Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
Esti beszélgetés Gábor Pállal és Marosi Gyulával Ahogy később mesélték, ép- pencaak „kiestek a kocsiból, máris be a színpadra”. Azaz pillanatnyi idejük sem volt megnézni a várost, Szekszárdi, amely — nem titok — Gábor Pál szűkebb szülőhazája. Aligha lehet véletlen, hogy a fiatal rendező Horizont című, mai témájú, az ifjúság problémáit feszegető filmjét Budapest után itt mutatták be először, akár. az előbbit, a Tiltott területet Dunaföldváron. Fura hatást kelt — az első pillanatban feltétlenül az az egyszerűség, ahogy Gábor Pál válaszol a nagy számú érdeklődőknek. a filmmel kapcsolatos kérdésekre. Rendező és közönsége, úgy tűnik, megtalálta a közös hangot ezen az esten. Érdekes, gondolatokat ébresztő, egyetlen percre sem csökkenő iz- galmú vitává nő az ismerkedés. Gábor Pál és Marosi Gyula — utóbbi a Horizont írója —, feszülten figyel, arcuk alig rezeiül, de szinte megszűnik minden más, úgy figyelnek a kérdezőkre. — A filmben semmi sem véletlen. Minden kockával, gesztussal, szereplővel, másodperccel célunk volt. Tudom, nem úgynevezett közönségfilm a Horizont, tudom, hogy sokan megnyugtató, vidám happy- and-et vártak a film végére. Hogy lehetett volna az? Lehet-e befejzni ma ponttal egy ifjúsággal foglalkozó filmet? Rendben van-e minden e téren is? Nem hiszem — érvel Gábor Pál. Tíz éve dolgozik a filmgyárban, úgy mondja, minden lépcsőfokot végigjárt, amíg elkészült első filmje, a Tiltott terület, hogy kövesse azt a második, a Horizont. Körülbelül egy évvel ezelőtt olvasta a novellát egy antológiában és, bogy a sok kisregény közül Marosi Gyula írása kavarta fel leginkább, az aligha lehet más, minit azonos érdeklődésű, rokon gondolatvilágú ' emberek remek találkozása. Tavaly szeptemberben kezdtek együtt dolgozni. Októberben indultak a felvételek, decemberben kész volt a film. — ügy tudjuk, első filmje után is. most is sokszor ül le beszélgetni a közönséggel. Miért? ■— így van. A Tiltott terület után hússzor rendeztünk közönség—rendező ankétot. A Horizontnál ez az Ötödik- Miért? Látja, ez szokatlan kérdés, nehéz rá válaszolni. Talán, mert elsősorban mindigaz érdeked, igaznak látják-e a filmet? Az érdekel, hogy a közönség szemével — ami rendikívül szigorú, és jó, hogy az, — nem szépítettem-e a valóságon ? — Abban mérj a sikert, hogy tclibeíalált-e a filmje? — Igen. A Tiltott terület bemutatása után egy miskolci ankéton felállt valaki: „Rendező elvtárs, nem igaz ez a film! Mi betartjuk a munkavédelmi előírásokat, miért támad bennünket?”. Mondtam, hogy nem erről van szó, csak sole még a hanyagság. Náluk nem — mondta — majd megkérdeztem, mi a beosztása a gyárban? Munkavédelmi előadó volt. A Horizontnál is a felnőtt szereplők negatív figurák, érthető, hogy a felnőtt közönség reklamál leginkább. És ha háborog a néző — nekem siker. Tovább gondol, felismer, magára talál, vádolja a rendezőt, mentségeket keres. Rendszerint talál is. A taps engem a bohócra emlékeztet. Végigcsinálja a "mutatványát, utána kijön a függöny elé, meghajol és a néző tapsol. így tapsol ma is. évszázados be- idegzetséggel. Az én sikerem a hallgatás. Akkor tudom, hogy valamit jól csináltam, ha nagy a csend. — Most min dolgozik? — Űjból mai témán. Azt hiszem ez sem lesz úgynevezett közönségfilm. Nem tudok csak kikapcsolni, hiába akartam eddig is „könnyű filmet” csinálni. sosem sikerült. Az érdekel, ami gyötrő problémája mindennapjainknak. — Hogyan értékeli a Tiltott terület és a Horizont közti különbséget? — Ez különös dolog. A Tiltott területnek - nagyobb volt a közönségsikere, de szakmailag a Horizont sokkal jobb. Marosi Gyula fejezi be a beszélgetést: — Jó volt együtt dolgozni a Horizonton. Nagyon jól megértettük egymást Gábor Pállal. ez megkönnyítette a munkánkat. Az lehet közös bennünk — tűnődik, — hogy mindketten fiatalok vagyunk, mindkettőnket a ma érdekel legjobban. A mi nemzedékünk az első korosztály a magyar irodalomban, amely már beleszületett a szocializmusba. Ennek a korosztáynak a mi társadalmi rendszerünk már nem harcok árán szerzett dicsőség, hanem természetes valóság. Azt hiszem, rendkívül izgalmas korszaka kezdődik most a mai magyar irodalomnak. — Marosi Gyulától . mit olvashatunk legközelebb? — A napokban jelent meg „A hétszázadik napon” cimű novelláskötetem. Ebben a gyűjteményben szerepel a Horizont is. RADIOS ÁGNES A párt határozott, a kormány cselekedett 3. A gyermekek s az öregek pénze A Központi Bizottság be- száma 2,3 millióra rúgott, 0 számolója a párt IX. kongresszusán a többi között megállapította: „Pártunk és kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermeküket nevelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését, és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza.” Talán nem árt emlékeztetni rá: 1946-ban jelent meg az a rendelet, amely a családi pótlékot általánossá, azaz társadalombiztosítássá tette. 1935-ben családi pótlék címén már 1,6 milliárd forintot fizettek ki. 1970-ben, több mint 700 ezer családnak 2,8 milliárdot... 1966. februárjában emelték, illetve kiterjesztették a munkások és alkalmazottak családi pótlékát. A gyermekenként^ havi 50 forintos emelés azt jelentette, hogy két gyermek után 300, három után 510, s minden további gyermek után 170 forintot kap a család a társadalom hozzájárulásaként a gyermeknevelés költségeihez. 1966. július 1-től a termelőszövetkezeti tagok családi pótlék rendszerét fejlesztették; 1968-tól további emelést hajtottak végre a családok körében. Megközelítően 1,5 millió család nevel hazánkban 18 évnél fiatalabb gyermeket. Tavaly a 14 év alatti népesség Előszezoni jelentés s a Balatonról Mélyen lógó esőfelhőket karcolt az apátsági templom két tornya Tihanyban, Siófokon zápor söpört végig és csak valahol Kenese táján, a part- hasadás agyagján villogott néhány napsugár, tehát üdülőket riasztó idő volt, amikor felkerestük a Balaton két partjának idegenforgalmi hivatalait, hogy tájékozódjunk: — mennyivel nyújtanak többet az idén a vendégeknek, mint tavaly? Milyen volt az időjárás Szekszárdon márciusban? 1 A csapadék mennyisége megközelítette a szokásos havi átlagot, a szelek viszont meghaladták a normálist, s rendkívülinek mondható, hogy a hónap első felének ideje alatt kiadósán hótakaró alatt volt a talaj. A csapadékszegény február titán márciusban 19 száraz nap volt és jó megosztásban, 12 napon kaptunk részben — elseje és kilencediké között — hó formájában csapadékot, összesen 51 mm mennyiségben, mely csak 5 mm-rel maradt a szokásos havi átlagunk alatt. Az 1971. év első negyedében aránylag kevés, mindössze 108 mm csapadékot mértek, amikor az elmúlt esztendő ezen időszakában — majdnem kétannyii: 204 mm-t tett ez ki. Az elmúlt 3 hónap kevés csapadéka mellett a talaj nem ázhatott le kellő mértékben és ezzel magyarázható, hogy a szokásos télvégi—tavaszi talajvíz nálunk nem jelentkezett. Összefüggően, vagy foltokban március első feléoen végig volt havunk, miközben a rendkívül száraz és meleg februári napok után a téli hideg visszatért és tartotta magát a „Sándor—József—Benedek" meleget hozó napokig. A márciusi gyakori erős szelek kb. ötven százalékban haladták meg az átlagot: 22 én, 23-án megszakítás nélkül, néha viharos erővel tombolt a szél, amikor más országrészekben komoly károk is keletkeztek. A napsütéses órák száma meghaladta a szokásos mértéket. A hőmérsékletben nagy eltolódások adódtak, 10—15 C fokos éjszakai fagyokkal, a napsütésekkel járt enyhe nappalokkal. A március 22-i délutáni rövid ideig tartott, 5 mm esőt produkált futó zápor alatt — ez évben először — dördült és villámlott is. Vajon az április — milyen szertelenségekkel lep meg bennünket? Rosta Sándor, a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal balatonfüredi kirendeltségének vezetője: — Az előszezonban, tehát június 20-ig, húsz százalékos árkedvezményt adunk fizetővendéglátó szobáinkban éppúgy, mint a tihanyi faházakban, a füredi és Kilián-telepi motelekben, valamint a füredi és tihanyi kempingtáborokban. A motelek és táborok május 1-én nyitnak. Az északi parton a hivatalunk rendelkezésére álló ötszázötven úgy száma az idén kétszázzal gyarapszik, elsősorban Alsóörsön, Balatonfüreden és Keszthelyen. Noha megyénk értelemszerűen elsősorban a déli part vonzáskörébe tartozik, megkérdeztük, hogy a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatalnak van-e valamilyen szervezett kapcsolata a megyénk- belivel. — Van. Elsősorban a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal tamási kirendeltségén keresztül, amely épp a minap is iskolai kirándulócsoportot küldött hozzánk, melynek kíséretéről mi gondoskodtunk. Ezt a kapcsolatot szeretnénk fordított irányban is élénkíteni, elsősorban a Vadászati Világ- kiállítás rendezvényeire gondolva. Az, hogy csoportokat vigyünk Szekszárdiba, természetesen a szálláshelyek függvénye is. Dr. Fodor János, a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője: — Kétszáznyolc ágyas férőhelygyarapodásról adhatok számot, elsősorban új, és a legkényesebb nyugat-európai igényeket is kielégítő faházainkban. Ezeket külön terveztettük, valamennyiben hideg-meleg folyóvíz, hűtőszekrény és természetesen főzési lehetőség is van. Az ágyanként napi százforintos bérleti díjból május első két hetében ötven, a harmadikban harmincszázalékos kedvezményt adunk. A május 1-én nyitó kempingekben a kedvezmény június 20-ig húsz- százalékos. Elsején nyit a fonyód-bélatelepi „Napsugár” és a Balatonszemesen levő „Lidó”. Két héttel később a balatonboglári „Sellő”, a balatonfüredi „Magyar Tenger” és a siófoki „Ifjúság”. Az idén valamennyi kempingben, melyekben a tavalyihoz hasonlóan szeretettel várjuk Tolna megyei vendégeinket is, gondoskodunk az állandó melegvíz-szolgáltatásról. Balaton- földváron, a motel étterem mellett, megnyitjuk a Balatonpart első üdülőhelyi klubját is. A Vadászati Világkiállítás programját természetesen hirdetjük és máris mutatkozik érdeklődés, elsősorban szeptember hónapra. A Szekszúr- don felépülő szálloda nekünk is segítséget jelent, hiszen csúcsidényben, amikor mindig van olyan vendég, akit képtelenek vagyunk a víz mellett elhelyezni, Szekszárd a gépkocsival rendelkező turisták részére a Balaton „hin- terlandját”. hátországát jelentheti. Sajnos, az a szép tervünk, hogy a főidényben vízi túrákat szervezzünk vendégeinknek Simontomya helyreállított várához, egyelőre nem valósulhat meg. Az ok egyszerű: — kevés a Sióban a víz! (ordas) ha azt nézzük, hogy több mint 700 ezer család élvezte a pótlékot, akkor a rendszer kiterjedtségét aligha szükséges tovább bizonygatni. Nagy dolog, hogy a munkás és alkalmazotti családoknál a gyermeknevelés költségeinek egy- harmadát az állam fedezi, a e költségek 12—13 százalékára a családi pótlék nyújt anyagi alapot. Ugyanakkor tagadhatatlan : rengeteg még a tennivaló. Gond például, hogy a gyermek növekedésével nevelésének költségei Is emelkednek, de a családi pótlék változatlan marad; gond a nagycsaládok helyzete, amelyekben a keresők kis, s az eltartottak nagy száma miatt az egy főre jutó jövedelem nagyon szerény. Ezért a családi pótlék is kisebb segítség, mint ott, ahol azt könnyebb megtoldani a saját pénztárcából. Különösen nehéz azok helyzete, akik egyedül nevelik gyermeküket, vagy gyermekeiket. Tény, hogy a munkás és alkalmazotti családok mellett ma már mintegy 108 ezer termelőszövetkezeti család is élvezi a pótlékot. Tény", hogy az egy családra jutó pótlék évi átlagos összegű 1965-ben 2602 forint volt, 1970-ben viszont — a kormányintézkedések következtében — már megközelítette a 4400 forintot. Mégis: a gyermeket nevelő családok segítése a párt X. kongresszusa- sának témái közül sem hiányzott Ahogy a IX. kongresszus útmutatásait cselekedetek követték, nem lesz éd ' másként most, a X. kongresz- szus után sem. S tagadhatatlan, szükség van a további tettekre. Két olyan korcsoport van; amely éveinek száma alapján jogosult a társadalom juttatásaira: az ifjak és az öregek. Az ifjak pénze, a 2,8 milliárd forint sem csekély összeg, ám ennek csaknem ötszöröse az, amit az idős korosztály, a munkában megfáradtak kapnak jogos járandóságukként A IX. kongresszus a nyugdíj- rendszer továbbfejlesztését ia — arányban az ország teherbíró képességével — a fontos feladatok közé sorolta. A kongresszus után nem sokkal; 1967. január elsején már életbe lépett a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok ú| nyugdíjrendszere, amely alapelveit tekintve azonos a bérből és fizetésből élőkével. 1970. márciusában sor került az 1600 forint alatti munkás és alkalmazotti nyugdíjak: emelésére, 1970. július 1-tői a nyugdíjasok és családtagjaik időbeni korlátozás nélkül jogosultak az ingyenes kórházi kezelésre. 1971. január 1-től pedig életbe lépett a nyugdíjak évenkénti két százalékos emeléséről szóló rendelkezés. (Amit csak a világ 15 országa alkalmaz.) Ez utóbbi évente 300 millió forint előteremtését követeli meg az államháztartástól. Csaknem másfél millió a nyugdíjasok és járadékosok száma. Havonta több mint egymilliárd forintot hordanak szét a postások; Magyarország nemzeti jövedelmének öt százaléka jut a nyugdíjakra; ea 1970-ben 13 milliárd forint volt. De jelentős még azok száma, akik nyugdíjasként elemi gondokkal küzdenek. Mégis, a gondok lassan enyhülnek, abban az arányban, ahogyan javul az ország egész gazdasági helyzete is. Ennek kovácsai pedig mi vagyunk» a holnapi nyugdíjasok. MÉSZÁROS OTTÖ (Következik: Szándékok én, forintok.)
