Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

7. VILÁGCSŰFSAG A HATALMASAK ÉRDEKÉBEN Rassay Károly liberális el­lenzéki politikus nagyon ke­sergett azon a vacsorán, ame­lyet 1922 júniusában tartót! ak pártjában. Ezt a pártot bizony alaposan megtépázta a máso­dik nemzetgyűlési választás. — Nagy harc folyt le, amelyben mind a képviselő- jelölteknek, mind a választók­nak kijutott a szenvedés. A csata után kénytelen vagyok megállapítani, hogy a szemé­lyileg elbukott jelölteken kí­vül elbukott a törvény d.szte- let, a tisztesség és a becsület. Én a mai nemzetgyűlést nem tekintem törvényes képviselő- testületnek, hanem csas a ha­talom által erőszakkal meg­teremtett tényleges alakulat­nak. Ennek a nemzetgyűlés­nek erkölcsi alapja nincsen: bűnből erkölcsi alap nem származhatik. Magyarország nem maradhat a demokrácia tengerében világcsúfjára a re­akció szigete. A „világcsúfság” már az új választójogi rendelettel kezdő­dött, .amelyet Bethlen István — mert a parlamenttel nem tudta elfogadtatni — a nem­zetgyűlés feloszlatása ufún rendeleti úton léptetett életbe. A megszigorított feltételek sze­rint jóval kevesebben szavaz­hattak, mint két, évvel ezelőtt. Tízévi állampolgársághoz, két­évi egyhelyben lakáshoz, s kü­lönböző iskolai végzettséghez kötötték a jogot. Igaz, cseré­ben a nők egy kis rísze Is szavazati joghoz jutott, közü­lük választójogot kaptak azok, akik 30. életévüket betöltötték, legalább két gyermekük van, vagy saját keresetükből tart­ják fenn magukat, továbbá a nyolc középiskolát végzett nők, vagy hasonló képzettségű fér­finak a felesége. Mindezek azonban csak Budapesten és a törvényhatósági jogú varosok­ban szavazhattak .titkosan, mindenütt másutt isme: nyílt­tá vált a szavazás. A mandá­tumnak 71 százaléka a nvilt- szavazásos kerületekre esett! A választásokon 2 382 009 en (1920-ban 3 200.000-en) rendel­keztek választójoggal. Lesza­vaztak mindössze 1 81.3 000-cn. A terrorral megfélemlített nyílt-szavazásos kerületekben győzelmet aratott a kormány­párt, a titkos választókörze­tekben azonban vereséget szenvedett. Bejutott a parla­mentbe 25 szociáldemokrata képviselő is, de előzőleg a párt vezetőinek le kellett paktálnia Bethlennel: ígéretet tettek, hogy a Szociáldemokrata Fárt ellenzékieskedése nem veszé­lyezteti az úri Magyarország alapjait. A képviselőházban ü't negy­venegy nagybirtokos, tizennégy középbirtokos (500-tól 10C0 holdasig), húsz kisbirtokos (mind 50 holdon felüli), ,Len- két bankár, részvénytársasági igazgató, harmincnyolc ügy­véd (általában iparvállalatok és bankérdekeltségek jogászai), tizennégy pap, tizennégy ak­tív állami és megyei főtiszt­viselő, huszonegy nyugdíjas állami tisztviselő, huszonnyolc egyetemi tanár, öt bíró, ki­lenc újságíró, öt hivatásos ka­tonatiszt, huszonöt volt mi­niszter, tizenhat volt állam­titkár, nyolc kormánybiztos, és tizenhét volt főispán. Mun­kás, dolgozó paraszt egy sem. Jóllehet, ebben a képviselő- házban egymást követték a látványos botrányok, a való­ságban a kormány engedelmes eszközeként működött. Mielőtt mandátuma lejárt volna, el­fogadta a felsőház megszerve­zéséről szóló XXII. törvényről szóló javaslatot. Ennek nz. 1926-ban készült törvénynek az első világháborús össze­omlásig működött főrendiház volt a példaképe. Ebben her­cegek, grófok, egyházi méltó­ságok foglaltak helyet, akik­nek joguk volt a képviselőház által elfogadott törvényeket megmásítani. A gyakorlatban csak nagyon ritkán támadt ellentét a kip- viselőház és a felsőház közöd. A kormány irányítása afatt álló közigazgatás, a különböző hatóságok, a rendőrség é> a csendőrség teljes biztonsággal akadályozta meg a nép aka­ratát valóban kifejező jel "Írek megválasztását. Az 1925 tava­szán — az illegális Kimnu- nisták Magyarországa Pártja kezdeményezésére — r<i“g la­ki tott Magyarországi Szocia­lista Munkáspárt egyszerűen nem juthatott választókhoz. Az MSZMP megalakulása után egy hónappal, 1925 májusában kísérletet tett rá, hogy részt vegyen a budapesti községi választásokon. Engedélvt az indulásra azonbap nem kapott. A politikai rendőrség ugyan­akkor hajszát rendezett .az" MSZMP vezetői ellen. Egyide­jűleg érzékeny csapást mértek az illegálisan dolgozó kom­munistákra, vezetőik letartóz­tatásával. Nem sikerült azon­ban bebizonyítani, hogy az MSZMP vezetői egyben az il­legálisan működő KMP-n.ek ;s tagjai voltak. Bethlen és rend­őri apparátusa el kellett 'te­kintsen az MSZMP betiltásá­tól. Szervezeteinek működését a rendőrség és a csendőrség azonban megbénította. A párt az utolsó lehetőségig harcolt, hogy legalitását, működésének feltételeit megőrizhesse. Az 1926 decemberére Bethlen ál­tal kiírt parlamenti választá- , sok előtt levéllel fordult a szociáldemokraták vezetőségé­hez és akcióegységet javasolt. Azt ajánlotta, hogy a két párt között fennálló nézeteltérések ellenére indítsanak együttes harcot a köztársaságért, a tel­jes egyesülési és gyülekezési szabadságért, a 8 órás munka­nap törvénybeiktatásáért, az új földreformért, és más kövei e- lésekért. A szociáldemokraták azonban nem voltak hajlan­dók erre az együttműködésre. Az MSZMP vállalta hát » vá­lasztásokon való külön rész­vételt. A választók elé első­sorban a köztársaság és az új földreform jelszavával lepett. A választási propaganda lehe­tőségét azonban minimálisra csökkentette a hatóságok megfélemlítése és terrorja. A bíróságok 1926-ban az MSZMP 273 harcosát ítélték el, ennél több MSZMP-tagöt internál­tak, helyeztek rendőri felügye­let alá, s zaklattak más mó­dokon a rendőrök és csend­őrök., Csupán a választási kampány heteiben az MSZMP mintegy 500 agitátorát és szervezőjét tartóztatták le, so­kukat bírói ítélet nélkül hosz- szú időre internáló táborba zárva. Az MSZMP nem is gondol­hatott ilyen körülmények kö­zött arra, hogy mindenütt je­lölteket indítson. A párt ve­zetői — az illegális KMP ve­zetőségével együtt — úgy dön­töttek, hogy az észak-pesti és a Pest környéki lajstromos választókerületben, valamint Győrben, Salgótarjánban, Szol­nokon, Gyomán, Kaposváron és Gyomron próbálnak jelöl­teket állítani. A választójogi törvény értelmében a válasz­tásokon való induláshoz meg­felelő számú aláírást kellett felmutatni. Ezek összegyűjté­sét, a: rendőrség és a csend- őrség1 akadályozta. Másutt, ahol a munkások és dolgozó parasztok vállalták az alá- * írással járó veszélyt, a válasz­tási hatóságok nem hitelesí­tették az ajánlási íveket. Jellemző, hogy a kormány­párt 170 mandátumából 90-et végül is olyan nyílt szavazá- sos kerületben szerezte meg, ahol ellenjelölt nem is indul­hatott, s így választás egyál­talában nem volt. És ilyen módon folytak a szavazások 1928-ban, 1931-ben is, de a legkíméletlenebb választás ta­lán 1935-ben zajlott le. Göm­bös, a kormány feje titkos egyezményt kötött E-.kharjt Tiborral, a legjelentősebb, el­lenzéki párt, a Kisgazdapárt vezetőjével, hogy előre eldön­tik: kinek lesz feltétlenül he­lye az új országgyűlésben. Eckhardt egy listát adott át Gömbösnek, s ő megígérte: ezeket az urakat feltétlenül megválasztják, ha nexp kellé- metlenkednek a kelleténél töb- * bet a kormánynak. És aztán ,-i utasította az erőszakszerveze­teket és a közigazgatási apps- - rátust, hogy az Eckhardt-föié v listán szereplőket meg kell- akadályozni a választási győ- zelemben. 1935. március 20-án ' Endrődön csendőrsortűz dör- . dűlt, hét embert megöltek a kisgazdapárti választási győ- •» lésre jelentkezők közül. . i 1939-ben a kormány már nem vállalhatta többé a nyílt szavazás szégyenét. Csakhogy , az 1938. XIX. te. rendelkezé­sei tovább szűkítették a vj>- T lasztók számát. Választójogot csak az a 26 éves férfi, illetve 30 éves nő kapott, aki leg­alább tíz éve magyar állam- & polgár volt, igazolni tudta, hogy hat év óta ugyanabban a városban, községben lakik, s elvégezte az elemi Iskola ,r hatodik osztályát. A hatésá- goknak ezenkívül joguk volt a kommunistagyanúsnak Ítélt ál- lampolgárokat egyszerűen ki- * hagyni a listából. Az össze­írásnál a névjegyzékből Bé- 1 késcsabán 12 000, Miskolcon 8000, Debrecenben 11 000, Pé- : esett 10 000 „gyanús elemet* hagytak ki a listáról. Ilye» választások révén mandátum- , hoz jutott parlament volt az, Sl amely tapsviharral vette ti.do- másul a Szovjetunió elleni hadüzenetet. Mindössze egy , ’ képviselő szólt tiltakozva köz­be: Bajcsy-Zsilinszky Endre. — önnek nem volt joga. .i, ' — kiáltotta Bárdossy miniszK terelnök felé. Hangja azoa-t ban .elveszett , a „véres bosszíf-^ ról álmodok általános öröm-"* ujjongásában.. Ezt a képvisé- ' löt, aki bátran szembeszáll):''[ a hitlerista megszállókkal isfc:K; a nyilasterror idején Sopron­kőhidán kivégezték. Az 1939; ' ben megválasztott képviselő­ház talán egyetlen becsületes, * tisztességes tagjának utolsó ' szavai ezek voltak: — A történelem engem fog igazolni. Én jó ügyért halok > meg! PINTÉR ISTVÁN 1 . Következik: ,,MEGHATOTT SZÍVVEL” Mi várható ? A Magyar Posta a II. negyedév­ben változatos kiadásokkal gazda­gítja gyűjtőinek albumát. A tavasz folyamán nyolc bélyeg népszerű­síti az augusztus 27-én megnyíló vadászati és horgászati világkiál­lítást és bemutatja hogyan támad­tak az erdők vadjaira őseink. Solymászat, gyalog és lóháton portyázók mind fellelhetők a so­rozatban, amelyet Légráciy Sándor tervezett. Május 21-én Dürer Fér­fiképmás c. művének blokkon megjelenő reprodukciójával em­lékezünk a nagy művész születé­sének 500. évfordulójára. Művé­szeti eseménynek Ígérkezik hét japán fametszet bélyegen történő megjelenítése. Már beszámoltunk az áprilisban forgalomba kerülő Achim bélyegről, ezenkívül bé­lyeget kap az ellenállók szövetsé­ge jubileuma és fajgyűlölet elleni küzdelem. Az úUörőmozgalom 25. születésnap iát c' ;r, ünnepség köszönti, ehhez r ‘i bélyeg kia­dásával csat’- ' I ti lot ?-.án a posta. F" :• ne­gyedév végén &djá<k tu a ló-port különböző ágait 'bemutató nyolc­értékű sorozatot, amelyet az ilyen témájú, korábbi, nagy sikerű ki­adások alkotója Cziglényi Aüáin tervezett. Újdonságok Ausztria három bélyege kis­plasztikái alkotásokat mutat be. Az elsőn 1580-,ból származó firen­zei fedelescsészét láthatunk, a má­sodik érték Ferenc József elefánt­csontból faragott lovasszobrát áb­rázolja, a harmadik címletet Collini aranyból készült sótartója díszí­ti. Az- utolsó remekmű ábrázolá­sával a kalandos éiletű művész halálának 400. évfordulójára em­lékeznek. Olaszország erre az al­kalomra szintén adott ki bélye­ge^ — Az NDK a nemzeti olim­piai bizottság 20 éves jubileumát bélyeggel köszönti. A rajzon My­ron diszkoszvetőt ábrázoló szob­ra; Couberdn jászává: Mens fer- vida in corpore lacertoso, (szaba­don fordítva: ép testben ép lélek) fosna kőről. — .Argentína a Déli- Sark elérésére vehetett expedíció­ról emlékezik meg. A bélyeg azt az öt év előtti jelenetet ábrá'olja, amikor a célnál a nemzeti zászlót felállítják. — Cayman szigetek, a Jamaika mellett fekvő alig 10 ezer lakosú angol gyarmat három bélyegen a teknősbékák válfajait mutatja be, egy további értéken a tenyésztés módszereibe pillant­hatunk. — Mali 300 frank névér­tékű bélyege Alfred Nobel halá­lának 75. évfordulójára emlékezik. — Peru három bélyegén egymás­ba fonódó karok szimbolikus áb­rája köszönti a világ segítségét, amelyet a hatalmas természeti csa­pás alkalmából az országnak nyúj­tottak. Inzulin 1921-ben hosszú kutatómunka után Frederick Banting és Char­les Best fedezték fel, hogy a nas- nyálmirigy egyik részén külön­leges hormon termelődik. A szi­get szó latin elnevezéséről inzu­linnak eLnevezett hormon. fehfr- jeszerű vegyüiet,. amelynek nagy szerepe van a szervezet cukorfel­használásában. Ezért a cukorbe­tegség gyógyítására szolgál és milliók életét menti meg. A ka­nadai posta 6 cent névértékű 1 é- lyeggel adózik a nagy feltalá­lók emlékének. A bélyeg rajza kémcsöveket, Banting és Best la­boratóriumának részletét ábrázol­ja, amelyet változatlan egyszerű­ségben ma is őriznek Ottawában. Hírek A Szépművészeti Múzeumon ép a bélyeggyűjtők házán kívül a Műjégpálya épületét is igénybe kell venni a Budapest 71 kiállítás céljaira, mert olyan sok gyűjte­ményt küldenek be a világ min­den részéről. ■ * Mi • a korszérű bélyeggyújtés? Erre hivatott feledni a Modern 71 elnevezésű, az NSZK-beli Rott- weilben napjainkban zajló kiállí­tást. A nemzetközi jellegű bemu­tatón magyar filatelisták is részt vesznek. Hosszabb vita előzte meg ezt a kísérleti kiállítást, amely a motívumgyűjtés elvi kérdéseivel foglalkozik. Az eddig kialakult vé­lemény szerint a modern bélyeg fogalomkörébe az 1918 után meg­jelent sorozatok tartoznak. Motí- vumgyűjtésnél a téma kiválasztá­sának eredetisége, a feldolgozás módja, teljessége értékelhető. A parafilatéria hívei szakost- • tályt alakítottak. A különleges el­nevezés a mellékterületek (carte maximumok, alkalmi bélyegzések, ragjegyek, levélzárók, benyomott bélyegű értékcikkek stb.) gyűjtő-.r. it fogja össze. A szakosztály mun- . kájában valamennyi MABEÜSZ tag részt vehet, az összejövetelekét minden pénteken tartják a kózpon- ti klub helyiségében. * Ludwigshafenben 3G00 albumla- ' pon mutatja be a német és a szovjet ifjúsági filatelista' mozga- lom a tagok legszebb gyüjtemé- ‘ nyét. Az áprilisban tartandó kiál­lítás alkalmával a helyi posta em­lékbélyegzőt használ, a bemutató anyagát orosz és német nyelvű katalógus ismerteti. * \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom