Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
V endégmun kások vagy megtűrt páriák? A KONKRÉT írja: Horwath papa — csak a hanglejtésén lehet észrevenni, hogy költőid! — örömet akart szerezni lányának, Marionnak. Telefonon rcleklődte a Német Állatvédő Munkaközösség hesseni központjánál, vehetne-e egy gazdátlan kutyát. Nyers „nem” volt a válasz. Mért a választ adó Helga Raab tudja, ml illik: német kutyái német kézbe! Kijelentette:- ..Külföldinek nem adunk kutyát!” A kbnkurr encián ál, a Frankfurt és Környéke Állatvédő Egyesületnél sem' yoit az állatbarát apának szerencséje. Az egyesület előadójának, Helli Knollnak. ugyanaz volt a véle-, ménye, mint Raabnénak. A legrosszabb tapasztalatokat szereztük a külföldiekkel. Hossz magatartás, miegymás. „Szemtelenek, íróm a fene és nem engednek be bennünket, amikor utánuk akarunk nézni, hogy mit művelnek.” Knollné asszony azonban mindjárt a következő' mondatbari bevallja, hogy tud ellenszert az ilven külföldi barátságtalansúg ellen: „Velem ezt nem tehetik meg, mert mindjárt kitennék őket az utcára!” Mindkét frankfurti állatvédőnő egyetért ebben: .„A németekben jobban megbízunk”. Egy iráni magával vitte ázsiai hazájába kutyáját. Raabné szilárdan meg van győződve arról, hogy.külföldiéit nem' képesek oiyan mély érzésekre a kutyák iránt, mint a németek. Míg a kutyáknak legalább egy kis? faházat építenek és egy kosarat- vásárolnak, a külföldi munkások számára a lóistálló is jó. Ezt az ülmi Südwest-Presse egyik hirdetése bizonyítja: „Jó állapotban lévő üres parasztház istállóval, Csűrrel eladó. Kiválóan- alkalmas lótartásra, vagy külföldi munkások elszállásolására.” A külföldieknek, különösen a külföldi munkásoknak - köszönhet- ' j ük* -jólétünk jó részét. De nem kös'zViijük meg. Az. 1,7 millió“kü 1- földi’ munkavállalót. másodosztályú emberekként kezelik. Nyomorúságos odúkban laknak és ezekéit havonta 100 márka lakbért kell fizetniük; olyan tömegszállásokba zsúfolják őket, amelyek csak néhány ember elhelyezésére alkalmasak, vagy meg kell osztaniuk az ágyat honfitársukkal: amíg az egyikük az egyik műszakban dolgozik, a másik alhat. A frankfurti Finkenhofstrasse-ban egy olasz munkásnő lakbérét rövid időn belül 150 márkáról 210 márkára emelték. Az emelést mindig az a fenyegetés kísérte: fizet, vagy kiköltözik. Ernst Klee publicista így írja le a külföldi munkások lakás- viszonyait: „A tábor a városon kívül, egy külvárosban, a vasúti sínek mentén fekszik. A kerítés magas. A bejárat mellett a kapus kis házikója. Benne a tábor vezetője. Igazolványt kéi*. Nincs igazolványunk. Nem szabad bemennünk. A barakkokban: emeletes ágyak. Kék-fehér-kockás ágynemű. Az ágyakon ruhák, sampon, mosópor. Mögöttük semmi hely. A szekrényekben a fehérneműt és az ennivalót tartják. Mindenkinek van egy koffere. A szekrényeken akasztó a ruháknak. A mennyezetei két évvel ezelőtt mézelték. A kimosott ruhát a szobában akasztják ki száradni. Csupasz villanykörte világít. Egy meztelen kislány bújik hátul a jobb sarokban az ágy mögé. Képet tilos a falra, akasztani. A barakkot maguk a lakók tartják tisztán, seprűvel. A szobában tilos látogatót fogadni. A szükségszállás szemben van, a vasúti töltéstől b.alra. A. tábort 24 órakor bezárják.” A külföldi munkások egyik lakóbarakkjának társalgó- és éttermében a következőt olvashatjuk: „Tanulj, teljesíts, takaríts meg valamit, akkor tudsz majd valamit, leszel valaki, lesz valamid!” Az auschwitzi koncentrációs tábor bejárata felett ez a mondat állt: „A munka szabaddá tesz!” Miképpen lehet a külföldi munkavállalók legegyszerűbb elszállásolásával még több pénzt keresni, azt a düsseldorfi Wegewitz cég példája mutatja. A cégé a Zieten- strasse 59., számú ház. Ebben 23 jugoszláv, 4 spanyol, és égy német lakik. A külföldiek négyen vagy öten laknak egy szobában, a német egy egyágyas szobában egyedül lakik. A „vendégmunkásszobák” bútorzata egy asztal, székek, emeletes ágyak és egyegy mosdó. A szobák egy része nem fűthető. Minden személynek 45 márkát kell a szállásért fizetnie. A németeknek az egyágyas szoba 44 márkába kerül. A We- gewitz cég ily módon havonta 1259 márka lakbért Kap. De hogy egy főzőlapot beszerezzen a vendégmunkások számára, arra nem gondol. A szobákat maguknak a lakóknak kell takarítaniuk. Három- havonként kapnak tiszta ágyneműt. A jugoszlávok munka- szerződésében szóról szóra ez áll: „A munkáltató az illetékes munkaügyi hivatal által megfelelőnek talált szállást bocsát rendelkezésre”. Ha a Wegewitz cégnél alkalmazott külföldi munkás egyszer öt perccel tovább tart reggeli vagy ebédszünetet, a cég automatikusan egy órai bért von le a fizetéséből. Egy munkásnak a bérfizetésnél 15 órai bére hiányzott. A túlórát nem fizetik meg. A jugoszlávoknak „lakószobájuk” padlóját ingyen újra kellett festeniük. A munka három órát tartott — ünnepnap. A betegszabadságra kiírt külföldieknek felmondtak, „minthogy már nincs számukra munka.” Más külföldi munkásoktól elvették útlevelüket. A külföldi munkások nemcsak a magánvállalkozók számára a konjunktúra kulijai. A hivatalos fórumok sem barátságosabbak. Abban a levélben. amit Habe leonbergi felsőbírósági végrehajtó írt Petros Lahanidis családjának, a következő mondat állt: „Tudomásulvétel végett: Minthogy ön külföldi, a község nem utal ki Önnek lakást, munkáltatójához kell fordulnia, mert különben azzal kell számolnia, hogy kiteszik az utcára.” A műnchingeni Markgröninger Strasse 26. számú ház tulajdonosnője felmondott Lahanidisnek. A külföldi munkás nem talált helyette másik lakást. Habe bírósági végrehajtó levele nem volt törvén vei len es. Az érvényes törve ' 'ak '• ■enni a német családokat valamely lakás kiürítése esetén me.nhelyen helyezik el. A külföldieket kiteszik az utcára. A piszkos munkát elvégezzék ? Heinemann köztársasági elnök az J970. évi Testvériség! Hét alkalmából mondott beszédében ki- jeléntette: „Az alapvető jogok alkotmányos biztosítása és a szabadelvű törvények nem tudják megakadályozni,' hogy egyes csoportok, elsősorban Kisebbségek még a szabad társadalomban is a közvélemény előtt és az egyes emberek gondolkodásában páriákká váljanak. Hogyan beszélnek nálunk például a külföldi munkásokról? Készek vagyunk-e arra, hogy társadalmilag és emberileg egyenjogú partnereknek tekintsük ezeket a munkásokat, akik munkájukkal hozzájárulnak jólétünkhöz?” Nem. Az Emnid Intézet közvéleménykutatása során megállapította : az utolsó öt évben a német lakosság körében megkétszereződött azoknak a száma, akik a külföldi munkavállalókat elutasítják. Ez az irányzat továbbra is fennáll. Bár a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági élete nem tudna meglenni a külföldi munkások nélkül, az NSZK állampolgárai elvárják a Külföldi munkásoktól. hogy „egyrészt magától értetődően, hálásan alárendeljék magukat a németeknek, másrészt, hogy a piszkos munkát elvégezzék”. Ezt állapította meg a müncheni Infratest Piac- és Közvélemény-kutató Intézet egyik tanulmánya. A németeknek a külföldi munkásokkal szemben tanúsított alapvető magatartását gyűlölködés és sztereotip nemzeti előítéletek jellemzik. (Infratest). „Uj életet akartam elkezdeni. Nagy volt a nyomor. AzJ gondoltam, a németek nagyon kedvesek a törökökhöz.” Yasha ezeket a szavakat a vizsgálati fogságban mondta. Késelésbe keveredett. Felmentették. Elítélése azonban jobban megfelelt volna a szokásos előítéleteknek: á törökök késeiek, az olaszok tnakarónifalók. Ezek az előítéletek a vendégmunkásokban keserűséget és gyűlöletet keltenek, ami azután időnként valóban erőszakos cselekményekben jut kifejezésre, és ez ismét csak táplálja az ismert előítéletet. A klisék körhintája körbejár Az ok kézenfekvő. Idegengyűlölet, az Idegentől való félelem régi tulajdonsága az emberiségnek. Idegen erkölcsök, idegen szokások, eltérő külső, más temperamentum — mindez kérdésessé teszi a saját nemzeti jelleget. Minél gyengébb, valakinek, az. önr tudata, annál hajlamosabb az előítéletekre. De talán éppen a németeknél még egy magyarázata van a külföldi munkásokkal szemben tanúsított elutasító magatartásnak: pontosan 26 évvel ezelőtt megpróbáltuk fél Európát német dologházzá változtatni. Legalább 5,5 millió polgári szentélyt és 1,5 millió -hadifoglyot hajtottak rabszolgaként, hivatalosan „idegen munkásként” a hitleri Németországba. Az „urak és alsóbbrendű emberek” alapvető felfogása — ha a vendégmunkásokkal szemben folytatott mai gyakorlatot nézzük — alig vál-~ tozott. A külföldi munkásokat még 1962-ig, akárcsak a Harmadik Birodalomban, „idegen munkásoknak” nevezték. p ... De a vendégmunkások azután. sem váltak vendégekké. Augs- burgban a tulajdonos ma is kiteheti kocsmája ajtajára a feliratot: „Vendégmunkások nem kívánatosak!” A müncheni tartományi bíróság megengedte, minthogy kétséges volt, hogy a külföldi munkásokat „a lakosság részének” kell-e tekinteni. Walter Rathgeber, a hesseni és nassaui diakónusi szervezet fő ügyvivője kijelentette: „Minek kell történnie Németországban, hogy egy éllamügyész észrevegye a népuszítás tényállását? A puszta visszaemlékezés arra az időre, amikor a parkok padjain, az üzletek ajtaján és a vendéglők bejáratán ez a felirat á.lt: , Zsidók nem kívánatosak’, úgy látszik nem elegendő.” Veréssel fenyegetés Ha valaki megkísérli, hogy védelmébe vegye külföldi polgártársát, az a veszély fenyegeti, hogy elverik. Vannak vállalatok, amelyek, hogy nem nagyon vendégszerető eljárásukat eltussolják, nem riadnak vissza a veréssel való fenyegetéstől sem. Amikor 1970. december 6-án az evangélikus és a katolikus egyház képviselői ellenőrizni akarták a Holz- mann AG frankfurti világcégnél alkalmazott külföldiek lakás- és munkaviszonyait, nem engedték meg, hogy a külföldi munkások szállásait meglátogassák. A tábor vezetője kijelentette: „Nem engedhetem be önöket, mert nem rendelkeznek az igazgatóság írásbeli engedéivével. írásban k^Hett volna kérniük az engedélyt.” Amikor az egyházi férfiak a cég vezetékétől meg akarták kérni az -*-** ^-iguk végezetlenül kellett távozniuk. Visszatértek a táborba és Ismét megkísérelték a látogatást. A tábor vezetője veréssel fenyegette meg őket és szavainak megerősítéseként levetette kabátját. ..Legális úton nem léohettünk a tábor területére — jelentette ki Leudesdorff lelkész, a hesseni és nassaui evangélikus egvbéz diakónusi szervezetének elnöke. — Most ellenőrizhetjük, megfelel-e az alapvető jogoknak, hogy papokat és német állampolgárokat csak írásbeli engedéllyel engednek a tábor területére.” Időközben kiderült, hogy a Holzmann AG vendégmunkásainak szállásán 800 ember számára mindössze hat melegvizcsap és 8 zuhanyozó áll rendelkezésre. A lakóknak a szűk szobákban még hozzátartozóik képét sem szabad a falra vagy a szekrényekre felakasztaniuk. A DPA tudósítója szerint a tábor lakóival folytatott beszélgetéseit „tartózkodás és félelem ” jellemezte. ban a Kisfaludy-társaság tagjává választották, öngyilkos lett. 29. Az ámítás istennője a görög mitológiában. 30. Rátapos. 31. Női ruházat dísze lehet. 33. Vizenyő (végtagon). 35. Ésszel felfog. 37. ZEZ. 38. Visszales. 40. Névutó. 45. Fafajta. 46. Ékesség. 49. Tehát. 52. Kerít, hozzájut valamihez. 54. Vadorzó „fegyvere” (ford.). 56. Jó a szeme. 57. Kopasz. 58. Olasz férfinév. 60. Elmesport. 61. Osztrák operettszerző (Leo). 62. Marx személyneve. 65. Svéd tanítónő, a haladó nevelés úttörője (Ellen). 68. Knock-out. 69. ón. 71. Hitlerista terrorszervezet betűi. Megfejtésül beküldendő: a vízszintes 1., 72„ függőleges 12., 15., 26. számú sorok megfejtése, levelezőlapon, 1971. március 8-án déli 12 óráig, a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. február 14-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Tapir, víziló, vaddisznó, borz, makákó, vidra, narvál, atlasz vadszamár, indiai orrszarvú, hosszú karú majom, medve. Könyvjutalmat nyertek: Lénárt Sándor Szekszárd, Cserhát út 22, Pap Barna Szekszárd, Mecsek út 13, Pethő László Nagydorog, Bem út 19, Pécsi Rejtvény kedvelők Klubja, Pécs, József út 15, Tóth Miklós Sióagárd, Rákóczi út 39. A könyveket postán küldjük el. life.'. HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁST KÖTÖTTÜNK! csomóz. 47. Belső szerv. 48. Az agyban rejtőzik. 50. Bírósági ügy. 51. A Halotti Beszéd egyik ősi szava. 53. Igevégződés. 55. Szovjet U-her autó-márka. 57. Termelőszövetkezet. 58. NDK motorkerékpármárka betűi. 59. Valakinek a hatalma, tekintélye előtt való meghajlás. 61. A Ludas Matyi írója, (Mihály). 63. Területmértékegység. 64. Borít, fed. 66. Határozói rágpár. 67. A kétfilléres -is ilyen. 70. Főzeléknövény. 71. Mohamed próféta utódainak címe. 72. Vegyész és gyógyszerész, az MTA tagja. Ozo- rán született 1899-ben és Pécsett halt meg 1967-ben. Kossuth-díjas, a kémiai tudományok doktora. 1924-től a pécsi tudományegyetemen tanársegéd, adjunktus, majd intézeti tanár. 1948-tól a pécsi orvostudományi egyetem tanára, 1961—64-ben rektora. A szerves kémia keretében elsősorban a karó- tinoldok kémiájával foglalkozott, több új, általa izolált karotinoid- festék szerkezetéi állapította meg. FÜGGŐLEGES: 1. Dohányos — zsargon nyelven. 2. Egyetemi város Angliában. 3. Könnyeivel gyászoló. 4. ZK. 5. Földút. 6. Vér- csatornája. 7. Tüskés disznócska. 8. Keresztül. 9. Zsírban sült tésztaféle. 10. Hangtalanul mar. 11. Biztos benne. 12. Filozófus, író, ref. teológus, (Kölesd, 1620—1683. Tanulmányait Sárospatakon kezdte, majd az utrechti egyetemen folytatta. Hazatérve Sárospatakon bölcseletet, nyelveket és teológiát tanított. 1672-ben a gyulafehérvári főiskolán folytatta tanári működését. Több tankönyvet irt, skolasztikaellenes szellemben, amelyek háláló után sokáig használatban voltak. IS. Mérnök (Tolna, 1776—1850). Oklevelét 1890-ban szerezte. Előbb az Építési Igazgatóság zágrábi kerülete, majd a pozsonyi kamarai terület mérnöke és Pozsony vármegye táblabírája volt. 17. Tréningezik. 18. Állami bevétel. 21. Van ilyen jószág is. 23. Csónakot hajt. 26. Költő, kritikus, írói álneve-.Falusi János. (Dunaszenigyörgy, 1843— 1877). A pesti református gimnázium tanára. Az egykorú folyóiratokban megjelenő verselt, kritikáit, tanulmányait a koriár- safc elismeréssel fogadták. 1376VlZSpiNTESí 1. Dunaj Öld váron sifületfett festőnk (1839—1893). Pesten, Pécsben és ösztöndíjjal Olaszországban tanult, a művészet Temekéinek másolásával foglalkozott; tájképeké* és arcképeket (Széchenyi - István képmása, Klapka György', stb) festett. Később Konstantinápolyba költözött, ahol a tűzoltóság szervezésében szerzett érdemeket. Sokat fáradozott Rákóczi Rodostóban tévő hamvainak Hazaszállítása ügyében. 12. Ázsiai kelmefestő-eljárás. 13. Heréit kos. 14. Szovjet töpénésÉ (Jevgenyij Viktor ovk* (1875—*1955) + «kezet. 16. Nyelvcsalód: finn. ... 17. Idegen Ilona. 19. Shakespeare-király nevének mássalhangzói. 20. Nagyobb földrajzi területeken egységesen használt időszámítás. 22. zékelő sejtjeid. 24’’. Szintén. 25. Hangtalanul tegez. 27. Védő. 28. Kiejtett mássalhangzó. 29. Kalodák páros betűi. 30. Régi hosszmérték. 32. Csapadék. 34. Portré. 36. Sziget az Égei-tengerbeni 39. Nap, angolul. 41. Sós tó a Szovjetunióban. 42. Őse. 43. Pályaudvar Budapes- T«9, H. HslYtmOsaii SS&. 45, üir. ■ .......... * M egyénk híres szülődéi
