Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

Vök KA MEGYEI. YII.ÁG FH01ETÁBJAI EGY£SÍ}I,JETEX! NÉPÚJSÁG Ifl scaGYAR »zocialistä munkáspárt tolna megyei bizottsága és « megyei tähAcs lkpia | XXI. évfolyam, 80. srám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. március 12. iBH«saaMEaM»aawBg——mTTWiiiiiiiiiiiii min Hatvanezer szakszervezeti tag képviseletében Élénk vita — számos hozzászólás és javaslat az SZMT Tolna megyei küldöttértekezletén Kállai Gyula látogatása a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán A Minisztertanács határozata a területfejlesztés irányelveiről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi .bizottság Moszk­vában február 17—20 között megtartott X. üléséről. A ba- . ráti légkörben folytatott ta­nácskozásokon megelégedéssel állapították meg,' hogy a két ország gazdasági kapcsolatai­ban örvendetesen megnőtt az ötéves és az .ennél hosszabb távra szóló együttműködési megállapodások, illetve a koo­perációs egyezmények szere­pe. Műszaki-tudományos együtt­működésünkben fokozatosan nő a közösen kidolgozott té­mák száma. Míg az elmúlt öt évben a két ország szakembe­rei 130 témát dolgoztak ki kö­zösen, 1971—75-re 4ö0 közösen kidolgozandó témát irányoz­tak elő. A műszaki-tudomá­nyos területen közvetlenül együttműködő szervezetek szá­ma az utóbbi tíz évben 34- ről közel 300-ra emelkedett. A kormány a tájékoztatót tu­domásul vette, s megbízást adott az egyezmények végre­hajtása, a magyar—szovjet gazdasági együttműködés to­vábbi fejlesztése érdekében szükséges intézkedések meg- ^0^0 f 01*6 A KGST Végrehajtó Bizott­sága 51. üléséről, amelyet Moszkvában, február 23—26. között tartottak, szintén Apró Antal számolt be. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt Dragutin Harami- jával, a Horvát Szocialista Köztársaság végrehajtó taná­csának elnökével folytatott tárgyalásairól. A hasznos és széles körű tárgyalásokról szó. ló jelentést a kormány tudo­másul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Dániában, február 23— 26. között tett hivatalos láto­gatásáról. A tárgyalásokon a két ország együttműködése fo­kozásának lehetőségeit keres­ték mind a kétoldalú kapcso­latok terén, mind a nemzet­közi életben, különös tekin­tettel az európai biztonság ügyére. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány — az Országos Tervhivatal elnöke, az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, valamint a pénzügy- miniszter közös javaslata alapján . — határozatot hozott a területfejlesztés irányelvei­ről. A hazánkban első alka­lommal kidolgozott, az egész országra kiterjedő irányelvek tartalmazzák valamennyi nép- gazdasági ág területi fejlesz­tésének legcélszerűbb módját. A határozat elősegíti, hogy a munkaerő és a termelési esz­közök között legkedvezőbb te­rületi arányok jöjjenek létre, továbbá, hogy a lakosság jö­vedelmi és ellátottsági szín­vonalában területileg jelenleg még meglévő különbségek fo­kozatosan csökkenjenek. Településhálózat- fejlesztési koncepció Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke közösen terjesztette elő az or­szágos településhálózat-fejlesz­tési koncepciót. .Ennek meg­valósítása a településhálózat kedvezőbb kialakítását segíti elő. A kormányhatározat meg­szabja a különböző funkciójú, nagy-, közép, és kisvárosok hálózatának rendjét és bizto­sítja szerepkörüknek meg­felelő, összehangolt fejlesztésű, két. Gondoskodik továbbá a kis falvak, valamint a szór­ványtelepülések ellátását bizto. sító alsófokú központok háló­zatának kialakításáról. Az Országos Tervhivatal el­nöke, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Központi Statisztikai Hivatal elnökei közösen tettek előter­jesztést a területi tervezés és tervek rendszeréről. A kor­mány határozata egységes rend­szerbe foglalja a népgazdaság területfejlesztési, területrende­zési. településfejlesztési és te­lepülésrendezési tevékenységé­nek tervezését, rendezi egy­máshoz való kapcsolatukat és öszehangolja azok időtartamát. A területfejlesztési tervek nép. gazdasági, fővárosi, illetve me­gyei szinten, közép és hosszú távú időszakra készülnek. A határozat tartalmazza a terü­leti tervek különböző típusai­nak jóváhagyási rendjét, e té­ren is növelte a tanácsok ha­táskörét. kai. az ezüstplakettel kitünte­tettek száma hatszorosára növe­(Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés el­nöke ellátogatott a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. (Képtávírónkon érkezett) Tegnap fejeződtek be Tolna megyében a szakszervezeti választások, ennek utolsó akkordjaként megválasztották a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsát. Szekszárdon, a Ba­bits Mihály művelődési központ márványtermében Tolna megye hatvanezer dolgozója képviseletében 129 küláött vett részt azon a felelősségteljes tanácskozáson, ahol az új tisztségviselőket megválasztott áh. Helyet foglalt az elnökségben K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, dr. Prie- szol Olga, a SZOT Elnökségének tagja, a Közalkalmazottak. Szakszervezetének főtitkára, Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke, Szabó, Géza, a KISZ Tolna megyei Végre­hajtó Bizottságának első titkára, Nagy Tibor, az MSZMP KB politikai és tömegszer vezeti osztályvezetőjének, helyet­tese, Vass János, a SZOT tagja, a szakszervezetek központi iskolájának igazgatója, Csajbók Kálmán, a Hazafias Nép­front megyei titkára, valamint megyénk szakszervezeti életének több képviselője. Az üzemi termelési tanácsko­zásokon a részt vevők mint­egy 20—25 százaléka tett ész­revételt és javaslatot, és no­ha ezek érdemi kezelése ja­vult, korántsem lehetünk elé­gedettek. A szakszervezeti szervek ellenőrző tevékenysége sem kielégítő. A jövőben megfelelően vettek részt a gazdasági építőmunkában és járultak hozzá ipari és mezőgazdasági üzemeink eredményes gazdálkodásá­hoz — állapította meg a beszá­moló. Iparunk termelése a harmadik ötéves tervben je­lentősen emelkedett, a mező- gazdaság a harmadik ötéves tervben 21 százalékos terme­lésnövekedést ért el; Tolna megye állami gazdaságaiban pedig meggyorsult a termelés. A megyei küldöttgyűlés be­számolója elemzően foglalko­zik azzal, hogy a szakszerve­zet alapszervezetei miként vesznek részt a vállalati ter­A levegő íisztaságvédelme A Minisztertanács megtár­gyalta a levegő tisztaság­védelme szabályozásának alap­elveit. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, az igaz­ságügyminiszter, a pénzügy­miniszter és az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöké­nek közös előterjesztése alap­ján a kormány megállapította a Magyarországon megenged­hető minőségi normákat, s az ország egyes területeit védett­ségi kategóriákba sorolta., A kormányhatározat a levegő tisztaságvédelmi előírásainak megszegőire azonnali hatállyal szigorú bírság Írszabását ren­del; el. továbbá foglalkozik az országos levegőtisztaság-védel­mi alap létrehozásával és fel- használásával. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének, a küldöttközgyűlés elnökének köszöntő szavai után kezdő­dött meg a tanácskozás. vezésben. Ma még probléma, hogy megyénk egyes gyáregysé­gei nem elég önállóak, ez kedvezőtlenül befolyásolja •az alapszervezetek terve­zésben való részvételét. Elsőként Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára mon­dotta el szóbeli beszámolóját, mely szorosan kapcsolódott a megyei küldöttgyűlés írásos beszámolójához, mely részle­tesen elemezte a szakszerve­zet tevékenységét, szólt a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról, me­gyénk szakszervezeti szervei­nek nevelő, irányító, szerve­ző-tevékenységéről, a szak- szervezeti élet alakulásáról, valamint a szakszervezeti szer­vek gazdálkodásáról. Az el­múlt négy esztendő esemé­nyekben gazdag szakasza volt társadalmunk fejlődésének: ebben az időszakban vezet­tük be a harmadik ötéves ter­vet, és pártunk megtartotta X. kongresszusát. Az SZMT és szakmai bizott­ságai, az alapszervezetek sa­játos feladataiknak tovább kell fejleszteni az üzemi demokratizmust, megértetni a gazdasági középvezetőkkel a terme­lési tanácskozások politi­kai, gazdasági jelentősé­gét. A termelés ütemének gyor­sulását a szocialista munka­verseny fejlődése is segítette. A szocialista brigádok szá­ma 17,2 százalékkal, tag­jainak száma 17,7 száza­lékkal növekedett áz el­múlt években. A bronzpia kettői kitüntetett brigádok száma 73,8 százalék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom