Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

12. A LEGALKALMASABB > SZEMÉLYEKET A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusán Kádár János elvtárs, az állam­élet és a szocialista demok­rácia fejlesztésének kérdései­ről szólva kiemelte: „Nagy jelentősége van az új válasz­tási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási rendsze­rünket továbbfejlesztik, hogy még alkalmasabb legyen a népakarat kifejezésére és ér­vényre juttatására. / z általá­nos, egyenlő és titkos válasz­tói jog nálunk a népi demok­ratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk töké­letesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és választási le­hetőségek bővítésével — még inkább, mint eddig, a véle­ményük szerint legalkalma­sabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsok­ba.” A választási rendszer olyan jól bevált alapelvei és az áltáíános, egyenlő választá­sok elve, a szavazás titkos­sága, tehát továbbra is fenn­maradnak. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanács­tagok megválasztásánál érin­tetlenül marad a közvetlen választások elve, csupán a fővárosi és a megyei taná­csoknál lesz a választás köz­vetett. Vagyis: a helyi taná­csok megválasztott tagjai vá­lasztják majd meg a képvi­selőket a megyei, illetőleg a fővárosi tanácsba. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter az országgyűlés előtt expozéjában így indokolta ezt a javaslatot: — A tanácsok választásának és működésének húsz eszten­dős tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy a választópol­gárok két fórumra irányít­ják fő figyelmüket. Az egyik az országgyűlés, a másik a helyi tanácsok, illetve az e testületekbe választott képvi­selők és tanácstagok. A vá­lasztók velük maradnak rend­szeresen kapcsolatban, őket ismerik leginkább. A fővárosi, illetve megyei tanácsok tag­jaival a választóknak általá­ban nem alakult ki szorosabb kapcsolatuk. E tanácstagok közvetlen megválasztásában sok volt a formalizmus. Utoljára 1971-ben tartunk egyidőben országgyűlési és tanácstagválasztásokat. A kö­vetkező választások alkalmá­val már egymástól eltérő időpontokban kerülnek sorra, hogy növekedjen a helyi választások jelentősége, az országgyűlési képviselő-válasz­tások során pedig az eddigi­nél nagyobb hangsúlyt kap­hassanak az országos kérdé­sek. Képviselő, vagy tanács­tag a jövőben az lesz, aki a választásokon, az előírt felté­telek mellett, a legtöbb sza­vazatot kapja. A szavazólapon ezentúl meg kell jelöJni, hogy a választó kire szavaz. Ér­vénytelen lesz az a szavazat, amelyen több jelölt esetén nem jelöli meg a választó- polgár, hogy kire adja sza­vazatát. Ha a képviselő vagy tanácstag nem kapja meg a leadott érvényes szavazatok­nak több mint felét, akkor pótválasztást kell tartani, amelynek során új jelölt, vagy jelöltek is állíthatók. A jelö­léseket a jelölőgyűlések hagy­ják jóvá. Csaknem hét és fél millió választópolgár járul majd az urnák elé. Ök döntik el, hogy a következő négy esztendő­ben kik képviselik népünket a parlamentben. A Steindl Imre tervezte épületen mesz- szire világít az ötágú vörös csillag, jelképezi, hogy oda­bent a magyar dolgozó nép képviselői találtak otthonra. Nyíltan megmondjuk: ahol ez a jelkép világít a töfvény- hozás házán, Ott a régi ural­kodó osztályok, a tőkések és földesurak egyetlen képvise­lőjének sem lehet helye. A törvényhozás padsoraiban min­dig csak olyan képviselők JÓ ÁRAK Illetékes helyről szerzett ér­tesülésünk szerint a szeptem­beri világkiállítással kapcsola­tos kereskedelmi előkészüle­tek befejeződtek. A hazánkba látogató filate- listák nagy része ezt az alkal­mat a gyűjteményéből hiányzó bélyegek megszerzésére szeret­né felhasználni, többen már hiánylistájukat, kívánságaikat is közölték. A beérkezett ér­deklődések alapján minden ki­fogástalan állapotban lévő, gondosan kezelt gyűjtemény, valamint értékesebb egyedi példány kedvező áron találhat gazdára. A Magyar Filatélia Vállalat, az értékesítés le­bonyolítására külön részleget szervezett, amely minden fel­világosítást megad és előjegy­zésbe veszi az eládni kívánt gyűjteményeket. Megfelelő szá­mú és értékű gyűjtemény fel­ajánlása esetén a külföldi ve­vők részére árverést rendez­nek. A filatelista világ most a magyar bélyeg százéves szü­letésnapjára figyel, a fokozott érdeklődés következtében az , utóbbi időben mérsékelt ke­reslet megélénkülésére lehet számítani. Célszerű az illeté­kesekkel a kapcsolatot mi­előbb felvenni, mert a gyűjte­mények értékesítése a jelenj kezés sorrendjében bonyoló­dik majd le. SZOVJET FILATELISTÁK A szovjet bélyeggyűjtők má­sodik kongresszusán Ernst Krenkel elnök a mozgalom nagyarányú fejlődéséről szá­molt be. Az 1966-ban tartott első konferencia óta nyolc­szorosára szaporodott a körök száma, megsokszorozódott az ifjú fi'latelisták serege. Négy év alatt több mint háromezer kiállítást tartottak szenvedé­lyük népszerűsítésére, ezt a munkát több ezer adással se­gítette a rádió és a televízió. A szövetség lapja 100 ezer példányban jelenik meg. A nemzetközi kiállításokon szíve­sen látott vendégek a szovjet kiállítóik, szakszerű feldolgozá- sú és filatéldai érdekességek­ben bővelkedő gyűjteményeik az utóbbi években 400 értékes díjat nyertek. A szovjet posta 1968-ban hét bélyegből álló so­rozaton büszkélkedett a világ- kiállításokon kapott legérté­kesebb díjakkal. A filatélia új hívei igyekeznek a régebbi ki­adásokat megszerezni, ez a szovjet bélyegeket bel- és kül­földön keresetté teszi, értékü­ket a nemzetközi katalógusok évről évre emelik. A kiadási politika is hozzájárul az ér­deklődés fokozásához, mert a legváltozatosabb témák kerül­nek bélyegre. HÍREK Megjelent a Magyar Bélye­gek Árjegyzéke 1. sz. pótlása, amely a múlt év végéig ki­adott összes bélyeget ismer­teti. — A légipostái bélyegzé­sek kedvelőinek tájékoztatására közöljük, hogy a- MALÉV első menetrendszerű, Budapest— Zürich—Madrid járata alkal­mával különleges bélyegzővel látták el a küldeményeket. — Üj gyűjtési terület alakul ki, sokan keresik a húsvéti ünne­pet köszöntő sorozatokat. Az idén eddig Malawi, Montser­rat, St. Helena, Surinam adott ki ilyen témájú bélyeget. — Az angol posta április 12-én moz­gó kiállítást indított a skandi­náv államokba. A szigetország három autópostája közül egyet a modern angol bélyeg pro­pagálására alakítottak át. Az északi államokba vezető első út után más európai országok­ba is ellátogat a mozgó angol bélyegkiállítás. — Románia első idei sorozata hat. hazánk­ban is kedvelt kutyafajtát áb­rázol. — A Kongói Népi Köz­társaság négy légipostabélyege a film múltját idézi. A leg­nagyobb sztárok közül Mari­lyn Monroe, Martine Carol, Ér-ic von Stroheim arcvonásait láthatjuk, a befejező érték a világhírű szovjet rendező, Szer- gej Eizenstein arcképét állítja elénk. — Franciaországban a véradók száma megháromszo­rozódott az 1959-ben kiadott propagandabélyeg hatására. Az Egyesült Államok most ha­sonló reménnyel 6 cent név­értékű bélyeget bocsátott ki, mivel az állandóan emelkedő szükségletet nem fedezi az ed­dig gyűjtött vér. ülhetnek már, akik a nép bi­zalmából, a népért munkál­kodnak. Pártviszályok helyett az ország, nép felemelke­désének szószéke és vitafóru­ma a parlament. Akadnak még ugyan — kü­lönösen hátárainkon túl —, akik a pártviszályokfcan lát­ják a demokrácia lényegét. Azt mondják, hogy Magyar- országon nincs igazi nép­képviselet, tényleges ország- gyűlés, hiszen a parlament­ben nincs többpártrendszer. De vajon mit jelentett a ré­gi Magyarországon, aiiol soha nem volt igazi ellenzéki erő a parlamentben, a többpárt­rendszer? Igaz, gyakran csap­tak össze látványosan a föl­desurak és burzsoák külön­böző politikai irányzatainak képviselői az Országház falai között, de az alapvető kérdé­sekben mindig egyetértettek. S a többi osztályok képvise­lőinek, ha egyáltalán jutott hely, szinte csak azoknak ju­tott, akik hajlandók voltak tudomásul venni amazok dik­tátumát. Egy kezünkön össze tudnárík számolni azokat a képviselőket, akik az ellen- forradalom 25 éve alatt az úri bitangságok ellen igazán felemelték a hangjukat, és nem lenne hosszabb egy napnál azoknak a vitáknak az ideje, amikor a dolgozók érdekeit megszólaltatok igazi vitát tudtak kényszeríteni a parlamentre; és azt is min­den esetben eredménytelenül. Az ellenzékes parlament egyöntetű lelkesedéssel vette tudomásul az első világháború kirobbantását. Bajcsy-Zsilinsz- ky tiltakozásán kívül egy sza­va sem volt a tisztelt Ház­nak, sőt, éljenzéssel és taps­viharral fogadta, amikor Bár- dossy miniszterelnök bejelen­tette a Szovjetunió elleni rablóháborúba való belépést. Igaz, ugyanezek a képviselők késhegyig menő harcot vívtak egymással egy-egy törvény- javaslat felett, amely az ural­kodó osztályok érdekellenté­teit érintette. A kormánypárt védelmezte a javaslatokat, az ellenzék támadta. De leg­kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy megvizsgál­ják, valóban az ország javá­ra vagy kárára szolgál-e a szóban forgó törvény? Sűrűn szólt a viharcsengő, de az ország igazi problémái kívül rekedtek a tisztelt Ház falain A szocializmus építésének, a proletáriátus diktatúrájának nem szükségszerű velejárója, feltétele sem az, hogy egy- pártrendszer legyen, sem pe­dig, hogy több politikai párt működjék. Vannak szocialista országok, amelyek az egyik, vannak, amelyek a másik megoldást követik. A lényeg azonban mindannyiban kö­zös: egy jottányit sem enged­ni a szocialista forradalom vívmányaiból, a néphatalom elvéből, a proletariátus álla­mának a védelméből, s a le­hető legszélesebb alapokon mozgósítani a társadalom min­den rétegét az alapvető nem­zeti cél érdekében, a szoci­alista építőmunka elvégzésé­re. A Magyar Szocialista Munkáspárt ebben a szellem­ben szervezi és vezeti népünk munkáját. .Ennek a pártnak a programja kifejezi és kép­viseli valamennyi dolgozó osz­tály közös érdekeit: a leg­szélesebb nemzeti egységre támaszkodva azért harcod hogy mindegyik sajátos érde­kei méltányosan érvényesül­jenek, hisz társadalmunk a szocializmus építésében egy-* aránt érdekelt baráti osztá­lyokból és rétegekből áll. A mi országunkban a mun­kásosztály a parasztsággal szövetségben, a hatalmat po­litikai küzdelemben, vértelen forradalomban szerezte meg, s e küzdelem a többi között a parlariientben is folyt. Az új társadalmi rendszer viszo­nyai között természetesen át kellett alakulnia magának a parlamentnek is. Ma a par­lament munkája is tükrözi azt az egyetértést, nemzeti egy­séget, amely a szocializmus építésének kérdésében, az or­szág jelenét és jövőjét meg­határozó alapvető kérdések­ben kialakult. Ami természe­tesen nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi a par­lamenti vitákat, azokat a vi­tákat, amelyek az alkotó cse­lekvést, az építést szolgálják. A Duna partján emelkedő gótikus épület falai történel­mi időknek és történelmi vál­tozásoknak lehettek tanúi. A legnagyobb változás abban áll, hogy akár csak saját sorsát, a parlament életét is a nép irányítja. ’ PINTÉR ISTVÁN Vége Hévíz új büszkesége a nemrég átadott százszemélyes KlOSZ-üdülő. ötvennégy szoba, étterem, bársarok, társal­gó, thermálvizes uszoda szolgálja a beutaltak kényelmét. (MTI foto — Jászai Csaba feiv. — Kő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom