Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
Mindörökre elátkozottak ? 4 VORWÄRTS írja: Helmut Lölhöffel, Lukrezia Jochimsen kutatásaira támasz, kodé szociológiai vizsgálatában bizonyítja, hogy a cigányok régóta igyekeznek letelepült kisebbségként élni a modern nagyvárosok peremén. A mai cigányok létformái között megtalálhatók a nomád életmódtól a letelepült életmódhoz vezető összes fokozatok. Égy, Jochimsen szociológusnő által vizsgált lakótáborban az emberek egyharmada rögzített régi fakocsikban élt, egyhar- mad új, de ugyancsak rögzített kocsikban és egyharmad modern lakókocsikban. Az összes kocsiknak több mint a felében volt televíziós készülék, 90 százalékában rádió. A 33 család közül 10-nek volt gépkocsija. E beszerzéseik teszik lehetővé a cigányoknak a bekapcsolódást az össztársádalom életébe. Ezekkel is szeretnék előmozdítani menekülésüket a városszéli gettóból. Feltűnő egy meghatározott autómárka gyakori előfordulása. Ez a választás árulja el, hogy az össztársadalom melyik rétegével akarják magukat azonosítani: a jobbmódú középréteggel. amelynek birtokában ezek a kocsitípuspk a leggyakrabban fordulnak elő. E megfigyelésekben rejlik bizonyára a cigányok „nomád életmódja”, új formájának kulcsa. A letelepülés látható irányzatát mutatják. A lakókocsik rögzítettek. Autóval vesznek részt az össztársada- löm mozgó életmódjában. A modern lakókocsikat csak rókoni látogatásra viszik magukkal. A vizsgált táborban mindössze két család nem részesült gondozási segélyben., Magas jóvátételi összegeket kaptak és azóta szőnyegkereskedéssel foglalkoznak; ez ugyanannyit jövedelmez nekik, mint a helyben lakó üzletembernek. A többiek szociális juttatásokat kapnak. E többnyire községpolitikai intézmények által finanszírozott és végrehajtott rendszabályok célja, anyagi segítséget nyújtani a csoportnak. Ami azonban segélynek látszik. az a valóságban integrációs fék, mert a hatóságok a cigányokat még mindig „vándorlóknak”. tekintik. A cigányok integrációjának pillanatnyi stádiuma azonban a következő ; — letelepültek, illetve igyekeznek letelepülni és — a korábbi merev elszigeteltségből kiléptek, illetve igyekeznek attól megszabadulni. A cigányok azonban anyagilag gyenge, többségükben írás- tudatlan, zömében munkanélküli és számszerűleg kis csoport lévén, erőteljes függésbe kerültek a szociálpolitikai gondoskodás rendszabályaitól. A segélyező intézmények munkájukban nem veszik figyelembe. hogy a cigányok már keresztülmentem az alkalmazkodás első szakaszán, s nem foglalkoznak az alkalmazkodást valóban gátló gyengeségekkel sem; a nagyfokú írástudatlansággal és a szakmai felkészültség hiányával, vagyis felhasználhatóságukkal az NSZK munkaerő-struktúránkban. A városszéli cigánytáborokat és belső helyzetüket vizsgálva érthetővé válik, miért állapítja meg dr. Hermann Arnold landaui tisztiorvos és sok éves cigánykutató „A cigányok” című könyvében: „Négerkérdéssel állunk szemben saját hazánkban” és érthető az is, hogy Lukrezia Jochimsen szociológusnőt a nyomorúságos gettók látványa ugyancsak az Egyesült Államok-beli néger- nyomornégyedekre emlékezteti. Mint Amerikában, úgy állnak a nyomortanyák mellett a lakókocsik parkolóhelyén a tisztára mosott és kikentnkifent autók: a fogyasztók egyenjogúságának jeleiként. Négernek, vagy cigánynak mindenkor eladnak Cadillac-et. vagy Opel-Kapitant, de házat, vagy lakást egy jobb lakónegyedben. ..? Min fenekük meg tehát a cigányok asszimilációja, miután letéienülési készségükkel maguk lépték át a társadalomba'történő integráció útjában álló legfőbb akadályt? A szociológusok válasza: a társadalom látszólag menthetetlenül gyökeret vert előítéletein és a cigányok alkalmazkodás* gyengeségén (nem cserélendő össze az alkalmazkodási készség hiányával). A lakosság megítélése a cigányokról többnyire megoszlik, de majdnem mindig negatív. A jellemzés skálája a romantikusan megdicsőült ooeret.tc* gúnytól a tolvajig, i a bicskázóig és a gyermekrablóig terjed. Az előítéletek épp oly megrögzötteknek tűnnek, mint amilyen régiek. Bár a cigányokat régebben többé-kevésbé megtűrték, helyzetük 1497-ben egresapásra megvétózott. A lindaui birodalmi gyűlés „a keresztény országok árulóinak” bélyegezte és kiutasította őket az országból. 1498-tól kezdve rájuk osztottáik a varázslóit, boszorkányok, pestishordozók, gazfickók, árulók és üldözöttek szerepét. Ebben a korban a vándorlás lett a cigányok egyetlen esélye a fennmaradásra. A nagy változás csupán a fokozódó iparosítással következett be, amely megnyitotta a cigányok előtt az utat a nagyvárosokba. Itt, a nagyváros névtelenségében soha nem tapasztalt védelemben részesült csoportegvéniségük. Másrészt itt kezdődtek az első nézet- eltérések a környezettel. A nemzetiszocialista állam első kísérleteivel, hogy az utcát megtisztítsák az ..ellenőrizhetetlen egyénektől”, kezdődött a német cigányüldözés történetének minden bizonnyal legszomorúbb fejezete. Három internálási hullám során (1938, Meghatározások: Vízszintes: 1. Az idézet első sora. 15... foetida (mézgagyanta). 16. A felszerelést őrzi. 17. Angol politikusnő (Jennie). 18. A fa rétege. 20. Háziállat. 21. Részvénytársaság. 22. Nem ettől. 24. Arany vegyjele. 25. Személyes névmás. 27. Ittrium, kén. 29. Santa ... 30. Az idézet második sora. 35. Levarrt hajtás. 37. ö Bécsben. 38. Megfázás eredménye. 40. Bokszol. 42. Névtelen. 43. Egzotikus emlős állat. 45. Orosz férfinév. 47. Ez az ég. 49. Téli! 50. Bő. 51. Lám. 52. Német névelő. 53. Az első gáztámadás színhelye. 54. Félig svéd! 55. Adnak neki. 58. Osztrák város. 59. Jugoszláv város. 61. Mértékrendszer. 64. Svájci matematikus. 66. Élen. 69. Víztelen. 71. Ezer- ötven római számmal. 72. Igénytelen kétszikű növény. 74. Kevert keret! 76. Igekötő. 77. Patet... 79. Koros. 80. Szeret inni. 81. Lakoma. 82. Levéltávirat. 84. Régi aprópénz röv. 85. Spéciéi. 87. Hadapród. 90. Ifjúsági lap röv. 92. Kiej1941, 1943) hurcolták a cigányokat a koncentrációs táborokba. A náci állam eme akciói nyomán hirdették ki .büszkén a hatóságok a harmadik letar- tóztatási hullám után, hogy Németország „cigánymentes”. 1945-öt a szociológusok annak az esztendőnek tekintik, melyben a cigányok életmódjának folyamatossága soha nem tapasztalt mértékben megszakadt. A családi hagyomány és a csoporthagyomány kora egyszer, s mindenkorra lejárt. A többség mindig kizárta, elszigetelte a kisebbségben lévő cigányokat.’ Ez a kizárás azonban egyben a cigánycsoportok, ban tartotta az egyes cigányokat. Végül is „saját” világukban éltek. Ezt a világot azonban most lerombolták. Elmúlt korok elszigetelt cigány csoportjaiból most „társadalomellenes kívülállók” lettek. Milyennek látják helyzetüket maguk a cigányok? Azt mondják: „Az emberek szemében utolsó mocsok vagyunk. Bárhová megyünk: gazdához, iskolába, hatóságokhoz — ha az emberek megkérdezik, hol lakik és azt kell felelni: a lakókocsi-parkolón — máris vége mindennek. A gyerekek is szenvednek emiatt, gyakran félünk egyáltalán oda küldeni őket, mert csúfolják és szidalmazzák, őket. Csinálhatunk, amit akarunk — senkinek sem kellünk, velünk senki sem törődik — nem tudunk zöldágra vergődni. Ha egy cigány egyszer lop, az mindannyiunkra visszaüt! És azt hiszik talán, hogy az ide-oda kocsikázás öröm? Hiszen az a kevés közülünk, aki még ma is vándorol: bolond. A városi emberek meglátják valamelyikünket ide-oda utazni, s máris mondják: lám, a cigányok! Pedig mi igazi üzleti partnerek akarunk lenni és úgy akarunk élni, mint mások!” A cigányok vallomásai túlzottaknak tűnhetnek. A gettóban lakók azonban nagyon is reálisan ítélik meg a helyzetüket. Lukrezia Jochimsen egy eigánytábornak otthont adó közepes nagyságú (90 000 lo) város lakóit kérdezte meg, hogy nemzeti és faji hovatartozás tett betű. 93. Észak-magyarországi folyó. 95. Idegen női név. 96. Tengeri kagyló. 99. Híres labdarúgó testvérpár volt. Függőleges: 1. Az idézet negyedik sora. 2. Előde. 3. NB I-es futballcsapatunk. 4. Takarékossági társulás. 5. Kettősbetű. 6. Zsigerel, (ki... (ford). 7. Tejtermék. 8. Káté! 9. Időhatározó. 10. Pionírok „paradicsoma”. 11. Görög betű. 12. Fényérzékenység mértéke. 13. Szakít. 14. Szóösszetételekben földet jelent. 19. Törni. 23. Felsőfokú intézményünk betűje. 25. Szájat nyit. 28. Kalcium. 28. Bridzs műszó. 31. Akta. 32. Nyitott. 33. Egyik oldal. 34. Göröngy. 36. Szomjat oltani. 39. Az idézet harmadik sora. 41. Visszamutató! 44. Platina. 46. Van egykarú is. 48. Neodim. 51. Osztrák folyó. 56. Díszterem, előcsarnok. 57. Lengyel gépkocsik jelzése. 58. Parancsolok 60. Gyámolítás, oltalom. 62. Közismert színművész. 63. Bács megyei község. 65. Indulatszó. 67 ... Vegas. 68. Boszempontjából milyen embereket látnak legkevésbé szívesen környezetükben. A cigányokat kétszer oly gyakran nevezték meg, mint például a négereket, s-kik a második helyen következtek, majd egymás után az olaszokat, a hontalanokat, a vendégmunkásokat és a zsidókat. A megkérdezetteknek több mint háromnegyede volt visz- szautasító a cigánycsoporttal szemben, a legjobban szerették volna, ha eltávolítják őket a városból, és boldogok, hogy félreeső helyen laknak. A Német Szövetségi Köztársaságban ma élő cigányok szinte reménytelen helyzetének riasztania kellene a kormányt. Az illetékes szerveknek és hatóságoknak már régen esedékes támogatásban kellene részesíteniük ama csekély számú nő- és férfikezdeményezést. aki eddig a problémáival foglalkozott, vagyis: koordinált rendszabályok szükségesek a társadalomba történő integráláshoz, egyértelmű utasításokat kell adni a cigányokkal közvetlenül érintkező szerveknek. A megoldásnak csak két útja kínálkozik: — A városok peremén levő gettószerű lakótáborok íölosz- latása és az emberek állandó szállásokon történő elhelyezése. A cigány gyermekek hozzá- szoktatása a táboron kívüli életkörülményekhez és ezzel összefüggésben pedagógiai rendszabályok segítségével az írástudatlanság és egyoldalú szakmai szakosodás felszámolása. Más országokban, például Svédországban folytatott kísérletek bizonyították a beolvasztási rendszabályok sH kerességét A felelősöknek pedig tisztában kellene lenniük azzal, hogy a cigányok fokozatos integrálása a társadalomba nem csupán egy társadalmilag gyúlékony anyag kiküszöbölését jelenti, hanem annál is többet, mert az emberiességnek az alkotmányban is lefektetett parancsa, hogy végre véget vessenek egy évszázadokon át megkülönböztetett és üldözött faj szenvedéseinek. rit. 70. - Cipészszerszám. 73. Baráti állam. 75. Zseblámpa- tartozék. 78. Elegy. 8k Osztrák tartomány. 83. Kiejtett betű. 86. Francia kávéház. 88. Latin üdvözlés. 89. Külföldön élő magyar származású szobrászművész. 91. Régi sportegyesület. 92. A Szigeti veszedelem egyik alakja. 94. Ész. 97. Sír 98. AAA. Megfejtésül beküldendő a vízsz. 1., 30., függ. 39. és 1. számú sorok megfejtése és a jobb alsó sarkukban számozott négyzetek betűiből ösz- szeállított név, 1971. április 12-én déli 12 óráig a megyei művelődési központ, Szek- szárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtők között 10 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. március 21-i keresztrejtvény helyes megfejtése: Simándi — Fodor — Erdélyi — Kányádi — Svéd — Darvas — Virág — Joviczky — Kőmives — Mikus — As- bóth — Kozma — Lengyel — öveges — Gáspár — Péti. Könyvjutalmat nyertek: Blaskovich Walterné Decs, Pilisi u. 9., Deli István Szek- szárd, Honvéd u. 75., Keserű Éva Kajdacs, Kossuth u. 53., Kiss Lajos Szekszárd, Árpád u. 54., Ludas Géza Szekszárd, Hermann Ottó lakótelep C. ép. 4. A könyveket postán küldjük el. ÁPRILIS 4. Hazánk felszabadulása a témája annak a versnek, amelynek sorait rejtvényünkben elhelyeztünk. „Amerre nézel: annyi fejfa; Katona, piros csillagos, — l teérted haltak, Magyarország s ki érted hal meg, nem halott.” A vers befejező négy sora a rejtvény vízsz. 1., 30., függ. 39. és 1. sz. soraiban található. jg p j.trp~pr,rj
