Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
/ XXI. évfolyam, 82. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1971. április 1. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK?* NA MEGYEI 1 Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÄ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f Még magasabbra emelni hazánk gazdasági hatalmát Koszigin beszámolója az SZKP XXIV. kongresszusán Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden az SZKP kongresszusán előterjesztette a Szovjetunió új ötéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveiről szóló beszámolót. Koszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: „biztosítani a nép anyagi és kulturális életszínvonalának lényeges emelését, a szocialista termelés fejlesztésének gyors üteme hatékonyságának növelése alapján, a tudományos és műszaki fejlesztésnek és a munkatermelékenység emelkedese meggyorsításának alapján.” „Gazdaságépítési terveinket a nagy célnak — a kommunista társadalom létrehozásának rendeltük alá” — mondotta. Koszigin és hangsúlyozta, hogy a kilencedik ötéves terv irányelveinek megvitatásakor „kifejezésre jutott, hogy egyhangúlag helyeslik a pártnak a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa létrehozására, a gazdaság fejlesztésének meggyorsítására, a nép életszínvonalának további emelésére irányuló politikáját.” Az elmúlt ötéves terv teljesítésének eredményeit érintve Koszigin kijelentette: „Az elmúlt ötéves terv igen fontos eredménye, hogy sikeresen teljesítették a pártunk XXIII. kongresszusa által megjelölt politikai és alapvető társadalmi-gazdasági feladatokat.” „Ami az ország politikai életét illeti, az ötéves terv időszakában tovább erősödött a szocialista rend, a társadalom eszmei-politikai egysége, a szovjet nép összefogása a kommunista párt, a Központi Bizottság körül, tovább fejlődött a szocialista demokrácia.” A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 százalékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 48 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig 33 százalékkal emelkedett. A VIII. ötéves terv magasabb szintre emelte a népgazdaságot képes lakosság teljes foglalkoztatottságát.” „Biztosítani a nemzeti jövedelem emelkedésének magas ütemét, az ország erősítésének és a dolgozók jóléte emelésének érdekében helyesen elosztani a nemzeti jövedelmet — ez a mi tervezésünk alapvető feladata.” Koszigin közölte, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem egésze óriási összeget, 1 billió 166 milliárd rubelt tett ki. . A nyolcadik ötéves . terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül háromnegyedét a fogyasztásra használták fel. Koszigin megállapította, hogy az iparban nagy minőségi változások mentek végbe, amelyeknek alapja a tudomány és a technika legújabb eredményeinek meghonosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt évben jelentékeny munkát végeztek el a kolhozok és szovhozok anyagiműszaki bázisának megszilárdításában. A párt központi bizottsága és a szovjet kormány — folytatta a szovjet miniszter- elnök — állandó figyelmet fordít az ország védelmi képességének, a honvédelmi iparnak a megerősítésére. Az ötéves terv idején 80 milliárd rubelt fordítottunk védelmi célokra. A nemzeti jövedelem évi Összege' 325 milliárd rubel O „Ami a gazdaságfejlesztést illeti, a nyolcadik ötéves terv teljesítése magasabb szintre emelte a népgazdaságot” — mondotta a szónok. „Szociális téren: emelkedett a lakosság anyagi jóléte és kulturális színvonala. Javult a munkások és a kclhozpa- rasztok szakmai-műszaki fel- készültsége. Mint megelőzően is, biztosítottuk a munkaKoszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem évi, átlaA megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük Napirenden: a körzetesítés, a szakrendszerű oktatás és a költségvetési revízió tapasztaíatai A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtartott ülésén foglalkozott a körzetesítés és szakrendszerű oktatás helyzetének felmérésével, továbbá a felmérés tapasztalataiból fakadóan azoknak a feladatoknak a meghatározásával, amelyek a IV. ötéves terv során várnak ránk. A vita alapját az a jelentés alkotta, amit Lovas Henrik, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője terjesztett a testület elé, számot adva egyrészt az általános iskolák körzetesítésének egy évtizedes eredményeiről, másrészt mindazokról a gondokról is, amelyek ma még gátolják a szakrendszerű oktatás teljes érvényű megteremtését. Mint érre valahányan emlékezhetünk, az elmúlt 26 év egyik legjelentősebb kultúrpolitikai feladata volt a művelődés demokratizmusának biztosítása, az tehát, hogy minden gyermek és felnőtt — .éljen bármilyen települési viszonyok között — egyaránt részesülhessen a kultúra javaiból, megszerezhesse azt az alapműveltséget, ami túl a nélkülözhetetlenségen a tov tanuláshoz kínál, biztosít nlr. pót, lehetőséget. Az napjainkban ma már a1!;: Vitatható, hogy. tegnapi műveltséggel mai tennivalóinkat — legyen szó itt bármiről — nem tudjuk jól ellátni. A gazdasági és társadalmi fejlődés egyre műveltebb, képzettebb emberek nevelését várja el az iskolarendszertől, az iskoláktól. Ehhez kell biztos alapot nyújtaniok az általános iskoláknak, és ez az, amire már nem vállalkozhatnak a négy osztályt egyesítő, összevont tanulócsoportos kisiskolák. Az általános iskolák körzetesítése tulajdonképpen azt az egyenlőtlenséget hivatott felszámolni, ami a kisiskolákból és a szakrendszerű oktatást biztosítani tudó iskolákból kikerülő tanulók között van. Megyénkben 1961-ben kezdődött a körzetesítés nagy munkája és nem mindenütt és minden esetben találkozott a szülők megértésével. Ma természetesen más a helyzet. Az intézkedés létjogosultsága ugyanis közismertté vált. Azóta 38-ra emelkedett az iskolák összevonásával a központi iskolák száma. A 38 központi iskolának 76 tagiskolája működik. A gyerekek zöme iskolabuszon teszi meg naponta az utat. A központi iskoláktól tá- ■ ol lakók diákotthoni elhelye' t éter nek. Eddig 350 gyermeki ok, a körzetesítettek 15 százalékának tudtunk diákotthoni férőhelyet biztosítani. E téren kell a legnagyobbat előrelépnünk ... A körzetesítés előnyei között a legnagyobb kétségkívül az, hogy a központi iskolákban sikerült biztosítani a szaktanár-ellátottságot Hogy mégis ezen a téren adódik a jövőben a legtöbb tennivalónk, nem mond ellent a fejlődés tényének. A kedvező településviszonyok között élő községek központi iskoláiban már 85 százalék felett mozog a szakos tanár ellátottság. Nem megnyugtató viszont a kép a tamási és a bonyhádi járás néhány községében, ahol zömmel képesítés nélküli nevelők tanítanak! A legfontosabb teendő tehát: a személyi, tárgyi feltételek bővítése; új tantermek építése; a pedagógusom letelepítéséhez szükséges pedagóguslakások biztosítása; a diákotthoni férőhelyek, napközis ellátás növelése; az oktatás korszerű eszközeinek alkalmazása és így tovább. Mint azt a végrehajtó bizottság az előterjesztés felett zajló vitában megfogalmazta, annak a céltudatosságnak, mely a körzetesítés és szak- rendszerű oktatás kezdeti eredményeiről szólva a jövő tennivalóit, tárta föl, párosulnia kellf a következetességgel Nagyon jó lenne, ha öt év múlva, axról adhatnánk szamot, hogy megvalósult mindaz, amiről a vb tárgyalt. A következő öt évben további öt iskolával gyarapodik a központi iskolák száma, a tagiskoláké pedig további 72- vel. Megszűnik 51 összevont felsőtagozati és 32 összevont alsótagozati tanulócsoport. Ezzé*! újabb 1058 felsőtagozatos tanulónak biztosítunk szakos és 556 alsótagozatos tanulónak osztott osztályban folyó oktatást. A felszabaduló szaktanári létszám pethg tovább javítja a szakos ellátás szintjét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt követően azt a beszámolót vitatta meg, -mit Vancsa Sándor, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője terjesztett elő az 1970. évben végzett költségvetési revíziókról és azok tapasztalatairól. A vb 1970 augusztusában foglalkozott legutóbb a megyei tanács pénzügyi osztálya ellenőrzési feladatkörébe tartozó revíziós tevékenységének értékelésével. Akkor, a revíziós munka mérlege nem volt olyan egyértelműen fejlődésről számot adó, írtint most. A végrehajtó bizottság a vitát követően jóváhagyólag vette tudomásul a revíziós tevékenységről szóló jelentést, majd ülését bejelentésekkel zárta. gos összege eléri a 325 milliárd rubelt, a kilencedik ötéves terv egészét tekintve pedig 1 billió 625 milliárd rubelt tesz majd ki. Először: az új ötéves tervre jellemző azoknak az erőforrásoknak a jelentős növelése, amelyeket az állam a népjólét emelésére fordít. Másodszor: az egész társadalmi termelés intenzívebbé válik és növekszik hatékonysága a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsítása alapján.” Köszigin hangoztatta, hogy „a mezőgazdaság és a közszükségleti cikkeket termelő iparágak fejlesztésére fordított nagy pénzösszegek mint a mostani ötéves tervben — rövidesen meghozzák gyümölcsüket: a városi és falusi lakosság életszínvonalának további emelkedésére”. A# tudomány szerepe „A 9. ötéves tervben nagy lépést fogunk tenni a társadalmi termelésre mind nagyobb befolyást gyakorló műszaki-tudományos forradalom vívmányainak realizálása felé vezető úton”. „Tudományunk akkor töltheti be sikerrel szerepét, ha biztosítjuk a tudományos munkálatok efeész komplexumának gyors végrehajtását — a tudományos kutatásoktól és a műszaki megoldásoktól a kutatások eredményeinek a termelésben való alkalmazásáig” — hangsúlyozta Koszigin, majd megjegyezte, hogy a kilencedik ötéves terv az iparban a munkatermelékenység 36—40 százalékos növelését irányozza elő. A kolhozokban és a szovhozokban 37—40 (Folytatás a 2. oldalon.)
