Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
VI unkám lia-bemutató ségszerű lenne az öltözet kor,,Munkaruha-bemutató a Bár- «Jibükki Állami Gazdaságban” — olvasom az egyik mezőgazdasági hetilap hátoldalán. A ununfcaruhákaí öt csinos női manekén és egy férfi mutatja be. Nyári öltözék, csinos konyhaöltözék, egy másik nyári öltözék. Növénytermesztő nők szellős nyári munkaruhája, műanyag kalappal és pele- rinnel. „Felvételeinken a beörökítettük meg" — mondja a kép melletti szöveg. Érdekesség? A íhélegitős, parget ruhás, szakadt kiskabátú, gumicsizmás, pettyes fejkendős mezőgazdasági kertészeti munkásnőinkre gondolva ezek a fényképek mosolygásra késztetik az embert, ugyanakkor el- gondolkozható, hogy miért is he lehetne jól öltözött munkahelyén a mezőgazdasági munkáslány, vagy murakásasszony ? A falun, vagy városban élő, földműveléssel foglalkozó férfiak egy részének nemcsak az öltözködésében tapasztalható ez a felfogás: munkába jó az elnyűtt, az olcsó, a rossz minőségű. Tapasztalható ez máshol is. S ha két-három szoba, mellett főz.ni, enni jó a tenyérnyi nyári konyha, aludni jó a konyha, fürdőszoba mellett mosdani jó a lavór, munkába járni miért ne lenne jó az, ami eddig. Szerencsére: csak egy részükre és egyre kevesebbjükre jellemző. De maradjunk csak a mun- k aruh a-bemutatónál. Nemrégiben került kezembe az 1953-as divatlap. Csehszlovák, szovjet és magyar parasztasszonyok mutatják be munkaruhájukat. A csehszlovák asszonyon pu- fajka, a szovjeten overál, a magyaron pargetruha, kötény, pettyes fejkendő. S ahogy látja az ember a parasztasszo8—10 éves gyakorlattal és érettségivel rendelkező titkárnőt keresünk. Jelentkezni lehet a szekszárdi hirdetőben „Megbízható 24712')”' jeligére (18) nyokaí 1971-ben, kísérteties a hasonlóság. Ez alatt a 18 év alatt nem változott semmit az öltözékük. De nem csajt a 18 év alatt, hanem isten tudja mióta. A pelerines, esőkalapos manökenek fényképeit ha látta vaamelyik parasztasszony, vagy asszonybrigád, jói tudom, napokig ez volt a beszédtéma és volt min viccelődni, kiért ők üe-'ö eue.n nylon-abroszt, mű- v"ágyas, zsákot szoktak viselni. Sáros időben meg lehajtott szélű gumicsizmát használnák és ugyan kinek jutna eszébe, hogy külön esőkabátot, hozzáillő kalappal vásároljon, vagy csináltasson trapéznadrágot és „szellős nyári öltözetet”. Pedig a mezőgazdasági munkák korszerűsödése után r.zükA gyerekekkel már az óvodában igyekeznek megkedvelteim, képesített nevelők a rajzolást és festést. Ennek egyik eszköze a kifestőkönyv is, amiltor valamilyen mese illusztrációit a gyerekek egy füzetforma könyvecske egyik oldalán színezve találják meg, a másikon pedig ugyanannak az ábrának csak körvonalait. Ezt ők festhetik ki. A képeket szöveg kíséri, a szöveget általában a felnőttek, a szülök olvassák fel. Olykor némi döbbenettel. Mint például a Sicc kifestőkönyv-sorozat: A szerenád című — húszezer- kétszáz példányban (!) meg„Uhu Málcsi a várromban Ráspolyozza éles körmét, Ha vadászik, éjszakánként Reszket is az egész környék. Már pediglen nem azért van A nyúl. mókus vagy az ürge, Hogy Málcsi, a vár úrnője Csak úgy másvilágra küldje.” A későbbiek során arról értesül a gyerek, hogy a veszélyeztetett állatok „és a többi aprószentek” Sicc segítségét leérték. Sicc felvilágosítja őket, hogy a bagoly nappal vaksi, tehát majd ekkor kell kicsalni egy szerenáddal. szerűsí tése is. A munkaruhatervezők praktikus szempontokat vesznek figyelembe: az időjárás szélsőségeit, a mozgási lehetőséget, a balesetek kiküszöbölését. A Tolna megyei állami gazdaságok baleseti statisztikája a következőképpen alakult: 1968-ban 201, 1969-ben 182, 1970-ben 186 volt a balesetek száma, ebből halálos baleset 1969-ben 5, 1970- ben négy, csonkulásos baleset pedig mindhárom évben 6 alkalommal fordult elő. A balesetek nem .nagy mértékben ugyan, de csökkentek, s bizonyos, hogy még kevesebb lenne, ha egy-egy esetben nem éppen a célszerűtlen munkaruhái kapná be a gép. Mindezeken túl a munkaruha egyfajta fegyelmezettséget kölcsönöz, örvendetes: az ország néhány állami gazdaságában. termelőszövetkezetében, megyénkben például Majoson határozatba foglalták: ne csak a szerelők, hanem a növény- termesztők, állattenyésztők is kapjanak munkaruhát. Az állattenyésztőiknél ez szinte elengedhetetlenül szükséges.. Megköveteli, ezt a kötelező -higiénia. Számos példa van arra, hogy ebben a munkakörben egyre nagyobb tért hódít. S ahogy a mezőgazdaságban egyre több munkafolyamatot gépesítenek, remélhető, hogy ezzel egyidejűleg a munkaruhák is alkalmazkodnak hozzá : célszerűek lesznek, s mint már több helyen tapasztalható, viselni is fogják. Mezőgazdasági munkások öltözködésének végletei között azonban jó lenne megtalálni valahol a középutat. Praktikus, könnyen tisztán tartható, elfogadható árú munkaruhákat, férfiaknak és nőknek egyaránt. S hogy mindez megvalósuljon, jó lenne, hogy az érdekességek bemutatásán túl meg is lehetne vásárolni, nemcsak a főváros munkaruha-szaküzleteiben, hanem vidéken is, éppen ott, ahol vásárlóközönség lenne. D. VARGA MARTA Mandolint ragad és Sniff társaságában így énekel: „Jöjj ki, Málcsi, erkélyedre, Ragyogjon rám tünde lényed, Itt áll a te csókra szomjas, Szerelmetes vőlegényed!” Málcsi kijön, Sniff egy bunkóval úgy fejbe veri, hogy csillagokat lát. (A csillagok kifesthetők.) Málcsi, feje búbján szörnyű púppal, más vidékre távozik. Ezután a szülő előtt a következő feladat áll: meg kell magyaráznia gyermekének, hogy az a bagoly, melynek mezőgazdasági hasznáról majd az iskolában értesül, káros. Az ellentétes tulajdonságokkal rendelkező ürge viszont hasznos, tehát ha a bagoly bántja: — bunkót a bagolynak. Tankó Béla sikerült rajzai a bunkó használatát csak vonzóbbá teszik, hiszen ütése nyomán oly szép púp női. Bagoly-, vagy más fejeken. Emellett már eltörpül az „aprószentek”. „mandolin”, „tünde lény”, „csókra szomjas, szerelmetes vőlegény” kifejezések megmagyarázása. A negyvennégy sornyi zön- gemény szerzője Kálmán Jenő. Kiadója a Minerva, felelős kiadó: Keresztes Tibor, szerkesztette: Simon Tibor. Miért? O. I. mutató egy-egy érdekességet jelent füzete, esetében. Részletek: Természettudományim oktatás? Visszhang Szabványt vagy tájjelleget ? A Tolna megyei Népújság január 28 és 29-i számaiban „A fogyasztók védelmében” illetve a »é> némelykor 7” című cikkekkel kapcsolatban az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet vezetősége a következőket kívánja előadni: Az elmúlt években részben a kereskedelem, részben a széles fogyaszlóközönség részéről ismételten hangoztatták hogy az állami húsipar által gyártott húskészítmények, amelyek szigorúan az előírt anyagnormák szerint készülnek, nem elég változatosak és effy-egy vidéken kialakult un. tájjellcgnek megfelelő Izekkel, élvezeti értékkel nem rendelkeznek. Uniformizált ízűek. Tsz-vezetősé- günk e kívánságok figyelembevételével az általánosan uralkodó egységes ízű és jellegű húsipari termékek körén túlmenően új fajta, un. sárközi ízű és jellegű, húskészítmények gyártását kívánta megindítani. Nemcsak a fel- használásra került fűszerek és nyersanyagok mennyisége és aránya változtatásával kívánta a jobb ízhatás elérését, hanem esetleg a gyártás során más technológiai eljárások igénybevételével kívántuk a célt elérni. Tudjuk, hogy az így forgalomba hozott készítményeinkre az állami húsipar készítményeire érvényben lévő szabványok kötelezők. itt így feJraerüh az a jogos kérdés, hogy azok a szövetkezetek, gazdaságok, amelyek a lakosság, a fogyasztók jogos Igényének kielégítése céljából olyan húskészítményeket gyártanak és hoznak forgalomba, amelyeknél a felhasznált fűszerek, nyersanyagok nagyobb értéket képviselnek és a ráfordított költségek is nagyobbak, tulajdonképpen büntetve vannak azzal, hogy készítményein?; egy uniformizált, az állami húsipar anyagnormáiban megadott húskészítmények szabványaiban megadottaknak kell, hogy megfeleljenek. A cikkekben a szövetkezetünk által gyártott és forgalomba hozott füstölt kolbász nem felelt meg a megadott szabványnak. Ez a húskészítményünk salát hízla- lású sertések húsából készül. Minden egyes legyártott tétel köz- fogyasztásra alkalmasságát részletes mikrobiológiai vizsgálat alap jác minősítették. Ez idáig egy esetben sem feldúlt elő, hogy az ilyen, irányú vizsgálatok során a felhasznált nyersanyagban, vagy a készáruban embert megbetegítő csíra előfordul; volna. Természetesen minden, egyes tétel vonatkozásában a kémiai, analitikai vizsgálatokat nem végeztetjük el és így nem mindig álltak rendelkezésre vizsgálati adatok a kiszállított készítmények pontos százalékos összetételére. Azonban csak akkor került egy-egy gyártott tétel kiszál lításra, amennyiben az érzékszervi vizsgálat során vágásérettnek bi zonyult. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a húsüzemünkben felhasználásra került, vásárolt sertés vékonybél nem mindig volt egyforma átmérőjű és a gyártás során előfordulhatott, hogy egyes rudak között átmérőben! különbségek adódtak. A szárítási és érési idő alatt természetesen a vastagabb átmérőjű kolbászokban a nedvességtartalom csökkenése nem érhette el a vékonyabb kolbászokban lévő nedvességtartalmat. így egy-egy tételben előfordulhattak olyan Ezá- lak, amelyeknek a nedvességtartalma magasabb volt a megengedettnél. A jövőben a fenti tapasztalatok figyelembevételével a legmesszemenőbben igyekszünk, hogy hé szítményeink ne csak mikrobiológiai tisztaság szempontjából és ér zékszervileg legyenek kifogástalanok, hanem százalékos összetételükben is megfeleljenek a szab vány ban előírtaknak. így az ész revételeket köszönettel vesszük. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a kifogásolt kolbászon kívül sző vetkezetünk húsüzemében rendszeresen gyártunk egyéb hentesárukat is, így különféle hurkaféléké, kenőmájast, disznósajtot és pácolt, füstölt húskészítményeket. Ezekkel kapcsolatban sem a kereskedelem, sem a fogyasztók, sem pedig a minőségellenőrző intézmények részéről ez idáig kifogás nem merült fel. Ami az árdrágítást illeti, a mi szövetkeze tünkre nem vonatkozik. Széki János az Őcsényi Kossuth mg. tsz. elnöke i vásárlók zöme termékeinkkel elégedett A „Népújság” ISTI. január Síén megjelent számában „A fogyasztók védelmében” című cikk alapján válaszolunk a feltett kérdésekre. Természetesen az egy nappal előbb megjelent cikkre felhívás nélkül is reagáltunk volna, mert a MÉK húsüzemében gyártott termékekkel kapcsolatban olyan megállapítás szerepelt, mely félreértésre adhat okot. „A nyolc némelykor hét” című cikkben az szerepelt, hogy a MKK húsfeldolgozó üzemében készült nyers, füstölt kolbászt nyolcvan forintért árusították a hatóságilag megállapított hatvannégy forint helyett. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a füstölt kolbász fogyasztói ára 80 forint kg., míg a nyers, sütni való kolbász ára 60 forint kg. Ezen cikkek a IL árkategóriába tartozó maximált áras cikkek. Az angol- szalonna ugyancsak a II. árcsoportba tartozó maximált áras cikk, melynek árhatára 4« forint/kg. Az . említett cikkek beárazása tehát megfelelt a hatóságilag szabályozott áraknak. A KFBMI a vizsgák termékekről adott szakvéleményében kifogásolta a sütni való kolbász burkolóbél kaliberét, a füstölt kolbász víztartalmát és kaliberét, a disznósajt víztartalmát és a nyersanyag felaprítását. Miután a vizsgálati minta alapját szolgáló árutömeg nem volt egyöntetű, így' a kifogásolt hiányosságok sem voltak általánosíthatók, ezért a KREMI sem tett intézkedést arra vonatkozóan, hogy ezek a cikkek csak értékcsökkenten hozhatók forgalomba. A vonatkozó szabványelőírások maradéktalan betartását esetenként 1 néhány körülmény nehezíti. Példának említjük meg, hogy üzemünk csak osztályos belet kap a szállítóktól, 8 ez kedvezőtlenül! befolyásolja az érzékszervi tulaj donságokat, de a víztartalom alakulását is (a bél vastagsága nem. egységes). Mindezektől függetlenül a jogos kifogások, illetőleg a megállapított hiányosságok megszüntetésére intézkedtünk, s a jövőben hasonló eset nem fordul elő. A vásárlók zöme meg volt elégedve termékeinkkel eddig, és a jövőben is arra törekszünk, hogy a tájjellegnek megfelelő legjobb minősé» get gyártsunk. Egyébként egyetértünk a téma felvetésével, — amit bizonyít megtett intézkedésünk is —, azon« ban olyan formában, hogy az a közvéleményt reálisan informál ja, r ne adhasson okot a félre* értésekre. Nika Karoly igazgató Várdomb, „tíj Tavasz” Mg Tsz azonnali felvételre keres KŐMŰVES, ÁCS, ASZTALOS, TETŐFEDŐ szakmunk Ásókat, továbbá SEGÉDMUNKAERŐT. Jelentkezni lehet a tsz központi irodájában, az építésvezetőnél. (45) _________ kert a z AFIT A ll t ö S XIV. sz. Autójavító Vállalat szekszárdi üzemegysége. Jelentkezni lehet: Szekszárdi, Tolnai u. 2. (149)
