Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

TOLNA MEGYEI i VILÁG ?í!SI?TAR)A1 EGyESÜLJETEKÍ " NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 34. szám ÄRA: 80 FILLÉR Szerda, 1971. február 10. NAPIRENDEN: Közegészség- és járvány ügy A megyei művelődési központ I leni tartott a Tolna megyei Tanáén VB A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap tartott ülésének napirendjén két olyan téma szerepelt, ami­nek közérdekűsége kötelezővé teszi a szokásosnál részlete­sebb jelentést. Megyénk közegészségügyi helyzetének alakulásáról, a KÖJÁL tevékenységéről dr. Gujás János, az intézmény igazgatója számolt be, a Ba­bits Mihály megyei művelődési központ tízhónapos tevékeny­ségéről dr. Vadas József, a mű­velődési központ igazgatója terjesztett jelentést a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Mint tudjuk, az 1954-ben szervezett KÖJÁL-ok szerepe a közegészségügy és a járvány­ügy helyzetének alakulásában mind nagyobb. Ha számba vesszük szőkébb pátriánk, Tol­na megye elmúlt néhány évi fejlődését — az iparosodást, a mezőgazdaság korszerűsödését, vagy a dinamikus urbanizációs folyamatot —, könnyebben fel Kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban kormányaik megbízásából dr. Bíró József magyar és Janusz Burakiewicz lengyel külkereskedelmi mi­niszter aláírta az 1971—75. évi áruszállításokra és fizetésekre vonatkozó magyar—lengyel hosszú lejáratú egyezményt. Az egyezmény előirányzatai szerint a két ország kölcsönös áruforgalma ebben az időszak­ban — figyelembe véve a bel­kereskedelmi és a szövetkezeti választékcserét is — megha­ladja az egymilliárd 220 mil­lió rubelt, vagyis mintegy 40 százalékkal lesz több az előző ötéves tervidőszak forgalmá­nál. Az 1971—75. közötti idő­szakban a magyar—lengyel árucserében főként a gépek, berendezések, valamint az ipari közfogyasztási cikkek forgalma növekszik erőtelje­sen. A Lengyelországba irá­nyuló magyar gépexport öt év alatt csaknem megkétszerező­dik és megközelíti az összes áruszállítások felét. A Lengyelországba irányuló magyar gépszállítások legfon­tosabb tételei: szerszámgépek, híradástechnikai berendezések, vegyipari, élelmiszeripari gé­pek, laboratóriumi és mérő­műszerek, mezőgazdasági gé­pek. vasúti motorkocsik, autó­buszok. speciális tehergépko­tudjuk mérni, mennyivel vált bonyolultabbá, sokrétűbbé, fe­lelősségteljesebbé a közegész­ségügy és járványügy szak­területén tevékenykedők mun­kája. Jóllehet a nagyközönség ritkán nyer betekintést a KÖ­JÁL munkájába, e fontos szer­vezet jelen van mindennapi életünkben, gondja kiterjed a munkaegészségügyi, élelmezés- és településügyi területekre csakúgy, mint a járványos megbetegedések megelőzésére, illetve a járványos megbetege­dések terjedésének megakadá­lyozására. Éppen ezért termé­szetes, hogy a KÖJÁL munká­ját— és ennek eredményessé­gét — ismertető jelentés sok figyelmet szentelt a telepü­lés-egészségügy alakulásának, mintegy kulcskérdésként ke­zelve az ivóvízellátás, a köz­tisztaság gondjait. Megyénk 610 kilométeres ivóvízhálózata 156 ezer bel­területi lakost lát el jó minő­ségű — a KÖJÁL által rend­szeresen ellenőrzött — ivóvíz­csík stb. Magyarország foly­tatja az olyan hagyományos exportcikkek szállítását, mint például a bauxit, a timföld, a kőolajtermékek, alumínium félgyártmányok, textíliák, ker­tészeti termékek, bútorok, gyógyszerek, elektromos ház­tartási készülékek. A Magyarországra irányuló lengyel kivitelben is a gépek és berendezések mennyisége növekszik a leggyorsabban, külön említésre méltó a vegy­ipari, a papíripari berendezé­sek, a textilipari, bányászati, építőipari és mezőgazdasági gépek importja. Vásárol a ma­gyar külkereskedelem ezen­kívül Lengyelországból többek között szerszámgépeket, mű­szereket, személygépkocsikat szállító közúti járműveket és gépjármű-alkatrészeket. A ma­gyar felhasználók számára szállít a lengyel ipar kőszenet, kokszot, ként, alumíniumtöm­böt, vegyi cikkeket, továbbá vetőburgonyát, cukorrépa- és fűmagvakat, sört, a közhasz­nálati cikkek közül pedig bú­tort, gyógyszert és háztartási varrógépeket. Az 1971—1975. évi magyar —lengyel árucsere-forgalom­ban nagy szerepet játszanak a termelési kooperációból, va­lamint a szakosítási és válasz­tékcsere-megállapodásokból adódó szállítások. zel Éppen e vizsgálatok ada­tai figyelmeztetnek arra, hogy csökkenőben van a vízadó ré­tegek kapacitása és — ha ez ma még nem is jelentkezik pa­rancsoló igénnyel — gondol­nunk kell már most az ivóvíz­használat olyan értelmű korlá­tozására, hogy a vízigényes ipari üzemek folyamatosan oldják meg külön — nem ivó­víz minőségű — vízszerzési le­hetőségüket. A vizsgálatok számadatai valóban meggon­dolásra érdemesek: az évi 4,5 millió köbméter ivóvíznek csak 54 százalé­kát használják fel háztar­tási célokra. 46 százaléka az ivóvizünknek ipari és egyéb célokra megy el! Az ivóvíz-felhasználás mel­lett sok szó esett mind a je­lentésben. mind pedig a vi­tában a szennyvízelvezetés, va­lamint a szemétszállítás, táro­lás problémáiról. Ez utóbbi kapcsán a megveszékhelv köz- tisztaságáról szólva, mind a je­lentés. mind pedig a vb-tagok észrevételei azt hangsúlyozták, hoev a köztisztaság fontos al­kotórésze a közegészségügynek és lassan lejártnak kell tekin­teni azt a türelmi időt. amit például Szekszárd köztisztaság; helyzetének vizsgálataikor úira és újra megszavaztunk. Javu­lás alig tapasztalható. Már maga az a tény is vétkes kö­zönyösségre vall, hogy míg megyeszerfe maid min­denütt, a meevpszéífhetyon nem sikerül rnes^-Tvezni a tisztasági mozgalmat. Falvainkban — mint ezt a vb megállanította — a szocia­lista mezőoazrlaság kialakítása óta fokozódott a lakóterületek tisztasága. Az élelmezés-egészségügy sa­játos területén javulás ta­pasztalható. a ma még meg­lévő problémák zöme anya. Az Apollo—14 űrhajó ked­den 13 órakor mintegy száz­ezer kilométerre volt a Föld­től, több mint 8000 kilomé­teres óránkénti sebességgel közeledett a bolygonkhoz. A leszállás színhelyén, a csen­des-óceáni Samoa szigetektől délre a fogadóbizottság sze­repét betöltő New Orleans helikopter-anyahajáról állan­dóan mérték a szélerősséget, a hullámzás jellemzőit és azokat az egyéb adatokat, amelyeknek ismerete szüksé­ges a leszállás biztonságossá tételéhez. Hétfőn késő este televíziós űr-sajtóértekezletet tartottak gi vonatkozású: sok a rossz higiénés körülmények kö­zött működő közétkeztetési konyhánk, különösen a gyer­mekintézmények hálózatában. Ennek ellenére az elmúlt két évben nem volt megyénkben tömeges ételmérgezés. A munkaegészségügy ágazata robbanásszerűen fejlődött az utóbbi néhány év folyamén. Mind az ipari, mind a mező- gazdasági üzemekben, ktsz- ekben számos vizsgálatot vég­zett és végez a KÖJÁL. Meg­állapítható. hogy a legtöbb hi­ba forrása nem más, mint az, hogy igen sok termelőüze­münkben elavult, döntően ma­nufakturális jelleggel dolgoz­zák fel a korszerű alap, és segédanyagokat. A mezőgazda­ság területén a közegészség- ügyi feladatok a vegyszeres növényvédő szerek terjedésével arányosan növekedtek meg, mintegy ezren dolgoznak a vegyszeres növényvédelemben, 114 méregraktár és 33 méreg- árusításra kijelölt üzlet van a megyében. Mind a raktározás, mind a felhasználás során nö­vekvő feladatokkal kell szá­molni a KÖJÁL-nak, ezért ki­dolgozta a méregraktárak kor­szerűsítésének irányelvét. 1970-ben a KÖJÁL 1543 vizsgálatot végzett a nö­vényvédelemben foglalkoz­tatottakon, megszervezte ezenkívül a mé­regkezelők tanfolyamszerű to­vábbképzését is. A KÖJÁL tevékenységét dokumentáló jelentésben a fentieken kívül helyet kapott a foglalkozási megbetegedések számának alakulása, a fiatal­korúak foglalkoztatásának gondjai is. És nem utolsósor­ban az az örvendetes tény, hogy (Folytatás a 2. oldalon.! az expedíció résztvevői. Az amerikai újságírók kérdéseit a houstoni űrközpont munka­társai közvetítették az űr­hajósoknak. A 25 perces sajtóértekezlet folyamán Shepard az Apol­lo—14 legénységének parancs­noka kijelentette, hogy véle­ménye szerint a küldetés tel­jes sikerrel járt. Több' kérdést tettek fel az újságírók a Cone-kráter meg­közelítésével összefüggésben. Az űrhajósok egyöntetűen kijelentették, hogy a négy és fél milliárd éves kőzeteket tartalmazó kráter elérésében kizárólag az idő hiánya aka­Aláírták a magyar—lengyel hosszú lejáratú egyezményt Keddi jelentés az Apollo Szerkesztőségünk naponta kapja a meghívókat a terme­lőszövetkezeti zárszámadó köz­gyűlésekre. Szinte mindegyik közös gazdaság elküldi invi­táló levelét, s kéri, a Népúj­ság vegyen részt ezen a tsz számára oly fontos évzáró rendezvényen. Nyilvánvaló, hogy ez a bizalom jele, az együttműködés jele. Még ak­kor is annak tekintjük, ha olykor egy-egy segítő szándé­kú bíráló cikk megjelenése után az elnök, a főagronómus, vagy éppen a tehenész dühö­sen mondja: lemondom az új­ságot Tapasztaljuk, hogy ez a hir­telen harag múlandó. Tolna me­gye mezőgazdasági jellegű me­gye, vagy hogy pontosabbak legyünk, iparosodó mezőgaz­dasági ' jellegű megye. Ebből következik: olvasóink zöme, többsége termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgo­zó, ktsz- és áfész-dolgozó. Eb­ből következik az a szinte már személyesnek és minden vonatkozásban barátinak ne­vezhető kapcsolat is, amely létrejött a mezőgazdasági üzemek dolgozói és a megyei pártbizottság, a megyei tanács lapja, a Népújság között. A meghívókból a szíves in­vitáláson túl mi azt is ki­olvassuk, hogy a gazdák, a ve­zetők meg akarják osztani ve­lünk és a nyilvánossággal örömeiket, gondjaikat. De hát mindegyik zárszámadó köz­gyűlésen nem vehetünk részt. Énnek ellenére nagy érdeklő­déssel tanulmányozzuk a fi­gyelmességből hozzánk kül­dött beszámolókat, jelentése­ket és azt mondjuk: ami ké­sik, nem múlik. Találkozunk majd év közben. Annál Is in­kább sor kerül erre, mert a Népújság ugyanúgy igényli a termelőszövetkezetek segítsé­gét és támogatását, miként a tsz-ek igénylik a Népújság hozzájárulását a munkájuk­hoz. Érkezett meghívó Duna-, szentgyörgyról, Paksról, Du- nakömlődről, Bátáról, Decs- ről, Öcsényből, Bonyhádról, Tamásiból, Páliéról, Majosról, Dombóvárról, Gyulajról, Vá- rongról, Nakról, és még igen sok közös gazdaságból. Köszönjük. A meghívásnak, ha most nem, év közben fel­tétlenül eleget teszünk, hiszen a zárszámadás csupán pont a mondat végén, mert a valódi zárszámadás január 1-től, ja­nuár 1-ig tart. Év közben dől el, hogy ilyenkor a beszámoló, a felszólalások, az ünnepi va­csorák után kinek, kinek hány forint kerül á borítékjába. Év­közben dől el az is, hogy mi­lyen új erővel, új befektetés­sel, beruházással lesznek ké­pesek megalapozni, jobbá ten­ni a szövetkezeti vezetők a kö­vetkező évet. A zárszámadás előretekintés is, nemcsak egyszerűen be­fejezés. És ehhez az idei év­hez kívánunk valamennyi szö­vetkezeti gazdának és vezető­nek a tavalyinál jobb eszten­dőt, erőt és egészséget. Mert ha egészség van, akkor min­den van. 14 űrhajóról dályozta meg őket. Ennek el­lenére a közelben sikerült kőzetmintákat felvenniük. A két holdkutató mintegy száz méternyire közelítette meg a kráter peremét s csak földi utasításra fordultak vissza, bár pulzusszámuk addigra he­vesen felszaladt, mint mon­dották, egyáltalán nem érez­ték fáradtnak magukat. Az anyaűrhajóban ínaradt Roosa elmondotta, hogy si­került elegendő mennyiségű fényképfelvételt készítenie a Descartes-kráter körzetéről, az Apollo—16 tervezett le­szállóhelyéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom