Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

„Szóljatok szép szavak!” Az amatőr színpadi mozgalom országos bemutatkozása A Színjátszók Országos Be­mutató Színpadának előadásai, az egri karneválok, az irodal­mi napok, pódiumfesztiválok, színjátszónapok, valamint vi­ták, konferenciák, tanfolya­mok, szakmai bemutatók hosz- szú sora előzte meg a mű­kedvelő színjátszó együttesek ez évi országos bemutatkozá­sát, Március első napjai és jú­nius közepe között közel hat­száz együttes áll a zsűrik elé, a Szóljatok szép szavak című vetélkedő keretében — bizo­nyítva felkészültségét, művé­szi színvonalát. A megyék leg­jobbjai öt területi döntőn ta­lálkoznak — Győr, Kaposvár, Eger, Szentes, Budapest vál­lalta ezeket a feladatokat —, s az itt legsikeresebben sze­replő csoportok kerülnek to­vább az országos döntőbe, ahol öt együttes verseng a helyezé­sekért. A fődíj: egy művelő­dési autó, melyet a győztes megye tájoló csoportjai kapnak a színházak által nem látoga­tott területek műsorellátására. Valamennyi megye értékes ju­talmat ajánlott fel a kiemel­kedő műsorok díjazására, s azok az együttesek, amelyek nem kerülnek be a területi döntőbe — ha egyébként mű­soraik rangosak, művészi ér­tékűek —. meghívást kaphat­nak a Pódiumfesztiválra, vagy a Balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napokra. A rádió már a területi döntőiket köz­vetíti (fő műsoridőben, vasár­nap délelőttönként), így az egész ország nyilvánossága előtt bizonyíthat az amatőr szfripadimozgalom: hol állma, mennyit fejlődött az utóbbi években, milyen mondani­valója van a társadalom szá­mára. hogvan szórakoztatja, neveli közönségét?! AZ ELŐZETES TAP at.ATOK BIZTATÓAK Az elmúlt évben megrende­zett országos és tájjellegű be­mutatók azt jelzik, hogy a mozgalom tovább frissült, új, közéleti töltésű mondani­valók közlésére vállalkozik. A legnagyobb hagyományokkal rendelkező központi együtte­sek művészi színvonala sokat fejlődött, s ez elsősorban a témaválasztásra, a rendezői munkára, a színjátszók szín­padi beszédtechnikájára vo­natkozik, míg a csoportok mozgáskultúrája — még a leg­jobbak is — sok javítani­valót kíván. A hatszáz nevező csoport természetesen nem áll azonos színvonalon, de az el­múlt években taoasztal hat­tok, hogy kis, rosszabb körül­mények közt dolgozó együtte­sek is megelőzhették a több éves múlttal rendelkező cso­portokat. A verseny tehát ma még teljesen oviit, soortnyel­ven szólva: többesélyes A ne­vező együttesek számára azon­ban önmagában is sokat je­lent. A hatszáz színjátszó kö­zösségben közel 10 000 fiatal és felnőtt szaval, játszik, sze­repet alakít, — tehát írók gondolatainak tolmácsolásával művelődéspolitikai küldetést teljesít. Az ország egyes te­rületei természetesen más-más képet mutatnak, s a nevezési lapok száma bizonyos fokig jelzi, hogy melyik megyében hogyan kísérték figyelemmel ezt a régi. de mindig meg­újuló mozgalmat, hogyan tá­mogatták, segítették eddig a csoportokat. Pest megye pél­dául 54, Szabolcs 43, Borsod 38 csoport jelentkezését közöl­te, de akad olyan megye, ahol csak négy együttes vállalja ezt a hasznos, szép játékot. MTI.YEN BEMUTATÓKAT lathat a közönség? A játékszabályok a rádió adásidejéhez igazodtak, így egy-egy csoport kb, 25 perces időtartamú műsorral léphet a közönség és a zsűri elé. Ezen belül láthatunk — s az elő­döntőktől kezdődően a rádiót ban hallhatunk — egyfelvo- násosokat és dramatizált no­vellákat. népi komédiákat és szatirikus műsorokat, dráma­részleteket és dokumentum- játékokat, rádiódrámákat és versekből szerkesztett műso­rokat. A nevezési lapok közt tallózva igen sokszínű, gazdag irodalmi, drámai anyag akad kezünkbe. Egy Somogy megyei csoport például Brecht: Az óceánrepülő című rádiójátékát, egyik jeles bányászegyütte­sünk a veszélyeztetett hely­zetben lévő gyerekekről ké­szített dokumentomjátékot mu­tat be; a Csongrád megyei együttesek műsorainak írói közt Thomas Mann, Radnóti, Mocsár Gábor. Illyés Gyula, Déry Tibor, örsi Ferenc ne­vével találkozunk; a pécsi és a Baranya megyéi csoportok nevezési lapjairól műfajokat írtunk ki: oratórikus szín­játék, irodalmi riport, pódium- játék, komédia egy felvonás­ban, szatirikus összeállítás... A fellépő együttesek köre is hasonlóan széles. Pódiumra állnak kisközségek és nagy­üzemek csoportjai, diákszín­padok és honvédségi alakula­tok színjátszói, fiatalokból, s idősebbekből álló együtteseik. A csoportokat fenntartó mű­velődési intézmények, az üze­mek, az iskolák, a tanácsok támogatása, az erkölcsi és anyagi „ráfordítás” minden­képpen megtérül, nemcsak az esetleges díjakban, hanem a nemes szórakozásnak hódoló kollektívák megszilárdulásá­ban, művészi színvonaluk fej­lődésében, a közönség jobb műsorellátásában. BICSKEI GÁBOR Három jégtörőhajó törte a Finn öböl jegét, hogy ki szabadítsák fehér börtönéből : ottrekedt húsz hajót. (Lehtikuva foto — MTI—KS Martti Peltonen felvétele.) ' Bényei Lásd«; Spanyol tengerpart Bölcsek a ián Illyés Gyula színmüvének díszbemutatója a jubiláló Pécsi Nemzeti Színházban A dátum 1653. Vagy az 1945-ös évék tájéka? Talán 1970? Esetleg 2000? Ez is, az is. S ezt az időtlen időtlenséget nemcsak a színpadkép — a korinthosi-oszlopos épület mel­lett magasfeszültségű távveze­ték tartóoszlopa emelkedik, — nemcsak a jelmezek — a tóga Jelenet az fölött jól szabott zakó simul, a miniszoknyát pedig átalvető egészíti ki —, s nem is csak a kórus által kínosan skan­dált hexameterek adják, — ha­nem a tartalom. — Első tervem szerint én a mai korunknak valamelyik alapfonákságát akartam gú­nyom nyilainak tárgyává: cél­táblájává tenni — írja a Böl­csek a fán című kétrészes tré­fában elbeszélt tragédiájának pécsi ősbemutatója elé Illyés Gyula Kossuth-díjas író. — Váratlan bőség fogadott. Ma­gam felé fordulva, ámulva fe­deztem fel, mennyire időnk gyermeke vagyok, mennyi a céltábla önmagámban is. Ko­runknak csaknem minden fo­gyatékosságát magamban is meglelhetem, csírájukban, vagy terebélyükben. S melyek ezek a fogyaté­kosságok? Az elnök személye — aki a tehetetlenség, a határozott dön­tésre alkalmatlan vezető, a megalkuvás szobra. _ Ügy véli, az istenek a pozíció' mellé kö­előadásból Erb János felvétele telesek észt is és határozottsá­got is adni. S paraszti mivol­tából úgy igyekszik pozíciójá­hoz emelkedni, hogy urizálást tanul. A tanár és a mérnök — a humán- és a reáltudományok megtestesítője. Két tudós, aki a tudomány és az eszmék vi­lágában megingathatatlanul, s talán jóakarattal hisz a maga igazában. Hi tük azonban szélső­séges és fanatikus is. A fana­tikus hit pedig légyen bár­milyen előjelű — hibás logi­kai eredményhez vezethet. És vezet is. így jut vissza a fára — képletesen és a rendezés jó­voltából a színpadon is — a két fantaszta. Ók, a nagy el­lenfelek azonosak lesznek el­bizakodottságukban. A fonákságok számba vétele közepette beszélni kell a da­rab nőalakjairól is. Mi az, ami a nők egész életútját meg­szabja? A szerelem. S erről az érzésről és a nőről szól sze. retet teljes iróniával az író. A szerelem kétoldalú görbetük­rét is megmutatja Illyés Gyu­la. Az első szerelmes meny­asszony — ostoba. Szerelme vakká, vaksága pedig elfogult­tá teszi. Rajongása, szeleburdi- sága és még határozottsága is korlátoltságából táplálkozik. A másik menyasszony? Határo­zottabb és eszes is. Ö az az asszony, aki előbbre képes len. díteni a világot, képes a férfi motorja lenni. Mindehhez azonban az esze kevés volna. Szépsége, bája. érzéki varázsa szükséges, hogy a férfi általa alkotni tudjon. S ki az, aki alkot? Aki ké­pes a szélsőséges nézetek kö­zött, a tehetetlenség, az inga­dozás honában valamiféle ren­det teremteni? Egy bitnik. Egy hippi. Az az ember, aki a ku­kába menekül az eszmei há­borúságtól zajló világ elől, aki naplopó, piszkos és elhanya­golt, s aki mindehhez sajátsá­gos filozófiavilágat teremt A társainak emberi aritmetikából tart előadást. Szemlélete ki­indulópontját fejtegeti. Ha egy ember mögé áll 10 nulla, azaz ostoba, azzal még nem lesz tízszer értékesebb az az ember. Ez a bitnik a végén azonban mégis a mű tevé­keny részesévé válik. Hogy a megoldás az ő kezébe kerül, annak olyan nevetséges indító- oka lesz. Nem tud lemondani az imádott nőről. íme a fonákságok. Melyik illik közülük korunkra? Mind. egyik. S melyiket vallhatja magáénak kizárólagos joggal a ma? Egyiket sem. A kérdés önként adódik. Illyés Gyula tán valami bitnik- éltető filozófia tolmácsolójává csapott fel?! Szó sincs róla! A megoldásban található e tragikus komédia legnagyobb fintora. Hát az okosok képte­lenek elrendezni 'a világ sorsát, éppen egy Miniknek kell, hogy a legtöbb esze legyen?! A „Bölcsek a fán” számta­lan ötlettel, meglepetéssel, for­dulattal és leleménnyel káp­ráztatja a nézőt. Nevetést in­gerel. s közben elgondolkoz­tat. — A meglepetésnek — írta Illyés Gyula — a művészetben nem a szemet kell nagyra nyit­nia, hanem az agyat. A szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központ­ban három alkalommal mutat­ja be a darabot, a pécsi együttes. így a „hazai” közön­ség is tapsolhat majd Bánffy György, Győry Emil, Kézdy György. Koltai Róbert. Timár Éva, Bus Kati és Paál László nagyszerű alakításának. Dobai Vilmos teremtő rendezésének. MÉRY ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom