Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
\ V XXI. évfolyam, 86. szám ARA: 1.20 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vasárnap, 1971. április 11. I A MÄGYÄR SZOC1AUSTH MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAGíI ÉS A MEGYEI TäMACS LAPJA | Az új tanácstörvény nyomán: Nagyobb önállóságot, haiáskört kapnak a helyi tanácsok a művelődésügy területén is Az új tanácstörvény végrehajtása során a művelődés- ügy területén is növekszik a tanácsok önállósága: nagyobb hatáskört kapnak a helyi tanácsok. A rendelkezések az új i á- lasztásokat követően folyamatosan lépnek életbe. A cél az, hogy a helyi feladatok mind nagyobb részét éppen a helyi — a községi, a nagyközségi, a városi, a megyei városi és a fővárosi kerületi — tanácsoknál oldják meg a művelődésügy vonatkozásában is: itt ismerik ugyanis legjobban a helyi gondokat, a szükségleteket, de a lehetőségeket is A községek, a nagyközségek kötelesek a továbbiakban gondoskodni az alapfokú oktatás Háromhónapos előkészítő munka után került sor tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház hangversenytermében a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezetének alakuló ülésére. Százötven Tolna megyei közgazdász — gazdasági munkakörben dolgozó szakember — jelenlétében nyitotta meg az ülést Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Az elnökségben foglalt helyet K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára, Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke és Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese. Somi Benjamin megnyitó beszédében elismeréssel szólt az előkészítő munkáról, a megye közgazdászainak ama szándékáról, hogy a társaság keretei közt kívánnak részt venni a megye gazdasági fejlesztésének elősegítésében. A megyei pártbizottság örömmel karolta fel a kezdeményezést és a jövőben is minden támogatást megad a Tolna megyei szervezet működéséhez. A közgazdaságtudomány — mint mondta — nem holt dogma, azt állandóan fejleszteni kell. Külö_ nősen a gazdasági reform óta van szükség erre. És a tudomány művelése, a közgazdasági szabályozók hatásának elemzése, a szükséges változtatások kezdeményezése nemcsak a vezetők, a tudománnyal hivatásszerűen foglalkozók viszonylag szűk .körének fe’adata. A Közgazdasági Társaság tevékenysége igen' sok ■ irányú. Megszervezi a kölcsönös miorellátásának biztosításáról. Az alapfokú oktatási intézmények létesítéséről a helyi tani csók döntenék majd. Itt tudják 'tg. jobban: szükségük van-e új rbb óvodára, általános iskolára, napközi otthonra, általáno^ iskolai diákotthonra, továbbképző iskolára, gyógypedagógiai iskolára. De ha egyszerre jelentkeznek az igények, a szükséglet alapján itt állapíthatják meg legreálisabban az intézmények létrehozásénak esetleges sorrendjét is. Egyes alapfokú oktatási intézmények megszüntetéséhez azonban a későbbiekben is a megyei, illetve a fővárosi tanács előzetes jóváhagyására lesz szükség. Ugyancsak a helyi tanácsok gyakomációt itthon és a külföldi országok — elsősorban a szocialista országok — közgazdászaival, szervezeteivel, eioisegí- ti a szakmai továooképzést, sajátos érdekvédelmi szerepet tölt be. Sokat várunk — mondotta — a most megalakuló megyei szervezettől. — Többek közt segítséget adhat a megye egésze fejlesztési koncepcióinak kialakításához, az egyes ágazatok problémáinak megoldásához. Mód nyílik különféle pályázatokra is, megszervezheti a fiatal közgazdászok klubját. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára az országos elnökség üdvözletét tolmácsolta az alakuló ülés résztvevőinek, majd előadást tartott gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről. A mindvégig nagy figyelemmel kísért előadásban elemezte a három évvel ezelőtt bevezetett gazdasági reform eddigi eredményeit, megállapítva, hogy a reform beválto- ta a hozzá fűzött reményeket. Gazdaságpolitikai' céljaink, amelyeket a harmadik ötéves tervre előirányoztunk, nemcsak megvalósultak, hanem a főbb múltatokat tekintve meghaladják a várakozásokat. A nemzeti jövedelem gyorsabban nőrtt, mint az előző ötéves tervidőszakban, a reáljövedelem is magasabb az előirányzottnál. a népgazdaság egyensúlyti helyzete sokkal jobb az eredetileg 'kalkuláltnál, jelentős szerkezeti változások — pozitív irányú fejlődés — indultait meg a népgazdaságban. (Folytatás 4 2, oldalom) rolják majd ezeknek az oktatási intézményeknek valamennyi — a fenntartásukkal és működtetésükkel kapcsolatos — jogkörét. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is a helyi tanácsszervek hatáskörében marad a közművelődési intézmények — a községi, a kerületi, a városi művelődési otthonok és könyvtárak — fenntartásának és működtetésének minden jogköre. Az eddigi járási közművelődési intézmények — művelődési házak, könyvtárak — fenntartó szerve a kö- vekezők során a városi (ritkábban a nagyközségi és a községi) tanácsok lesznek. Ezek az intézmények az j fon kötelesek ellátni a kulturális feladatokat a fenntartó tanács területén kívül iá. A«~ tanácsi "’ művelődésügyi munka továbbfejlesztésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be az oktatási és a köz- művelődési intézmények vezetői. Az eredményesebb munkához elengedhetetlen tehát, hogy önállóan dolgozhassanak, de mindehhez az is szükséges, hogy egyre hozzáértőbb szakemberek kerüljenek ezeknek az intézményeknek az élére. A nagyobb hatáskör nyomán például az oktatási, továbbá a közművelődési intézmények belső .munkarendjét, a tant :r- gyak, a tanárok beosztását, különböző kedvezmények nyújtását, a tanítási órámnak a pedagógusok munkájában öt napra történő elosztását a felettes szervek jóváhagyása nélkül az igazgatók állapíthatják meg — természetesen az érvényes jogszabályok kévéiéin belül. Az igazgatók intézkedési jogkörének megállapítása során azt az elvet követik, hogy ők döntsenek minden olyan további feladat elvégzéséről is, amely megvalósítható az intézmény jóváhagyott költség- vetéséből, és amely az igazgatótól megkívánt szakmai képzettség alapján elbírálható. Az alsófokú oktatási, illetve közművelődési intézmények vezetőit az új intézkedésemnek megfelelően a községi, a nagyközségi tanácsok nevezik ki, mentik fel — a járási hivatal véleményének figyelem- bevételével. A megyei, a megyei városi tanácsok hatáskörébe kerül a középfokú oktatási intézmények, gyógypedagógiai intézetek, gyermekotthonok és színházak fenntartásának feladata, szakmai irányítása, továbbá az alsófokú oktatási intézmények szakfelügyelete. A városi és a megyei városi tanácsok által fenntartott művelődési intézmények vezetőit a végrehajtó bizottság nevezi ki„ ás menti *et A Közgazdasági Társaság alakuló ülése
