Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

T akar mán y nővény ek nagyobb termésátlagáért Szálas takarmány kémiai ossz ^tételének vizsgálata a Keszt­helyi Agrártudományi Egyete men. Magyar fiatalok az NDK üzemeiben Jelentkezés április 24-től július 31-ig hz ú| ötéves iervtörvény szerint: »»Nagyobb vetésterületen a műtrágya- felhasználás kiterjesztésével és a be­takarítás korszerűsítésével jelentősen növelni kell a szálastakarmány-terme- tést( a rétek és legelők hozamát« ez tel is hathatósan elősegítve az ál­lattenyésztés« főként a szarvasmarha tenyésztés fejlesztését". Egyetlen gazdasági állatunk sem termel oly sokféle irány­ban mint a szarvasmarha. A hús, a tejellátás, az exportlehc tőségek növelése mind élei színvonalunk emelését tesz., lehetővé. A takarmánybáz: növelésével, a rétek és legelő megjavításával hazánkban a három agráregyetem illetéke:, tanszékein, kutatóintézetekben, kísérleti gazdaságokban foglal koznak. A hatvanas években a rétek és legelők trágyázásával és öntözésével kapcsolatban a Délkelet-Dunántúli Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben (Iregszemcse) is átfogó kutató­munkát végeztek. Egy nemrégiben kiadott FAO-jelentés szerint Mexikó és Jugoszlávia mellett az el­múlt évtizedben műtrágya fel­használásával a magyar mező- gazdaság ért el kiemelkedő eredményeket. A rétek és lege­lők trágyázásának alapelvei általában megegyeznek a szán­tóföldi növények esetében be­tartandó elvekkel és normák­kal. Iregszemcsei eredmények szerint 1 mázsa szénatermelés eléréséhez kb. 1,60 kg nitro­génre, 0,65 kg foszforsavra és 2 kg káliumoxidra van szük­ség. Ezek a számadatok ter­mészetesen a gyep- és növény- állomány függvényében módo­sulhatnak. A sok pillangós nö­vény jelenléte például a jobb foszforhasznosulást, a pázsit­füvek túlsúlya több nitrogén­hasznosulást tesz lehetővé. A legelők és rétek termését tehát műtrágyázással jelentős mér­tékben fokozni lehet. A kuta­tási eredmények szerint a jól kiegyenlített műtrágyázás ha­A hanglemezre vett lenini hang története érdekes leite­te Lenin életútjának. A gra­mofonlemez a forradalom előt­ti kor b urzsoá szalonjainak jellegzetes, hivalkodó tartozé­ka volt. A forradalom után a piaci cserebere a gramofonok „tö­meges vándorlását” idézte elő. A polgári lakások egykori dí­szei a városokból a falvakba kerültek. Paradox helyzet ala­kult ki: az egyszerű nép vá­ratlanul hanglemezjátszó bir­tokába jutott. Lenin észrevet­te ezt a tényt, fel is használ­ta. A zenés kávéházak gra­mofonlemezei zúzdába kerül­tek és sellakos alapanyagból ezrével kezdték préselni a forradalom eszméit szolgáló hanglemezeket. A rádióadást még nem ismerte a világ, fa­lun még csak nem is álmod­tak ilyesmiről, a párt azon­ban megtalálta a technikai le­hetőséget, hogy élőbeszéddel, hívó, mozgósító, magyarázó szóval forduljon az írás tudat­lan milliókhoz. Lenin maga gondoskodik arról, hogy a kimagasló állami és pártvezetők beszédeit hang­lemezre vegyék. Így például Kalinyin, Dzerzsinszkij hang­ját és másokét. Kezében híres órájával Lenin gyakran állt maga is a fonográf mellé, valószínűsége annak is, hogy a takarmányozási szempontból értékes aminosavak viszonylag nagy arányban épülnek be a fehérjékbe. Hazai kutatók felhívják a figyelmet az öntözéses gazdál­kodás eredményeire is. Az évelő szálastakarmány-növé- nyek (lucerna, vöröshsre) or­szágos átlagtermése a hatvanas évtized viszonylatában kb. 19,7 q/kh széna volt Ugyan­akkor öntözéses termesztésük­kel a talajkategóriák függvé­nyében 30—80 mázsára lehet a szénatermelést növelni kát. holdanként. hogy hangját lemezre vegyék. Egymás után készültek a hanglemezek: „Mi a szovjet­hatalom?”, „Felhívás a Vörös Hadsereghez”, „A munkafe­gyelemről”, „Hogyan szaba­dulhatnak meg a dolgozók mindörökre a földesurák és tő­kések elnyomásától?”, „A III. Kommunista Internacionálé”, és mások. Azokban a nehéz években óriási volt a papír­hiány, így sok ember előbb hallotta Lenin hangját, mint­sem fényképét látta volna az újságok hasábjain. Ma már nehezen tudjuk el­képzelni, milyen primitív esz­közökkel végezték annak ide­jén a hangfelvételt. Viaszhen­gerre, majd később lemezre vésték be a rezgéseket. A vi­aszhengert vagy korongot gra­fittal dörzsölték be, majd fémbevonatot kapott, s az így nyert fémmatricákról sajtolták azután a lemezeket. A szovjet szakemberek már a harmincas években azt a célt tűzték maguk elé, hogy Lenin hangját újjáteremtik, visszaadják tónusát. Lenin hangjának felújítására irányu­ló munkájuk teljes sikerrel járt. Lenin megújított hangját ma mikrobarázdás lemezekre veszik, és egyéb modern hang­hordozó berendezésekkel ele­venítik fel, Kutatóink természetesen a rétek és legelők javításával kapcsolatban a külföldi ered­ményeket is szemmel tartják. Hollandiában például a lege­lők 16 százaléka rossz, 42 szá­zaléka jó, a többi közepes mi­nőségű. Egyes szövetkezetek és gazdák most rávetéssel, illet­ve a rossz minőségű legelő felszántásával és új gyepsző­nyeg létesítésével igyekeznek javítani a legelőket. Holland kutatók nemrégiben egy ösz- szevont módszert kísérleteztek ki. A LELY holland cég mér­nökei olyan komplex gépet terveztek, amely a legkülön­bözőbb időjárási viszonyok kö­zött is kiiktatja a régi gyep­szőnyeget, egyben kiváló ta­lajt készít a vetés számára. A rétek és legelők hozamá­nak növelése mellett a betaka­rítás korszérűsítését a meg­felelő génesítés biztosítja majd az új ötéves terv időszakában. Tovább kell fejleszteni a ta karmánynövényeket betakarító gépparkunkat. A géptípusok között eddig is jól bevált az E—062-es kaszálva-rakodó. Ez egy traktor vontatású munka­gép, amely a szálas termények és silótakarmányok kaszálásá­val egybekötött rakodásra, il­letve a korábban lekaszált ter­mény felszedésével egybekö­tött rakodására használható fel. Fűkaszákból több típus is éli a mezőgazdaság rendelke­zésére. Szakembereink egyébként élénk figyelemmel kísérik a nemzetközi ipari vásárokon, mezőgazdasági gépkiállításo­kon is azt a fejlőd v,t, amelyet a szálastakarmánv-betakarítás gépeinek fejlesztésében elér­tek a szocialista és a kapita­lista országokban egyaránt Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztését, amely végső soron a fehérieellátás javítását cé­lozza, elsősorban a takarmány, bázis növelésével lehet bizto­sítani. A bázis növelését a ré­tek és legelők javításával, a szí' asf akarmán v-termesztés növelésével. műtrágyázással, i'orszerű betat-ow+pssal meg i^het valósítani az elkövetke­ző években. K * A Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság munkaerő­együttműködése idén is lehető­séget ad arra, hogy magyar fiatalok az NDK szocialista üzemeiben munkát vállalhas­sanak. Tolna megye 130 fiatalt küldhet. Ebből 72 szakmun­kás: forgácsoló, lakatos, ács, elektroműszerész, autószerelő. A betanított munkás munka­körökben : fiúk forgácsolóként, vagy ácsként, a 35 leány pe­dig betanított műszerész, il­letve fonó munkakörben nyer elhelyezést. A kiutazásra szeptember— október hónapban kerül sor, de jelentkezni április 24-tól július 31-ig lehet. A jelent­kezéshez általánosságban tud­ni kell: Kiutazásra azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik az in­dulás időpontjáig betöltik 18. életévüket, s nem haladták meg a huszonhatot (bár a fel­ső korhatárban tesznek kivé­teleket) ; erkölcsi és politikai magatartásuk alapján javasol­hatlak, nőtlenek, hajadonok és eltartásra nem kötelezet­tek; vállalják az NDK-ban való ideiglenes foglalkoztatás feltételeit; egézzzégileg alkal­masak a munka ellátására; a szakképzettséget igénylő mun­kakörbe jelentkezőknek meg­van a szükséges szakmai kép­zettségük; s — kivéve az idén végző fiatalokat — nem hall­gatói valamely közép- vagy felsőfokú iskolának. A fiúk közül azok jelent­kezhetnek, akik 6 hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettéit, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, a sorköteles fiatalok közül pe­dig csak az 1952-ben és 1953- ban születettek, az elektro­műszerész és rokonszakmák­nál csak az 1953-ban születet­tek. Azok a fiatalok, akik sorkatonai szolgálatot még nem teljesítettek, az NDK- beli foglalkoztatás idejére szolgálathalasztásban részesül­nek, azonban hazatértük után eleget kell tenniük e fontos állampolgári kötelezettségük­nek. A gépjárművezetők közül csak a katonai szolgálat le­töltése után fogadnak el je­lentkezést. Az NDK-vállalatok minden magyar dolgozóval magyar és német nyelvű szerződést köt­nek. A magyar dolgozókat az adott üzem lehetőségeinek Az Állami Balett Intézet az 1971—72-es tanévre felvételt hirdet 10—12 éves leány- és 10—14 éves fiúgyermekek ré­sziére, akik a tánchoz kedvet éreznek és elvégezték az álta­lános iskola első négy osztá­lyát. Az intézet keretében ál­talános és középiskola műkö­dik, amelynek elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesz­A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres adminisztratív munka­körbe érettségizett, GÉPÍRNI tüdő NŐI MCNKAERŐT. Jelentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi csoport­jánál. Szekszárd, Rákóczi u. 13. (404) megfelelően csoportosan fog-í lalkoztatják. A társadalombiz­tosítás, a munkafeltételek, at bér, a munkaruha megvétele, a kedvezményes üzemi étkez­tetés lehetőségei ugyanolya­nok, mint az NDK-beli dol­gozóké. A munkahét ötnapos, a dolgozók évenként 15 nap alapszabadságot kapnak, és amikor évi rendes szabadsá­gukra hazautaznak, a magyar munkások rendes szabadság­idejükön kívül 2 fizetett sza­badnapot kapnak. Az NDK vállalatai általában elősegí­tik, hogy a magyar munka- vállalók — a német dolgo­zókkal azonos jogot élvezve ebben is — továbbképezhes­sék magukat a szakmában, akár egyetemi fokon is. A képzésben és a továbbképzés­ben való részvétel lényeges feltétele a német nyelv meg­határozott szintű ismerete, vagy ennek megszerzése az NDK-ban. A magyar munka­ügyi szervek idehaza elisme­rik az NDK-ban szerzett szak- képzettséget, illetve tovább­képzést. A magyar munkások álta­lában egy-egy lakótömböt kapnak, s abban összkomfor­tos lakásokat, amelyekben a lakószobák számától függően, 4-en illetve 8-an laknak. A nyelvtanulást könnyíti, hogy magyar tanárok tanítják a német nyelvet. A fiatalok rendes szabad­ságuk idején évenként egy alkalommal a német vállalat költségén hazalátogathatnak, azonban ezenkívül többször is felkereshetik magyarországi hozzátartozóikat, illetve fo­gadhatják családtagjaikat az NDK-ban. A foglalkoztatási idő leteltével a magyar dol­gozók szervezetten utaznak haza. A Tolna megyei állandó la­kos fiatalok jelentkezését a Tolna megyei Tanács VB munkaügyi osztályán (Szek- szárd, Mártírok tere 11—13) személyes jelentkezés esetén fogadják el. Félfogadás: szerdán 9-től 16 óráig, szombaton 8-től 13 óráig. A jelentkezéshez; személyi igazolvány, 4 db útlevélbe ké­szített fénykép és fiúk ese­tében katonakönyv szükséges, Részletes felvilágosítást tud­nak adni a megyei tanács vb járási, városi hivatalainak munkaügyi főelőadói is. nék. Az Állami Balett Intézet szakmailag sokoldalúan kép­zett, hivatásos táncművészeket nevel. A felvételi vizsgára jelentke­zés ideje: május 3—15-ig. A vidékiek szülői hozzájárulás­sal, válaszbélyeggel ellátva, írásban, a budapestiek szemé­lyesen jelentkezzenek az Álla­mi Balett Intézetnél (Budapest, VI.. Népköztársaság útja 25). A felvételi vizsgára jelentkezők budapesti elhelyezéséről a szü­lőknek kell gondoskodni. Az újonnan felvett növendékek számára az intézet diákottho­ni elhelyezést csak korlátozott számban tud biztosítani. A je­lentkezőket a felvételi vizsga időpontjáról értesítik. Népújság 6 1971. április tására nemcsak a fehérjeszaza, lék fokozódik a takarmány­növényekben, hanem nagy a Lenin hangja Felvétel az Állami Balett Intézetbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom