Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

/ XXI. évfolyam, 82. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1971. április 1. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK?* NA MEGYEI 1 Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÄ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f Még magasabbra emelni hazánk gazdasági hatalmát Koszigin beszámolója az SZKP XXIV. kongresszusán Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden az SZKP kong­resszusán előterjesztette a Szovjetunió új ötéves népgaz­daságfejlesztési tervének irányelveiről szóló beszámolót. Koszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő fel­adata: „biztosítani a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának lényeges emelését, a szocialista termelés fejlesz­tésének gyors üteme haté­konyságának növelése alapján, a tudományos és műszaki fejlesztésnek és a munkater­melékenység emelkedese meg­gyorsításának alapján.” „Gazdaságépítési terveinket a nagy célnak — a kommu­nista társadalom létrehozá­sának rendeltük alá” — mon­dotta. Koszigin és hangsúlyoz­ta, hogy a kilencedik ötéves terv irányelveinek megvitatá­sakor „kifejezésre jutott, hogy egyhangúlag helyeslik a párt­nak a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa létrehozá­sára, a gazdaság fejlesztésé­nek meggyorsítására, a nép életszínvonalának további emelésére irányuló politiká­ját.” Az elmúlt ötéves terv tel­jesítésének eredményeit érint­ve Koszigin kijelentette: „Az elmúlt ötéves terv igen fon­tos eredménye, hogy sikere­sen teljesítették a pártunk XXIII. kongresszusa által megjelölt politikai és alap­vető társadalmi-gazdasági fel­adatokat.” „Ami az ország politikai életét illeti, az ötéves terv időszakában tovább erősödött a szocialista rend, a társada­lom eszmei-politikai egysége, a szovjet nép összefogása a kommunista párt, a Központi Bizottság körül, tovább fejlő­dött a szocialista demokrácia.” A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 szá­zalékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 48 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövede­lem pedig 33 százalékkal emelkedett. A VIII. ötéves terv magasabb szintre emelte a népgazdaságot képes lakosság teljes foglal­koztatottságát.” „Biztosítani a nemzeti jö­vedelem emelkedésének ma­gas ütemét, az ország erősí­tésének és a dolgozók jóléte emelésének érdekében helye­sen elosztani a nemzeti jö­vedelmet — ez a mi tervezé­sünk alapvető feladata.” Ko­szigin közölte, hogy az utób­bi öt évben a nemzeti jöve­delem egésze óriási összeget, 1 billió 166 milliárd rubelt tett ki. . A nyolcadik ötéves . terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül há­romnegyedét a fogyasztásra használták fel. Koszigin megállapította, hogy az iparban nagy minő­ségi változások mentek vég­be, amelyeknek alapja a tu­domány és a technika leg­újabb eredményeinek meg­honosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt évben jelentékeny munkát végeztek el a kolho­zok és szovhozok anyagi­műszaki bázisának megszilár­dításában. A párt központi bizottsá­ga és a szovjet kormány — folytatta a szovjet miniszter- elnök — állandó figyelmet fordít az ország védelmi ké­pességének, a honvédelmi iparnak a megerősítésére. Az ötéves terv idején 80 milliárd rubelt fordítottunk védelmi célokra. A nemzeti jövedelem évi Összege' 325 milliárd rubel O „Ami a gazdaságfejlesztést illeti, a nyolcadik ötéves terv teljesítése magasabb szintre emelte a népgazdaságot” — mondotta a szónok. „Szociális téren: emelkedett a lakosság anyagi jóléte és kulturális színvonala. Javult a munkások és a kclhozpa- rasztok szakmai-műszaki fel- készültsége. Mint megelőzően is, biztosítottuk a munka­Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem évi, átla­A megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük Napirenden: a körzetesítés, a szakrendszerű oktatás és a költségvetési revízió tapasztaíatai A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtartott ülésén foglalkozott a körzete­sítés és szakrendszerű okta­tás helyzetének felmérésével, továbbá a felmérés tapaszta­lataiból fakadóan azoknak a feladatoknak a meghatározá­sával, amelyek a IV. ötéves terv során várnak ránk. A vita alapját az a jelentés alkotta, amit Lovas Henrik, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője terjesz­tett a testület elé, számot ad­va egyrészt az általános is­kolák körzetesítésének egy év­tizedes eredményeiről, más­részt mindazokról a gondok­ról is, amelyek ma még gá­tolják a szakrendszerű okta­tás teljes érvényű megterem­tését. Mint érre valahányan emlé­kezhetünk, az elmúlt 26 év egyik legjelentősebb kultúrpo­litikai feladata volt a műve­lődés demokratizmusának biz­tosítása, az tehát, hogy minden gyermek és felnőtt — .éljen bármilyen települési viszonyok között — egyaránt részesül­hessen a kultúra javaiból, megszerezhesse azt az alap­műveltséget, ami túl a nél­külözhetetlenségen a tov tanuláshoz kínál, biztosít nlr. pót, lehetőséget. Az napjainkban ma már a1!;: Vitatható, hogy. tegnapi mű­veltséggel mai tennivalóinkat — legyen szó itt bármiről — nem tudjuk jól ellátni. A gaz­dasági és társadalmi fejlődés egyre műveltebb, képzettebb emberek nevelését várja el az iskolarendszertől, az iskolák­tól. Ehhez kell biztos alapot nyújtaniok az általános is­koláknak, és ez az, amire már nem vállalkozhatnak a négy osztályt egyesítő, összevont tanulócsoportos kisiskolák. Az általános iskolák körze­tesítése tulajdonképpen azt az egyenlőtlenséget hivatott fel­számolni, ami a kisiskolákból és a szakrendszerű oktatást biztosítani tudó iskolákból ki­kerülő tanulók között van. Megyénkben 1961-ben kez­dődött a körzetesítés nagy munkája és nem mindenütt és minden esetben találkozott a szülők megértésével. Ma ter­mészetesen más a helyzet. Az intézkedés létjogosultsága ugyanis közismertté vált. Az­óta 38-ra emelkedett az isko­lák összevonásával a központi iskolák száma. A 38 központi iskolának 76 tagiskolája mű­ködik. A gyerekek zöme isko­labuszon teszi meg naponta az utat. A központi iskoláktól tá- ■ ol lakók diákotthoni elhelye­' t éter nek. Eddig 350 gyer­meki ok, a körzetesítettek 15 százalékának tudtunk diákott­honi férőhelyet biztosítani. E téren kell a legnagyobbat elő­relépnünk ... A körzetesítés előnyei kö­zött a legnagyobb kétségkívül az, hogy a központi iskolák­ban sikerült biztosítani a szak­tanár-ellátottságot Hogy mégis ezen a téren adódik a jövőben a legtöbb tennivalónk, nem mond ellent a fejlődés té­nyének. A kedvező település­viszonyok között élő községek központi iskoláiban már 85 százalék felett mozog a szakos tanár ellátottság. Nem meg­nyugtató viszont a kép a ta­mási és a bonyhádi járás né­hány községében, ahol zöm­mel képesítés nélküli nevelők tanítanak! A legfontosabb te­endő tehát: a személyi, tárgyi feltételek bővítése; új tanter­mek építése; a pedagógusom letelepítéséhez szükséges pe­dagóguslakások biztosítása; a diákotthoni férőhelyek, nap­közis ellátás növelése; az ok­tatás korszerű eszközeinek al­kalmazása és így tovább. Mint azt a végrehajtó bi­zottság az előterjesztés felett zajló vitában megfogalmazta, annak a céltudatosságnak, mely a körzetesítés és szak- rendszerű oktatás kezdeti eredményeiről szólva a jövő tennivalóit, tárta föl, párosul­nia kellf a következetességgel Nagyon jó lenne, ha öt év múlva, axról adhatnánk sza­mot, hogy megvalósult mind­az, amiről a vb tárgyalt. A következő öt évben to­vábbi öt iskolával gyarapodik a központi iskolák száma, a tagiskoláké pedig további 72- vel. Megszűnik 51 összevont felsőtagozati és 32 összevont alsótagozati tanulócsoport. Ez­zé*! újabb 1058 felsőtagozatos tanulónak biztosítunk szakos és 556 alsótagozatos tanulónak osztott osztályban folyó ok­tatást. A felszabaduló szak­tanári létszám pethg tovább javítja a szakos ellátás szint­jét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt követően azt a beszámolót vitatta meg, -mit Vancsa Sándor, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője terjesztett elő az 1970. évben végzett költségvetési re­víziókról és azok tapasztala­tairól. A vb 1970 augusztusá­ban foglalkozott legutóbb a megyei tanács pénzügyi osz­tálya ellenőrzési feladatköré­be tartozó revíziós tevékeny­ségének értékelésével. Akkor, a revíziós munka mérlege nem volt olyan egyértelműen fejlődésről számot adó, írtint most. A végrehajtó bizottság a vitát követően jóváhagyólag vette tudomásul a revíziós te­vékenységről szóló jelentést, majd ülését bejelentésekkel zárta. gos összege eléri a 325 mil­liárd rubelt, a kilencedik öt­éves terv egészét tekintve pe­dig 1 billió 625 milliárd ru­belt tesz majd ki. Először: az új ötéves terv­re jellemző azoknak az erő­forrásoknak a jelentős növe­lése, amelyeket az állam a népjólét emelésére fordít. Másodszor: az egész társa­dalmi termelés intenzívebbé válik és növekszik hatékony­sága a tudományos-műszaki haladás lényeges meggyorsí­tása alapján.” Köszigin hangoztatta, hogy „a mezőgazdaság és a köz­szükségleti cikkeket termelő iparágak fejlesztésére fordí­tott nagy pénzösszegek mint a mostani ötéves tervben — rö­videsen meghozzák gyümöl­csüket: a városi és falusi la­kosság életszínvonalának to­vábbi emelkedésére”. A# tudomány szerepe „A 9. ötéves tervben nagy lépést fogunk tenni a társa­dalmi termelésre mind na­gyobb befolyást gyakorló mű­szaki-tudományos forradalom vívmányainak realizálása fe­lé vezető úton”. „Tudományunk akkor tölt­heti be sikerrel szerepét, ha biztosítjuk a tudományos munkálatok efeész komplexu­mának gyors végrehajtását — a tudományos kutatásoktól és a műszaki megoldásoktól a kutatások eredményeinek a termelésben való alkalmazá­sáig” — hangsúlyozta Koszi­gin, majd megjegyezte, hogy a kilencedik ötéves terv az iparban a munkatermelékeny­ség 36—40 százalékos növelé­sét irányozza elő. A kolhozok­ban és a szovhozokban 37—40 (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom