Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

I. ÉPÍTETTÉK 37 ÉS FÉL MILLIÓ „BÉKEBELI” FORINTÉRT Büszkék vagyunk rá: ha vendégeink érkeznek bárhon­nan a világból, megmutatjuk nekik a Parlament épületét. A Kossuth Lajos téren egy­mást követik a legkülönbö­zőbb nyelven beszélő turista- csoportok. Kattognak a fény­képezőgépek, elragadtatott megjegyzések hangzanak el. Steindl Imre alkotása valóban páratlan a maga nemében. S a Parlament nemcsak gyönyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás: 263 méter - hosszú, 118 méter a legnagyobb szélessége, magas­sága a Duna felső rakpartjá­nak járdájától számítva a ku­pola tetejéig 96 méter. A ku­pola tetején esténként három méter átmérőjű vörös, ötágú csillag ragyog. Az épület tel­jes alapterülete 17 745 négy­zetméter. A kupolacsarnok át­mérője 20,8 méter, magassága 27.2 méter. A patkó alakú or­szággyűlési tanácskozóterem hossza 25,6 méter, szélessége 23,45 méter, magassága 17 mé­ter, 412 ülőhely várja benne a képviselőket. A sajtópáho­lyokban egyszerre 62 újságíró foglalhat helyet. Az első és a második emeleti páholysor­ban négy híján 400 vendég számára van hely. A kong­resszusi terem, amely az egy­kori főrendi házi ülésterme volt, valamivel még nagyobb. Ott 566 küldöttnek és 460 vendégnek van helye A T. Ház 1902. október 8-a óta ülésezik ebben az épület­ben, amely azonban csak 1904-re készült el teljesen. Bizony, alaposan elhúzódott az építkezés: az első kapavá­gás (1885. október 12.1 idején Steindl Imre, aki miután meg­nyerte az Országház tervezé­sére kiírt tervpályázatot, meg­bízást kapott az építkezés irányítására és még azt vál­lalta: 1894-ig 9 és fél millió forintért felépíti a magyar parlament új otthonát. A tíz­éves késedelem tetemes több­letköltséggel is járt: végül is az előirányzott összeg csak­nem négyszeresébe, _:1 és fél millió „békebeli” forintba ke­rült a gótikus palota. Az or­szággyűlésnek azóta van iga­zi, s végleges otthona Buda­pesten, a magyar fővárosban. Évszázadokig nem Pest volt az országgyűlési tanácskozások színhelye. Először a reform- korszakban 1843. július 10-én Pozsonyban, a rendek ülésén vetődött fel az országgyűlés tanácskozásainak Pestre való áttétele. Pest város egyik kö­vete, Koller Ferenc sietett is mindjárt küldői nevében ígé­retet tenni, hogy Pest városa „mindenről fog gondoskodni, hogy az országgyűlést méltó­képpen elhelyezze” Kossuth Lajos egyik élharcosa volt en­nek a gondolatnak, Klauzál Gábor indítványára Pozsony­ban „közegyezéssel országos választmány rendeltetett, mely még az országgyűlés folytá­ban azonnal érintkezésbe te­gye magát Pest városával, ha szükség a hely színére is men­jen ki, mint 1832-ben az álló híd tárgyában. A pesti polgár­ság át fogja látni, hogy a vá­ros emelésére nagyobb hatás­sal semmi sem leend, mintha az országgyűlés kebelében fog tartatni; reményiem lehet, hogy az ügyet lelkesedéssel fogadja és alkalmas helyről gondoskodik. Hely lévén, az ige testté fog válni ■ mert amíg heh- nme- nA':r» terve­ket sem lehet készíteni". A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1331 as, pusz­tító pesti árvíz ut'o a D-ma- parton, a mai T -domápvos Akadémia helyén kívánta fel­építeni. Mire azonban 1844. június 23-án a Kossuth szer­kesztette Pesti Hírlapban napvilágot látott a „Pesten építendő Országház és e’ kö­rüli sétaliget (parquel tervé­nek készítésére vonatkozó Csőd-hirdetés”, ez az épület színhelyéül az úgynevezett Uj Vásár piacot (Neuer Markt- plazz), vagyis a mai Engels teret jelölte meg. összesen 42 pályamű érkezett be, ered­ményt azonban soha nem hir­dettek. A rendek 184/-ben is­mét Pozsonyban láttak mun­kához. Az országgyűlés itt hozta meg történelmi jelentő­ségű törvényeit, többek között az 1848. évi V. törvénycikket, s ettől kezdve a Pesten (és nem Pozsonyban vagy Budán!) háromévenként tartandó nem­zetgyűlés képviselőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országlakosok is vá­lasztják, akik a választójoghoz törvényileg kívánt vagyonnal rendelkeznek. Az első magyar népképvise­leti nemzetgyűlés a fentebb idézett törvénycikk alapján 1848 nyarán Pesten ült össze. A régi Vigadó épületében gyűltek egybe a képviselők, majd néhány ülésüknek az egyetemi templom adott ott­hont. Amikor a császári sere­gek szorongatására a képvise­lőknek menekülniük kellett, s Debrecenben tartották meg 1849-ben azt a híres nemzet- gyűlést, amelyen kimondták a Habsburg-ház detronizálását, trónfosztását. A Bacn-korszak esztendeiben Ferenc József nem hívta össze a nemzet- gyűlést, vagyis fel sem vetőd­hetett a színhely kérdése, 1860 októberében azonban a nemzetközi helyzet változása miatt arra kényszerült, hogy közeledést keressen a magyar uralkodó osztályokhoz, s egyéb intézkedések mellett össze­hívta az országgyűlést. Az „októberi diploma” úgy intéz­kedett, hogy a képviselők 1861. április 2-án Budán gyűl­jenek össze. 1861. január 26-án Pest sz. kir. város közgyűlésén Rotten- biller Lipót főpolgármester indítványában felhívja a köz­gyűlés figyelmét a közelgő országgyűlésre, és egyúttal bizottság kinevezését javasol­ja, amelynek feladata lenne országgyűlési termeknek al­kalmas helvjoégeket megtekin­teni, a szükséges építkezési vagy átalakítási költségekkel kapcsolatos terveket elkészít­tetni. Ezen a közgyűlésen fel­terjesztéssel fordulnak a Hely­tartótanácshoz, hogy az 1848. IV. te. alapján az országgyű­léseket ne SLdán, hanem Pes­ten tartsák meg, ahogy azt a törvény kötelezően előírja. Pest város közgyűlése hatal­mas energiával lát hozzá, hogy rendkívül rövid idő alatt otthont adjon az országgyű­lésnek, s 1861. február 1-én a felsőház üléseinek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagyter­mét, míg a képviselőház szá­mára a Nemzeti Lovarda át­alakított épületét javasolja. A császár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az országgyűlés Budán üljön össze. Országos felháborodás támadt, ? a til­takozások alapján végül is Fe­renc József kompromisszumos megoldást fogadott el. az or­szággyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án, de még aznap délután a képviselők testületé a Nemzeti Múzeum nagyter­mében tartotta első ülését. A második ülésen már egy ideig­lenes képviselőház építéséről tárgyaltak. A tárgyalások még nem vezettek eredményre, amikor a király — válaszul arra a feliratra, amelyben az országgyűlés kérte az uralko­dót az 1848-as törvények visz- szaállítására — 1861 augusztu­sában feloszlatta az összesen öt hónapig működő országgyű­lést. Legközelebb — amikor ismét bajba került Ausztria — Ferenc József 186"-ben kény­szerült a magyar országgyűlés összehívására. Máris megkezdődtek az ide­iglenes képviselőház felépíté­sének előkészületei Ybl Miklós 21 nap alatt elkészítette a ter­veket, hozzáláttak a Főherceg Sándor utcában (mai Bródy Sándor utca) álló szekerész pótlaktanya lebontásához, s aztán száz nap alatt felépítet­ték az 50 ezer légköbméteres épületet. Itt tanácskozott az­tán a képviselőház, s itt fo­gadta el az 1880. évi XVIII. tc.-t, amely kimondja, hogy „az országgyűlés mindkét há­zát befogadó állandó ország­házának a főváros ötödik ke­rületében lévő Tömő téren építése elrendeltetik’ és az 1884. évi XIX. tc.-t az „Ál­landó Crszágház építési ter­vének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról”. Vad viták dúltak mindkét törvény- javaslat körül, mint ahogy az elkészült Parlament sem tet­szett mindenkinek. Főként az ellenzék igyekezett hibákat találni. A legtalálóbban mégis egy keserű iróniájú kormány- párti képviselő, Barcsay Do­mokos jellemezte a helyzetet, aki az új épületről így foglal­ta össze a véleményét: — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupola­terem. Van tornác, terasz, to­rony. Van keskeny grádics, széles grádics, szűk folyosó, tág folyosó. Van ablak, ajtó annyi, mint ementáli sajtban a lyuk. Van itt minden a vilá­gon, ami a parlamentben kell. De hol a parlament?! Pintér István Következik: Az országházi csata ACHIM Száz , esztendővel ezelőtt, 1871. március 16-án született Áchim L. András. A magyar- országi parasztmozgalmak e kiemelkedő alakját áprilisban 1 forint névértékű bélyeggel köszönti a Magyar Posta. Áchim arcképét Vagyóczky Károly grafikusművész rajzol­ta meg és a Pénzjegynyomda ofszetnyomással készíti el a bélyeget. VIETNAMI TF.RVEK A háború kegyetlen csapásai nem törik meg a vietnami né­pet, sőt van erejük ahhoz, hogy bélyegkiadási terveikben a kultúra és a művészet tör­ténelmi emlékeit, korunk al­kotásait a mindennapos harci cselekmények bemutatásával ötvözzék. Az év első bélyegén műbolygók, majd 3 értékű so­rozaton a Luna—16 holdszer­kezet jelent meg. A harcoló csapatok részére tábori posta­bélyeg, majd a párizsi kom- münről való megemlékezés került sorra. Blokk kodásá­val tisztelegnek Ho Si Minh előtt, ezután két bélyegen mo­dern lakóházakat láthatunk. Ctértékű sorozat a szállítás és a távközlés mai problémáival foglalkozik. Az év végén négy bélyeg a nemzeti ellenállás hősi negyedszázada előtt tisz­teleg, majd két bélyegen az ország légterében lelőtt ame­rikai repülőgépek ábrázolása hívja fel a világ figyelmét a támadókra. Blokk és hatérté- •kű sorozat művészi fafaragá­sokat, nyolc bélyeg a Tay pa­goda szobrait tárja elénk. A keleti művészet titokzatos vi­lágába vezet maid nyolc fest­mény reprodukciója. tízéves az űrrepülés 1961. április 12-én az embe­rek szorongva, kétkedve hall­gatták a rádió híreit, csopor­tokba verődve lesték a napi­lapok különkiadásait. A hi­hetetlen igaz volt: Jurij Ga­garin a világűrben a Vosztok rakétával száguldva 89 perc alatt megkerülte a Földet. Az ember első űrutazásáról egész sereg állam adott ki bélye­get. A Szovjetunió három fo­gazott és három bélyege na­pok alatt elkészült, a Magyar Posta kétértékű sorozata két hét alatt látott napvilágok Ebből ritka az elsőnapi borí­ték, hiszen nemcsak a gyűj­tők vadásztak erre a különle­gességre. A 10 ezer példány­ban megjelent vágott eredeti 45 forintos ára már 1200 fo­rintra emelkedett. Gagarin átjárói további három bélye­günk emlékezett meg és blokk fejezte ki gyászunkat, amikor fiatalon életét vesztette. Az első vállalkozás jelentő­ségét nem halványítja, hogy azóta a kozmosz titkainak megismerésében nagy ered­ményeket értünk el. a Föld követei már a Holdon is jár­tak. Több ország bélyeggel emlékezik meg az évforduló­ról. A szovjet posta blokkal és kisértékű sorozattal tiszteli meg a jubileumot, amivel egy­ben a kozmonauták napját is köszönti. Hazánkban az űr­repüléssel kapcsolatos bélye­gekből rendeznek kiállításo­kat, amelyek közül az április 15—20 között Salgótarjánban tartandó bemutató ígérkezik a legjelentősebbnek HÍRÜNK A VILÁGBAN Az Egyesült Államok leg­nagyobb szaklapja, a Linn’s Stamp News február 15-i szá­mának 38. oldalán írja: „A magyar Apollo—8 kiadás űr­hajózási' terveinkkel kapcso­latos, ezért hozzátartozik az Americana (az amerikaiakkal összefüggő bélyegek) gyűjtési területéhez. Ennek a színpom­pás kiadásnak a katalógus- értéke egy év alatt 66 száza­lékkal nőtt! Az értékemelke­dés folytatódását várjuk.” Londonban az első magyar bélyeg kiadásának centenáriu­mát kiállítás köszönti. Angliai barátaink ragaszkodnak az év­forduló napjához, így a bemu­tatót május elsején tartják. A kiállításon magyarországi gyűjtők anyagát is bemutat­ják. A postássztrájk miatt csak most érkezett meg a múlt év utolsó napjaiban Londonban tartott árverések eredménylis­tája, amelyből számos nagyobb magyar tétel sorsát is megis­merhettük. Elég alacsony ki­kiáltási áron kizárólag 1945 után kiadott sorokat és blok­kokat bocsátottak kalapács alá. Minden magyar tételt el­adtak, de vásárolni csak a kezdő árak többszöröséért le­hetett. A Lánchíd .II. blokko­kat, házi és erdei állat soro­kat, festményblokkokat az eredeti ár négyszeresére ver­ték fel. Eddig 41 országból jelent­keztek kiállítók a Budapest 71 bélyegvilágkiállításra. ’Népújság , 4 1971. április &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom