Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT?TTr ' erfvr**yrrmvrTrrrYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYWYYYYYYYYYY* rTTVTTVTT’fWTTTTTrTrTWVTvyTyTVTVTTVTVTrvTvvvTTTVTTTTTVTTVT* m $ « f s $ ^ * Es nyomban intézkedik is, rámutatva a tár­sulat három férfi tagjára: ■ ' — Menjetek etetni! A másik szobában ezalatt természetesen abba­maradt a játék, Szántódi savanyú arccal egyenlíti ki az elébe tartott tetemes számlát, és még most sem tud mást mondani; — Nem értem. A tréner sötét arccal odalép hozzá és félre­hívja : — Vissza kell rántani tőlük. — Mivel? — Ahogy szoktuk. Ulti. Jelentősen egymásra néznek: — Próbáljuk meg. U> * — 4 — — Sajnálom uram, számmisztikái rendsze­remben most az következik, hogy a 3-as számú játékos ötöt lök. ön'a 3-as számú játékos? — Én vagyok, de nem ötöt lökök. Luciánó csak mosolyog. — Ötöt fog lökni. — Fogadhatunk? — Természetesen. — Mibe? Luciánó kinéz a másik terembe, zabáló övéire. — Ha én nyerek, ön fizeti ki azt a cehhet, amit kicsiny társulatom csinált odaát. Ha ön nyer, én fizetek mindent, amit ebben a helyi­ségben fogyasztanak. A terem sarkában egy rekedt hang harsan fel: — Egy litert a jobbikból. Szántódi csak röviden szemrevételezi az oda- kintieket, és gyakorlott szemmel látja, hogy mi a tét. Nem fél, eszébe sem jut, hogy veszíthet. Nyújtja a kezét Luciánó felé. Megkötik a foga­dást. Valaki azonnal el is vágja. Szántódi szép nyugodtan nekikészülődik a lökésnek, a terem elcsöndesül. mindenki feláll, az asztal köré se­reglenek, és feszülten figyelnek. Szántódi dia­dalmasan mosolyog, ilyen „Pali” ritkán akad horogra. Olyan gyengén akarja meglökni a golyót, hogy az semmiképpen ne borítson fel egyetlen bábut sem. A golyó azonban valami oknál fogva, talán valami metafizikai instruk­ció hatására, mintha magától gurulna az asz­talon, kísérteties lassúsággal elgurul az asztal másik végébe a piros golyóhoz, azt ugyanilyen irreálisan gyengén megkoccintja, s a piros go­Ivó előbb a falnak ütődve, lassan közeledik a bábusor felé. Amikor a legszélső kettes értékű báOühoz ér, már alig van jártányi ereje, ép­pen csak megérinti, de a bábudéitól a gyenge érintéstől is megbillen, és befelé dűlve felborít­ja a mellette álló hármas értékű bábűt. A teremben a légyzúgást is meg lehet hal­lani. A felíró ember tisztéhez illő tárgyilagos­sággal állapítja meg a tényállást: — öt. Sfcántódi halottsápadt, egyáltalán nem érti, hogyan történhetett a dolög. Rémülten nézi da- kója hegyét, majd a két feborult bábut. Luciánó szerény mosollyal kihúzódik a terem­ből. Átmegy az övéihez, akik mit sem sejtenek. A direktor éppen a számlát akarja kiegyenlíteni, amikor Luciánó a vállára teszi a kezét: — Hagyd, kérlek. Aztán a pincérnőhöz fordul és átmutat a másik terembe Szántódira, aki még mindig megkövül­tén áll. — Az az úr fizeti ki ezt a számlát. A pincérnőnek tátva marad a szája. — Igenis. Darn ógyöngyei, ahelyett, hogy hálás lenne Lu- ciánónak, felháborodik. — Akkor miért nem ihattunk még egy fröcs- csöt legalább? — Csak maradjatok veszteg. Talán lehet itt még valamit keresni. — De az állatok még nincsenek megetetve — méltatlankodik Damógyöngyei. — Rendben van. én megetetem az állatokat, de akkor... Damógyöngyei elhárítja ezt a sértődést. — Jó, jó. Ne vedd mindjárt a szívedre. Este van. Két öreg paraszt lép ki a csárdából. Lassan mennek a község felé, útjuk a karaván hol fényes, hol sötét ablakai előtt visz el. Az egyik kocsiablakban vetkőző nő sziluettje. A két öreg szemérmesen elfordul. Különben is. nagyobb gondban vannak. — Szerinted varázsló? — Szerintem nem. — Akkor meg micsoda? Az öregebbik: nagy nyomatékkai, mint egy alaposan megfontolt, megérlelt véleményt közli: — Tranzisztor van a fejében. — Az lehet, látod. Végül is négyen ültek le ultizni a külön­terem leghátsó kis zugába: Szántódi, a tréner és a két Damógyöngyei, de, hogy milyen komolyra tnegy a játék és, hogy mennyire nem, szabályo­san. azt a négy férfi lábának asztal alatti el­rendeződése bizonyítja legékesebben. A nagy Damógyöngyei bal lába a kis Damógyöngyei jobb lábát nyomja és fordítva, míg a másik pá­ros oldalirányú löitögetésekkel dolgozik. Osztanak, játszanak. A kocsma közönsége, akik között most ellenőri minőségben ott áll és árgus szemmel figyel a sporttiszt és a labda­rúgó-szakember is,- ezt a játékot is feszült figye­lemmel követi. Egy ember van csupán, aki ugyan itt áll és minden mozzanatra figyel, még­sem gyanúsítható azzal, hogy akár a csalást el­lenőrzi, akár valamelyik félnek szurkol, vagy súg: Luciánó; Kis füzete a kezében, s egy-egy leosztás után, egy-egy parti befejeztével bejegyez valamit, majd számításaiba mélyed. (Folytatjuk) 2 ◄ ◄ ◄ ■4 < 4 < ◄ •4 < 2 ◄ ◄ ◄ 4 4 4 ◄ 4 ◄ 4 4 ◄ < ◄ ◄ ◄ ◄ 41 < < ◄ < < 4 ◄ < ◄ ◄ Kincsek, szobrok, képek Új szerzemények a múzeumokban — Arany? — Az. Biztos arany! — Itt is. Meg ott is. A homokbánya munkásai egymás után emelték ki a csil­logó, díszes aranytárgyakat. Lefújták róla a homokot. Né­zegették. aztán a sok kincs lát­tán úgy döntöttek, értesíteni kell a múzeumot. Addig vár­nak a homokkitermeléssel, míg megérkeznek a szakemberek. A kecskeméti múzeum régészei közölték, a Kunszentmiklós melletti Bábony határában páratlan értékű, ritka kincs­leletre bukkantak a homok- bányászok. Először 60 tárgyat emeltek ki — ékszereket, dísztárgya­kat. Aztán a sírhelyet is meg­találták, vas koporsó, kapcsok­kal, csonttöredékekkel, s 30U darabos kincslelettel. Átrostái- tak 10 köbméter földet, és egyre újabb tárgyak kerültek napvilágra. Megállapították, hogy egy VI—VII. századi avar fejedelem-sírra találtak. S mind ez ideig ez az egyetlen épségben előkerült avar feje­delmi sír Magyarországon. Há. rom arany övgarnitúra, totem- állatot ábrázoló madárfej és karmok, ivókürt, különböző edények, tőrök, gyűrűk, kar- pereceik, fülbevalók, arany­lemezek a sír legértékesebb darabjai A feltárást még to­vább folytatják. Másik homokbányában. Re- gölv község határában ugyan­csak értékes, csontvázas sírra bukkantak. Megtalálták a sír gazdájának, egy népvándorlas- kori fejedelemnőnek a kopo- nvacsorűját is. A fejedelem- asszonv '.'ponyáján hosszú for­radás sók, de ezt a sérülést túlélte, kiheverte a harcias amazon. Találtak a sírban szá­mos nyersfém és ötvöstárgyat, M és kör alakú Bittereket, késő római üvegpoharat, ruha­díszeket. A fémtárgyak mű­helye valahol a Fekete-tenger partján lehetett. S megtalálni Közép-Európábaíi, egészen Franciaországig a műhelyben készült, jellegzetesen díszített tárgyakat. Egyedüli az a ki­öntőcsöves agyagkorsó is, amely szintén a regolyi feje­delmi sírból került elő. Tyúkodon, Nyíregyházához közel, értékes érem lel etet emel­tek ki a földből. A XIII. szá­zad első feléből való dénárok, nyers ezüströgök és ékszerek a most Is folyó kutatás eddigi leletei. A Szegeddel határos Tápén XV—XVI. századi ma­gyar dénárokat és lengyel ga­rasokat, Danzigban, Rigában vert ezüstpénzeket találtak. A Veszprém megyei Fenékpusz­tán két római kori villa, 36 kemencés rendszer és gabona­hombár került elő. Borsod me­gyében, Alsózsolcán 61 dara­bos bronz kincsleletet, Viseg- rádon római kori pékműhelyt, Orosháza környékén szkíta sí­rokat tártaik fei. De nemcsak régészeti kin­csekkel, arany, és ezüst­tárgyakkal. pénzérmékkel, használati ’ tárgyakkal gazda­godtak az elmúlt évben a ma­gyar múzeumok. 250 ezer egye­di műtárgy került a fővárosi és vidéki múzeumok birtokába. A Magyar Nemzeti Múzeum Párizsból hozatta haza Tihanyi Lajos hagyatékát, rajzait, li­tográfiáit. A Galéria új szerze­ményei Aba Novak Vilmos, Kerns tok Károly. Bortnyik Sándor festményei. Bene Géza rajzai, Medveczkv Jenő illuszt- rációsorozata, Medgyessy Fe­renc, Kiss István, Mikus Sán­dor, Tarr István szobrai. A Szépművészeti Múzeum anyaga Maúlbertsch: Joachim áldozata című festményével, egy XV. századi ismeretlen németalföldi festő művével, a modern gyűj­temény külföldön élő magyar festők alkotásaival (Vasarely, Pierre Székely, Sigismund Ko- los-Vari) gazdagodott. A Munkásmozgalmi Múzeum­ba került Derkovil-s Gyula, Dési Hu oer István festménye, Karikás Frigyes, Hikádé An­tal, Hevesi Gyula hagyatéka. Scérvtpétery József Ötvösmű­vész ezüst domborművét a Budapesti Történelmi' Múzeum vásárolta meg. Á Természet­tudományi Múzeum értékes lepke- és rovargyűjteménnyel gyarapodott. A Petőfi Irodalmi Múzeumba került Fenyő Mik­sa hagyatéka, a sárospataki és tihanyi múzeumnak Amerigo Tot ajándékozott egy-egy szob­rot. A Tolna megyei múzeum Wosinszky Mór múzeumalapító gyűjteményét szerezte meg. • KÁDÁR MÁRTA Arányidét az avar fejedelmi sírból. (KS foto Esz

Next

/
Oldalképek
Tartalom