Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
ryTTTV*^TVTVVVTVr»VTTrTTVTVTTyfTTyyTfTrTyT¥fTn>ryfTT¥fTrVTTTTTrffTfTrM»TyTTTTmn pyyyyyyyyyyvyyyyyyyyi % :j $ < n </> % $ % f ír $ fc f * f — 25. — — Nem ilyennek képzeltem a biedermaiert, — mondja Margit Nem lehetne valami más? — Dehogynem, mit parancsol? — Nem tudom. Talán egy olyan igazi parasztszobát, igazi búboskemencével. Olyan régen jártam ilyen helyen. ' Darnógyöngyei bosszúsan csettint az ujjával. — Sajnos ez csak egy szerény kis „Hajdú” típusú miliőgép, ezen nincs „parasztszoba”. Már két hete megrendeltem a 220 variációs új miliőgépet, de a disznók még nem szállították. Azon aztán van az indián bungalowtól a parasztszobáig minden. Hogy mit hallgatok én ezért. A feleségem naponta reklamál, és szid: „hogy te milyen tutyi-mutyi vagy, az öcsédéknek már két hónapja megvan az „Orion” miliőgépük. Luciánó közbevágott: — Álljon meg a menet! Te megnősültél? — Kénytelen voltam... — mosolyog Damó- gyöngyei. Nézd az a helyzet, hogy egy magános ember, egy agglegény, éppen fele annyi kiutalást kap, mint egy nős. Miliőgépet például egyáltalán nem ladnak agglegénynek. Margit ezt nem értette világosan: — Miért? — Mert annak úgyis változatos az élete. Viszont egy házasság életben tartásához eredendően szükséges egy miliőgép, hogy legalább a falak, a berendezés ... — És most hol van feleséged őnagysága, — kérdezi Luciánó. — Nézzük meg. Odalép a kis biedermaier tükrös asztalkához és megnyom egy gombot. A tükörben megjelenik a kép: teniszpálya, ahol egy csinos hölgy, s egy néger fiatalember teniszeznek. — Amint látod, teniszezik. — Kivel? — A szeretőjével. —- És ezt te csak így mondod? — Hát hogy mondjam? Tudod milyen drága egy ilyen néger szerető? Többe kerül mint tíz miliőgép. — És ezt te fizeted? — Természetes. Nézd kérlek az én pozíciómban ez kötelező. Én mint volt igazgató nem engedhetem meg magamnak, hogy a feleségemnek ne legyen legalább egy színesbőrű szeretője. •— És neked nincs senkid? — Nekem is van, de csak a látszat kedvéért. Tudod, hogy én meg Anita... szóval nekem nem kell más. Viszont a nyilvánosság előtt mindig ezzel a svéd lánnyal szerepelek. Megnyomott egy másik gombot a tükör előtt. A teniszpálya eltűnik és megjelenik a tükörben egy hosszú szőke hajú svéd lány, amint éppen fésülködik egy másik tükör előtt. Tudja, hogy előhívták, és átmosolyog Damó- gyöngyeire. Hamiskásan kiölti a nyelvét, még a hangja is hallatszik, amint töri a magyart: — Szervousz édes igauzgatoum. Luciánó csak most ismeri fel a tükörbeli alakban régi ismerősét: Gvendolin Rheinmetallt. összecsapja a kezét. — Gvendolin! — Ismered? — kérdezi Darnógyöngyei csodálkozva. Luciánó idegesen fordul Damógyöngyeihez. — Hogy ismerem-e? ö is lát és hall bennünket? — Ha akarod? — kérdezi, s ismét megnyom egy gombot. Luciánó Gvendolinnak a tükörbe mondja: — Gvendolin, megismer? Nem nyert a tipp- jeimmel Velencében? — De nyertem. — Mennyit? — Éppen annyit, hogy meg tudtam szerezni a beutazási engedélyt Magyarországra, és nemsokára állampolgárságot is kapok. Darnógyöngyei rákoccint a tükörre. — Ha jól viseled magad, cicuskám. Luciánó negédesen mosolyog, Margitnak korántsem tetszik annyira ez az ügy. — Ki ez a nőszemély? Luciánó mentegetőzik. — Hát az ő szeretője. Luciánó grimaszokkal integet Darnógyöngyei - nek, hogy kapcsolja ki Gvendolint. S ú meg is teszi. — S te honnan ismered? — Még Monte Cáriéból, a Kaszinóból. — És mi volt köztetek? — Semmi, igazán semmi. Margit hisztérikus: — Nem igaz, nem igaz. Darnógyöngyei fölényesen közbelép: — Kisasszony, engedje meg, hogy meggyőzzem. Pergessük le talán Gvendolin életfilmjét, és mindjárt meglátja, hogy Luciánó nem hazudik. És már mutat is át egy másik szobába. Tulajdonképpen egy kis házivetítő. Átmennek oda. És már pereg is a film. A filmen látható Gvendolin egy erdő szélén nyitott sportkocsiban csókolózik egy fiatalemberrel. Darnógyöngyei így kommentálja az eseményeket: — Ez még az első szerelme. De ez nem is lényeges. Nyugodtan ugorhatunk. A vetítőn viliódzik, ahogy ugrik előre a film, aztán meglassúdik és már látható is Gvendolin találkozása Luciánóval. Utánam Darnógyöngyei felgyújtja a villanyt a vetítőben, s megállítja a filmet. Luciánó és Darnógyöngyei, Margitot figyeli. Margit tulajdonképpen megnyugodott, és elégedett a látottakkal, mégis szigorú arcot mutat. Megfogja Luciánó kezét, azt amelyikkel Gvendolin fenekére vert annak idején. Majd boldogan megöleli. Miközben átmennek a biedermaier szobába, Darnógyöngyei a homlokára üt: — Még meg sem kínáltalak benneteket. Menjünk át gyorsan a drink-szobába. A biedermaierből átkanyarodtak egy kisebb szobába, amelynek a közepén csupán egy rengeteg csappal ellátott, kör alakú, díszkútszerű ob. jektum áll. Margit megörül, hogy ez a szoba is üres. — Hadd rendezzem be... — Parancsoljon. —• Ne szóljon, hogy mit nyomjak meg, majd kitalálom. — Parancsoljon. Margit kiszalad a miliőgéphez, Darnógyöngyei pedig odavezeti Luciánót a díszkúthoz. (Folytatjuk) AAAAA A AA * A A * A A* aAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA±±AJ> AAAAAAAAAAAAA * AAAAAA A AAAAAA AAAAAAA ■- í i AAAAAAAAA ' AAAAAAA 4 A t A AA* A A A* A A A A. A Párizsi Kommün magyar kapitánya Emlékezés Győrök Leó Györgyre Á Pallas lexikon az első, amelyben — még életében — megemlékeztek róla. Más lexikonok ehhez képest újat alig írnak. Az anyakönyvben a keltezés 1847. április 22. Győrök Leó György nem volt tudatos forradalmár, de forradalmi módon cselekedett és méltóvá vált arra, hogy a kiemelkedő forradalmárok között emlegessék. Méltóvá vált arra, hogy a Párizsi Kommün centenáriumán megemlékezzenek róla, hogy tudomást szerezzenek elévülhetet’en tetteiről hazájában ‘ is, legalább annyira, mint Fiúméban, Londonban, különösen pedig Párizsban. Leó-György egyéves volt, amikor kitört a szabadságharc és apja hadbíráskodott, kettő éves, amikor elárverezték vagyonukat és négyéves, amikor meghalt édesanyja, s alig több, amikor két kistestvére. Lajos ' és Anna-Gizella, meghaltak. 1858—59-től már Székesfehérvárra járt gimnáziumba. Bizonytalan, hogy mikor indult Székesfehérvárról Fiúméba, a Tengerészeti Akadómiára. Tizenkilenc éves hadnagyként bejárta a világ-tengereket. Sedan után A lexikonokból k! derül, hogy Párizsban egyszerre három egyetemre járt. Az egyiken mérnöki diplomát szerzett, a másikon irodalmat, vagy filozófiát tanult, a harmadikon festeni. A festészetben és a politikában professzora, mestere Courbet volt Valószínű, hogy a mester eszméi és magatartása hatottak rá. Kevésbé valószínű, hogy hatásukra jelentkezett a hadseregbe, amikor III. Napóleon 1870, június 19-én megtámadta Németországot A sedani vereséget nem élhette túl a francia császárság. Szeptember 3-án este ti: '.tetőseket szerveztek, eleinte a munkásnegyedekben, aztán másutt is. A szeptember 4-1 forradalom füzében hatalomra jutott kormány azonbsn semmit sem oldott meg. Azt, hogy mikor került a nagy vereség 'Színhelyéről Győrök Párizsba nem tudhatjuk. Azt viszont tudjuk, hogy amikor a köztársaság kormánya szabotálta a város védelmére való felkészülést, már a köztársaság katonájaként, hadnagyként tiltakozott — a munkások oldalán. 1871. március 18-án hajnalban csapatokat küldött a kormány a Montmartre-re és Párizs más kerületeibe, hogy lefegyverezzék a munkásokat Amikor azonban összetűzésre került volna sor, a katonaság’ megtagadta az engedelmességet. A kormány kénytelen volt a várost kiüríteni. A Közp önti Bizottság átvette a hatalmat. A harcok első napjaiban Párizs kulcsa a Porte Maillot volt. A védelmet ezen a szakaszon Dombrowsky tábornok vezette. A Porte Maillot környékének tüzérparancsnoka és a II. zászlóalj parancsnoka ekkor Győrök Led György. A barikád* bizottságban A kommün április 8-i ülésén megszavaztak egy barikád-bizottság létrehozásáról szóló határozatot. E bizottság tagjai mérnök-századosok, a kommün két tagja és területenként választott egy-egy küldött. Ennek a bizottságnak tagja volt Győrök Leó György is, immár századosi rendfokozattal. A Versailles-i hadvezetés is elismerte, hogy a Győrök vezette tüzérek derekasan harcoltak Porte Maillot övezetében. „A Porte Maillot ágyúütegei állandóan csapatainkat lövik” — állapította meg április 11-én jelentésük. A város déli részét védő — Issy erődöt első naptól kezdve hevesen támadták a Versailles- iek. Védői áprilisban keményen állták a sarat, de május elsején megadásra szólították fel a védőket Több egybehangzó vélemény állapítja meg, hogy Euies tábornok helyére Győrök Leó György került. Nem állapítható meg pontosan, hogy meddig maradt ott, de május 24-én Győrök őrnagy kapta a kommüntől azt a megtisztelő feladatot, hogy a Vendome-i oszlop, a napóleoni militarista politika emlékére emelt emlékmű ledöntését irányítsa. Győrök a feladatot teljesítette. Május 21-én, vasárnap a Versailles-iek bevonultak Párizsba — a • Saint-Cloud-ka- pun. A szívének szánt lövedék A forradalmárok harcolva vonultak vissza. Ezekben a napokban Győrök Leó György csapataival — akkor is Dombrowsky tábornok mellett — a Montmartre-n harcolt. A tények szerint: Győrök személyesen irányította az utolsó erőd védelmét; négy napig harcolt még a lángokban álló Párizs északi peremén védelmezve a kommün zászlaiát”. Hat napon át, utcáról utcára, házról házra folyt a harc. A város egész területén — néhány utca kivételével megkezdődött a vérengzés: a kommunárdok kivégzése. A végső küzdelmek során, május 27-én, vagy 28-án esett fogságba és állt a kivégző osztag elé a Pére- Lachaise-ban. „A fejének és á szívének szánt lövedékek azonban csak a lábán ejtettek sebet. Az éj leple alatt igyekezett biztonságosabb helyre menekülni...” A „biztonságosabb hejy”-nek honfitársa, Grisza Ágoston, a 48-as emigráns magyar szabadságharcos lakása látszott. Csakhogy Griszát is gyanúsították a felkelésben való részvétellel. El is fogták, de ekkor már azért is, mert Győröknek menedéket adott. Egyszerre letartóztatták mindkettőjüket, majd Ver- sailles-be szállították őket. A lexikonok szerint, újra halálra ítélték, vagy ahogy másutt írják: gyarmati kényszermunkára. A foglyokat — köztük Győrök Leó Györgyöt később a Párizs melletti Satoy táborba vitték. Innen indultak Brest- be, 1871. június 8-án. Május 28-ától összesen 12 000 fogoly érkezett a bresti táborba. Pontonokon vitték őket a kikötőbe. Az Aube (Hajnal) nevű hajóra, amelyre Györököt Is hurcolták, 975 deportáltat zsúfoltak. A foglyok fele, más források szerint kétharmada négy hónapon belül meghalt A felmentést megkapta Egyáltalán nem romantikus, de bizonyítható viszont, hogy az osztrák—magyar monarchia párizsi követségétől keit levélben segítséget Metternich herceg, a párizsi követ 1871. július 20-án továbbította a kérést Andrássy Gyula külügyminiszternek, aki viszont a belügyminisztériumtól kért véleményt Az intézkedések útját ugyan nem lehet követni, de tény, hogy Győrök Leó György a felmentést megkapta. A Párizsi Kommün esztendejének végén már idehaza volt Itthon először — egy belga vasútépítő társaságnál dolgozott, amikor pedig az tönkrement, a magyar államvasutaknál, természetesen mérnökként. 1873-ban egyetemre jelentkezett, magyar—francia szakra. Amikor — 1877-ben — végzett, Fiúméba nevezték ki tanárnak. Ott írta meg az olaszok számára. — magyar nyelvtankönyvét, amivel szakmai körökben is elismerést aratott. 1880-ban Budapestre költözött és a IV. kerületi reáliskolában tanított, élete végéig. Bizonyíthatóan öt, de családja szerint nyolc nyelven beszélt Közben; festett és hajózott A kettőt szinte külön se lehet választani, mert hajóútjai során készítette vázlatait. Csaknem kizárólag tengeri képeket festett. 0 volt az első magyar tenger-festő. 1883-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1900-ban hagyatékából a Műcsarnok emlékkiállítást rendezett. Néhány képét ma is a Nemzeti Galériában őrzik. Viszonylag fiatalon halt meg. Életének utolsó szakaszában sokat betegeskedett. Talán a szíve helyett lábába fúródott golyó ütötte seb és a deportáló-hajón szerzett betegség sem múlt el nyomtalanul. 1899-ben, 52 éves korában önkezével vetett véget életének. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA1