Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

A mseménye dolgozó nők helyzetéről Az ország nőiakossága 5 324 0##. « népességnek .12 százaléka. A keresőképes kora nők 61 százaléka foglal­koztatóit. 1310 közepétől változás következett be a nő- mozgalom politikai vezetésében és szervezetében, elvi, politikai irányítását közvetlenül és minden szinten a párt szervezetei vették át. A Központi Bizottság határozata kimondta: ,Xe kel] küzdeni mind a férfiak, mind a nők gondolkodásában meglévő, az egyenjogúság érvényesülé­sét sok területen még mindig gátló, maradi nézeteket, va­lamint a gyakorlatban fellelhető ellentmondásokat és káros jelenségeket". A nemzetközi nőnap 61. megrendezésének kapcsán ér­deklődtünk néhány üzemben a nők munkakörülményei­ről. tiiiiai aííaíá i 4AAAAAAAAJlAAJ Ezután is alapvető feladat „Van még blyan üzemágunk, ahol sem a vezető beosztású, sem a beosztott nődolgozó nem részesül a férfiakéval egyenlő munká­ért egyenlő bérezésben” —í vélekednek Tol­nán, a selyemgyárban. „A prés- és bakelitműhelyben általában érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért program — írják a tamási Orion gyáregy­ségből. Azonos órabérrel kezdenek férfi és nődolgozóink és teljesítmény alapján bére­zik őket. Műszaki és adminisztratív vonalon már nem mondhatjuk ugyanezt. Szeretnénk, ha ez a gond is hamarosan megoldódna.” „Sokat beszélünk az egyenlő munkáért egyenlő bért programról, de megvalósítva nincs.” , Mözs, Üj Élet Tsz: „Termelőszövetkeze­tünkben ez nem probléma. Az egy területen. azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők azonos bérezésben részesülnek.” „Ide tarto­zik viszont az, hogy a nyugdíjhoz, társada­lombiztosítási szolgáltatásokhoz és a ház­táji föld kiadásához is differenciálatlanul, a férfiakéval azonos óraszámot l:.ell teljesíte­nünk. Például 181 tízórás munkanapra 1600 négyszögöl, 161-re 1200, és 101 tízórás mun­kanapra csak 800 négyszögöl háztáji föld illeti meg valamennyi dolgozót.” Fornád, állami gazdaság: „Kollektív szer­ződésünk rögzíti idevonatkozóan a határoza­tokat. Férfi- és nődolgozóink egyforma óra­bérrel indulnak az azonos munkakörökben, és teljesítményük szerint biztosított a kere­setük. Ügy érzem, nálunk megvalósult ál­talában a nőknek a férfiakéval azonos szin­tű bérezése.” A humánum jegyében Nálunk megvalósult „Egyetlen nődolgazó sem vé­gez munkát hideg helyen. Áz egészségre ártalmas körülmé­nyek között dolgozóknak a kéthetenkénti szabad szom­battal szemben hetenként biz­tosítja vállalatunk január 1- től a szombati munkaszüne­tet” — tájékoztattak a tolnai selyemgyárbóL „Gazdaságunkban a nők munkáját nagyrészt gépesí­tettük — érkezett a tudósítás Fornádról. Különösen jelen­tősnek tartom, hogy nálunk a terhes nők egyáltalán nem végeznek egészségre ártalmas, vagy lakóhelyüktől távol mun­kát.” Tamási, Orion: „A műhe­lyekben fizikai dolgozó nők munkakörülményeinek kérdése nagyobbrészt megoldott. Az üzemrészekben dolgozó ad­minisztrátorok munkavégzése még nem zavartalan.” „Köny- nyebbé lehetne tenni a nehéz fizikai munkát végző nők helyzetét a harmadik műszak megszüntetésével”. (A szerk. megjegyzése: Üzemeinkben a gond megoldására még soká­ig nincs reális lehetőség, a harmadik műszakra az önkén­tes vállalkozás megszervezé­sén azonban valóban érdemes gondolkodni.) Mözs, Uj Élet Tsz: „Én mint kertészeti dolgozó, a mi hely­zetünkről tudok leginkább. Munkánkat a tápkockakészí- tő és a palántázó gépek segí­tik. Nehéz fizikai munkát nem végzünk.” Tolna, selyemgyár: „Szak- szervezetünk szép hagyománya a többgyermekes édesanyák ju_ tál ma zása. A IV. ötéves terv­ben szeretnénk, ha mód nyíl­na az édesanyák második és Tolna, selyemgyár: „Szeret­nénk, ha az üzem vezetősége elősegítené, hogy a dolgozók szakmunkásvizsgát tehessenek. Egyébként politikai oktatások rendszeresen indulnak és kul­turálódási lehetőségünk is biz­tosított”. „A gazdaságban 18 nő a VII—VIII. osztályt sem végezte el. Szakképzettségük növelésére nálunk a feltétel biztosított, a műszakiak, adminisztrátorok és szakmunkások részére féléven­ként rendezett tanfolyamon”. — tudósítottak Tornádról. harmadik műszak alóli fel­mentésére is”. „Tavaly felmérés készült ná­lunk a sokgyermekes édes­anyák segítéséről. Kivétel nél­kül olyan munkakörben fog­Tamási, Orion: „Üzemünk 90 százaléka nődolgozó. Politikai oktatáson rendszéresen részt vesznek. Jó néhányan tanul­nak technikumban, szakközép­iskolában. A négy éve betaní­tott fizikai dolgozók szakmun­kásvizsgára való előkészítése nálunk még nem valósult meg. Az anyavállalatnál, tudomá­som szerint, ez sikeresen -be­vált”. „Kertészetünk 35 nődolgozó­jából a lengyeli szakmunkás- képző intézetben 1969-ben 24- en szereztek képesítést’ a tsz költségén” — írják Mözsröl. lalkoztatják őket, ahol leg­alább kétezer forintot keres­hetnek. Óvodánk a kampány- munkák idején, nyáron fogad­ni tudja a többgyermekesek gyermekeit idényszerűen is”. „Mivel a háztáji földeiket több­nyire a nők művelik meg, az édesanyák segítését célozza az a határozatunk, hogy nem­csak az állandó, de az idő­szaki dolgozók is megkapják a háztáji földterületet” — véle­kednek Fornádon. „Gazdasá. gunkban tavaly 36 nő kapott szülési segélyt, illetve a rend­kívüli segélyben részesülők kö­zött voltak a többgyermekes nődolgozók”. Tamási, Orion: „Gyáregysé­günkben jó módszer alakult ki az édesanyák segítésére, a műszakbeosztás rendezésével. Igénybe veszik a törvény ad­ta .havonkénti egy nap fizc- tetlen szabadságot is. Segélye­zésükről nem feledkeznek meg”. „A mözsi termelőszövetke­zetben a szülési és gvermek- gondozási segélyre feljogosító munkaórát minden nő telje­síti. mert erre a lehetőség biz­tosított”. Panaszok nyomában A témakörhöz tartozó gond­jával 3 olvasónk kereste meg szerkesztőségünket. Problémá­ik a társadalombiztosítási jog­szabályt különböző szempont­ból érintették. Decemberben Keceli Lajos- né tolnai olvasónk arról pa­naszkodott, hogy koraszülése miatt a selyemgyárban hiány­zik 17 munkanapja a gyer­mekgondozási segélyre feljo­gosító 1 éves munkaviszony­ból. Nem segíthettünk. A. vilá­gon egyedülálló humánus ren­delkezés is kényszerül vala­miféle határ megszabására. Talán a jövő megoldja a ha­sonló helyzeteket. * A dunaföldvári Baranyai Szabolesné bölcsődei dolgozó betegeskedett szülése előtt, ezért tavaly mindössze két és fél hónapig dolgozott. Gyer­mekgondozási segélyének le­jártával 1973-ban megint csak három és fél havi tényleges munkavégzése lesz. Januárban arról érdeklődött, milyen mértékben illeti meg őt az évi fizetett szabadság? Az alábbi választ küldtük olvasónknak: Mivel szülését megelőzően betegsége miatt nem dolgozott, ez egész évi rendes szabadságra jogosult. A gyermekgondozási segély igénybe vételekor fizetetlen szabadságot tölt, így 1973-ban csak a ténylegesen ledolgozott 3 és fél hónap után illeti 'meg a fizetett szabadság. • Majláth Ferenc januárban érdeklődött szerkesztőségünk­nél. Ha. feleségét a gemenci erdőgazdaságban eltöltött munkanapja mindössze 3 hó­napi táppénz élvezésére jogo­sította fel, részesülhet-e szü­lési segélyben? A fiatalasszony a szülési segélyben részesül. Igény a szakmunkásvizsga elősegítése Mit mond a ^ ? A dolgozó nők védelméről Az anya- és gyermekvédel­mi intézmények rendszere, az anyaság és a gyermek foko­zott, törvényes védőimé, a terhesség esetére járó fizetett szabadság a nők egyenjogú­ságát hivatott szolgálni. Ä dolgozó nők védelmére vonatkozó jogi rendelkezése­ket 3 csoportba sorolhatjuk: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos, a munkaviszony fennállása alatt érvé­nyesülő és a munka- viszony megszűnésével kap­csolatos rendelkezések. A terjedelem korlátái mi­att — csupán a kis- és a többgyerekes anyákat meg­illető kedvezményekkel foglal­kozunk, éspedig azokkal, amelyek ezeket a dolgozó nőket a munkaviszony fenn­állása alatt illetik meg. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet? 57. S- (2.) bekezdése szerint a dol­gozó anya részére, ha kéri — a gyermek szoptatását a illet­ve gondozására a gyermek 3. életévének betöltéséig, a gyer­mek betegsége esetén pedig az otthoni ápolás céljára a gyermek 10 éves koráig — fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, amit bár­mikor és bármilyen részle­tekben igénybe vehet A vál­lalat minden külön igazolás nélkül köteles a fizetés nél­küli szabadságot engedélyezni, még a dolgozó nő rendes sza­badságának kiadása előtt is. Nem lehet tehát alku tárgya, hogy a dolgozó anyának van-e még szabadsága, avagy nincs. A rendes szabadság ugyanis pihenésre szolgál, a pihenés­hez való jogot pedig nem le­het azon a címen megvonni, hogy gyermekápolás miatt az anyának osshan teeU «narad­nk*. , . i Ä már hivatkozott jogsza­bály 59. §-a szerint annak a dolgozó nőnek, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb gyer­mekét gondozza, kérésére ha­vonként egv fizetés né] ki:, i szabadnapot kell enged élve/ ni. A vállalat igazgatója kor­látlan mértékben engedélyez­het fizetés nélküli szabadsá­got, de ez nem kötelező. Eb­ben az esetben azonban, ha a dolgozó nő kéri, köteles engedélyezni havonta az 1 szabadnapot, de joga van ar­ra is, hogy például - hónap­ra járó szabadnapot egymás után következő napokon ad­jon ki, természetesen a dol­gozó nő kérelmére, illetve be­leegyezésével. Áz ötnapos munkahéttel dolgozók esetében tel vetődik az a kérdés, hogy — miután a szombati napok egyébként is szabadnapnak minősülnek — jár-e a most említett ren­delkezés értelmében a szom­bati napon kívül egy másik szabadnap is vagy' sem? Vá­laszunk egyértelműen: igen. A fenti rendelkezés az öt­napos munkahéttel dolgozók esetében is kötelező, tehát ha a dolgozó nő a szabad szom­bat ellenére is élni akar ez­zel a jogával, az 1 fizetés nél­küli szabadnapot engedélyezni kelL Az Mt. V. 50. §-a alapján pedig a dolgozó anyának há­rom 18 éven aluli, munka­Az oldalt összeállította: HEGEDŰS SÁNDORNÉ Következik: Az iliúmunkássk $teÍg2SÍK&. viszonyban nem álló gyer­meke után évi 2 munkanap pótszabadság jár. Ezen túl minden további kiskorú el­tartott gyermek után ugyan­csak 2—2, de évente legfel­jebb 12 munkanap pótsza­badság jár. K Kimondja a jogszabály azt is, hogy a 6 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó anyának, valamint az egészségre ártal­mas munkakörülmények között dolgozónak csak kivételesen rendelhető el túlmunka. Csupán utalunk a Szakszer­vezetek Alapszabályára, amely szerint a szakszervezeti bi­zottságok „...ellenőrzik a mun­kajogi rendelkezések betartá­sát ” .<■ Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész A „második műszak" megkönnyítéséért „A SELYEMGYÄR mosógépet, porszívót és padlóke- félö gépet vásárolt a „második műszak” megkönnyítésére. Szocialista brigádtagokból esetleg lehetne szervezni a be­teg dolgozók segítésére takarító brigádot, kisgyermekese­mé segítésére pedig pótmama-szolgálatot.” FORNAD, ÁLLAMI GAZ DASÁG: „Dolgozóink mint­egy 90 százaléka rendelkezik háztartási gépekkel. Nincs is talán olyan család, ahol például mosógép ne lenne. Véle­ményem szerint ilyen gépek kölcsönzésére nálunk szükség nincs.” „Gazdaságunk területén két vegyesbolt is segíti a nőket bevásárlási gondjaikb an.” „AZ ORION GYÁREGYSÉGBEN háztartási gépek köl­csönzésére még nincs lehetőség. Büfénkben, viszont nem­csak a tízórait, de a legfontosabb élelmiszer- és háztartási cikkeket is megkapjuk. Háztartásra fordított időnkből ra­bol el a buszközlekedés, mivel nincs megállóhelye a gyár közelében. Ennek megoldása azonban, már nem, üzemi feladat.” MÖZS, ÜJ ÉLET TSZ: „Termelőszövetkezetünknél nem vetődött fel ez a kérdés, mivel a községben van háztarté« " igíff-iÉiőtMtÍR • AAAaAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom