Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

Gondolatok a választópolgár felelősségéről Péter János külügyminiszter szekszárdi jelölőgyűlésén a mellettem ülök egyike, hallva a megye, a város építésére költött milliókat, felszisszent: ennyi pénz talán nincs is a vi­lágon. Az ember valóban elgondol­kodik, egymillió forint nagy pénz, de még jól behatárol­ható összeg, hiszen sokszor mondjuk, „lenne csak egy ötö­söm. majd én tudnék mit kez­deni a pénzzel”. A nagy lottó- nyeremény még jól belefér. — de még mennyire, hogy bele­férne —: családi költségveté­sünkbe. De ötszázmillió, nyolc- százmillió már nem. Ez már sok. Ezzel már nagyon nehéz boldogulni, és egyáltalán eny- nyit zavarba ejtően nehéz "kö­tegeltben elképzelni. A jelölőgyűlések előadói ezekben a napokban mégis gyakran hivatkoznak a mil­liókra. Százmilliókra, a mil- liárdokra és elmondják, itt ez épül, ott az épült, ennyivel gazdagodtunk, annyival gaz­dagodtunk. Gyarapodtunk, gazdagod­tunk. Nos, ez az, ez a többes­szám az. amire a választások előtt illő is, kötelező is a szo­kottnál jobban odafigyelni. Az I. számú választókerületben a szekszárdi jelölőgyűlés részt­vevői, velem együtt tanúsít­hatják, hogy K. Papp József beszédében következetesen és kifejezetten a többesszámot használta. Ezt teszik a jelölő gyűlések előadói' megveszerte, országszerte. Mi gyaranod- tunk. mi gazdagodtunk. A tár­sadalom lett több az egy- összegban nehezen elképzel­hető, milliós nagyságrendű be­ruházásokkal, építkezésekkel. . Mi is van mögötte? Az éle­tünk. a munkánk, a jelenünk és a jövőnk. Az van mögötte, hogy csakugyan mi gyarapod­tunk. hiszen a százmilliók nem egy kis csoport, nem néhány kiváltságos ember érdekeit, hanem a társadalom egészé­nek a javát szolgálják. A je­lölőgyűléseken nagyjából ha­sonló megfogalmazásban jo­gos büszkeséggel állapították meg az előadók: a III. ötéves terv időszaka a legnagyobb ál­talános fejlődést hozta Tolna megye életében. A legnagyobb általános fej­lődés- azt jelenti, hogy még soha nem tett akkora lépést az előrehaladás útján ennek a tájnak az embere, mint a IX. kongresszus óta a III. ötéves terv éveiben. S minő öröm, hogy ezek nem szavak, ezek tények, ezek kézzel fogható, mindenki által érzékelhető eredmények. Óvoda, kórház, új üzem, járda, bekötő út, mind-mind tűnődésre „elidőzésre” kész­tető létesítmény. Főleg most, amikor arról van szó, hogy nagykorú magyar állampolgár, ként, kinek-kinek legjobb meg­győződése szerint kell majd április 25-én a törvényben biz. tosított jogával élve igent, . vagy nemet mondani. A kérdés egyértelmű és vi­lágos. Akarod-e, elvtárs, hogy legalább így, vagy ennél job­ban menjenek a megyében, a városban, a falvakban a dol­gok? Nyilván minden ember­nek meg kell gondolnia, hogy . mit akar. Nyilvánvaló az is, akad még Magyarországon né­hány száz, vagy néhány ezer olyan ember, akinek minden rossz és minden azért rossz, mert szocializmust énítíink. Nem képviselnek erőt, de ténvkérdés hogv léteznek. S: a választópolgár felelős­A magyar kertészet fellegvára Az első tanévet kezdték meg az új székházban i Ker­tészeti Egyetemen. Nem kevesebbj mint 20 hektáron épült fel több mint 100 millió forint költséggel az űj Kertészeti' Egyetem épülete, melyben helyet kapott a rektori hivatal, különböző tanszékek, az egyetem aulája, szemináriumi és előadóterme. A gyakorlati oktatás céljára és a tudományos kutatásokra minden tanszék külön labor ^tóriummal rendel­kezik. Az egyetemi okta'ás céljaira Szigetcsépen új hűtő- házat is építettek, amelynek segítségével a világon eddig legkorszerűbb tartósítási módszerekkel ismerkedhetnek a hall a"! ók. Képünkön: Gyümölcs í. laboratórium a szigetcsépi telepen. (MTI foto: Fehérváry Ferenc felv. — KS) sége plyan nézőpontból is fel­vetődik, hogyha leteszi, hát alkotó módon tegye le a vok- sot. Valóban érezze: nagyon jó az, hogy tulajdonképpen a szocializmus építése ázt jelen­ti. a társadalom valamennyi tagja, a dolgozó emberek mind. egyike milliomos, tulajdonos és gazdag ebben az országban. Választásra, szavazásra ké­szülve ez a „gazdag” tudat na­gyon lényeges kérdés, mert a lokális érdekek messzemenő elismerése mellett a Hazafias Népfront jelöltjére leadandó érvényes szavazat azt Is je­lenti, annak az országvezetés­nek, annak a politikának sza­vazunk bizalmat, amely jól irányítja, jól kormányozza ha­zánk hajóját. S jól egyengeti az itt élő emberek, a megye fejlődése útját. A jelölőgyű­léseken a résztvevők végig­gondolhatták, hogy nincs el­térés a szavak és a cseleke­detek között. Éppen a decsi jelölőgyűlésen jutott eszem­be, hogy az előadó nem él semmiféle kortesfogással. Nincs erre semmi szükség. Nem kell megígérni a toronyórát lán­costól, mert van tényanyag, s van mit tényszerűen közölni. Az elvtelen ígérgetés, a szemfényvesztő demagógia nem tartozik a mi politikánk esz­köztárába. Április 25-én a választás alapvető célja, hogy a választópolgárok tegyék mérlegre a párt politikáját, amely a szocializmus teljes felépítésére irányuló politika. Kívánalom még, hogy a vá­lasztópolgárok vegyék számba a szocialista építőmunka előző választás óta elért eredmé­nyeit, s ezek figyelembe véte­lével mérlegeljék, majd sza­vazatukkal foglaljanak állást a Hazafias Népfront program­jában meghirdetett politika és e politika megvalósítására leg­alkalmasabb országgyűlési kép­viselő- és tanácstagjelöltek mellett. Az emberek többsége saját javát akarja. Ezért dolgozik, fáradozik, munkálkodik. Ä je­lölőgyűlésen komolysága, han­gulata, atmoszférája is azt mutatja, az állampolgárok döntő többsége a szocialista rendszerben látja azt az erőt, amely legjobban gazdálkodik és okosan sáfárkodik a társa­dalom produkálta javakkal, milliókkal, milliárdokkal. — Sz. P. — Tévé-kamerák a választással kapcsolatos eseményeken Sok érdekes, a választások­kal közvetlenül, vagy közvetve összefüggő műsor kerül a kö­vetkező hetekben képernyőre. A Tv-híradó helyszíni közve­títésekkel jelentkezik maid az államférfiak, közéleti szemé­lyiségek nagygyűléseiről is. *. Április 25-én választási ki­adással jelentkezik „A hét”. A műsor összeállítására ezúttal kisebb „tévé-hadsereget” moz­gósítanak. Bekapcsolódnak a szavazás-napi „A hét” közre­működői sorába a tv-híradó- sok, úton' lesz valamennyi közvetítőkocsi s az adásban szót kapnak majd a vidéki tudósítók is. így beszámolót láthatunk Debrecenből. Győr­ből, Miskolcról, Pécsről, Csor­náról, Nagyatádról, valamint Kiskőrösről, Leninvárosból és Tatabányáról. A kamerák fel­keresik ezen a napon a vá­lasztóhelyiségeket, a riporte­rek interjút készítenek az ur­nák előtt neves személyisé­gekkel, politikusokkal, gazda­sági szakemberekkel, tudósok­kal, művészekkel. Március 26-án jelentkezik a „Fórum” legközelebbi új szá­ma. Ebben a közélet és a szocialista demokrácia Kérdé­seit boncolják majd vezető po­litikusok, részvételével. Ápri­lis 15-én pedig új körkap- csolásos, egész estét oetöltő riportműsor indul „Jó estét, Magyarország” címmel. A „Nők fóruma” március 31-én jelentkezik, s azt nyomozza, mi minden történt a Központi Bizottság egy évvel ezelőtti határozatai nyomán, s számba veszi a további feladatokat. „Tízmillió lakos — százmil­lió adat” a címe annak az összeállításnak, amelyben — a népszámlálás felmérései alap­ján — az elmúlt tíz évben lezajlott társadalmi változá­sokról számolnak be a tévé riporterei. A következő hetek műsorá­ban a „Válaszúton” például három folytatásban vizsgálja a falvainkban végbemenő vál­tozásokat. Ugyancsak aktuális agrár-politikai kérdésekkel foglalkozik a „Vendégasztal”- sorozat „Zárás és kezdet” cí­mű része. Nemsokára képernyőre kerül az az Eötvös-kollégiumról for­gatott film is, amely a mun­kás-paraszt származású fiata­lok életéről, gondjairól ad tá­jékoztatást. (MTI) A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei elnökségének együttes ülése A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei elnöksége csütörtökön együttes ülést tartott: értékel­ték a felszabadulásunk 25. év­fordulója, a Lenin-centenári- um és a X. pártkongresszus tiszteletére indított 1970. évi, a fogyasztási, valamint taka­rékszövetkezetek közt kibon­takozott munkaversenyt Egye­bek közt megállapították, hogy a múlt évben is jelen­tősen fejlődött a szocialista brigádmozgalom. A különböző gazdálkodási mutatók és egyéb értékmérők összehasonlítása alapján meg­állapították, hogy tavaly a leg­jobb eredményt a tamási KOP-KA fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet érte el, majd sorrendben a dombóvá­ri, a paksi és a dunaföldvári következik. Kiemelkedőnek minősítették a bonyhádi, a győnki és a nagydorogi szö­vetkezet eredményeit is. A takarékszövetkeze teli két legjobbja a dunaföldvári és a bátaszéki, de igen figyelem­reméltó a zombai, a hőgyészi, a felsőnyéki és a sárszent- lőrinci takarékszövetkezet eredménye is. 75 éves a Pécsi Nemzeti Színház Otthont adott a magyar színészetnek Amióta Szekszárdnak mű­velődési háza van, színháza is van, illetve színházai is vannak. Pécsi, kecskeméti, veszprémi színészeket fogad rendszeresen falai között és ezeket a társulatokat egy kicsit magáénak is tekinti a város és közönsége. Ezért jelenthet ünnepet Szekszárd­nak is a Pécsi Nemzeti Szín­ház jubileumi ünnepségsoro­zata, amelyet fennállása 75. évfordulója alkalmából ren­deztek meg tegnap Pécsett. A délelőtti órákban Nógrá­di Habért, a színház igazga­tója jubileumi társulati ülé­sen köszöntötte az évforduló alkalmából megjelent vendé­geket — köztük dr Orbán László művelődésügyi minisz­terhelyettest és Illyés Gyula Kossuth-díjas írót — és a színház tagjait. Ebhői az al­kalomból dr. Székely György, a Magyar Színháztudományi Intézet igazgatóhelyeitese mél­tatta a pécsi színház hetven­ötéves történetét. Elmondta: 1895-től ebben az épületben kapott otthont a magyar szí­nészet, s hogy Pécs és szín­házkedvelő közönsége mindig a magyar színjátszás egyik legnagyobb pártfogója volt. Beszélt arról is, hogy 1944. december 18-án már ismét ját­szottak a háború okozta kényszerszünetre ítélt szín­házban. A jubileumi ülés résztvevői lelkesen megtapsol­ták Szendrő Józsefet és Ka­tona Ferencet, akik mint a színház valamikori igazgatói, vettek részt az ünnepségen. A jubileum alkalmából Papp Imre, a pécsi városi ta­nács vb-elnök helyette se, dr. Malonyai Dezső, a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi főosztályának munkatársa és Kazimir Károly főrendező, a Magyar Színházművészeti Szö­vetség főtitkára is köszöntöt­te a jubiláló színházat. Ezt követően a társulat több tagjának kitüntetéseket jutal­makat adtak át. A Munka Érdemrend ezüst fokozata ki­tüntetést kapta Horváth Zol­tán operarendező és Vata Emil Jászai-díjas díszlettervező. A Művelődésügyi Minisztérium Szocialista Kultúráért kitünte­tését négyen 4 vették át. Töb­ben kaptak Kiváló dolgozó jelvényt, részesültek dicséret­ben, és a színház vezetősé­gét és több művészét jutal­mazta meg a 75 éves évfordu­ló alkalmából a pécsi városi tanács. A Pécsi Nemzeti Színház Igazgatósága által alapított Pro Teatro díjat és a vele járó aranygyűrűt Győri Emii színművész vette át. A jubileumi társulati ülés után nyitotta meg dr. Conner Mihály színháztörténész a Pé­csi Nemzeti Színház dohány­zójában a 75 éves színház emlékeit bemutató kiállítást. Az esti órákban Illyés Gyula Bölcsek a fan című kétrészes komódi' h'rEk díszbemutató­jára került sor. A darab be­mutató ián részt vett Illvés Gyula ts. A_ jubileum alkalmából a késő esti órákban a pécsi vá­rosi tanács és a színhág igaz­gatósága fogadást adott a Nádor Szálló nagytermében MÉRV ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom