Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
Az értelmiség és a termelés \ szellemi munka lebe- csülése lassan, lassan kiszorul a talponállók világába, az ivók, a kricsnik, söráztatta, pálinkaszagú pultja mögé. Ott még gyakran hallom a féldecizőktől, hogy „mi dolgozunk, ők meg felmarkol- j'k a nagy pénzeket.” Hogy mennyire igaztalan és demagóg a kocsmaközvélemény ítélete • azt 'éppen az átlagkeresetek .bizonyítják, s az a tény, hogy1 nem ritkán a mérnök fizetése kevesebb, mint a segédmunkás havi bére, a kezdő szakmunkást olykor jobban dotálják, -mint a kezdő műszaki értelmiséget. Azt tehát", aki hatéves korától 22— 23 éves koráig tanult. Ha nem is a régi, 10 évvel ezelőtti mértékben, de szórvány jelenségként még észrevehetjük a szellemi munka lebecsülését a termelőszövetkezetekben is, főleg amikor a szakvezetők fizetése kerül szóba. Olykor . ekörül nagyobb vita bontakozik ki, mint az éves-termelési terv megvitatása körül. A szövetkezeti, gardák egy része indulatos és szűk látókörű ebben a kérdésben, minthogy sokallja, még inkább irigyli azt a pénzt amit a szakvezető kap, elfelejtve, hogy az agronómus, a^ kertész, az állattenyésztő mennyit ad a közösségnek. Más oldalról megközelítve e kérdést az is az igazsághoz tartozik, hogy termelési tanácskozásokon az üzemekben egyre gyakrabban maguk a fizikai dolgozók méltatják a szellemi emberek eredményes erőfeszítéseit, hasznos törekvéseit, avagy a nyereségrészesedés elérésé érdekében megtett hatásos intézkedéseit. legyünk igazságosak és tárgyilagosak. A lebecsülés tüzét sokszor az a kis számú értelmiségi munkakörijén dolgozó ember táplálja a lelkesen és nagy hatásfokkal dolgozó többséggel szemben, aki nem tudja, vagy nem akarja azt adni, amit iskolázottsága, beosztása folytán elvárnák tőle. Az emberek ezt nagyon látják, hamar észreveszik és hosszú ideig számon tartják. Itt van az egyik csődbe jutott közös gazdaság példája. Az elnök, a főkönyvelő, a főállattenyésztő a tönk szélére, vitte az üzemet, miközben mindegyik annyi pénzt markolt fel, amennyiért a termelőszövetkezetet fel kellett volna virágoztatni. S leváltása után az elnöknek még volt bátorsága tagként három hónapra felmondáspénzt követelni, és a majdnem üres kasszából mintegy 15 ezer fo- rifitot zsebre tenni. A hará- csalás, a túlzásba vitt anyagiasság, a jogtalan előny- szerzés, a kivételezésre igényt tartó magatartás nem növeli, inkább aláássa az értelmiségi munkakörökben dolgozók tekintélyét Nyilvánvaló azonban, hogy a termelés különböző posztjain dolgozó közgazdászok, mérnökök, állatorvosok többsége minden elismerésre rászolgált és rászolgál. Tévedés azt hinni, hogy kávéivással telnek napjaik. A világ, az ország, a megye dolgaiban tájékozott, a megye fejlődését látó munkások és dolgozó parasztok nagyon jól tudják, városokat újjáépíteni, új üzemeket építeni,. a tudomány vívmányait meghonosítani, a termelést beindítani, szervezni, szellemi tőkebefektetés nélkül lehetetlen. Azt mondja a szekszárdi bőrdíszmű egyik szocialista brigádjának tagja: naponta elnézem az épülő Szekszár- döt, és tisztelettel adózom a tervezőknek, a városrendezőknek, az építészeknek. Nos igen. Vegyük csak az épülő Gemenc Szállót, vagy Dombóvárott az új kórház épületét. De vehetjük akár a megyeszékhely első magas házát. Szorgos, dolgos munkáskezek „hozzák össze”, csinálják szépen, szakszerűen a város lakóinak örömé.-e. De ez már az utolsó ütem, mert először arra volt szükség, hogy az urbanisztikához, az architektúrához értő szakembereket megkeressék, kijelöljék e magas ház városképbe legjobban beillő helyét. Majd arra, hogy e létesítményt megint csak az ehhez értő szakemberek megtervezzék, s még mindig kevés, mert hiába a terv, ha nincs aki elolvassa. aki kiismerje magát rajta. Kezdődik az építész- mérnökök, az építésztechnikusok dolga... Felesleges folytatni. így is érzékelhető mennyire igaztalan a kocsma- kozvélemény: „mi dolgozunk, ok meg felmarkolják a nagy pénzeket” állítása. Sokszor és szívesen elolvasom azokat a számokat, ada- tokat, amelyek Tolna megye fejlődését reprezentálják. Lássunk ezekből újból néhá- nyat; 1966 és 1970 között, 1961 és 1965-höz viszonyítva a búza termésátlaga kataszteri holdanként 31 százalékkal, a kukoricáé 24,2 százalékkal, a burgonyáé 19,9 százalékkal, a cukorrépáé 21,2 százalékkal nőtt Nincs szó szentté avatásról, de ki tagadhatja például, hogy a kukorica-termésátlagok gyors növekedését az értelemnek, a szellemi munkának, az agro- nómusok megfelelő hozzáállásának is köszönhetjük. Éltek a lehetőségekkel, mert tudták hogyan, miként kell élni az adott lehetőségekkel, s ez nagyon lényeges kérdés, mivel a régi kisüzemi tapasztalatokkal, az intenzív kukoricafajtákkal legfeljebb befürödni lehet. A régi kisüzemben csak annyit kellett tudni, hogy vetünk, kapálunk, törünk. Az új gépekhez, berendezésekhez, eszközökhöz az új agrotechnika Véget ért az iskolákban a tavaszi szünet c Az ország 5490 általános is kólájának egymillió 115 ezer, valamint 547 középiskola 233 ezer diákja — miután véget ért a tavaszi szünidő — szerdán ismét „bevonult” a tanintézetekbe. Az 1970—71-es oktatási évből az idén érettségiző több mint 50 ezer fiatal számára már csali három hét van hátra, mivel részükre az utolsó tanítási nap május 8., ezt követően május 11. és 18. között bonyolítják le az írásbeli érettségi vizsgákat, nappali •■'gozaton. , A többi diák egy hónapig jár majd iskolába, ugyanis a tanítás június 8-án ér véget. A tanévzáró ünnepségeket június 12. és 17. között tartják az igazgató által megjelölt napon és ez alkalommal osztják ki a tanulóknak az év végi bizonyítványt. A középiskolák első osztályos tanulóit június 14-én és 15- én írják be. A tanévzáró értekezletet az általános iskolákban június 19-ig, a középiskolákban pedig június 30-ig tartják meg, az igazgató által megjelölt napon. (JűTii alkalmazásához, alkalmaztatásához mérnöki tudás szükségeltetik. U lolvasva Tolna megye harmadik ötéves tervének eredményeit egyértelműen arra kell gondolnom, hogy ezeknek az eredményeknek az eléréséből kivették részüket az orvosok, a tanárok, sőt még a hivatásos népművelők is. Ne tekintsük bizarrnak a termelés és az orvosi munka összepárosítását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a megelőző, a gyógyító munka, egyáltalán annak színvonala, „az emberi szervezet lelkiismeretes karbantartása” maradéktalan hozzájárulás dolgozó társadalmunkban a termeléshez. Kár, hogy olykor erről megfeledkezünk. A közelmúltban a jelölő- gyűléseken a választó- polgárok ezrei ismerték meg -a negyedik ötéves terv országos és megyei programját, Felesleges lenne itt most ismétlésekbe bocsájtkozni. A várható gyarapodásból, a bizonyosra vehető fejlődésből arra lehet és arra kell következtetni: a termelésben, az oktatásban, a szakmunkásképzésben, a művelődésügy, az egészségügy területén dolgozó értelmiség súlya, szerepe, jelentősége az elkövetkezendő évek során Tolna megyében is tovább nő. Jogos és szükséges, hogy ennek megfelelően növekedjék ebbe fi m szellem* emberekben egykor oly szegény megyében az értelmisé giek elismerése, megbecsülése. Nő, és növekszik is, hisz ezúttal elegendő csak megnézni a Tolna megyei Népújság vasárnapi számában az országgyűlési képviselőjelöltek nacionáléiát SZEKULITY PÉTER Következik: MITŐL ÉRTELMISÉGI AZ ÉRTELMISÉGI? Választási gyűlések a megyében Németkér, Öcsény és Szek- szárd után tovább folytatódnak a választási nagygyűlések a megyében. Április 13- án Kurdon K. Papp József, az 5. számú körzet képviselő- jelöltje mondott beszédet a község lakói előtt. Ismertette a választások fontosságát, a tennivalókat a X. kongresszus határozatainak végrehajtásában, beszélt eredményeinkről. 14-én Hőgyészen is választási gyűlés volt, Békés: Ferenc mondott beszédet. A gyűlésen megjelent és felszólalt Daradics Ferenc és Kaszás Imre, a 4. számú bonyhádi választókerület két jelöltje. Ugyancsak 14-én tartottak: Dombóváron is választási gyűlést. A gyűlés szónoka K. Papp József, az 5. számú dombóvári választókerület képviselőjelöltje volt. A nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta jelöltje előadását Sárgásbarna lappal a tanácstagokra, rózsaszínűvel a képviselőkre szavazunk Egy hét múlva már expe- diálják az Állami Nyomdából a szavazólapokat a megyékbe, a szavazóhelyekre. Annyi szavazólap készül, ahány állampolgár jogosult arra, hogy parlamenti képviselőt és tanácstagot válasszon. A szavazólapokat 28—29 ezer csomagban — zárt gépkocsikban, leplombált szállítmányként — küldik szét az országba. A szavazók kétféle cédulával lépnek majd a szavazó- fülkébe. Különleges minőségű — fehér alapszínű — papírra kétféle tónusú, úgynevezett alulnyomás (a pénzjegyekről és más hivatalos nyomtatványokról ismerős), finoiíl rajzolat kerül: okker színhat tású (sárgásbarna) lappal szavazhatnak a tanácstagokra, rózsaszínű lappal adhatják voksukat az országgyűlési képviselőkre. Űj geodéziai laboratórium a Műegyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem általános-geodéziai tanszékén új geodéziai laboratóriumot állítottak az oktatás és a tudományos kutatás szolgálatába. A közelmúltban átadott 25 méter hosszú termet a legkorszerűbb műszerekkel, elektrooptikai és mikrohullámú távmérőkkel szerelték fel. Képünkön: Érdekesen tükröződik a fényképezőgép objektívje a jénai Zeiss gyár EOS típusú elektrooptikai távmérőjének prizmarendszerében. (MTI foto — Fényes Tamás felv. — KS). A KISZ megyei végrehajtó bizottságának és a MÉSZÖV elnökségének együttes ülése Szerdán együttes ülést tartott Domboriban a MÉSZÖV elnöksége és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson részt vett Tóth József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke és Szabó Géza, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának első titkára is. Szoboszlai Jenő és Benizs Sándor előterjesztése alapján értékelték a KISZ és a fogyasztási szövetkezetek együttműködésének tapasztalatait, és megbeszélték az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az együttműködési törekvés kiindulópontja egyrészt az, hogy a fogyasztási szövetkezetekben igen sok fiatal dolgozik, a tagok soraiban mind több a fiatal, és a szövetkezetek működési köre sokoldalú- , an kihat a fiatalok, főként a falusi ifjúság, mindennapi élet- körülményeire. Másrészt pedig a fiatalokkal, az ifjúsági mozgalommal kapcsolatos párthatároiZatok tették nagyon is időszerűvé az együttműködési lehetőségek intézményes keresését, a konkrét feladatok testületi kidolgozását. Mind az előterjesztésen, mind a hozzászólásokon érződött, hogy komolyan veszik az idevonatkozó pártáUásfoglalásnuk azt az igen fontos kitételét, amely szerint Tolna megyében már korábban szoros kapcsolat alakult ki az ifjúsági és afész-mozgalom közt, így az értekezleten már gyakorlati tapasztalatokról is szólhattak. Többen elmondották, hogy mind a fiatalság, mind a szövetkezetek számára hasznosnak bizonyultak az együttműködési kezdeményezések. Ahol az áfész- vezetoség törődött a fiatalokkal, segítette őket (például kirándulások lebonyolításában, klubok létesítésében, politikai és szakmai továbbképzésben, a fiatal házasokat anyagi gondjaik megoldásában, stb.) az jótékonyan éreztette hatását a mindennapi munkájukban. Tehát jó „befektetés” a szövetkezetek részére a fiatalsággal való megkülönböztetett foglalkozás. A tapasztalatok szerint az eddigi együttműködés, jói bevált útjait kell a jövőben is járni. A szövetkezetek nagy része anyagi eszközeiből is sok^t fordított ifjúsági célokra, és ez kedvezően befolyásolta a 2 egész falusi fiatalság életét, mentalitását. A fogyasztási szövetkezetekben mint|,„« tjijtla- tosabban vonják be a"# lókat nagyobb feladatjÄ fl»§» oldásába is. a télen léza|íott vezetőségválasztásak pedigazi mutatták, hogy felelőségül - jes tisztségekkel is bátran bízzák meg őket. Mellesleg, előfordult egyes helyeken, hogy a KISZ a fiatalság szervezte meg az áfész részközgyűlését. Több olyan javaslat,, is, elhangzott, amelyek országos jellegű intézkedést tennénk szükségessé;' A takarékszövetkezetek jelenlévő képviselői például javasolták, hogy külön kölcsönformát kellene Intézményesen létesíteni a családalapító fiatalok részére. B. F. mindenki, minden szerv felelős az ifjúság sorsáért, és a maga területén mindenkinek minden lehetőt meg kell tenni a fiatalságért.
