Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
Eugénia Cotton: Az anyai szeretet — tekintet nélkül a határokra, a fajokra és nyelvekre — ugyanabban a forró akaratban egyesíti a nőket az egész világon, hogy megőrizzék az életet és jólétet teremtsenek! S<*nrcCyn>fr<M. U-jölfa/í ^ táca,; ÖC *■ \ln*Ai 4£usy$2<i.. luc*2 jétAjt S^réAetj (e/tu kcfóft típí-iö A* *faX#, 4 re^O^tuky VfiUutA j Hűk ^eMsiiAtf. • ( ^Uircu- '-fC s&r A VILÁGBAN Választójog A női egyenjogúság követelése mindéhkor Ü&szé- fonódott a társadalom demokratikus átalakításának követelésével. Nem véletlen, hogy a nők jogairól szóló első nyilatkozatot 1792-ben, a nagy francia forradalom napjaiban fogalmaiak meg. A másik döntő fordulatot a nemzetközi nőmozgalom történetében a Nagy- Októberi Szocialista Forradalom jelentette, majd pedig a nők jogait törvénybe foglaló szovjet alkotmány. Azóta mérföldeket lépett előre a nőmozgalom. 1945-ben még alig több. mint egy tucatnyi országban ismerték el , a nők szavazati jogát. Ma, a világ több, mint 150 állaniából 115 államban járulhat* nak a nők a szavazóürnák elé.„De jure’% azaz jogilag a nő már megnyerte az egyenjogúság elismeréséért vívott csatát. A női egyenjogúságért folyó harc mai szakaszának középpontja* ban — mint ezt a Nemzetközi ' Demokratikus Nőszövetség legutóbbi, Helsinkiben megtartott kongresz- szusa is megfogalmazta — a kivívott jogok és megalkotott törvények 9,de fact©”, tehát gyakorlati érvé* nyesítése. áll. FORRADALMÁR ELŐDEINK CSORBA MARIA 1814—1942 1894-ben Hódmezővásárhelyen a Szántó Kovács János alapította olvasókör egyik leghívebb tagja lett. Politikai .jogokat követelt a nők számára is. 1908-tól a . hódmezővásárhelyi szociáldemokrata nőmunkás csoport elnöke volt, 1912-től Budapesten részt vett az IVlSZDj3 nőmozgalmában. A VII. kerületi munkástanács, áz ötszázas; munkás- és katonatanács és a Forradalmi Törvényszék tagja volt, A Tanácsit öztnrsaság leverése utón Romániába, onnan. Csehszlovákiába menekült. Kommunista szervezőmunkát végzett Kassán, majd a szerb megszállás alatt levő Pécsett és Siklóson. 1921 nyarán Becsben. Rudas László szemináriumán készült fel a magyar- országi illegális pártmunkára. A 'szegedi tanyavilágban. Kecskeméten és Debrecenben tevékenykedett. 1922 márciusában tartóztatták le Budapesten. A rendőrség képtelen volt vallomást kicsikarni belőle. Kétévi fegyházra ítélték, de a fellebbviteü tárgyalás során büntetését még súlyosbították. Fogsága éveit a hírhedt Márianosztrán magán- zárkában töltötte. A börtönőr - apácák külön gyötörték azért, mert kilépett a katolikus egyházból. Csaknem háromévi rabság után a Szovjetunió fogolycsere-akciója révén Moszkvába került. Részt vett az ottani magyar klub és munkáslevelező körök tevékenységében. Moszkvai és külföldi magyar munkáslapok közölték cikkeit. Előadásokat tartott nőcsoportoknak és a Vörös Segély szervezeteiben. Hosszú betegeskedés istán 1942-ben halt meg. NAGY (KLEIN) ILONA 1924—UM« A kis varrólány tizenhat éves korától aktív tagja volt a szabók szakszervezete ifjúmunkáscsoportjának. 1944. január 31-én tizenegy ifjúmunkás, köztük Nagy Ilona. illegálisan Jugoszláviába indult, hogy fegyverrel harcoljon a fasizmus ellen. A kis csoport, hat leány és öt fiú. Ujverbászig vonaton utazott, onnan három napon át éjszakánként menetelve, nappal különböző partizánbáziso kon elrejtőzve érte el a Dunát, amin bácskai partizánok segítségével keltek át. A Fruska-Gora-i partizántábor- ban képezték ki, és a II. sze- rémségi partizánalak» Oetba osztották be őket. Nagy Ica — így hívták társai — számos felderítésben és harcban vett részt. A németek a Dráva mentén helyi offenzívát kezdtek, céljuk a partizánmo/.ga- lom felszámolása, a nartizá- nok kiirtása volt. A partizánkülönítmény II. zászlóalja parancsot kapott, hogy az ellenség akcióját megakadályozza. Ebben az egységben volt Nagy Ica is. Í944. május elején harmadmagával előőrsbe küldték. Bátorsága különösen alkalmassá tette e nehéz feladat ellátására. Kacsa falu közelében járőrüket egy cset- nik banda orvul megtámadta. Tűzpérbaj fejlődött ki. Másfél napig tartó harc után a partizánoknak sikerült a cset- nikeket visszaszorítaniuk. Ekkor találták meg Nagy Ica borzalmasan megcsonkított holttestét. Élete utolsó percéig szembeszállt az ellenséggel. Olaszliszkán, szülőházának falán a község lakossága em-, léktáblát helyezett el. FONTÓ SÁRI • 1891—1949 Tizenhét éves korában került a munkásmozgalomba, mint az 1908-ban sztrájkoló munkásnők egyik szervezője és a nőmozgalöm lelkes agitátora. Az első világháború idején a szociáldemokrata párt balszárnyán harcolt, majd részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításában. 1919 januárjától Szamuely Tiborral dolgozott a Vörös Újság szerkesztőségében. 1919. február 21-én a kommunista párt egész vezetőségét elfogták. Fonyó Sári értesítette a párthelyiség felé igyekvő elvtársakat a veszélyről. A KMP illegalitásba kényszerült. Fo- nyö Sári a párt iratait munkahelyén rejtette el. A Tanácsköztársaság kikiáltása után megbízták, Hogy foglalja- le a tőzsdepalotát a. szociális termelés népbiztossága, zámára. A hadügyi tiépbiz- : osságon Szántó Béla mellett dolgozott. Ezenkívül folytatta munkáját a nőmozgalomban, nőgyűléseket szervezett A VI. kerületi Munkástanács és az ötszázas munkás- és katonatanács tagja volt A proletárdiktatúra leverése után letartóztatták. Az ellenforradalmi törvényszék hatévi börtönre ítélte. A hírhedt márianosztrai fogházba zárták. 1922-ben a fogolycsere-akció során a Szovjetunió kormánya kicserélte és biztosította számára a nyugodt életét. A felszabadulás után hazatért Magyarországra. Itthon bekapcsolódott a demokratikus • átalakulást irányító munkába. Haláláig a Magyar Nemjeti Bankban töltött be vezető állást. Népújság 10 1911. március 7,
