Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

w '*¥*rf¥ff?ff¥Vf?t¥vwtff iwwwtww'M'W*' * t/> iälfc&fcWHti'SS* — 7. — — Nézze, ez nagyon szép, de nekem erre sajnos most nincs időm. A társulat egész nyá­ron negyed házak előtt játszott, az állatok majd­nem összeesnek az éhségtől. Ha most nem ve­rünk rá, és nem szedjük össze magunkat, télen éhen halunk. — Ember! Ha maga kikalkulálja az öt lottó­számot, az másfél millió. Mikor güriznek ma­guk össze másfél milliót ezekkel az ócska szá­mokkal? — Mindegy. Nekem legalább két hét mun­kámba kerülne a lottó-egyenlet felállítása. Sta­tisztikai rendszerbe kellene foglalnom az összes eddigi húzásokat. Bizony. Kétheti komoly mun­ka és engem most két hétig nem tud nélkü­lözni ez a szegény társulat Érti már, uram? Szántódi úgy néz most a kis bohócra, hogy a tekintetéből kitetszik: most ismerte meg a maga teljes emberi valójában. Látja, hogy hajthatat­lan. Gyorsan határoz. — Idefigyeljen. A cirkusz kap segélyt. Itt a járásban öt előadást szavatolok zsúfolt karzatok előtt. Maga kap egy irodát, és napi 200 forint fizetést. Itt nincs kecmec. Luciánó ravaszkás mosollyal néz fel rá: — Segélyt tetszett mondani? — Segélyt. — Mennyit? — 10 rongy? Elég? Luciánó a füzetébe mélyed, és valamit el­kezd számolni. — Nem. Szántódi kicsit feldühödik. — Most utasították ki magukat a szomszéd megyéből. — Éppen azért nem elég. — Rendben. Légyen tizenöt. Szántódi egy mozdulattal tett ajánlatára, ha­talmasan, férfiasán, mindenre elszántan kezet ráznak. Azután Luciánó elindul visszafelé. A parti befejeződött, a csárda kiürült, s a csárda előtt állomásozó cirkuszkaraván is el­csendesült. Minden ablak sötét már, s ahogy most Luciánó végigmegy a lakókocsisor mel­lett, csak egy-egy állati és emberi hortyogás szűrődik ki az éjszakába. Luciánó nem állhatja meg. hogy diadaláról be ne számoljon Darnógyöngyeinek. Megkopogtatja kocsijának ablakát és vár. Er­re a horkolás abbamarad, és kisvártatva meg­jelenik az ablakban Darnógyöngyei, álmos, bor­zas feje. — Mi van. — Kapjmk 15 eeer forint segélyt. — Kitől? — Az államtól. Luciánó egy tétova mozd’d^tot tesz. Fiarnó- gyöngyei feje egy helyeslő bólogatás után visz- sza hanyatlik. 6. A nagy vörös drapériával leterített asztal mö­gött Szántódi áll harmadmagával. Szertartás kezdődik. A kis csapat megáll az asztal előtt egyenes vonalban, Szántódi pedig mondani kezdi ünnepi beszédét. — Engedjék meg, hogy községünk cirkusz­szerető közönsége nevében szeretettel üdvözöl­jem önöket.-Mi itt tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nagy, nehéz és felelősségteljes az a munka, amit önök végeznek. És azt is tud­juk, mekkora áldozatokra van szükség ahhoz, hogy ezt a munkát egyáltalán el lehessen vé­gezni. — Korunkban, amikor máír nyilvánvaló, hogy a művészet nem árucikk, mindenkinek be kell látnia, hogy ezeket a hatalmas áldozatokat nem viselhetik egyedül a művészek, hanem hogy ezekből az áldozatokból részt kell vállal­nia a közösségnek is. Mi a magunk részéről vállaljuk is ezt az áldozatot, mert biztosak va­gyunk abban, hogy önök korszerű, megrendítő művészetükkel ezt százszorosán visszatérítik ne­künk: Jó munkát, sok sikert! Egy borítékot vesz fel az asztalról, és átnyújt­ja az előlépő Darnógyöngyeinek, aki egy kézfo­gás után azonnal feltépi és megnézi, hogy mi van benne. Megnyugodva konstatálja, hogy va­lóban a 15 ezer forintos csekk az, és zsebregyű- ri. Luciánó bokán rúgja igazgatóját, és a fülé­be sziszegi: — Mondj valamit. Darnógyöngyei észbekap, megköszörüH a tor­kát. de semmi nem jut eszébe. Ismét megkö­szörüli a torkát, aztán végre kelletlenül rá­kezd: — A Cirkusz és Varieté Vállalat 1. számú sátorcirkusz részlegének dolgozói, művészei és művészeti tanácsa nevében megköszönöm ezt a... itt megakad, dohánvt akar mondani, Luciánó azonban megint kisegíti: — Segftőkészséget. Darnógyöngyei csak bólint. — és ígérem, hogy a magunk részéről min­dent el fogunk követni a község és a járás cir­kuszellátásának biztosítása érdekében. Tétován ránéz Luciánóra, hogy ennyi elég-e. Luciánó bólint, hogy igen. Aztán int neki, hogy fogjon kezet ismét Szántódival. Akkor Szántó­di ezt mondja: — A piactéri OTP-nél lehet felvenni a pénzt. Darnógyöngyei annyire belejön a kezelésbe. hogy gyorsan kezet nyújt a Szántódi jobbján és baljár *Uó két férfiúnak is, aztán nyomban megfordul és kemény, határozott léptekkel megy kifelé, a csapat utána. Luciánó utoljára marad és tétován visszanéz Szántódira nem is hagyja őt elmenni. — Luciánó elvtárs, egy pillanatra! Szántódi előjön az asztal mögül, és félrevon­ja Luciánót. A többiek közben ügyet sem vetve Luciánóra, kifüstölnek a teremből. — Megvan a szobája, kezdheti a munkát, — mondja Szántódi. (Folytatjuk) HASZNOS EZ A NYELV Az eszperantó nyelvet majd száz éve, 1887-ben alkotta meg L. Zamenhof lengyel orvos, a nemzetközi érintkezés megkönnyítésére és a népek közeledésének előmozdítására. Az eszperantót a világ 83 országában, több mint 20 mil­lióan beszélik. Magyaroi szagon a nyelv terjesztése már 1897- ben megindult, dr. Bálint Gá­bor kolozsvári egyetemi tanár munkásságával. Most nálunk hivatalosan 3 ezer tagat tart nyilván az eszperantó szövet­ség. Ök a mozgalom aktívái. De a főtitkár azt mondja, leg­alább 10 ezren beszélik jól ezt a nyelvet. S az utóbbi időben évenként 5 ezer nyelvtan­könyvet vásárolnak. Kik tanulnak eszperantóul? A legszélesebb körben, ki határozott céllal, ki kedvte­lésből. öregek és nagyon fia­talok, diákok, felnőttek, sok pedagógus, még több vasutas, mérnök, orvos, egyetemista, épitőmunkás, villanyszerelő, öt éve az Eötvös Loránü Tu­dományegyetem nyelvtudomá­nyi szakán eszperantó tanár­képzés is folyik. A hallgatók második nyelvként választhat­ják az eszperantót Az eszter­gomi tanárképzőben is rend­szeres az eszperantó oktatás. Budapesten két általános is­kolában, a Rottenbiller ulcai és a Tömöri utcai iskolában tanítják az eszperantót. Az is­kolai oktatás leglátványosabb számai Békés megyéhez fű­ződnek. Majd ötven Békés me­gyei általános és középiskolá­ban tanulnak eszperantóul a gyerekek. Gyulán rendezik meg évente az eszperantó 1n nulmányi versenyeket. ÍV Gyula városa ad helyet im­már két éve az eszperantó nyári egyetemnek is. Pécsett nemrégiben 37 óvodásnak in­dítottak nyelvtanfolyamot Berceli Béla főtitkár adatai szerint az idén kétezer diák és ezer felnőtt kezdte meg az eszperantó nyelv tanulását. Iskolai, úttörő, üzemi, KISZ-, TIT-nyelvtanfolyamok indul­tak. Van, ahol a tanács, má­sutt a szakszervezet, a kul- túrház a gazdája a tanfolya­moknak. Az eszperantó szö­vetség még levelező oktatást is szervezett. — ön hogy lett eszperantís- ta? — Ó, nagyon régen. Még 1922-ben, Újpesten. A mun­kásmozgalomba is az eszpe­rantó révén kerültem. Az I. világháború ugyan elsorvasz­totta a Magyarországon 1943. óta működő Magyar Munkás Eszperantó Egyesületet, s csak 1918-ban alakult újjá. A Horthy-korszak alatt az ille­gális Kommunista Párt fedő- szervezeteként működött. — A családja is beszél esz­perantóul? — A feleségemmel a nyelv ismerete hozott össze. A fiam is beszél. S most tanítom ötödik osztályos kisunokámat Tanfolyam egy művelődési házban. Hetenként egyszer, két órában. A hallgatók — férfiak, nők, gyerekek. A leg­fiatalabb 13 éves kislány, a legidősebb 63 éves nagypa­pája. — önök miért tanulnak? A nagypapa válaszol: — Én már tanultam fiatal koromban. Nem gyakoroltam, elfelejtettem. Az ősszel lát­tam a plakátot, orosz, angol, német és eszperantó tanfolyam indul. Ez az, ez kell nekem! — gondoltam és beiratkoztam. Kellemes, hasznos ez a ryelv. Jó időtöltés, és így idézgetem a fiatalságomat. Marika először csak elkí­sérte a nagypapát. Végig ült, mint illegális hallgató három órát. Aztán, otthon már ő ma­gyarázott a nagypapának. Ked­vet kapott, beiratkozott. Együtt csinálják a leckét, kikérdezik egymást. A kedves, fiatal tanár néni azt is elmondja, a kislány a tanfolyam egyik legjobbja. Barátságok, házasságok so­ra született az eszperantó se­gítségével, közvetítésével. A tavaly, az abaligeti eszperantó természetbarát találkozón is­merte meg egymást egy cha- nai fiú és egy veszprémi kis­lány. Azóta jegyben járnak. B. István második gimna­zista. Tíz eszperantista leve­lezőtársa van. Három szov­jet, két bolgár, egy-egy né­met, francia, angol, olasz, ka­nadai diák. Az egyik budapesti eszpe­rantó csoport krakkói tszpe- rantistákkal tartja a kapcso­latot. Évenkét meglátogatják, vendégül látják egymást. Könyveket cserélnek, levelez­nek, barátkoznak. Negyedéves egyetemi hall­gató az ELTE-n. Orosz- -esz­perantó szakos tanár lesz. — Miért? — Logikus, egyszerű nyelv. Könnyű tanulni, és jó lesz ta­nítani. — Az egyetemen többen is műford'tunk, Petőfit, Gárdo­nyit, József Attilát. (Az eszperantó jó szolgála­tot tesz irodalmi értékeink megismertetésében is.) Legendák születnek. Nem­régiben egy csehszlovák ál­lampolgár Tatabányán keres­te egykori vKrückatnna társa*' akivel együtt harcolt, s aki mint ő, eszperantista volt. Ügy emlékezett, ez a barátja Le­nintől kapott levelet, melyben a nemzetközi nyelv előnyéről, hasznosságáról írt. A cseh ve­terán megtalálta bajtársa há­zát, rokonait is. De a ma­gyar katona már rég halott A Bonyhádi Vasipari Ktsz felvételre keres LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: Bonyhád, Rákóczi út 20. munkaügyi osztály. (140) S magával vitte a levél titkát — hitelét. Az eszperantistákat egy se» reg országos és nemzetközi rendezvény várja minden év­ben. A dunaújvárosi KIRZ- bizottsággal május elejére nemzetközi ifjúsági találkozót hívnak össze. Jugoszláv—ma­gyar baráti összejövetel szín­helye lesz Mohács. Újból meg­rendezik a gyulai nyári esz­perantó egyetemet Balaton- fenyvesen eszperantista úttö­rőket táboroztatnak. Abalige- ten a természetbarát-szövet­séggel közös programot hir­detnek. Kellemes, hasznos ez a nyelv! KADAR MÁRTA PÉCS—SZEKSZÁRDI TÜZÉP VÁLLALAT 35. számú termelőüzeme, Dombóvár, Gyár u. 7. sz. pályázatot hirdet: üzemgazdász munkakörre közgazdasági technikumi végzettséggel és több éves gyakorlattal. iltalAnos adminisztrátori munkakörre, közép­iskolai érettségivel. GYORS- ÉS GÉPÍRÓI KÉPESÍTÉSSEL, önálló levelezési készséggel. Felveszünk még: NEHÉZGÉP­KEZELŐKET, LAKATOSOKAT, ASZTALOSOKAT, ÁCSO­KAT, férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT. (107)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom