Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
1.. jke* t „ . dili fw- ' as team M.HA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK^ j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TäMACS LAPliTl XXI. évfolyam, 80. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. április 4. Felszabadulásunk évfordulóján írta: Horváth Józsefas MSZMP megyei titkára f prilis 4-e, hazánk fel- ^ szabadulásának napja, kiemelkedő határkő népünk történelmében. Ez a dátum az új népi demokratikus Magyarország megszületését, a magyar történelem új korszakának kezdetét jelenti. Felszabadulásunk a történelem nagy igazságtétele a magyar nemzet számára. Megnyílt népünk előtt az út az igazi szabadsághoz, a függetlenséghez. Hazánk visszavonhatatlanul — nemcsak egy történelmi pillanatra — az emberi haladás élvonalába került. A magyar nép több mint ezer éve él itt a Duna—Tisza táján. Sokszor iárt a hadak útján a lélekszámban kis magyar nemzet. Történelmünkben évszázadokon át egymást követték a szabadságharcok és forradalmak. Hősi nemzedékek írták lobogóikra a függetlenség és a társadalmi haladás fénylő igéit Dózsától, Rákóczin és Kossuthon át a Magyar Tanácsköztársaságig. Saját erőnk mégis kevés volt ahhoz, hogy hazánkat és népünket végleg megszabadítsuk az idegen elnyomástól. Annyi harc és áldozat után, a végveszély idején, amikor minden addiginál gonoszabb és hatalmasabb, Európa majd minden népét letipró ellenség, a Hitler-fasizmus tört nemzeti létünkre, megjött a várva várt segítség. A Szovjetunió fegyveres erőinek döntő szerepük volt abban, hogy Magyarország visszanyerte nemzeti függetlenségét. A Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái jöttekel hozzánk, s áldozatos harcokban űzték ki hazánk földjéről népünk leigázóit, a megszálló fasiszta erőket. A felszabadító szovjet csapatok megsemmisít tették a Ynagyar és német fai siszta hadsereget, csendőrsé-, get, rendőrséget, a Horthy-, rendszer különböző elnyomó intézményeit. A Szovjetunió felszabadító tette kedvező feltételeket teremtett a társadalom átalakításához. A forradalom sorsa trónban a magyar forradalmi erőktől, felkészültségüktől, tettrekészségüktől függött. A magyar dolgozó hep a felszabadulásban kapott páratlanul nagy lehetőséget megragadta. A rendelkezésre álló időt jól és jóra használta fel. A munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével győzelemre vitte a néphatalmat eredményező forradalmat, a társadalom más dolgozó rétegeivel szövetségben megteremtette hatalmát és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. A néphatalorri az elmúlt 26 év során az élet minden területén olyat alkotott, amilyenre a magyarság történél - fűében, ilyen rövid időszakot alapul véve, még nem voit példa. Nemcsak az ország társadalmi rendje alakult ác fe'- jesen, hanem a gazdasági, kulturális, tudományos é-.et; az egész magyar nép sort a is. Országunk — benne megyénk — egész gazdasága valóban népgazdaság lett. A népé lett előbb az állam, majd a nép államáé a bank, a bánya, a gyár, a kereskedelem, a közlekedés. Magának dolgozik a nép. Hazánk gazdasága, termelésének jellege gyökeresen megváltozott. Az egykori elmaradott nagy birtokos-tők és gazdaságú ország ipari-agrár országgá vált, szocialista iparral, szocialista szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari és szolgáltató szövetkezetekkel. Gyáriparunk ma már majdnem kilencszer annyi terméket állít elő, mint 1938-ban. A magyar parasztság szorgalmáról, tehetségéről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanúskodnak szövetkezeteink, állami gazdaságaink eredményei. A magyar mezőgazdaság, amely a legelmaradottabbak között volt Európában, szocialista úton jár, és közel 10 százalékkal múlja felül a második világháború előtti utolsó békeév termelési szintjét. A szellemiekben is elnyomott nemzet csak 1945 után kezdhetett hozzá, hogy meghódítsa az ismeretek roppant gazdagságának tárházát, amelytől a régi Magyarország urai elzárták, távol tartották. A néphatalom szétzúzta a kizsákmányolok művelődési és műveltségi monopóliumát, közkinccsé tette a kultúrát, amelynek megismeréséhez és elsajátításához nemcsak jogot alkotott mindenki számára, hanem az anyagi feltételeket is megteremtette hozzá. De össze lehet-é hasonlítani az összehasonlíthatatlant: a szocializmust építő jelen világosságát a felszabadulás előtti éj fekete múlttal? * Nincs semmiféle szorzószáma annak, hogy a munkáshatalom szolgálja a népet, hogy — a helyi tanácsoktól az országgyűlésig — a dolgozó nép fiai és lányai vették kezükbe saját sorsukat ebben az országban, ahol valamikor a dolgozó népnek nem jutott sem jog, sem kényén, H azánk eddigi eredményéi kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy tovább dolgozhassunk a szocia* lizmus teljes felépítéséért Műn* kánk eredményeképpen megváltozott helyünk és szerepünk a világban. Hazánknak ma becsülete, tekintélye van min-, denütt. Ezt az elismerést, saját eredményeinken túl a testvéri szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval szoros szövetségben folytatott harcunk sikereinek köszönhetjük. Az az ügy, ame- lvé-t a Szovjetunió fennállása óta küzd, igaz és jó ügy, a népik: szabadsága, függetlensége, '.^fcdása az emberiség békéje es jóléte. Ezek a célok azo- n.vak a mi népünk céljaival, ér •.•ekeivel és a földkerekség minden becsületes emberének ügyével. A sokágú, mind gyümölcsözőbb együttműködés, Szovjetunióval összeköti, szilárd bázisa volt éddig is országunk fejlődésének és az lesz a jövőben is. Jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza arra a hősi korszakra, amely 1945-től napjainkig ível át történelmünkben. A mérleg, amit ilyenkor készítünk — szóljon az akár az országról, akár szűkebb környezetünkről: megyénk városairól, községeiről, a munkások, parasztok, az értelmiség megváltozott életéről — nem lehet olyan gazdag, any- nyira teljes, hogy elfedje előttünk azt, amit még el kell végeznünk. Eredményeink szolgáljanak ösztönzőül újabb és még nagyszerűbb tetteknek, hogy a X. pártkongresszus célkitűzéseinek megfelelően magasabb szinten munkálkodhassunk tovább a szocialízn-vs teljes felépítésén. Azok a tennivalók, amelyek előttünk állnak, amelyeket a X. pártkongresszus megfogalmazott, nem kevesebbek, nem is könnyebbek az eddigieknél. Jellegük sok tekintetben más, bizonyos mértékig bonyolultabb az eddigieknél és nagyobb erőfeszítést kívánnak. További lendületes fejlődésünk ma mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását igényli, a dolgozó osztályok öntudatának és egységének növelését, a társadalom szocialista vonásának további erősítését követeli meg. N egyedik 5 Sves tervünk ebből a szempontból is a szocializmus építésének igen fontos időszaka. A terv a lakosság anyagi és szellemi felemelkedésének gyors ütemét, népgazdaságunk egyenletes és folyamatos gazdasági fejlődését tűzi ki célul. C Célkitűzéseink valóra Váltásának döntő feltétele, a mun- kásosztály, a párt vezetése, a dolgozó osztályok szövetségének, népünk szocialista nemzeti egységének, szocialista államunk erősítése, és a szocialista demokrácia szélesítése. • Ezen az úton valósítható meg megyénk lakossága még nagyobb tömegeinek részvétele a közéletben, az állami szervek, a tanácsok munkájában. Erre szólít fel a Hazafias Népfront választási felhívása. Ezeknek a céloknak megvalósítását szolgáló politikára és e politika végrehajtására alkalmas személyekre adjuk szavazatunkat ápriliis 25-én, ,.,***,**m«**. Az ünnep után újra a munka hétköznapjai jönnek. Nemzeti programunk — a X. párt- kongresszuson elfogadott politika — megvalósítása új tetteket kíván. Ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy erőnket nem kímélve továbbra is mindent megteszünk szocialista hazánjs felvirágoztatásért, amriy hazánkat a hatalmas
