: — Nekünk a húsvét semmi különöset nem jelent. Legfel­jebb néhány hortenziával na­gyobb fogyasztást. A lehangolódásra akkor len­ne ok, ha egyébként nem le­hetne virágot találni sehol, minden bolti ártól függetle­nül, a szabad természetben is. Szerencsére nem ez a hely­zet. KARON ÜLŐ HÖLQYEK Tavaszi szünet ide. szabad­ság oda, amikor a hőgyészi általános iskola tanárnőjét, Csabonyí Hedviget keresem, mindenki az iskolába irányít. — Nyolcadikos gyerekek osztályfőnöke vagyok, így in­tézni való ilyenkor is akad. Egyik gyereket nem vették fel oda, ahová menni szeretett volna, a másikkal más gond van. A dombtetőről, ahol lakik, szinte mindent látni, ami Hő- gyészhez tartozik. Szép ez a falu innen. Azt hiszem, ő is erre gondolt, mert hirtelen témáit vált. — Tudja mi volt az első él­ményem Hőgyészen? Az a MOST . PRÓBÁLNÁK CSAK Bizonyára sokári^néjn • ?SmJ- rik a húsvéti váltó ^.ng i detét. Számos vidéken úgy dicsekedtek a lányok( hús­vét keddjén, hogy hányáig cső.? lójuk volt, hanem,^úgy, hányszor váltottak" inget. “* ■ 7 • ■ -iPtf­Már az' ünnepet meffeV^zd héten elkezdték a ropogóS-ímí$- vállak,' alsószoknyák ktkébzí- tétét.; Némelyik Tány‘'T§ iMlí tást is előkészített/ mérteit legények — csoportosan' j — a kúthoz vitték a 'Iáéit:, ketten fogták, egy pedig zúXöf öntötte a visítözó hdjad<iv*n a hideg kútvizet, miközben, verselt: ...el akar hervadni,, • ■ szabad-e locsolni? úi >r A legények néni igen v&tdk engedelemre, futhatott -a ' lán-j) szárazba öltözni. Most próttáí'- nának csak ilyesmit a locsol-' kodók! ' Eleve úgy foga&ií&K őket, hogy kívül tágaáabpjf Manapság a pici üvegekből-ta­karékosan adagolt szagomig kedveltebb, ellenszere d /íer- vadásnak! Ámbár' ott sejti nyegeti hervadás' a hájadono’'- kat, ahol a locsolkodás szókéi/ sa csak az öregek emléfiézi» tében él... \ //-[ láttam életemben először; amikor ide jöttem a nagy1 anyámhoz. Szokás volt itt — gyönyörű szokás —hogy min­den egy-másfél éves kisláhyt öt-hat, keményített. plisszíro- zott alsószoknyás, . Erzsébeti korabeli angol ruhákba,, öltöz­tettek. A kicsiket az; apák vették karjaikba. így .indulta húsvéti menet végig la |ajupi' és. mindenütt megálltak egy.- pohár borra. Hát ez juv eszembe,. ma is. több mint húsz év után. Olyan volt az egész, mint egy ősi, régi olaj­festmény. ZÖLD FÜ, PIROS TOJÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom