Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
t ■ rt vkss<~ ^ MüTÍ?~TOLNA MEGYEI ■*•> *#• VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!^ ■EPUJSAI I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XXL évfolyam, 37. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1971. február 13. Ülésezett a megyei pártbizottság Tolna megye gazdaságfejlesztésének főbb vonásai a IVvJfSiéves tervben Tegnap, február 11-én Szek- szárd on, a megyei Pártház nagy tanácstermében ülésezett az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Jelen voltait a vb-tagoK, a pártbizottsági tagok, a tanácsi, a tömegszer- vezeti vezetők, továbbá a szövetkezetek, az üzemek, a vállalatok és az intézményeik vezetői, képviselői. Délelőtt 9 órakor dr. Soly- mosi Mihály, a megyei párt-vb tagja, Tolna megye rendőrfőkapitánya elnökletével kezdődött a pártbizottsági ülés. Az első napirenden az alábbi téma szerepelt: Tolna megye gazdaságfejlesztésének főbb vonásai a IV. ötéves tervben. Az írásos beszámolót megkapták mind a pártbizottsági tagok, mind pedig a meghívott vendégek. Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára tette meg az első napirendi ponthoz a szóbeli előterjesztést. Somi Benjámin elmondotta: a pártbizottsági tagokhoz és a meghívott vendégekhez eljuttatott napirenden szereplő 35 oldalas anyag gazdaságpolitikai koncepciónak nevezhető inkább, mint tervnek. A Tolna megye IV. ötéves tervét, majd a megyei tanács véglegesíti és "fogadja el. Ennek ellenére a napirenden szereplő téma bizonyos értelemben mégis terv jellegű javaslat, minthogy számba veszi a lehetőségeket, a rendelkezéseket, a tennivalókat olyképpen, hogy nélkülözi a puszta kívánságok felsorolását. Somi Benjamin hangsúlyozta: a javasolt gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósítása szempontjából különös jelentősége van az 1971-es esztendőnek, a IV. ötéves terv első évének. Elmondotta, a tavalyi elemi csapások okozta nehézséget is figyelembe véve, még inkább fontos, hogy az idei év gazdálkodása megfeleljen a most induló ötéves terv általános kívánalmainak, követélményeinek. A Tolna megye gazdaságfejlesztésének főbb vonásairól szóló beszámoló bevezetőjében áttekinti a harmadik ötéves tervben elért eredményeket. Megállapítja: a IV. ötéves terv gazdaságfejlesztési célkitűzései meghatározásához szükséges a harmadik ötéves terv teljesítésének értékelése, a következtetések, a tanulságok levonása, illetve felhasználása. A harmadik ötéves terv értékelésekor figyelembe kell venni, hogy kettős feladatot kellett megoldanunk. Először: a harmadik ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak teljesítését. Másodszor a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését. A legnagyobb általános fejlődés A harmadik ötéves terv- főbb gazdaságpolitikai célkitűzései ' teljesültek. A fejlődés Tolna megyében a gazdaság legtöbb területén gyorsabb volt az előirányzottnál, s a tervet túlteljesítettük. Az új irányítási és gazdálkodási rendre való áttérés sikeresen ment végbe, viszonylag zavartalanul álltak át az üzemek, az új tervezési-gazdálkodási rend- szene, amely megfelelően segítette a gazdasági életben a pozitív tendenciáit: kibontakozását, a terv-célkitűzések teljesítését, túlteljesítését. A megye gazdasági fejlődése gyorsabb volt a tervezettnél. A harmadik ötéves terv hozta a legnagyobb általános fejlődést Tolna megye életében. Nőtt a mezőgazdaság produktuma, Tolna ipari arculatúvá vált. A megye szocialista iparának termelése a harmadik ötéves terv- időszakában mintegy 70 százalékkal emelkedett, az iparban foglalkoztatottak száma közel tízezer fővel. 51 százalékkal növekedett. Az építőipar termelése öt év alatt 40 százalékká}, a foglalkoztatót, tak száma 39 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés növekedése az országos átlag felett van, minthogy a harmadik ötéves terv időszaka alatt meghaladta a 20 százalékot. A foglalkoztatottak száma viszont a mezőgazdaságban csökkent. Közel négyszázötven millió forint fordíitatott a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására. Ma már Tolna valamennyi községét érintik a menetrend szerint közlekedő autóbuszok. Az elmúlt öt év során több mint ötmilliárö forint értékű beruházás történt. A harmadik ötéves terv időszaka alatt ötven százalékkal növekedett Tolna megye kiskereskedelmi forgalma, felépült mintegy 6200 lakás és ami igen lényeges, nagymértékben nőtt az aktív keresők aránya. Ennek ellenére a foglalkoztatottsági színvonal még mindig 8,6 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Továbbra is döntő szerepe ?an a mezőgazdaságnak Tolna megye gazdasági életében továbbra is döntő szerepe van' a mezőgazdaságnak, núvel a megye földrajzi és természeti adottságai is ezt indokolják. A megye gazdaságának a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása, az országos növekedési ütemnek megfelelően alakul. Valamivel nagyobb volumennövekedés várható az ipar területén, de ez lényegében a kőt fő ágazat egymáshoz viszonyított arányaiban számq nem eredmény^ __ A megyei pfct^nottság elé jóváhagyásra, elfogajiásra beterjesztett beszánvolq'’megállapítja: a IV. ötévflp terv során a mezőgazdaság mellett megfelelő gondot kell fordítani az ipar fejlesztésére is, mind a meglévő ipar korszerűsítésével, mind az új ipari üzemek telepítésével. A foglalkoztatottsági helyzet javítása érdekében gondoskodni kell új munkahelyét ■ létesítéséről és ezzei párhuzamosan ei kell érni a meglévő munkaerő hatékonyabb kihasználását, a termelékenység gyorsabb ütemű növelését. A megye gazdaságfejlesztési tervének számolnia kell azzal, hogy- a-» ötéves terv pontos célkitűzése a lakosság fogyasztásának növelése, amely magasabb színvonalon, jobb minőségű, bőséges áruválaszték biztosítását teszi szükségessé. A beruházások terén megfelelő arányú elosztást szükséges kialakítani a termelő és a nem termelő beruházások között. A termelő- beruházásokon belül növelni kel] a gépi beruházások arányát. A termelés és a gazdálkodás hatékonysága érdekében a gazdaságfejlesztésnél szorgalmaznunk kell a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésében rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Ennek érdekében segíteni kell a gazdasági egységeik közötti tőkeáramlást. Ai ipar fejlesztésének főbb vonásai A beszámoló megállapítja: Tolna megyében is megteremtődött annak a feltétele és szükségessége, hogy a jelen tervidőszakban az ipar intenzív fejlesztése, a munka termelékenységének emelése és a gazdaságosság növelése legyen az iparfejlesztés fő célkitűzése. Az üzemek túlnyomó többsége az intenzív fejlesz lés szubjektív feltételeivel is rendelkezik. A meglévő üzemek korszerűsítése, a technikai színvonal emelése mellett az ipar fejlesztésében továbbra is fontos feladatiként jelentkezik az új ipari üzemek telepítése. Az új üzemek telepítésénél figyelembe veendő, hogy ott a leggazdaságosabb a fejlesztés, ahol az ipari üzemek viszonylag koncentráltan jelentkeznek. Ennek figyelembevételével a létszámfejlesztéssel való bővülés fő bázisa a IV. ötéves terv időszaka alatt: Szek- szárd és Dombóvár. Kisebb létszámú fejlesztéssel számolni kell azonban a megyében működő többi ipari üzemnél is (Tolna, Simontornya. Bony- hád. Bátaszék). A t beszámoló részletesen taglalja szektoronként is az iparfejlesztés módját és Irányát, majd jelzi, hogy várhatóan hol, mi valósul meg a IV. ötéves terv során. A minisztériumi iparon belül új üzemként kerül megvalósításra mintegy 340 millió forintos állami beruházással Bátaszé- ken a tégla- és cserépgyár. Szekszárdon kb. 280—300 millió forintos beruházással vágóhíd és húsüzem, Dombóvá- rott csavaripari vállalat létesül. Tovább bővül a Láng Gépgyár, a Mezőgazdasági és Gépgyártó Vállalat, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára és a Borsodi Vegyikombinát megyénkben levő üzeme. A budapesti iparkiteiepítési program keretében Bonyhádra települ a Zománcipari Művek leszabó gyára, mintegv 72 milliós nagyságrendű beruházással Továbbra is egyik dinamikusan fejlődő iparág a megyében a könnyűipar. 99 milliós beruházási program valósul meg a XV. ötéves terv során a Tolnai Selyemgyárban, jelentősen fejlődik a Pamuttex- tilművek tolnai gyáregysége, Dombóváron a Pátria Nyomda új üzemet létesít. A nagy hagyományokkal rendelkező bőrés cipőipar további fejlődését szolgálja a Bonyhádi Cipőgyár több mint 34 millióra tervezett, továbbá a Simontornyai Bőrgyár kb. 200 milliós nagyságrendű fejlesztési programja. A legkisebb arányú fejlődés a megye élelmiszeriparában várható, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági adottsága és termelési produktuma ezen iparág nagyobb fejlesztését is indokolná. A beszámoló foglalkozik! még az ipari beruházások szerkezetével, a korszerűsítéssel, a tanácsi ipar műszaki színvonala növelésének lehetőségeivel, a vállalatok fejlődésével, fejlesztésével, a szövetkezeti ipar korszerűsítésével és valamennyi ide tartozó) kérdéssel. Az építőipar fejlesztési irányelvei Az ÉVM Állami Építőipari Vállalat öt év alatt mintegy 55—70 százaiéival növeli termelését. A lakásépítési tervek végrehajtása érdekében poli- gon-üzemet létesít és bevezeti az OUTINORD-rendszerű, alagútzsalús építési módot. A vállalat a nagyarányú fejlesztéshez saját fejlesztési alapján kívül ÉVM-támogatásban részesül, a megyei tanácstól pedig lu millió forint támogatásban részesül, továbbá beruházási hitelt használ fel. A Tanácsi Építőipari Vállalat kapacitását mintegy 50 —60 százalékkal szükséges növelni, elsősorban a korszerű lakásépítés területén. A helyi karbantartási, felújítási és kisebb beruházási munkák kivitelezésére fejleszteni szükséges a városgazdálkodási vállalatok és a tanácsi költségvetési üzemek építőipari kapacitását is. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építési igényei nagy részének kielégítésére a TÖVÁL-ok és a saját építőipari szervezetek kapacitásának további bővítése szükséges. A nagyarányú fejlesztés eredményeként a megye építőipari kapacitása mintegy 50—60 százalékos növelését reális célnak tartjuk. Az építőipari kapacitás növelése mellett szükséges az építőanyag-ipar megfelelő szintű fejlesztése. A Tanácsi Építőanyag-ipari Vállalatnál a korszerűsítés mellett szükséges a létszámnöveléssel való fejlesztés is. Az építőipar műszaki színvonalának emelése mellett nagyobb gondot kell fordítani a korszerű munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségek kihasználására. Az építőiparban a beruházások nagyobb hányada szintén vállalati forrásból és döntési körben valósul meg. Szükséges, hogy a vállalatok tervezett fejlesztésüket az ágazat iparpolitikai célkitűzéseivel összhangban valósítsák meg. * A két nagy építőipari vállalat, de az építőipari ktsz-ek is nagy figyelmet kell, hogy fordítsanak arra, hogy a fejlesztési eszközök hatékony felhasználósát közös fejlesztéssel is fokozzák. A mező-, az erdő- és a vízgazdálkodás fejlesztésének főbb tendenciái A megye mezőgazdaságának jelenlegi fejlettségét és a termelési adottságokat figyelembe véve a megye mező- és erdőgazdaságának a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 16—18 százalékos termelési érték növelésre van lehetőség. A termelési érték ilyen mérvű növekedése mellett a szabad piaci értékesítés további növekedése ellenére a megye mezőgazdasága a központosított árualaphoz 20 százalék feletti volumennövekedéssel járulhat hozzá. A termelés szerkezetében a kenyérgabona-terület kisebb mérvű csökkenése, a burgonyaterület kisebb mérvű emelkedése várható. A Paksi Konzervgyár megnövekedett ka- (Folytatás a 3. oldalon | ,