Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

VQtéXA MEGYEI 'VlLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!" NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA 1 XXI. évfolyam, 50. szám ABA: 1JS» FORINT Vasárnap, 1Í7L február 28. ^Szorosabbra fűzzék kapcsolataikat piaci partnereikkel! ” Megyei mezőgazda *s-találkozó Sxehsxárdon 1— A növekvő élelmiszeripari Tolna megyei mezőgazdász­találkozót rendezett szombaton Szekszárdon a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete. A megye minden részéből összesereglett mező- gazdasági szakemberek részére délelőtt tanácskozást tartottak a Babits Mihály Művelődési Központ színháztermében. Horváth József, a Tolna me­gyei Tanács vb-elnökheiyette- :»e, a MAE megyei elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, üd­vözölte a résztvevőket, s a megjelent megyei és városi ve­zetőket, közéleti személyisége­ket, köztük a díszelnökségben helyet foglaló dr. I.énárt La­jos MÉM miniszterhelyettest, Somi Benjámint, a megyei pártbizottság titkárát, Szabó- pál Antalt, a megyei tanács vb-elnökét, dr. Kurnik Ernő akadémikust, az iregszemcséi kutatóintézet igazgatóját és Csajbók Kálmánt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának fitkarát. Bevezető beszédében méltatta a MAE megyei szer­vezetének működését, ennek már mintegy 600 tagja a me­gye mezőgazdasági szakembe­reinek 80 százalékát képviseli. A jelenlegi 6 szakosztály rö­videsen újabbal bővül, s ezek jelentősen előmozdítják a tu­dományos módszerek gyakor­lati alkalmazását. A bevezetőt követően, dr. Lénárt Lajos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyettese tartotta meg: „Élelmi­szergazdaságunk helyzete és további feladatai” című élénk érdeklődéssel kísért előadását Elöljáróban arról szólt, hogy a III. ötéves tervet az élelmiszer­gazdaság a tavalyi természeti csapások és kedvezőtlen kö­rülmények ellenére is, jó ered­ménnyel, sok fontos tanulság birtokában és a további fejlő­dés biztató perspektívájával fe­jezte be. — Élelmiszergazdaságunk nemcsak javuló ellátást bizto­sít itthon, hanem lényegesen többet exportál is évről évre. Fejlődés és változás követke­zett be az élelmiszer-feldolgo­zásban is, ahol a feldolgozó kapacitást bővítették. Az el­múlt öt évben három nagy ka­pacitású új konzervgyár, négy mélyhűtött termékeket gyártó hűtőház épült. Az élelmiszer­iparban bővült a termékek vá­lasztéka, a feldolgozottság! fok, tk csomagolás színvonala javult Az előadó rámutatott a hiá­nyosságokra is. Így például hátrányos az, hogy az építési beruházások kedvéért háttér­be szorult a mezőgazdasagi ter­melés részére annyira fontos gépberuházások ügye. Ez arra vezetett, hogy számos jsz-ben és gazdaságban a gépállomány elöregedett, s pótlása mind a * mezőgazdasági üzemeknek, mind a forgalmazó szerveknek jelentős nehézségeket fog okoz­ni. A gazdasági önállóságról szólva, azt hangsúlyozta, hogy a közgazdasági szabályok, a szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartása ugyanúgy kötelező, mint a korábbi idő­szakban az utasítások végre­hajtása volt. Továbbra sem lehet eltekinteni a közös va­gyon, a társadalmi tulajdon legszigorúbb védelmétől. A gazdasági önállóság a nagyobb cselekvési szabadság nem csökkenti, hanem növeli a gazdasági vezetők felelősségét. — A IV. ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzései közt szerepel a hústermelés fellendítése, a belföldi ellátás és az export egyidejű fejlesz­tésével. Jelentős feladat emel­lett az élelmiszergazdaság egységeire a termeiékenység emelésére, az ipari termelés korszerűsítésére irányuló ki­emelt kötelezettség !s. — Az állattenyésztés ma­gasabb termelési színvonalát az állomány növ elésén kívül intenzív állatfajták elterjesz­tésével, korszerű férőhelyek létesítésével, jó tartási tech­nológiával kell elérni. Ter­mészetesen, bővíteni kell a takarmánybázist. A növény- termesztésben a terméshoza­mok növelése a legfontosabb feladat. Ennek egyik jelen­tős eszköze a műtrágya- ellátás javítása. Tíz évvel ezelőtt