Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-25 / 97. szám
Az ország politikai élete legnagyobb eseménye, a választások idején — régi lapok segítségével — megpróbáltunk egy pillantást vetni a múltra. A „választás’’, ez a szó értelméből" következik, olyan ténykedést és — átvitt értelemben időpontot — jelöl, amikor az ország népének módja van döntenie arról, hogy kikben bízik meg, az elkövetkezendő évekre kiket választ soraiból, akik ' hivatottak lesznek - (használjunk eg.v-régi újságbeli kifejezést) „a haladás irányába kormányozni az ország szekere rúdját.” Hogyan zajlott ez a ténykedés ■ megyénkben, a század első esztendejében, 1901-ben? . Tolna megye hat' járásánakakkor, a megye-" székhelyt ■ is beleértve, száz- ' huszonegy önálló települése volt, 255268 lakossal. Legtöbb- ben a központi járásban .éltek, (53 494), legkevesebben a dombóváriban (28-229); A,járások, akkori beosztása nem voit azonos a maival.' Volt központi .(szekszárdi) ' járás, ezenkívül völgységi, dkpaföld- vári. /símontornyai, tamási -és ' dombóvári.. Arról nem adnak j hírt, Hbgv ennek a több, mint negyéérmilliöállampolgárnak ’ milyen hányada rendelkezett választójoggal. A .választásokról' annál többet.' A ' -Tolnavármegye 1901. április 4-i száma így írt: „Az idei választások elé,, á melyek a jog, törvény és igazság jegyében, a szabadelvű pártba beolvadt nemzeti párttal együttesen fognak a szabadelvű párt országosan tisztelt és az ellenzék részéről is nagyrabecsült új vezérének, a Deák tradíciók kiváló letéteményesének, ■ --t Széli Kálmánnak bölcs vezérletével megejteni...” nagy várakozással tekint az ország. A korra jellemzőek a hivatkozások. Hivatkozni 1848- ra, még élő nemzedékek legnagyobb emlékére. Hivatkozni; de már kevesebbet, Kossuth Lajosra, és hivatkozni, mint' fent,, a haza bölcsére, a kiegyezést megteremtő Deák Feréncre is. Némi kajánság- gal ezt úgy is fogalmazhatnánk.'hogy a kor irányító politikusai szerettek nagy nevekkel takarózni. Volt természetesen ellenzék is. A-néppárt és az* Ugronpárt,- - amelyeknek: ......... „ ügynökei járták a megyét, hogy a népet a józan gondolkodástól eltántorítsák: és az ő fekete seregükbe toborozzák. ’ Nem minden eredmény nélkül, mert Kölesden és Pakson ők győztek az uralmon lévő szabadelvűekkel szem- ben. , ' , ' ' . | A tiszta választások kifejezést címbén és szövegben egyaránt sokszor használta a korabeli sajtó tollforgató- ja. Ezenkívül igyekezett a tisztelt olvasó könnyzacskóira is hatni, aligha számolva azzal a hatással, melyet a hetven évvel későbbiekre gyakorolt. Valóbán szívet facsaró volt például a szárazd! eset, ahol Rátkay László képviselőjelölt szeptember -22-én jelent meg, hogy elmondja programbeszédét. A beszéd elhangzott... „Majd előlépett egy öreg német földmíves és ezekét mondotta német nyelven: — Isten hozta önt, képviselőjelölt úr, aki a szabadság, testvériség nevében jött közénk. Mi csak imádkozni tudunk magyarul, de fiaink már beszélni is. Erre a kis unoka folytatta tiszta magyar nyelven, hogy e kis község gyermekei már szívben és nyelvben magyarok, és a hazaszeretet nevében letérdelve megcsókolta a földet. A jelenet meghatott mindenkit.” • A mai olvasót kevésbé hatja meg, inkább elgondolkoztatja a „szabadelvű' mezbe öltöztetett akkori nemzetiségi politikáról. Régi választások Vér folyt nem sokkal később. Gyönkön Rátkay László ellenjelöltjeként fellépett Szűcs József katolikus káplán is, aki a Néppártot képviselte. A gyönki választások zivataros hangulatban kezdődtek, úgy is folytatódtak. Délután fél négyre a választási helyiséget a nép megostromolta, kövekkel dobálta, úgy hogy a választási bizottság csendőri fedezettel ment ki az állomásra és: „... felhasználva az első vonatot, sikerült H ügyészre menekülnie.” Közben eldördült a csendőrök sortüze, melynek eredményeként három ’ életveszélyesen és több súlyosan sebesült választó marad* a földön. A választásokat felfüggesztették és egy későbbi időpontra ismét kitűzték, amikor is a választások „tisztaságán” báró Albach tábornok parancsnoksága alatt a következő katonai erő őrködött: négy század huszár a budapesti 16-os ezredből, további három század máshonnan ide vezényelt huszár, négy századnyi baka és ötven dombóvári csendőr. Az igencsak fel- ajzott hangulatban lévő nép azonban még e hatalmas karhatalom ellenére is többször elvagdosta a tábori telefon- vonalakat, a huszárokra kétszer rálőttek és a végül mégis lezajlott választás után (győztes Rátkay László) hat ozorai legény megbicskázott egy ellenpárti szavazót. Ennyit a század első megyénkben választásáról viselők közé tartozott, akik Gömbös Gyula miniszterelnököt építő munkájában teljes odaadással támogatták.” Vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök, a murgai tanító (nemesi előnevet egyébként teljesen önhatalmúan felvett) fia, „építő’ munkája közé tartozott egyebek közt a második világháborút megelőző legnagyobb magyar fegyverkezési programjának elindítása. Dr. örffy Imre választási beszédeinek szerkezetén egyébként mit sem változtatott a lepergett tizenhárom esztendő. Az akkori választásokkor a gazdaadósságokról, a tejről, a búzáról, a borról, az állatkárokról, a Sió hajózhatóvá tételéről, a városi polgárokról és az értelmiségről beszélt. Utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy: Egy másik korszik a Horthy-rendszer kezdeteinek éveit a Tolnamegyei Újság 1922. március 18-i számával tudjuk érzékeltetni. Nem akárhogy, hanem nyomban egy lírai „remekművel”. Megkíméljük az olvasót attól, hogy Faragó Józsefnek: „SZÓZAT a tolnai választókerület polgáraihoz!” című huszonkilenc versszakos poémájának mind a kétszáz- harminckét sorát elolvasni kényszerüljön. ízelítőül csak az alábbiakat közöljük: „Nyakunkba nő minden gazság Ha időben el nem fojtjuk, Ha az ántánt csapásait Ki nem védjük, fel nem fogjuk!.., — Gyermekeinket taníttatjuk, Hogy nálunk különb legyen, — A -4. 7^v5fsvm rt -in Jg telitől Dr. örffy Imre lett a „követ”, vagyis a képviselő. Választási beszéde egy jó felkészültségű jog'szt mutat, aki szinte az élet egyetlen területét sem hagyta ki, amiről ilyenkor szót illett ejteni. A földmívesnép segítését, a megbocsájtást, a népbolondító jelzőket (mármint azokat,’ amelyeket mások használtak hasonló előadásaikban), a boradót, a kényszermunkát és az előfogatok kérdését. Az 1922- es választás „óriási egységespárti győzelmet hozott.” Ezután hosszú évekre Örffy Imre szinte örökös képviselő volt megyénkben. Személyéről így ír a Gömbös-korszak Tolnamegyei Ujság-ja 1933. március 9-én: „... mindig azok közé a kép„... nem szabad elzárkóznia a néppel való érintkezés elől.” A választásokkal kapcsolatban, melyek nyílt szavazással zajlottak, kifejezte sajnálkozását, hogy azok nem titkosak. A választások olyannyira nem voltak titkosak, hogy az államhatalom azonnal lesújtott a legkisebb ellenvéleményre is. Ilyenért kobozták el például a Tolnamegyei Hírlap március 27-i és 30-i számát. Maga Gömbös is megjelent szülő vármegyéjében, amit a Tolnamegyei Újság március 26-án különkiadásban sietett hírül adni. Két apróságot még a sok közül, melyeket a három felsorolt választással kapcsolatban egybegyűjtöttünk. Dr. örffy Imrét ismét megválasztották. A Reform Párt dombóvári jelöltje volt egy bizonyos dr, Rajniss Ferenc is, aki ekkoriban kezdett el egyre sűrűbben szerepelni, mint „politikus’ a lapok hasábjain. Egészen 1946-ig, amikor felakasztották. ’ ORDAS IVÁN Munkások,párásatok és a művelődési központ Számok a Babits Mihály megyei művelődési központ beszámolójából: 15 művészeti* csoport, 11 klub, 12 szakkör. Egy év alatt a rendezvények száma 2041, a résztvevők száma 262 183, 35 színházi előadást, 23 040-en néztek meg. Százhatvan ismeretterjesztő előadáson 13 046-an voltak. Szekszárdon az egy főre jutó színházi látogatottság duplája az országos átlagnak. Az egy előadásra jutó nézőlétszám 20á-vel magasabb az országos átlagnál. A bérletesek száma az országos átlag háromszorosa. Harminchárom kiállítást 101 820-an néztek meg. Lehengerlő számok! De nézzük meg mi van mögötte. A beszélgetésen jelen van dr. Vadas Ferenc, a művelőd.':-; ház igazgatója. Gelencsér János igazgatóhelyettes és Szabadi Mihály igazgatóhelyettes. — A számok sokat sejtetnek. Mennyire munkásközpontú a művelődési húz? Vonzza-e a program a munkás- és parasztfiatalokat. illetőleg az idősebb kétkezi dolgozókat? — Foglalkozás szerinti kimutatásunk nincs. Ilyen statisztikát nem kérnek a hivatalos szervek. Mindenesetre azt tudjuk, hogy a rejtvénykedvelők között van egy kazánfűtő, a táncosok között egy marós, hat ig,ari tanuló és diákok. A diákok szüleinek 60 százaléka munkásember. — A szülők foglalkozása azt hiszem nem lényeges. Járnak-e ide munkás- és parasztfiatalok? — Keressük a kontaktust. Az ifjúsági klubban ipari tanuló fiatalok, szakmunkások és tsz-íiatalok is vannak. Az idősebbek,' főleg nyugdíjasok alkották a rejtvénykedvelők klubjának. a népművészeti szakkörnek, a várostörténeti klubnak és a bélyeggyűjtők^ nek a derékhadát. A színjátszóknál és az irodalmi színpadnál szintén vannak munkásfiatalok. Az egyik fotósszakkörben kizárólag a műszergyár munkásai dolgoznak. Van munkásgyerek a filmeseknél, ' a képzőművészek között, de legtöbb a munkás származású a technikai klubokban. — A klubokba, rendezvényekre, előadásokra járókból következtetni lehet a látogatók összetételére. Körülbelül milyen munkás—paraszt—értelmiségi arán9 állapítható meg? — A látogatók összetételinek aránya azonos a város összetételének arányával Köztudott: Szelcszárdot főleg értelmiségiek lakják. —' Miből gondoljáUSf — A más fnglalkozásúalsíloa viszonyítva több« £3 értelmiségiek, ha az országos átlagot nézzük. — Maguk ebből mérik le, hogy Szekszárd értelmiségi város? — Az irodalmi színpad 12 tagjából ketten fizikai dolgozók, a többiek hivatalban dolgoznak, technikusok és diákok. Az igazság az, hogy a fizikai dolgozók kisebb arányban kereknek meg bennünket, mint az értelmiségiek. Már ami az idősebbeket illeti. Az ifjúsági klubban egészen más a tapasztalatunk: tagjai 70 százalékban ifjúmunkások, illetőleg fiatal szakmunkások. — Maradjunk az arányoknál. Nézzük például a bérleteket. — Az 1200 felnőttbérletből 200 munkásemberé, 600 pedig alkalmazottaké. A 280 operabérletes között nem hinném, hogy akadna parasztember. A legutóbbi Carmen-előadásra is úgy kellett „összeszervezni” a közönséget Várdombról, Tolnáról és Nagydorogról. A könnyű műsoroknál más a helyzet, vagy például az operettnél is. Némelyik előadásra az összes jegyet egy vállalat is felvásárolná. Sárszentlőrin- cen például olyan igény merült fel, hogy egyszer szeretnének már egy kimondottan komoly darabot is megnézni. *— Ha az opera egyáltalán fJiVirMn .......... v onzza az idősebb munkás- és parasztembereket, akkor mi az, ami miatt mégis eljönnek, vagy eljönnének az „összeszervezett" műsorokon kívül? — A felnőttoktatás. 90 óra alatt készülnek fel egy általános iskolai osztályvizsgára. 1970 novemberétől 1971 februárjáig 118 férfi és 17 nő vett részt felnőttoktatásban. — A művelődési központ és az üzemek között bizonyára igen jó kapcsolat alakult ki. — Testületileg kerestük fel a műszergyárat, az építőipari vállalatot, a tervezőirodát, a Mezőgép Vállalatot és a Béri Balogh Ádám Tsz-t. Célunk, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki köztünk és az üzemek között. Néhány üzemben aktívánk is működik. Az SZMT és á művelődési központ szellemi vetélkedőt írt ki a szocialista brigádtagok részére. Ezzel igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy a szocialista brigádok eleget tudjanak tenni a kulturális követelményeknek. A mezőgazdasági foglalkozású lakossággal kapcsolatban pedig folyamatban van egy, a háztáji gazdálkodással foglalkozó előadássorozat szervezése. A művelődési autó járja a megyét, van úgy, hogy egy nap alatt két rendezvényt is lebonyolítanak. Már az maga egy közönségszervezés, ha megjelenik a piros művelődési autó. Ezeknek az előadásoknak a hallgatói csaknem 100 százalékban fizikai dolgozók. — A program készítésekor tekintettel vannak a megyében élő nemzetisé— Filmet készítettünk a cigányok életéről, és több faluban levetítettük nekik, ök szinte kizárólag kétkezi munkások, és úgy vélik, hogy ez elősegíti az erkölcsi nevelésüket. De például Medinára Jugoszláviából „hoztunk’ egy szerb nyelvű előadást. Szolgáltatásainknál igyekszünk kiemelni a nemzetiségi falvakat. Néprajzi gyűjtőútjainkon gyűjtjük a nemzetiségiek néprajzi kincseit. A dél-dunántúli népművészeti hetek keretében — idén Szekszárdon kerül megrendezésre — külön korreferátum hangzik el a német és a délszláv néptáncokról a tudományos tanácskozáson. Végül egy idézet a művelődési központ egyéves munkájáról készült beszámolóból: „Egész műsorpolitikánkat a tudatformálás, a szocialista ember kialakításának gondolata motiválja. A megtartott előadások, akadémiák, szabad- egyetemek és tanfolyamok között vannak olyanok, amelyek műveltséget alapoznak, mások a legmagasabb tudományos és művészi igények kielégítését vállalják.” S legvégül az idézett szép gondolatok alá nem árt odaírni, hogy a cigányság nem nemzetiség, s a megyeszékhely — eltérően a nyilatkozók vélekedésétől •— nem tekinthető értelmiségi városnak, minthogy egyetem, főiskola, kutatóintézetek, tudományos intézetek híján Szekszárd lakóinak többsége munkás, szövetkezeti dolgozó, háztartásbeli, dolgozó paraszt, szóval fizikai dolgozó. Ehhez képest a művelődési központ még keveseké. O. VARGA MARTA
