Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

VTTT»«TTTTT*fTffTVTTTTTTTTfTV»TVrr?Vv *V *vrrrvwrv tv»vt TyTTTmmfTwyTtmtmTmwmmTTffmiTTmfTmTTm ► E ► — 27. — — Te is hagyd abba a hülyeségeidet... És várj a helyeden. Maria Bertire pillantott. A férfi széles hom­lokán egymásba folytak az izzadság gyöngyei s közben közelebb húzódott Lucianóhoz. Kö- hintett. Belloni ekkor fojtottan megszólalt: — Az az alak — és a hall felőli üvegfalra pillan­tott. .. — ott, az a hosszú, mintha már láttam volna, — mondta izgatottan. — Luciano a lány tekintetét követte és me­rev mozdulattal félig hátat fordított Bertinek, aki ebben a pillanatban gyors, remegő mozdu­lattal fehér labdacsot ejtett Luciano poharába. A cola egy zizzenésre felpezsdült. Luciano visz- szafordult. Mariának mondta: — Talán csak képzelődik, drágám... Mindenesetre igyunk és távozzunk minél előbb. Charley majd rendezi a számlát. Maria megfeszített figyelemmel ujjaiba össz­pontosított most minden erőt, nehogy reszkető kezéből kilöttyenjen az ital. Elsőnek Berti állt fel, elnézést kért és sietősen lépkedett a toalett felé. Keze már a kilincsen volt, amikor vissza­pillantott az asztalhoz. A rémület görcsös szo­rongásba rántotta torkát. Luciano magasba len­dülő, majd nyomban szívéhez visszahulló kezét' látta. A székről leforduló test zuhanásának za­ját azonban elnyelte a kivágódó csapóajtó, me­lyen át két férfi rohant a bárba, egyenesen Lu­ciano felé. Székek robaja roppant, asztalok csi- kordultak s vagy nyolc-tíz alak ugrott fel és vetette magát Maria Bellonira. A zűrzavarban a bárpult mellett ülő Charleyt kereste tekinte­te, de a nyurgát már nem találta ott. Ekkor váratlan ötlettől vezérelve a női mosdó körfüg- . gönye mögé lépett. „A rendőrség” — dobolt agyában. Mariát letartóztatták, de a mázlis sá­tán, Luciano, végre halott. Vitranonak igaza volt. Neki köszönheti szerencséjét. Mariának ajánlotta a menekülésnek ezt az útját és most őt hajszolta végig az életösztön a női mosdó fülkesorának folyosóján, a hátsó kijáratig. 37. Már az autóparkoló helyen járt s megpillan­totta Luciano kocsiját, amikor a repülőtéri épü­let ajtaján, kezükben revolverrel, néhány férfi rohant ki. „A parkírozóhely felé menekült!” hal­lotta valaki hangját. Elérte a fekete Mercedest s még futás közben előkotorta zsebéből az in­dító- és aitózárlfulcsot. A kocsis itó azonban nyitva volt. Már az Aversa felé kanyarodó be­tonúton száguldott, amikor mély sóhajtással nyugtázta, mennvire bölcs is volt Lucianonak az. a ronHolkezáce. hogy a cég vezető emberei­nek gépkocsijaira bármilyen gyártmányúak is azok, egyforma zárakat kell felszerelni. A tá­volban megnillantotta a római autópálya fénye­it. Ekkor ötlött eszébe a rendszámtábla. Meg­nyomott egy gombot és a Mercedes elején, há­tulján csendes surrogással fordultak át tenge­lyük körül a táblák. A nápolyi rendszám he­lyett római jelzés került az autóra. Úgy döntött, hogy nem a casertai feljárónál hajt rá az autó­pályára, hanem majd csak jóval Aversa után. Ezután jutott eszébe Maria. A sorsot átkoztjg mely csak félig volt hozzájuk , kegyes. Mariát elkapták a hekusok. De ugyan mit tudnak reá bizonyítani? A lánynak volt annyi esze, hogy az utolsó pillanatban a heroint tartalmazó tás­kát Luciano alá dobta. S ha nem sikerült, ká­bítószer-csempészésért a legszigorúbD olasz tör­vényszék sem adhat két évnél többet Szorongó feszültsége lassan felengedett. A menekülés út­jára ért és ő megvárja Mariát a börtönből. — Térjél le jobbra és ne nézz hátra — szó­lalt meg ekkor a háta mögött egy rekedt hang és Berti tarkóját revolver hideg csöve csiklan­dozta. — Charley — ismerte fel a hangról Luciano testőrét — ne bomolj! — Kuss! ...most fordulj balra... Bertí kétségbeesetten rántotta balra a kor­mányt A fékek csikorogtak és az autó derék­szögben, sivalkodva faroló, hátsó kerekekkel • változtatott irányt. — Ez a régi tengerparti szerpentin — nyögte. Egyszer évekkel ezelőtt, járt már erre. "De akkor nappal volt és világos. — Gyorsabban — parancsolta Charley s a re­volver csövével néhányszor megbökte Berti tar­kóját. Berti a visszapillantó-tükörből látta az imént elhagyott főúton rohanó fényeket A rendőrségi autók szirénáinak vijjogása már utolérte. — Gázt, te disznó — sziszegte Charley. A Mercedes megugrott. A gödrös és meredeken emelkedő, hajtűkanyarokban tekergő úton száz kilométeres sebességgel liajszolta Berti az autót. A halál kettős veszélyének szele csapta meg. Az üldözőit ezúttal lerázta ugyan, de mögötte ült a ragyás képű bandita, akit hiába fokozza a kocsi sebességét, nem bír se lerázni, se el­hagyni maga mögött. Óránkénti száz kilométe­res sebességgel hurcolja hátán a halált Balról függőleges sziklaszakadék, mögötte Nápoly fé­nyei, alatta a tenger. Izzadó tenyerében pedig egyre sűrűbben csúszott meg a kormánykerék, — Charley... — nyögte esdve, szinte sírósan. — Kuss... — némította el Charley. — Meg­ölted a főnököt... Berti tiltakozni akart. Ekkor előtte az éles kanyar hajlatában a kocsi jobbfelén egy feke­te sziklatömb bukkant a lámpák fényébe. Ösz­tönös mozdulattal kapta balra a kormányt, de ugyanez a mozdulat visszafelé már nem sike­rült. A félelem verejtékétől lucskos tenyerében megcsúszott a kormánykerék. Teljes erővel ta­posott a fékpedálra. A sírósan feljajduló gumik apró kődarabok felhőjét görgették a mélybe és a keskeny úton keresztbe vágódó kocsi hátul­ja a szakadék fölé lendült Néhány másodperc múlva a függőleges szik­lafal mélyéről dörgő moraj, csattanás dobbant az égre. A zuhanó autó reflektorainak fénye az éjszaka sötétjébe fúródott, s mintha a csattanás megölte volna, meghalt a fény is, csak a csil­lagok hunyorogtak a nápolyi öböl felett VÉGE. .íj? KAA&AAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A4AAAAAAAAAAAAAAAAAAA Mit mond a tudós: Miért öltött élénkzöld „ruhát” a Balaton? Az ébredő Balaton színe feltűnően zöld. Erre az érde­kes jelenségre és a gvakran tapasztalható színtünemények­re adtak választ a tudomá­nyos kutatók. A kék tengerhez szokott turisták gyakran megcsodál­ják a Balaton színjátékát. A köztudatban ugyanis az él, hogy áz ég színe tükröződik a tó felületén. A tihanyi biológusoknak más a véleménye. A télvégi „jégveszte” után a sötétszürke színek helyett világoszöid víz­felületet láthatnak a szemlé­lők. Ilyenkor a „festőanyagot'' a hidegkedvelő algák alkot­ják, amelyek télen szaporod­nak. A tó mélyén ugyanis még a hideg évszakban sem következik be az úgynevezett bénaság, számos növény és apró állat akkor éled es sza­porodik. Vihar idején is meg­változik a Balaton víztükre: barna, lila, kék, zöld, fehér színek követik egymást, aszerint, hogy a nyugalmi ál­lapotban kékeszöld szint adó lebegő algákat — biogán mész- kristályokat — milyen szög­ben éri a napfény. A felszínen, színekben meg­jelenő élő és szerves tömeg el is zárja a fényt a Balaton mélyétől. A magyar tenger­ben 80 centiméter mélységtől lefelé három dimenziós sötét­ség uralkodik. Ez az oaa an­nak is, hogy a tó élőlényei sápadtak. Szervezetük rend­kívül szegény festékanyagok­ban. ÖRÖMÉRE SZOLGÁL KÜLÖNLEGES BEVONATÚ Zsiradék nélkül, vagy kevés zsiradékkal sem ég oda az étel! Kapható az állami és szövetkezeti boltokban. Forgalomba hozza a TITAN KERESKEDELMI VÄLLALAT. Raktárházai: Pécs, Lenin tér 6, Szekszárd, Keselyűsi út. (54) tÚAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Oldalképek
Tartalom