még köny­nyűszerrel össze tudtuk szá­molni, melyik szekszárdi üzem­ből milyen árut szállítanak külföldre. Ma cikklistát nehéz készíteni. Tény azonban, hogy kevés olyan termelőüzem mű­ködik Szekszárdon, amelynek terméke ne jutna el külföldre. Több üzemben azonban csak közvetve termelnek exportra, részben alkatrészt, részben pe­dig félkész terméket. A legrégibb szekszárdi ex­portáru a sajt. A Tolna me­gyei Tejipari Vállalat az első időkben főleg a baráti orszá­gokba. közülük is elsősorban az WpK-ba és Csehszlovákiába küldött sajtot. A vállalat ter­mékeinek nagy részét a szek­szárdi vasútállomásról indítja külföldre. Ez lényegesen meg­könnyíti dolgát: a vámkezelés is helyben történik, a megren­delő pedig — ismerve a szek­szárdi minőséget — bízik ab­ban, hogy a szállítmány a szerződésben megállapított mó­don kerül ki hozzá. A Tolna megyei élelmiszergazdaság tér­iekét. a szocialista országokon kit'iil a tőkés országokba is el­juttatják. Idén csaknem fél- száz vagon sajtot exportálnak — egvharmadrészben a doííá'r- elszámolású piacra. A legnagyobb „port” a szek­szárdi olajkályha sikere verte fel. a Tolna megye székhelyén termelés lehetővé teszi a bel­földi élelmiszerfogyasztás struktúrájának javítását is. öt év alatt a kalóriafogyasztás csak 3 százalékkal nő, a íehér- j«fogyasztás viszont már 6 szá. zaiékkal, ezen belül az állati fehérjék fogyasztása 15 száza­lékkal emelkedik. — A mezőgazdasági beruhá­zások elsősorban a hústerme­lés fokozását szolgálják. Alap­vető cél a korszerű szarvas- marha- és sertésférőhelyek számának, valamint a tároló-, hűtő- és szárító kapacitásnak a növelése. Továbbra is lénye­ges szerepet kap a gyümölcs­ös szőlőfeldolgozó üzemek, az öntözőművek létesítése. Az éjelmiszeri.pa"ban is az állati termékeket feldolgozó ipar­ágak kapacitásának bővítése a fő cél. Dr. lénárt Lajos rámutatott arra. hogy a tervszerűség biz­tosításának, a termelőerők megfelelő befolyásol ágának fő eszköze a IV. ötéves terv’ idő­szakában is a közvetett irányí­tás, teliét a közgazdasági sza­bályozók alkalmazása. — Az élelmiszergazdaság dolgozóinak, vezetőinek egy­termelt áruk közül. A kitűnő tulajdonságú hőcsöves kályha nemcsak a hazai fogyasztók körében kedvelt A Szovjet­unióban is szerepelt ez a cikk, nagyobb tételt is rendeltek be­lőle. Üjabb piaci érdeklődés volt a hőcsöves kályhák iránt, miután nemcsak a BNV-n mu­tatták be, hanem a vidéki — szegedi, pécsi, győri — ipari \ ósárokon ás megismerhették a szakemberek meg a vásár­lók. A H—68-ból mintapél­dányt visznek a májusban tar­tandó eszéki vásárra is. A Kövendi Sándor nevét vi­selő cipész szövetkezet legna­gyobb részben a Szovjetunió­ba küldi exportáruit. Női, fér­ficipőket. Idén olyan áruféle­ségei küldenek a szovjet cég- . net, amely erősebb anyagból készül, mint a hazai piacra ke-. rülő. Az üzlet megkötésénél je­len volt Moszkvában a szövet­kezet elnöke is — és magában ez a tény is bizonyítja már hogy a szekszárdi üzemek egy­re inkább számottevők a kül­kereskedelemben. Félszázezer különféle lábbelit küldenek idén a Szovjetunióba. Az utóbbi másfél—két év szekszárdi szenzációja a Zsi- guli-műszer. A szovjet autóba — Togliattiban — szerelik a szekszárdi gyárban készített műszereket — több tízezer szállítására kapott az MMC aránt nagy gonddal kell ele­mezniük helyzetüket, eredmé­nyeiket és lehetőségeiket. Nem szabad visszariadni a hibák feltárásától , sem. Ezekre a megállapításokra alapozva kell biztosítani az eddiginél jobb és hatékonyabb munkaszerve­zést az üzemen belül, és fűz­zék szorosabbra a kapcsolato­kat piaci partnereikkel — han­goztatta a miniszterhelyettes. s előadása befejező részében ar­ra hívta fel a figyelmet: — Törődjünk sokkal többet az emberrel. Számítsunk és tá­maszkodjunk; véleményére, hallgassuk meg tapasztalatait, figyeljünk szavára, segítsük mint dolgozót, segítsük mint embert; számítsunk az embe­rek versenyszellemére, kezde­ményezésére! A felszólalások során többen elmondták véleményüket, ta­pasztalataikat, s dr, Lénárt Lajos válaszolt a feltett ker­eksekre, maid Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese zárta be a tanácsko­zást. Este hagyományos gaz- dászbáilal folytatódott a talál­kozó a Garay Szálló termel­megbízást. A kezdetben kisebb problémák voltak a műszerek­kel, ma a minőség jó, a szov­jet partner elfogadja az MMG műszereket — és azok meg­győződhetnek majd ezek kivá­ló tulajdonságairól, akik re­mélhetőleg mielőbb Zsigulit vásárolnak. Minden műszeren egyébként feltüntetik a három betűt: MMG. A szekszárdi műszerek is részesei annak a tételnek — tizenhét magyar eredetű alkatrész kei ill a Zsi guliba — amelynek viszonzá­saként. Zsiguli kocsikat számol, nak el. Kevésszer esik szó arról, hogy a ma már világmárkának elfogadott „erbéem”-áruk je­lentős része Szekszárdon ké­szül. Sajnos, a szekszárdi üzemben , pontosan nem tud­ják nyilvántartani, hogy az itt gyártott különféle táskák, ke­rékpárnyergek hány százaléka, milyen értékben kerül külföld­re. Előfordult azonban olyan érdekes eset is, hogy egy éven át a csepeli kerékpárgyárban készített minden gépre szek­szárdi nyerget szereltek és úgy került a gép külföldre — még Vietnamba is. Néhány szekszárdi üzem azonban csak most kezdi ter­mékeivel meghódítani a kül­földi piacot. A szabó szövetke­zet például az elmúlt években olyan sikereket ért el az NDK- ban, hogy ma már rendszeres losonczi Pál távirata trhtf Kekkenenhez Losonczi Pál, az Elnöki Ta- nács elnöke szívélyes hangú üdvözlő táviratot küldött dr. llrho Kekkonennek, a l '.nij Köztársaság elnökévé történt megválasztásának 15. évfordu­lója alkalmából. Brezsnyev fogadta Tepavacot Leonyid Brezsnyev, az SZKJ* Központi Bizottságának fő­titkára szombaton fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökségi tagját, Jugoszláviai külügyminiszterét, aki hivata­los látogatáson van a Szovjet­unióban. Mint Moszkvában közölték, a baráti beszélgetés­ben érintették a kölcsönös érdeklődésre számottartó kér­déseket A beszélgetésben részt vett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Vlagyimir Sztve- pakov, a Szovjetunió belgrádi nagykövete és Veljko Micsu- novics, Jugoszlávia moszkvaj nagykövete. Közzéteszik a választókerületek területi beosztását A választási jogszabályok ér­telmében az országgyűlési kép­viselői és a helyi tanácsi válasz­tókerületek területi beosztását március 1-én a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a tanács hivatali helyiségében közzéteszik- A választópolgárok a választó- kerületek területi beosztását — függetlenül oz ügyíél-fogcdási időtől — a hivatali idő alatt bármikor megtekinthetik. A hely« tanácsok o választókerületek te­rületi beosztását vagy a tanács hirdetőtábláján teszik közszem­lére, vagy a hirdetőtáblán fel­tüntetik, hagy kinél, hol tekint­hető meg. teherautó-járat van az NDK partner és a szekszárdi szö­vetkezeti üzem között. Elsősor­ban női ruhaféleségeket gyár­tanak itt, amely az NDK-ban igen keresett. Az óra- és ékszeriizembeu az elmúlt évben több mint százhúszezer különféle táska­keretet gyártottak. A divatos holmikat az üzemben tervezik, készítik. Szerényebb keretek között, de néhány kisebb szek­szárdi üzem is részt vesz a me­gyeszékhely ipari hírének öreg­bítésében külföldön. Így pél­dául a MEZŐGÉP öntözőcsö­veket horganyoz egy jugoszlá­viai cégnek, a szekszárdi kerá­miaüzemből díszes edények, használati és dísztárgyak ke­rülnek zsűri elé, majd ezután külföldre, főleg nyugati orszá­gokba. A Szekszárdról exportált áruk összértékét nehéz megál­lapítani. A statisztikai hivatal­nál lévő adatok sem adnak teljes képet, hisz egy csomó cikket anyavállalat, vagy al­katrészként más vállalat, a sa­játja közé építve értékesít. Egy bizonyos: a megyeszék­hely ipara mind számottevőbb, nemcsak a hazai p'acon, ha­nem külföldön is. És ezt nem­csak az áruk mennyiségének növelése, hanem minősége, ki­állítása is bizonyítja.- Pj — ben. BALLABÁS LÁSZLÓ SZEKSZÁRDI EXP — műszer — sajt — cipő — öntözőcső — kerámia — táska — női ruha — táskakeret — olajkályha —•

Next

/
Oldalképek
Tartalom