Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
Program és elvárás Középtávú tervesés a vállalatoknál A kormány határozata alapján az állami termelő- és kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek először dolgoznak ki általánosan középtávú terveket, a gazdaságirányítás* megváltozott körülményei között. A vállalati ötéves, illetve annál rövidebb időtartamú tervek összeállítása, a vállalati önállóság, a felelősség és az üzemi demokrácia gyakorlati érvényesülésének nagy problémája és egyben a vállalati gazdasági és politikai vezetés- színvonalának minősítése is. A .vállalati tervek egyidejű és általános kidolgozásának feltételei adottak. A negyedik ‘ötéves terv törvényerőre emelkedett, a gazdasági szabályozórendszer változásai már ismertek. A tervek kidolgozása, a végleges döntés és elhatározás azonban még a jövő pontosabb ismeretében sem egyszerű feladat. Körültekintő, széles körű politikai és szakmai előrelátást és alapos mérlegelést igényel: több évre, előre konkrétan meghatározni a műszaki fejlesztés irányát, alapot adni a műszaki fejlesztési és beruházási döntésekhez, a vállalaton belüli operatív tervezéshez, a munkaszervezéshez és a vállalati szintű szociális ellátás fejlesztéséhez, a munkakörülmények javításához. A helyi körülmények figyelembevétele, az adottságokhoz való alkalmazkodás ez esetben nemcsak lehetőség, hanem a jól megalapozott, reális vállalati terv kidolgozásának alapvető feltétele. , A minden szempontból elfogadható, a sokféle társadalmi, vállalati, egyéni elvárást kielégítő terv elkészítésének számos nagyon is fontos feltétele, meghatározó tényezője, összefüggése van. Ezek közül most az egyik legfontosabbat, az emberi tényezőt vegyük számba. A szocialista demokrácia a gazdasági folyamatok irányításában, ellenőrzésében és a széles körű tapasztalatok, javaslatok hasznosításában jut kifejezésre. A gazdasági építőmunkában nagy szerepe van a munkások kezdeményezésének. Ennek viszont két fontos feltétele van, egyrészt lehetőséget kell adni arra, hogy a vállalati kollektíva, az egyes emberek részt vehessenek fontos országos gazdasági és helyi vállalati kérdések eldöntésében, a végrehajtás ellenőrzésében, másrészt, hogy olyan feltételeket alakítsunk ki, a megfelelő tájékoztatás segítségével és a képzettség emelésével, amely lehetőséget teremt az ügyekbe való tényleges beleszólásra. A terv kidolgozása jó alkalom, kedvező lehetőség arra, hogy az üzemi demokrácia keretei között, a vállalati kollektívák széles körben megismerkedjenek a vállalat középtávú tervével, fejlesztési programjával, figyelembe vegyék észrevételeiket, javaslataikat, kritikai megjegyzéseiket. Ezekben a tervekben egy sor olyan gazdasági-szociális kérdés kerül eldöntésre, amelyet valamilyen szinten az egyes kollektívák jól ismernek, tehát alkotó módon véleményt tudnak formálni róla. Még akkor is hasznos meghallgatni és válaszolni ezekre a véleményekre, ha azok nem mindig a legjobb megoldást kínálják. Csak ilyen módon lehetséges kifejleszteni a tulajdonosi tudatot, közvetlenül is érzékeltetni, hogy a munkásosztályé a hatalom, és érdekeltté tenni a dolgozókat a gondok kollektív vállalásában, megoldásában. A vállalatok önálló terv- készítése azonban nemcsak a demokrácia nagyobb lehetősér gét nyújtja, hanem igényli is annak továbbfejlesztését. A jó terv feltétele, hogy a műszakianyagi tényezőkön kívül szár moljon a vállalaton belül meglevő érdekellentétek jelentkezésével, nyújtson lehetőséget azok feloldásához, csökkentéséhez. A vélemények szabad és széles körű megnyilvánulása tárja fel az egyéni munkavállalói érdek és a vállalati érdek közötti ellentmondásokat Másrészt a munkások és a vállalat különböző dolgozói igénylik is az informálódás lehetőségét, és minél jobban megismerik és megvitatják a fejlesztési célkitűzéseket, annál inkább magukénak érzik azokat, annál öntevékenyebben vesznek részt megvalósításukban. Az emberi tényezők azonban nemcsak a tervezés módjában, hanem tartalmában is szükséges, hogy kifejezésre jussanak. A vállalati tervekben foglalkozni kell a dolgozók általános műveltségének, szakmai képzettségének emelésével, az élet- és munka- körülmények javításával, a termelés kultúrájának emelésével. Célszerű, s egyben szocialista megoldás is, ha a vállalati tervek, minden lehetséges forrást számbavéve, megfelelő intézkedéseket irányoznak elő a vállalati dolgozók életkörülményeinek, lakásviszonyainak javítására, a sport- és kulturális igényeik kielégítésére, a nők és az ifjúság helyzetének a javítására. Az emberekhez közel álló és életüket közvetlenül is meghatározó tényezők nagy, gyakran uralkodó helyet kapnak a dolgozók vitáiban. Ez természetes is. Hiszen végső soron ezeken a tényezőkön keresztül válik az egyes ember számára is kézzelfogható valósággá, hogy a közös érdekek érvényre juttatása, a vállalati kollektíva közös erőfeszítésének az eredményei teremtik meg az anyagi alapját, az egyéni boldogulásukhoz is. A vezetés számára viszont nem elhanyagolható tényező, hogy milyen programmal tud és akar a dolgozók elé lépni. Ha ez a program vonzó és találkozik a munkások és alkalmazottak reális elvárásaival, akkor nagymértékben megkönnyítheti a vezetés dolgát és teszi népszerűvé, mozgósító erejűvé a tervet. DANKOVITS LÄSZLÖ Javul a műszaki cikkek, stagnál a cipők és a bútorok minősége 12 ezer panaszból 8 ezer jogos Az áruk többségének minősége az utóbbi időben javul, de sajnos ez még nem általános, egy-egy cikkcsoporton belül is gyakran változik a minőség. Mindenesetre örvendetes, hogy például a műszaki cikkek többségének jó minősége stabilizálódott, egyre kevesebb a panasz a tv-készülé- kekre, a magnetofonokra és a háztartási gépekre, kielégítő és fokozatosan tovább javul az élelmiszerek minősége. A minőség alakulása érzékelhetően lépést tart a piaci viszonyok változásaival. 1969- ben például, amikor az ipari üzemek egy része indokolatlanul nagy mértékben növelte exportját, s a belkereskedelem csak nehezen tudott kellő mennyiségű áruhoz jutni, a minőség is észrevehetően romlott. Az áruhiány miatt gyakran gyengébb minőségű cikket is kénytelen volt átvenni a kereskedelem, így a vásárlók panaszainak a száma megnőtt. 1969-ben majdnem 13 ezer panasz érkezett a közszükségleti cikkekre, 12 ezren kifogásolták a Kermi-nél egyik, vagy másik közszükségleti cikk gyenge minőségét, s 8 ezren jogosan. A panaszok fele a cipők rossz minőségét teszi szóvá. A talp gyakran leválik, beázik a felsőbőr, leszakadnak a díszítőelemek. Sok a kifogás a cipők nem kielégítő választéka miatt is. Kevés például a tartós strapacipő, némelyik vállalat szinte kizárólag divatcipőt hozott forgalomba. A felmérések szerint a tartó- sabb cipőkből is legalább any- nyira volna szükség, mint a divatcipőkből, arányuk mégsem haladja meg a 20 százalékot. Változatlanul kifogásolható a bútorok minősége. A hibáknak csak egy részéért felelős az ipar, az áruk jelentős része szállítás közben sérül meg. A fuvarozó vállalatok egy része tanfolyamokat szervez munkásai részére, s bútorok szállításához egyre több kamiont használnak. Határozott javulás tapasztal-' ható egyes textíliák és a háztartás-vegyipari cikkek minőségében, bár mindkét területen — különösen a textiliparban — még sok a javítanivaló. A műszálas, vagy műszállal kevert anyagokra moss már viszonylag kevés a panasz, sok műszálas kelme azonban még most sem tartja eléggé a színét, göbösödik, vagy nyúlik. A Kermi nagy hibának tartja azt is. hogy a textiliparban, de másutt is, gyakran másod-, harmadosztályú, sőt sokszor osztályon aluli terméket is első osztályba sorolnak. Ha ilyen eset az intézet tudomására jut, természetesen visszaminősíti, sőt szükség esetén a forgalomból is kitiltja az árut. Egyéb szabálytalanságok esetén is intézkedik a Kermi, figyelmezteti a vállalatot. Legutóbb például azért lépett közbe, mert az angolszalonna és többféle töltelékes áru zsír- tartalma nagyobb volt a megengedettnél. A vásárlók és az intézet együttes fellépésének köszönhető az is, hogy az utóbbi hónapokban halízű baromfi nem került forgalomba. A minőség javításának gyorsítására a Kermi tovább szigorítja és kiterjeszti ellenőrző munkáját. Valamennyi megye nagyobb üzleteit, áruházait felkeresik az intézet ellenőrei, bevonva a megyei kereskedelmi felügyelőség, a Magyar Szabványügyi Hivatal és a megyei népj ellenőrzési bizottság képviselőit, s ha szabálytalanságot észlelnek, a felelőst' a helyszínen megbírságolják. Az áruk minőségének javítására ösztönöz az intézetnek az a kezdeményezése is, hogy bevezeti a Kermi tanúsító védjegyét. Az újfajta embléma azt jelzi, hogy az adott termék milyen mértékben felel meg ar követelményeknek, hogy. például egy pulóver színtartósága, szel_ lőzőképessége, rugalmassága gyenge, közepes, vagy kiváló. Tizenegy ember kezdte As- egérfogótól a dinamoxméterig Közéletünk 1971. február 4-én a Hazafias Népfront járási elnöksége kibővített ülést tartott Szek- szárdon, melyen az országgyűlés őszi ülésszakán módosított választási törvényről és az ezzel kapcsolatos népfrontmoz. galmi feladatokról tartott előadást Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára. A tájékoztatóval kapcsolatban több felszólalás hangzott el és külön a változással kapcsolatos új feladatokról tettek fel kérdéseket. A második napirendben az 1970. évi jánési népfrontmozgalmi munkáról Hajdú István járási titkár számolt be és egy.ben ismertette az 1971. első félévi munkatervet. Elhatározták, hogy az I. negyedévben összehívják a járási népfrontbizottsági ülést, melyen értékelik a harmadik 5 éves járási terv végrehajtását és a negyedik ötéves terv járási feladatait tárgyalják meg. Népújság 3 Dinamoxméter, Desinlect — mintha külföldön volnék, pedig „csak” a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet új gyártmányainak nevét sorolja Biber László elnök. Még 1957-ben kezdődött: egy használaton kívüli vágóhídon, 11 emberrel megalakult a szövetkezet. Akkoriban az elnök, a főkönyvelő hátizsákban hordta • a MÉH-telepről az alapanyagot, vagy éppen 10— 20 kilónként cigányoktól vásároltak betonvasat. A számlázás, a munkásfelvétel, a könyvelés, a vezetés is nekik jutott. Minden embert jól ismert Biber László. — Jelenleg hatszázharmincán dolgoznak a szövetkezetben. Külön osztályok intézik a könyvelést, a számlázást, az anyagbeszerzést, van személyzetisük. Megváltozott a helyzet, kevesebbet vagyok a munkások között, ennek ellenére úgy érzem, jó a kapcsolatunk. Bár már szóvá tették, néha drasztikussógba csúcsosodik a fegyelemszeretetem. Azt hiszem, kissé eltúlozták. Kritika. A jogos kritikát elviselem, de nem szeretem a „fúrást". Kézi hajtású mosógépet készítettek először, majd az egérfogó, s a fedőtartó következett. Lényeges fellendülést jelentett a kerékpár-csomagtartó gyártása, évenként 80 ezret szállított a szövetkezet. A csőből készült mosdóállvány, az önkiszolgáló boltok elemekből összeállítható berendezése, a négytonnás excen- terprés már óriási haladást jelentett. Ma, jó néhány vállalattal kooperálva műszerdobozokat, autóbuszhoz fűtőkészüléket gyártanak. Tavaly ezer darab saját tervezésű egy és három alállomásos telefont szállítottak a RAVILL-nek. Az NDK-ba, Ausztriába, Szovjetunióba pedig 15 dinamox- métert, magyar nevén: műanyag-öregedést vizsgáló músaert, A gyártmányfejlesztési osztály egyre több saját tervezésű és kivitelezésű termékkel jelentkezik. A családi házakban felszerelhető kaputelefonokon dolgoznak, a desinlectet, azaz a fekhelyfertőtlenítőt felküldték Budapestre ellenőrzésre. Az idén újabb 10 dinamoxmétert gyártanak, de. szeretnék ellátni automatikus regisztrálóval is. Tárgyalásokat folytatnak a Székesfehérvári Finommechanikai Vállalattal a villanymotorok gyártási jogának megvételéről. Többször megszakad a beszélgetésünk, ügyfelek, érdeklődők jönnek. Az elnök kedvesen eligazít mindenkit, mégis valami nyugtalanságot, feszültséget érzek körülötte. Azt mondja: túlságosan türelmetlen. Hogy ez jó-e, vagy sem, nehéz eldönteni, de az bizonyos a szövetkezetét ért változás ennek a türelmetlenségnek, „telhetetlenségnek” egyik következménye, A fejlődés, a korszerű műszerek gyártása magasabb képzettséget kíván. A szövetkezetben technikusok, mérnökök dolgoznak. — Keveslem magamnál a szaktudást, igaz a közgazdasághoz jobban vonzódtam mindig — mondja. Biber László képesített könyvelő, középfokú terv- és statisztikus vizsgát tett és most járja az utolsó félévét a Marxista—Leninista Esti Egyetem filozófia szakosítóján. Azért marad ideje szép- irodalom olvasására is. Raffai Sarolta, Jókai Anna, memoárok, háborús regények. Számára a vadászat jelenti a teljes kikapcsolódást. — Milyen érzés elnöknek lenni ? — Amikor az eredményeket látom, nagyon jó, ha viszont falba ütközöm, nem kellemes. Több pénz kellene fejlesztésre. Idén másfél millió forintért új telepet építünk, így csak jövőre korszerűsíthetjük a gépeket. 1971, február 6. HORVÁTH TEREZ
