Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

Napirenden a pártfegyelem további biztosítása Felülvizsgálják a szekszárdi járásban a korábbi párthiintetéseket A MÁV erre az évre igen jelentős 2770 millió forintos hálózatfejlesztést tervez Legutóbbi ülésén a párt­fegyelmi munka négyéves ta­pasztalatait összegezte, és az önként vállalt, tudatos fegye­lem javításának, további biz­tosításának teendőivel foglal­kozott az MSZMP Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága. Különös oka nem volt e na­pirendre tűzésnek, mert kirívó fegyelmezetlenségek nem tör­téntek. Tárgyalta a vb a té­mát, mert a pártépítés szer­ves részének tekinti, és állan­dóan törődik az élcsapat fe­gyelmének erősítésével. Úgy véljük, hogy a szoká­sos tanácskozások közül ki­emelkedik a legutóbbi, mert az ott elhangzott konkrét út­mutatások orientálják a párt­tagságot, megállapításaik má­sutt is hasznosíthatók. A szek­szárdi járásban elérték már, hogy a számonkérések több mint négyötödét az alapszer­vezetek kezdeményezik, fe­gyelmi határozatot az életkö­zeiben tevékenykedő kommu­nista kollektívák hoznak. Ez a tény bíztató a folyamatos­sá váló igényesség, egymás csiszolása és nevelése szem­pontjából is. Megelőzés és erős fegyelem Mind a beszámolóban, mind a vita során megkülönbözte­tett gonddal tárgyalták a szek­szárdi , járásbéli alapszerveze­tek fegyelmi tevékenységét. Sarkalatos kérdésként abból kiindulva foglalkoztak ezzel, hogy teljességében ott lehet megelőzni és feltárni a vétsé­geket, ahol azok megtörtén­nek. Egymást a mindennapi munka folyamán megismerve, helyben nyílik, mód a yalósá- gos összetevők feltárására, az ügy érdemi elbírálására és a helyes döntésre. Mindez annak ellenére igaz, hogy néhány esetben járási szinten változ­tatni kellett. Megállapította a járási párt vb, hogy a járás párttagságá­nak abszolút többsége kom­munistához méltóan él és dol­gozik, munkája, szemlélete, magatartása megfelel a szer­vezeti szabályzatban előírt normáknak. Nem hunynak szemet a párt tisztaságát sértő, a polgári er­kölcs maradványait tükröző jelenségek, a magánélet ki­siklásai felett, az eset súlyos­ságának megfelelően differen­ciáltan bírálják el azokat. A felelősségre vonás elmulasztá­sa viszont csökkenti a párt te­kintélyét, akarva-akaratlanul bátorítást adhat az újabb fe­gyelemsértéshez. Csekély ugyan a létszámhoz viszonyítva a kommunistákra kötelező előírásokat .megsértők száma, azonban négy esztendő alatt mégis 110 esetben kel­lett a járásban kiróni, az ese­tek zömében dorgálással, meg­rovással végződő fegyelmi büntetést. Határozott fejlődést állapított meg a végrehajtó bi­zottság a kizárások csökke­nése terén. Míg korábban a fegyelmi alá vontak csaknem fele végződött a legsúlyosabb kizárással, ez az arány az utóbbi években negyedére re­dukálódott. „A korábbiak ab­ból fakadtak, hogy gyenge volt az alapszervezetekben a megelőzés, és gyakran annyi­ra elmélyült a vétség, hogy a kizárás lett az egyetlen Aieg- oldás”. Hangozzék el időben az in­tő szó. Továbbra is nagyobb gondot kell fordítani a vétsé­gek megelőzésére — erre in­lett a testület. A mulasztók­kal szemben elsősorban az időben érkező figyelmeztetés, a ráébresztés, a meggyőzés nevelőeszközét kell alkalmaz­ni, és akkor következzék a fe­lelősségre vonás, amikor a tü­relmes intelmek dacára sincs változás. Része a pártépítés egészének Kiemelte a végrehajtó bi­zottság, hogy egy párttagot felvételétől kezdve, egész élet- útján végig kell, hogy kísér­jen a. kommunista kódexben előírt fegyelem. Nem lehet a pártfegyelmet izoláltan, a pártépítés többi kérdéseitől el­szakítva vizsgálni. Szoros az összefüggés a tagfelvétel, a tudatos cselekvés, az eszmei követelmények és a pártfe­gyelem között, nem helyes egymástól elszakítva elvonat­koztatni. „Minden esetben gon­dosan és alaposan meg kell nézni, kit veszünk fel. Szigo­rúan be kell tartani a kong­resszus által megerősített elő­írást; nem lehet a párt tagja az, aki valamely fasiszta szer­vezetnek volt a tagja, vagy részt vett az ellenforradalom­ban.” Mivel a közelmúltban egyik helyen a járási párt vb volt kénytelen elutasítani egy ilyen felvételt, nem oktalan alaposságra és éberségre in­teni. Nem állít a párt irreális követelményeket saját tag­sága elé, tagjaitól nem kér felesleges áldozatokat. A pon­tosán kimunkált kötelessége­ket országszerte százezrek tel­jesítik, s öregbítik vele a kom­munisták tekintélyét. A helyt­állást emelte ki a vb ülésén mind a Puiz Ferenc által elő­terjesztett beszámoló, mind a vita, melyet Tatár Lajos já­rási első titkár foglalt össze. Kapjanak lehetőséget Semmiképpen nem tekint­hető „ejtett embernek” a mu­lasztása miatt fegyelmi alá vont párttag. Lehetőséget kell kapnia, hogy elkövetett vétsé­gét munkával tehesse jóvá. Mivel a vitában többen is ja­A múlt hét jelentős' méhé­szeti eseménnyel végződött: a MÉSZÖV tanácstermében ülést tartott mintegy 50 méhészeti vezető és a méz fOrjgalmazású- ban érdekelt kereskedelmi ve­zető, s Tolna megyébe láto­gatott G. J. Iowsend kanadai professzor, a Méhészegyesüle­tek Nemzetközi Szövetségének alelnöke. A tanácskozás és a tudós külföldi vendég látogatása egyaránt arról győzött meg, hogy''világszerte mind jelen­tősebb a méhészet szerepe közétkezési és gyógyászat1 szempontból egyaránt. A házai méhészetről Kocsis Sándor, a méhészeti szövetkezeti köz­pont igazgatója adott áttekin­tést’ a tanácskozásén", megem­lítve, hogy Tolna megye igen szén eredményeket tud felmu­tatni, de- nagyon figyelemre­méltóak a további fejleszté­si lehetőségei. A népgazdaság számára fontos valutaforrást jelentő méztermelés ország­szerte . növekszik. , Jellemző, hogy két évtizeddel ezelőtt 45—50 vagon körül volt az évi méztermelés, tavaly pedig már sikerült elérni az 1000 yagonos mennyiséget. A mé­hészet minőségi fejlődését mu­vasolták, felhívta a figyelmet a járási párt vb, hogy ne fe­ledkezzenek meg az alapszer­vezetek .a pártbüntetés alatt álló . kommunistákról, adja­nak nekik konkrét pártmeg­bízatást, hogy munkával bi­zonyítva , visszatalálhassanak a helyes útra. Előbbieket szolgálja, a ne­velést célozza, hogy gondot fordítanak a pártbüntetések törlésére, és azoknál is törőd­nek ezzel, akik restellik annak felülvizsgálatát , kérni, össz­hangban a X. kongresszus ál­lásfoglalásával, határozatilag írta elő a szőkébb irányító tes­tület, hogy vizsgálják felül a régebbi keletű pártbüntetése­ket. „Törlését az illetékes pártszervezet egy, az illető párttag két év múlva kérheti. Három év múlva a pártveze- tőség köteles megvizsgálni, indokolt-e a pártbüntetés to­vábbi fenntartása, vagy tö­rölhető.” — írja elő az erre emlékeztető új szervezeti sza­bályzat. A szekszárdi járási párt vb. határozatba foglalta-, s a ha­tásköre alá tartozó pártszer­vezeteknek előírta, hogy él­jenek jogaikkal, tegyenek ele­get kötelességeiknek. Határ­időt szabott, mely szerint 1971. május 1-ig a pártszervezetek­nek felül kell vizsgálniok az 1968-ban, vagy korábban adott pártbüntetéseket. Ennek fo­lyamán az arra érdemeseknek törölni kell büntetését, a tör­lésre rá nem szolgáltak eseté­ben pedig további türelmi időt kell biztosítani a cselekvő visszátalálás bizonyításához. A járási fegyelmi bizottság tagjai továbbra is a helyszí­nen nyújtanak beható segítsé­get az alapszervezeteknek. — ezzel zárta a szekszárdi járá­si párt vb az egész párttagság számára nyújtott gazdag út­mutatást. tatja a következő adat: 1965- ben még csak 10 kiló volt egy-egy méhcsalád átlagos mézhozama, tavaly pedig már 17 kiló. Jelenleg 38 000 mé­hészt tartanak nyilván Ma­gyarországon. Ez a szám azon­ban állandóan csökken, de ez nem ok aggodalomra a mé­hészet jövőjét illetően, mert ezzel párhuzamosan kialaku­lóban van -egy egészséges kon­centrálódási folyamat is: egy- egy méhész átlagosan több méhcsaládot tart, és így job­ban van lehetősége technikai fejlesztésre. •Kocsis Sándor közölte R ta­nácskozáson, hogy. a méhészet további dinamikus fejlesztése érdekében folyamatban van számos központi intézkedés (anyagi érdekeltség fokozása, olcsó kaptáranyag forgalomba hozása stb.). A tanácskozáson sok szó esett a 23. nemzetközi mé­hészkongresszus előkészületei­ről. A legutóbbin, a münche- nin bejelentették, hogy leg­közelebb Moszkvában í endez- nek nemzetközi méhőszkong- resszust. Ennek időpontja 1971. augusztus 27—szeptember 2. G. J. Iownsend professzor ta­valy már- két hétig Moszkvá­Második vágányt fektetnek le Nagykáta—Üjszász és Apa­fa—Nyíregyháza között, ösz- szesen mintegy 30 kilométer­nyi hosszúságban. A már meg­lévő pályát főképp a törzsvo­nalakon korszerűsítik, így: Bu­dapest Nyugati pályaudvar— Szob, Budapest Nyugati pálya­udvar—Szajol, Székesfehérvár —Komárom. Hatvan—Somoskő­újfalu, Szabadbattyán—Mura- keresztúr, Dombóvár—Báta_ szék, Porbác—Hegyeshalom, Szabadbattyán—Tapolca stb. között. A villamosítási program ke­retében idén a Budapest—Szob és Miskolc—Sajócseg között korszerűsítik a pályát. A szobi vonalon teljes hosszában ki­cserélik az elavult vágányokat, Budapesttől Szobig 50 vasúti hidat építenek át, összesen 234 méter hosszban, mintegy 17 millió - forintért. Pécs-bányai A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak területén az elmúlt évek­ben számottevően emelkedett a dolgozók keresete. S a sok éves hagyományokhoz híven — a feladatok eredményes telje­sítése révén — a MÁV üze­meiben is osztanak a dolgo­zóknak nyereségrészesedést. Halmai János, az igazgatóság információs osztályának veze­tője arról tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a vasutas dolgozók részére március 30-án megkez­dik a részesedés kifizeté­sét. A vasút egész évben a nagy. közönség előtt tevékenykedik, gyorsan történik a lakosság részéről reagálás: elismerik, amikor hősiesen, a kemény téllel dacolva végzik munká­ban tartózkodott ez ügyben, s azóta is sokat fáradozik a moszkvai kongresszus sikere, s általában a méhészet nem­zetközi ügyének előrébb vitele érdekében. Kérdésünkre el­mondotta, - hogy igen nagy ér­deklődés mutatkozik meg a moszkvai kongresszus iránt. Az érdeklődést illetően kelle­mes benyomásokat szerzett Magyarországon is, bar nem kimondottan ilyen célzattal érkezett hozzánk. Eddig ezer volt a méhészkongresszusok részvevőinek rekordszáma, s a moszkvai kongresszusra “ddig csak Magyarországról ötszázan — Tolna megyéből több mint negyvenen — jelentkeztek. G. J. Iowsend professzor Afriká­ból hazatérőben látogatott el hozzánk. Afrikában ' néhány fejletlen országban tanulmá­nyozta a méhészet fellendíté­sének feltételeit, és hozzánk azért tért be, hogy tapaszta­latokat gyűjtsön a nemzetkö­zileg is elismert magyar mé­hészkultúráról. Részt .vett a megyei méhésztánácskozáson, majd Kálmán Gyula IvXESZÖV- elnök és Szoboszlai Jenő szö­vetségi "titkár kíséretében Ta­másiba látogatott. B, rendező—Magyarboly és Dom­bóvár—Bátaszék között is kor-» szerűsítik a pályát. Tovább folyik a Budapest— Pécs főútvonal korszerűsítése is. Jelenleg Godisa—Abaliget állomások között dolgoznak á pályamunkások. E szakaszon' épül az ország második leg­hosszabb — 662 méteres — alagútja. A nagy munka ered­ményeként a vonatok a jelem légi 60 helyett 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek óránként. Továbbfejlesztik a záhonyi vasúti csomópontot és megkez­dik a budapesti körvasút mű-, szaki fejlesztését is. Tovább építik Szolnok, Veszprém-külső. állomást és. a budapesti Déli­pályaudvart. Debrecenben pe­dig az idén indulnak meg az, állomás rekonstrukciós mun­kái. jukat a mozdonyvezetők, ko­csikísérők. Elismerés hangzik el akkor is, amikor az őszi, hatalmas csúcsforgalomban áll- naik helyt a vasút munkásai. S így, év végi számadásként a vasút vezetői készítik el ér­tékelésüket, melyik igazgató­ság hogyan, milyen eredmény­nyel dolgozott. A MÁV Pécsi Igazgatósága, híven a sok évi hagyományokhoz, múlt évben a szállítási feladatait sikerrel oldotta meg. Ennek eredrnéo nveként vált lehetővé, hogy már év közben jelentős bév-. emelést hajtottak végre és most nyereséget fizethet­nek. Jelentős volt az év közbeni bérszintemelkedés. 1969-ben például a bérszintemelkedés 6,4 százalékos volt 1968-hoz viszonyítva, az 1970-es bérszint- növekedés pedig 12,3 százalé­kot tett ki — 1969-hez viszo­nyítva. Ez a 12,5 százalék az igazgatóság területén ötven­millió forintot takar. Tehát ennyivel több munkabért kap­tak 1970-ben az igazgatóság dolgozói, mint a megelőző év­ben. Nem kevés a nyereség- részesedésként kifizetésre kerülő összeg sem, ponto­san 10 978 429 forint. Ez az összeg az igazgatóság területén kifizetésre kerülő, egy havi munkabérnek mint­egy 33 százalékával egyenlő. A nyereségrészesedést a kol­lektív szerződés határozata szerint osztják fel. Érdemes odafigyelni arra, hogy a vasút milyen megbecsülésben része­síti a törzsgárdához tartozó­kat. A szolgálati idő alapján járó részesedés évenkénti nö­velésének mértéke két - éve munkában álló dolgozónál csak egy százalék. De g har­minc éve vasutas dolgozónál már 52,5 százalék. A vasút Tolna megyei üze­meiben ma fizetik a részese­dést. 1971. március 30. SOMI BENJAMINNÉ Méhésztanácskozás Szekszárdon G. J. Iownsend professzor látogatása Tolna megyében A vasutasok nyeresége

Next

/
Oldalképek
Tartalom