Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
frrrrr* n irrnvvvv-r< y*TV»tfyy»w*yyyrrv wmrnrmnT^-vyyYTfTtrrr* ► ► ► ► ► ► ► •► *► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► § ► ► ► ► ► ► ► ► ► É ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► > iPisciotta a tárgyalási napok múlásával rádöbbent, hogy ez az olasz félszigeten lévő bíróság őt el is marasztalhatja. Egyre nyugtalanabbul várta hát az „égi megmentést”. A megmentés azonban egyre késett, csak késett. Végül is Pisciotta nyílt támadásra kényszerült. A háttérben ekkor felbukkant az amerikai Cosa Nostra Itáliába hazazsuppolt nagyhatalmú ex-vezére, Luciano és Pisciotta új és busásan megfizetett védőügyvédeket kapott. Erről azonban a hagyományos maffia vezérei mit Sem tudtak. 6. Don Calo Villalba-ban bosszúsan értesült a ' változásról. A hagyományos maffiát féltette az egyre arcátianabbul előtérbe tolakodó „ameriká- soktól”. Luciano, akitől a „tehenek és taligák” hadművelet megkezdése előtt Don Calo a sárga zászlót a fekete L-betűvel kapta, hazatérte után hangoztatni kezdte a „Madre Nobile”, a tiszteletreméltó, nemes anya, a Don Calo újjászervezte, klasszikus maffia megreformálásának szükségességét. A viterbói per kilencedik hónapjába lépett. .És a Portella della Ginestra-i merénylet értelmi szerzői között még nem hangzott el a maffia neve... Pisciotta azonban, amikor á tanúk emelvényére Domenico Albano Borgetto maffia főnöke lépett, megtörte az omertát. A kérdésre, hogy ismeri-e, így válaszolt: — Igenis, ismerem, ö volt egyik vérszopónk. A rabi ott értékek, a váltságdíjak zöme a kezébe vándorolt. így akarta ezt a tiszteletre méltó társaság és annak; legfőbb ura,: Don Calogero Viz- zini, aki Bartolomeo Matrangával küldte Giuli- anónak a parancsot: örökre vegyük el a rongyosok étvágyát a földtől. Mi azért küzdöttünk, hogy Szicília ne legyen vörös... Ezért szövetkeztek velünk a palermói hercegek és Róma új urai, a kereszténydemokraták. .. De mindezt részletesen és még sok mást is elmondok majd Palermóhan, ha Giuliano meggyilkolása miatt ott bíróság elé állítanak. — Azt maga nem éri meg — kiáltotta közbe az egyik ügyvéd. Pisciotta gúnyosan és magabiztosan fordult a védők padsora felé: — Téved, tisztelt ügyvéd úr. És mindenki téved, aki azt hiszi, hogy ma már engem feltűnés nélkül eltehetnek láb alól. Ám, ha meg is ölnének, közlöm önökkel, gondoskodtam, hogy az igazság, a kellemetlen igazság, mindenféleképpen kiderüljön. — Fenyeget? Zsarol? — horkant fel az állami'! gyász. Pisciotta gúnyos fintort vágott és nem válaszolt. Minden oka megvolt azonban, hogy tartson a maffia bosszújától. Albano volt ugyanis az egyetlen, aki Don Calo bizalmából jelent meg a tárgyaláson. Albano gyilkos pillantásokkal méregette a „majomketrecből” ágáló és időnként köhögési rohamokkal küszködő Pisciottát. A villáiba! maffia dón mindenáron azt akarta elérni, hogy Pisciottát, még mielőtt Viterbóban túl sokat fecseghetne, á palermói Ucciardone börtönbe szállítsák át. A rivális, a láthatatlan ellenfél, Luciano, azonban mindenekelőtt nyilvánosan akarta kompromittáltatni Don Calót és a konzervatív „Bajusz Petik” bandáját, ahogy Luciano az elavult és feudális tradíciókhoz ragaszkodó mafiózókat gúnyolta, hogy aztán ő maga és egyre terebélyesedő titkosszervezete kaparintsa meg azok befolyási övezeteit és a teljhatalmú Nagy Tanács vezetését. Pisciottát a csendőrség orra előtt a rendőrség tartóztatta le, hogy Giuliano miatt borsot törjön nagy riválisa orra alá. Pisciotta ugyanis a csendőrség embere lett és a tárgyaláson is mindent elkövetett, hogy a rendőrséget kompromittálja. Felolvasta Verdiani rendőrkapitány Giulia- nóhoz írott levelét. „Drága barátom” — kezdődött az országos körözés alatt álló bandavezérhez szóló levél, annak a rendőrfőnöknek tollából, akinek Giuliano elfogása lett volna a feladata —, „mint azt nagy pártfogónknak megírtam, tekintettel Olaszország érdekeit szolgáló, magasztos céljainkra, közlöm veled, hogy még a pénzkérdést is el tudom intézni, hisz sürgős elhatározásaid, úgy gondolom, ettől is függnek. A nemzet érdekében emelt szavam elég volt ahhoz, hogy mindenütt kellő meny. nyiségű pénz álljon rendelkezésedre, bárhová menj is. Csak közöld velem minél előbb, menynyi készpénzre lenne szükséged.. A tárgyalás újabb könnygázbombája volt ez. A bíróság elnöke már csak letargikusan tudta szemlélni az elé tárt bizonyítékokat... S hogy a megtorlás mégis késett? Annak egyetlen magyarázata volt: Pisciotta ellenfelei elhitték, hogy léteznek azok a bizonyítékok, amelyekről a bandita" beszélt és amelyek biztos rejtekhelyen Vannak és amelyek a bandita esetleges, váratlan halálával nyilvánosságra kerülnének. Pisciotta jól tudta, hogy ez a hiedelem az életét védi, és mégis félt az élete elleni merénylettől, egy esetleges mérgezéstől. Ezért a börtönben élelmet nem fogadott el senkitől. Az anyja tx* jLáli « t * * aaaAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ Vigyázat! Lavina veszély! főzött rá és mindennap behordta fiának. Az igaz. gatóság később visszavonta a külső élelmezés engedélyét, de eltűrte, hogy Pisciotta, mielőtt a börtönkosztból enne, egy kutyával kóstoltathassa meg azt. — Többeknek megért volna ötvenmillió lírát, ha befogom a pofámat — mondta utolsó perbeli felszólalásában. — Az első • ilyen ajánlatot még monteleprei otthonomban tette a tiszteletre méltó Galeto Cusumano. Giuliano meggyilkolása után írtam Alliata hercegnek. Erre a levelemre jelent meg nálam Cusumano. Azt mondta: elhagyhatnám az országot és még ötvenmillió lírát is kapnék. A második ajánlatot a palermói börtönben kaptam valakitől, akit jelenleg még nem kívánok megnevezni. A harmadikkal pedig itt, a viterbói börtönben kerestek fel. Első védőügyvédem ajánlotta, hogy Scelba miniszter úrnak is megérne ötvenmilliót, ha hallgatnék, de az első kettőhöz hasonlóan, ennek a fickónak is kiadtam az útját. .. .A bíróság mindennek ellenére Pisciottát bűnösnek találta a Portella della Ginestra-i vérengzésben és életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Az ítélet hallatán Pisciottának a szeme se rebbent. Szájszegle lében gúnyos mosoly játszott. Ezzel is jelezte, a viterbói perben ő egyelőre csak kellemetlenkedett a hatalmasoknak, de ha Giuliano meggyilkolásának vádjával majd bíróság elé állítják, a gyilkosság körülményeinek vizsgálatakor szülőföldjén, Palermóban nem fojthatják belé a szót. mert altkor és ott, minden a tárgyhoz fog tartozni, minden, ami a háttérben történt és amit, mint az ügyhöz nem tartozót utasított most el a viterbói törvényszék. Pisciottát az államügyész rendeletére a vi- . terbói fegyház „nehéz fiúknak” fenntartott szárnyában börtönözték be. Rabtársaival ellentétben, ő nem kapott szomszédot. Hónapokig szinte hermetikusan zárták el a külvilágtól. Még a fegy- őrök sem beszélhettek vele. Kérdései, amiket a többiektől elkülönített, magányos sétáin őreinek feltett, süket fülekbe ütköztek. Kezdetben dühöngött, később búskomor magányba süllyedt. Igv ment ez Giuliano meggyilkolásának első évfordulójáig. Ekkor váratlanul megnyílt a szomszédos cella ajtaja. Ezt a cellát csupán vaspálcák rácsa választotta el Pisciotta zárkájától. A cellába ötven év körüli, sovány, aszott almához hasonló, ráncokkal barázdált arcú embert penderítettek be az őrök. A jövevény a priccsre roskadt és arcát kezébe temetve, mozdulatlanul ücsörgött órák hosszat. Pisciotta kezdetbén közönyösen méregette a szótlanul gubbasztó foglyot. Elmúlt az első nap, el a második is, ám a jövevény semrn: • hajlandóságot nem mutatott a beszélgetésre. A harmadik napon Pisciotta nem állhatta tovább: (Folytatjuk; ' i Y i' r ■ fm Tél végén szinte rendszeresen jelennek meg hirek az újságban, súlyos tragédiákról számolva be: lavinaomlás eltemetett néhány alpinistát, egy vonatszerelvényt, vagy akár egy lieevi falut. És ezek a csaknem mindig emberek haláéval végződnek. Nálunk szerencsére ritkák a nagyméretű, ka tasztröfális erejű lavinaomlások, kisebbek azonban JW is el ölei dúlhatnak, A lavinaveszéllyel kapcsolatos írásos emlékek már az ókori irodalomban is fellelhetők. A történészek véleménye szerint Hannibál csapatai pL — mikor átkeltek az Alpokon — átélték azt a rémületet, amelyet a lavinaomlás jelent, \ kiszámíthatatlan VESZÉLY A lavina elvileg mindig ugyanazon a földrajzi helyeken jelentkezik, gyakorlatban azonban kiszámíthatatlan 1951-ben a Svájci Alpokban fekvő Szt. Gotthárd-hágó környékén lévő Andermatt nevű falut söpörte el néhány lavinahullám. Azon a télen rendkívül nagy mennyiségű hó esett le. Január 20-án a falusi tanács óráról órára kapta a jelentéseket a lavinaveszély- ről, miközben a hó szakadatlanul hullott. A tanács elrendelte a legveszélyeztetettebb házak kiürítését. Délután 3 órakor érkezett az első két lavinahullám, amely a falu elejét és végét söpörte el. A következő két nap leforgása alatt a falu még öt lavinagörgeteget kapott, amely igen megnehezítette a mentési munkát. Néhány napra — mivel a telefonhuzalokat is elvágta az irtózatos hózuhatag — minden összeköttetés megszakadt a falu és a külvilág között. Egyedül a helikopterek segítettek a mentésnél, legalábbis amikor az időjárás engedte. A tragédiánál harmincán haltak meg, A TUDOMÁNY — A LAVINÁKRÓL. A lavinák keletkezése sok tényezőtől függhet: az évszaktól, a földrajzi helyzettől, a hókristályok szerkezetétől stb. A legújabb svájci, szovjet és amerikai lavinakutatások elvetik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a lavina kezdetben nem más, mint egy kisebb hólabda és mindig nagyobb és nagyobb lesz. Ma általában két lavinatípust különböztetnek meg: porlavinát, amikor az apró hókristályokat a szél ereje feltartóztathatatlanul sodorja, és az un. talaj« lavinát, amely nehezebb jeges hóból képződik és csúszik egyre növekedve. A két típus gyakran kombinálódva jelentkezik. A porlavina hihetetlen gyorsasággal száguld, olyan zajjal, m_int egy sugárhajtású repülőgép. A talajlavina, amely nehezebb, vizes-jeges hóból képződik, egészen kemény, és valósággal leborotválja az útjába eső erdőket, házakat. Ez a betonkeménységű hótömeg általában tavasszal pusztít, Lavina képződhet akkor is, amikor a nap sugara a hegycsúcsnak csak bizonyos részét éri, ilyenkor tehát a hirtelen hőmérséklet-változás hatására indul meg. Egyes alpesi helyeken nyákon hajnali 5 órakor jegyzik ezt a tipikus időszakot, télen ez az időpont természetesen későbbre esik. A lavinák szerkezetét a hőmérsékletváltozás, újabb hóesés, eső, befolyásolhatja és keletkezésüket is elősegítheti. Az azonban csupán legenda, hogy egy emberi kiáltás is megindíthatja a lavinaomlást. NEHÉZ A VÉDEKEZÉS A lavinaomlás áldozatainál a halál általában törések, zú- zódások, fulladás, fagyás következtében áll be. Természetesen nem minden eltemetés biztosan halálos. Napjainkban a mentőcsapatokat már korszerű műszerekkel, elektromágneses szondákkal látják el. A betemetett áldozatoknál ugyanis mindig van valami fémtárgy, (zsebkés, óra, síkötés, stb.), amelyre a műszer reagál. A műszereken kívül a mentőszervek kutyákat is alkalmaznak, és a bernáthegyi, a foxterrier és még néhány kutyafajta évszázadok óta megbízható segítőtársak. Sajnos, a lavina még napjainkban is a legkiszámíthatatlanabb és legszeszélyesebb magashegységi jelenség. Az érdekelt államok lavinákkal r 'c:*P**- ; — Munkában a lavinakmató meteorológus a Szovjetunió egyik kutatóállomásán. foglalkozó kutatásai tehát elsősorban a lavinaveszélyes helyek feltérképezése, a mentési munkák meggyorsítására, a felderítés hatékonyságának a fokozására és a lavinaveszélyes helyek védelmére irányul. Az alpesi síversenypályák közelében az utóbbi időben megpróbálták a lavinákat rakétákkal, nagy erejű lőfegyverekkel, mesterségesen megindítani, hogy a következő napi versenyt biztos terepen fut-. hassak. A gyakorlatban azonban ez is kétélű fegyver, mert a lavina, ha egyszer megindul: „ki tudja, hol áll meg”. Az egyedüli védelem tehát a turisták, alpinisták, sportolók és a hegyi lakók számára az óvatosság. A meteorológiai szolgálatok minden alkalommal rádión közlik, a lavinaképződésre alkalmas időjárás közeledését, a „Vigyázat! Lavinaveszély!” felhívást. H. J. ■■ LAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAALAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa,
