Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

HlT«£86kagá*d# ^ooi KönyrtÄ* 4p TOL Kik MEGYE. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÚJSÁG ü * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 89. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek. 1971. április 16. Beszéden számok művelődésügyünk fejlődéséről A megye 2500 pedagógusa képviselőinek gyűlése Szekszárdim Tegnap a kora délutáni órákban került sor Szekszárdim a Ba­bits taibaiy megyei művelődési központ kistermében a Pedagógu­sok szakszer veretének megyei bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége rendezéseben a megye pedagógusainak réteg- gyűlésére. Az összejövetelen az is kólák vezetői, a művelődésügyi osztályok dolgozói, a kitüntetett pedagógusok képviselték a megye közel 2500 pedagógusát. A gyűlésen megjelent Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Szenczi László, a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának lielyettes vezetője. A gyűlésen megjelenteket Csaj nők Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára kuszöniötte. Az összejövetel szónoka a pedagógus szakszervezet megyei titkára. Kedves Henrik volt. Beszedőben az orszég és a megye fejlődéséről szólt, különös tekintettel a megye művelődésügyi eredményeire. A megye kulturális életének fejlődésében nagy szerepet tölte­nek be a pedagógusok. Létszámuk a megye értelmiségének negyven százalékát teszi ki, s ez meghatározza a megyei értelmiség arcu­latát. Munkájuk elismeréséül közülük sokan részesültek különböző kitüntetésekben az elmúlt négy év folyamán is, s az új ötéves terv első bérpolitikai intézkedése is a pedagógusokat érinti. A pedagógusok választási gyűlése Csajbók Kálmán zárszavával ért véget. Tolna megye kulturális éle­tében a legutóbbi tanácsi vá­lasztás óta eltelt négyéves idő­szakban szemmel látható, kéz­zelfogható változás történt. E tétpl igazolásául a legbeszéde­sebben a számadatok hívhatók segítségül. Kezdjük a legkisebbeknél. 365-tel bővült az óvodai helyek száma, s ezzel az ország legjobban ellátott megyéi közé tarto­zunk. Nincs a megyében olyan köz­ség, amelyben, ha igény és gyermekiét»zám van, ne mű­ködne óvoda. Ennek köszönhe­tő, hogy jelenleg 627 gyerekkel több jár óvodába, mint 1967­dott a napközi otthonos cso­portok száma, s így az 1967. évi 15,7 százalékról 22,3 száza­lékra emelkedett azoknak a ta­nulóknak a száma, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik.- A megye középiskolai háló­zata 4 beruházással gyarapo­dott. Szekszárdon 384 tanuló­nak biztosít otthont az újon­nan épült kollégium. Az el­múlt négy év alatt adták át a szekszárdi 8 tantermes ipari szakközépiskolát, a bonyhádi, . ugyancsak nyolc tantermes közgazdasági szakközépiskolát és a bátaszéki négytantermes gimnáziumot. A középiskolás tanulók száma négyszázzal, a gimnáziumokban tanulók szá­ma pedig hétszázzal csökkent. Ugyanakkor nőtt a szakközép­iskolai oktatásban részt vevő fiatalok száma. A ciklus alatt folytatódott a gimnáziu­mokban a szakosított tan­tervű osztályok szervezése. Jelenleg Bonyhádon orosz, fi­zika, Dombóváron német, fran­cia és fizika, Gyön'.vi n német, Pakson orosz, Szekszáidon pe­dig fizika-tagozat működik. A középiskolai diákotthoni ellátás 16,2 százalékról 24,1 százalékra javult. Mint a mű­velődésügy más területein, úgy e területen is további fejlődés várható a negyedik ötéves terv­ben. Az elmúlt ciklusban taná­csaink nagy erőfeszítéseket tettek a művelődési otthonok hálózatának fejlesztéséért. Tizenkét helységben épült új művelődési otthon, kö­zöttük a legjelentősebb a szekszárdi. Ezenkívül Tamásiban, Regöly- ben. Váralján, Tolnanémedi- ben, Pálfán, Gyulajon, Német- kéren, Tevelen, Harcon, Alsó- nyék-Pörbölyön és Várongon is megfelelő hajlékot kapott a kultúra. E ciklus idejére esik a könyvtárak tanácsi kezelés­be vétele is, amely ugrásszerű eredményeket hozott a kötetek számának gyarapodásában és az olvasói létszám emelkedé­sében. Hiráefményefe választási tudnivalókról Egyszerre három új. válasz­tási tudnivalókról szóló plakát jelent meg csütörtökön a vá­rosok és falvak hirdetőtábláin, oszlopokon, házfalakon. Kettő közülük „ikerplakát”, az egyi­ken fővárosi, illetve megyei bontásban az országgyűlési képviselőjelöltek választóke­rületét, nevét, eredeti és mos­tani foglalkozását tették köz­zé, a másikon ugyanezek az adatok a helyi tanácstagjelöl­tekről olvashatók. A harmadik, tartalmában jóval bőségesebb plakát a tu­lajdonképpeni választási hir­detmény, amelyet a választá­si eljárás szerint a szavazást legalább tíz nappal megelőző­en kell kifüggeszteni. A 100 ezret megközelítő példány­számban készült hirdetmény tartalmazza a választás nap­ját; a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját — azt is, ha a szavazás a helyi körülményekre tekintettel a megszabottnál, tehát reggel 6 óránál korábban kezdődik; a szavazókörök sorszámát és te- riiletbeosztását: a szavazó- helyiségek pontos megjelölé­sét (utca, házszám, ajtó); s azt, hogy az egyes szavazókö­rökben melyik választókerü­letnek állampolgárai szavaz­nak. A városi, fővárosi, kerületi és községi választási elnöksé­gek által közzétett hirdetmény nyomatékosan felhívja a vá­lasztópolgárok figyelmét, hogy a szavazáskor feltétlenül vi­gyék magukkal személyi igazolványukat, valamit azt a tanácsi értesítést, amely a. névjegyzékbe való felvételük­ről szól. (MTI). Választási nagygyűlés a Csepel Autógyárban és Makén ben. Az általános iskoláinknál a most befejeződő ciklus alatt, részint a tanulólétszám erőtel­jes csökkenése miatt, gyors koncentrálódási folyamat in­dult meg. Az általános iskolák száma 194-ről 176-ra csökkent, s további 12 kisiskola meg­szüntetése folyamatban van. Az elmúlt négy év alatt öt­ezerrel csökkent az általános iskolai tanulók száma. Ennek következménye, hogy az egy osztályteremre jutó létszám 35_ ről 31,2-re csökkent. A neve­lők száma azonban emelkedett tizenhárommal, s ma már het­vennel kevesebb képesítés nél­küli pedagógus tanít a megye iskoláiban, mint 1967-ben. A tanítók létszáma csökkent, az általános iskolai tanárok szá­ma — százhússzal — emelke­dett, s így a szakosan leadott órák száma 56,8 százalékról 67.1 százalékra emelkedett. Ez­zel a megyében 90,7 százalékra emelkedett a szakrendsze­rű oktatásban részesülő ta­nulók száma. ; Nagymányokon, Gyulajon és Pincehelyen új általános isko­lai diákotthonok kezdtek meg működésüket, s így a korábbi 169 helyett ma már 351 gyere­ket sikerült kultúrált körül­mények között elhelyezni és megmenteni az autóbuszozás gyötrelmeitől. A négy év alatt Szekszárdon 12, Simontornyán, Sárszentlőrincen, Dunaföldvá. ron, Tamásiban és Pakson 4— 4, Izményben 3, Madocsán 2 tanteremmel szaporodott az ok­tatási helyiségek száma. Az általános iskolai hálózat fejlődéséhez tartozik még az is, hogy negyvennel szaporo­Mintegy háromezren vettek részt a Csepel Autógyárban csütörtökön délután rendezett választási nagygyűlésen, ahol Halásztelek, Tököl, Szigetha­lom és Szigetszentmiklós vá­lasztópolgárai találkoztak or­szággyűlési képviselőjelöltjük­kel, Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a SZOT főtitká­rával. Az autógyár dolgozóival együtt népes munkáscsoportok képviselték a környék ipari Magyar Péter, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Péter János római látoga­tásának második napján igen sűrített programot bonyolított le. Miután reggel koszorút he­lyezett el az Ismeretlen ka­tona sírján, Róma főpolgár­mesterével találkozott. Kül­ügyminiszterünk a Capitóli iá­mon, történelmi levegőjű, pompás műemléknek számító hivatalában kereste fel Cleto Darida főpolgármestert, aki­vel a Róma és Budapest kö­zötti kiállításcseréről, s a k'.t főváros vezetőjének kölcsön"* látogatásáról beszélgetett. Ezt követően külügyminisz terünk a szenátus épületét kereste fel, ahol Fanfanival. a szenátus elnökével találko­üzemeiben — a pestvidéki gépgyárban és más vállalatok­nál — dolgozó választókat. Stílusosan rögtönöztek az au­tógyáriak az udvaron alkalmi pódiumot: két tehergépkocsi vörös drapériával és virágok­Bevezetőben arról beszélt a szónok, hogy hazánkban a munkásosztály érdekei és cél­zott. Fanfani kifejezte remé­nyét, hogv a két ország tör­vényhozása között szorosabb kapcsolatok alakulnak ki az elkövetkezendő időben. Péter János tolmácsolta a magyar országgyűlés elnökének üdvöz­letét és felvázolta Fanfaninak a Magyarországon küszöbön- álló országgyűlési választások előkészületeit. Pontban déli 12 órakor Pé­ter János és kísérete a Quiri- nale palotához, az olasz köz­társasági elnök hivatalához érkezett. Itt külügyminiszte­rünk Giuseppe Saragat köz- társasági elnökkel hosszú és igen szívélyes megbeszélést folytatott, amelynek során tol­mácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üd­vözletét. kai díszített rakodóterére lé­pett fel a nagygyűlés elnöksé­ge. A jelenlevők tapsa közepet­te lépett a mikrofonhoz Gás­pár Sándor és mondta el vá­lasztási beszédét. jai megegyeznek a társada­lom más rétegeinek érdekei­vel és céljaival. Minden sifce­Saragat megelégedését fe­jezte ki, hogy a két ország kapcsolatait jelentős fejlődés jellemzi az utóbbi időben es ismertette Péter Jánossal az olasz belpolitikai helyzet problémáit. A köztársasági elnöki pa­lota után a miniszterelnök hi­vatalában, a Chigi palotában került sorra a következő ta­lálkozó: Péter János, dr. Bé- nyi József nagykövet társa­ságában, hosszabb eszmecse­rét folytatott Colombo kor­mányfővel. A beszélgetés után Colombo ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére A délutáni órákban foly a- tódtak a tárgyalások a két külügyminiszter vezette kül­döttség között. Ezúttal az olasz fél.fejtette ki álláspont­ját a felmerült kérdésekről. rünk forrása a munkásosz- tály, a szövetkezeti paraszt­ság és az értelmiség céltuda­tos munkája. Az életkörülmények javulá­sáról szólva Gáspár Sándor utalt arra, hogy az elmúlt öt évben országos átlagban a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 34 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 17 százalékkal emelkedett. A parasztság jövedelme — ősz- szességében — elérte a mun­kásosztályét. Azzal foglalkozott ezután a SZOT főtitkára, hogy a mun­kaerőhiány következtében többezren sűrűn változtatják munkahelyüket. Különösen ve­szélyessé válik ez a jelenség, ha a vállalatok törzsgárdája is- „megmozdul”. A begyakor­lott, széles látókörű, a válla­latot jól ismerő szakmunkás kilépésével társadalmilag kár­ba vész a helyzetismeretből, a begyakorlottságból származó előnyök nagy része. A mozgás legtöbbször bérproblémákra vezethető vissza. — Az eddiginél jobb üzem- és munkaszervezéssel a válla­latok bérhelyzetükön is tud­nának javítani. A gazdasági hatékonyságot nagyban rontja a gyakran tapasztalható szer­vezetlenség, az ésszerű prog­ramozásnak és a gyártáselő­készítésnek a hiánya, a szak­szerűtlen vezetés, a laza mun­kafegyelem és sokszor az anyag- és alkatrészhiány. Foglalkozott az árak alaku­lásával és változtatásával, majd utalt arra, hogy az üze­mekben most készülnek elő­ször középlejáratú, ötéves ter- (Fcáytatás a 2. oldalon) Péter János tárgyalásai Rómában Gáspár Sándor beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom