Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
Üzem i közvélemény-kút a iá« Igénylik a jobb anyagellátást, i . • a munkafegyelem szilárdítását, az ösztönzőbb mozgóbérezést Szántóföldi vetőmagban nincs hiány Tájékoztató a dombóvári Vetőmag Vállalatnál A kérdés így hangzik: „Arra kérjük, írja le néhány mondatban, hogy a munkapad mellől nézve miként növelhető a termelékenység". E kérdést eredetileg két szocialista brigádhoz akartuk intézni, Zsigovits Ferenc, a MEZŐGÉP igazgatója azonban úgy vélte: válaszoljanak ezúttal a középvezetők. A MEZŐGÉP igazgatója egyébként kijelentette: hasznosnak tartja az üzemi közvélemény-kutatást, amelynek éppen a nyilvánosság növeli az értékét. A középvezetők válaszaikban szinte kivétel nélkül sürgetik a jó anyagellátást, a fegyelem szilárdítását, az ösztönzőbb mozgóbérrendszert, a szocialista brigádverseny kiszélesítését. Joó József csoportvezető szerint: „Vállalatunk gyártmányaival főleg a mezőgazdaságot szolgálja. Esöztető öntözőberendezéseket, különböző munkagépeket és pótalkatrészeket gyártunk. Mindezekhez az alapanyagok és a segédanyagok nagy mennyisége szükséges. Sajnos nem kapjuk a gyártás folyamatosságának biztosításához megfelelő időben azt, ami kellene. így a termelés lökésszerű, kihat a munkamorálra, a munkafegyelemre, a munkaerő célszerű fel- használására. Esetenként a kapkodás és a pótanyagok alkalmazása növeli a selejtet is. Ide vezetném vissza az újítások visszaesését, és azt, hogy nem igen lehet az új technikát és technológiát kellően bevezetni, alkalmazni. Problémáinkat, úgy érzem, országos szinten kellene „helyrerakni”. Sajgó Tibor főművezető: „Fontos tényező a selejt csökkentése. Továbbá a gépek megfelelő karbantartása, hogy mérséklődjék az állásidő, illetve a „kiesett idő”. Fontosnak tartom a dolgozók szakmai ismeretének' állandó növelését." Tóth Sándor öntődevezető: „Kérdésükre címszavakban válaszolok. 1. Az üzem korszerűsítésével. 2. A különböző alapanyagok idejében történő biztosításával. 3. Az elhasználódott szerszámok idejében történő javításával, illetőleg cseréjével. Ilyen módon, mintegy 15—20 százalékkal növelhetnénk a termelést." Halász István diszpécser: „A termelékenységei talán az anyagok időben történő biztosításával növelhetnénk legjobban. Gondolok itt arra, hogy mire elfogy a csőhöz szükséges öntvény, ne kelljen esetenként leállni, majd újra kezdeni, hanem folyamatos legyen a gyártás. Az anyagprobléma, gondolom, a vállalatok elég nagy hányadára vonatkozik.» Ezen esetleg csak központilag lehetne segíteni, valami szabályozó rendszerrel. A kiszolgáló létszám erősen ingadozik. Egyes műveleteket jobban kellene gépesíteni. Gondolok a csövek sorjamentes darabolására, amennyiben megérné a ráfordítást, és amennyiben egy ilyen gép beszerezhető. Növelhető még a termelékenység a helyes normakialakítással, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával, a szocialista brigádverseny kiszélesítésével, az ösztönző mozgóbérrendszerrel.’’ Szigeti Ödön művezető: „Véleményem szerint szükség volna olyan központi szervre, amely meg tudná akadályozni, hogy egyes kooperáló vállalatok ne éljenek vissza adott helyzetükkel. (A mi esetünkben az öntvénygyártásra gondolok.) A munkapad mellett dolgozó emberek zömének az a véleménye, a termelékenység feltétlenül növekedne, ha a brigádok a kiadott munkát átalányban végezhetnék, darabbér helyett. Hivatkoznak az őszi mélyszántást végző traktorosokra, akiknél a ráfordított időt nem tekintik elsődlegesnek, sem az igazi jó keresetet, hanem a végzett munka mennyiségét és minőségét. A dolgozók előtt az állandó normakarbantartás egyenlő a Damoklész kardjával. Időnként szükséges a normakarbantartás. De a begyakorlottságnak megfelelően, figyelembe véve a minőség állandó fenntartását.” Kaszás Ferenc a következőket írja: „A rossz anyagellátás miatt vállalatunknál nem tudunk folyamatos szalagszerü munkát kialakítani. Munkánk kampányszerűvé válik, ez nagyban befolyásolja a termelékenységet. Negatív irányban. Kívánatosnak tartanám a ki- sebb-nagyobb munkafegyelmi vétségek megszüntetését. A fennálló létszámhiány a különböző üzemrészeknél nagy nehézségeket okoz. A létszám- hiánnyal küzdő műhelyek a részükre programozott munkát nem tudják hozni. így más műhelyek besegítése válik szükségessé.” A MEZŐGÉP Vállalat üzemi közvélemény-kutatásban részt vevő középvezetőinek válasza hallatlanul értékes. Ezek után a Népújság olvasói bizonyára érdeklődve várják a MEZŐGÉP vezetőinek válaszát. Sz. P. A mezőgazdaság a tavalyinál sokkalta kedvezőbb helyzetben kezdi most az évet. Amire tán még nem volt példa; a megyében az ősszel szinte teljes egészében elvégezték a mélyszántást (1969- ben alig több, mint 60 százalékban), a februári tava- szias idő is ajándék, úgy, hogy jó két hete megkezdhették a mezőgazdasági üzemek a kora tavaszi munkákat: a fej- trágyázást, a vetéselőkészítést, hozzáfoghattak a kora tavasziak vetéséhez. Az idő tehát kedvez. A kérdés most már csak. az lehet, hogy az idővel lépést tart-e a vetőmagelló- tás, megkapja-e időben a mezőgazdaság a szükséges vetőmagvakat? A Vetőmag Vállalat dombóvári központjának igazgatója, Katona János a központ körzetébe tartozó három megye — Baranya, Somogy, Tolna — illetékes párt- állami és gazdasági vezetőit tájékoztatta a vetőmagellátás helyzetéről. Elmondotta: szántóföldi vetőmaghiány nem akadályozza a munkákat, a szállításokat a vetési sorrend figyelembevételével már az év elején megkezdték. Az ország más részein tavaszi árpából és zabból nem tudja kielégíteni az igényeket a vállalat. Dél- Dunántúlon ilyen hiány nincs, bár igaz, hogy itt kisebb területen termelik ezeket a növényeket. A vetőmagtermesztéshez szükséges napraforgó-vetőmagot már leszállították a termelőüzemeknek, \z olajlen — szerződéses területe évről évre növekszik, ezzel együtt a vetőmagigény is —• szállítása folyamatban van. A szokvány lucerna- és vörös- here-vetőmagnak eddig felét kapták meg az üzemek, viszont a külföldi bértermeléshez szükséges vetőmag még nem érkezett be az országba. Remélhető, hogy a vetés optimális idejéig megkapják a termelők. Kedvezően alakul a hibrid- kukorica-vetőmagellátó s. A vállalat az üzemek megrendelésének megfelelően minden igényt — megfelelő választékban is — ki tud elégíteni. 30 vagon kétvonalas, 16 vagon háromvonalas és 51 vagon négyvonalas vetőmagot hoz forgalomba a vállalat, három vagonnal többet a tavalyinál. Általános tapasztalat, hogy a négyvonalas kukoricák felhasználása csökken, a felhasználás aránya főleg a kétvonalas hibridek felé tolódik el. , Amennyire megnyugtató a szántóföldi vetőmagellátás, annyira gond a kerti vetőmag. Kevés a sárgarépa-, a petrezselyemmag, és az igényhez képest kevés a dughagy- ma is. Ennek oka az, hogy az elmúlt években csökkent a kerti magok termelése, pedig ennek a három megyében is voltak hagyományai. A tájékoztatón jelen volt a MÁV képviselője is, aki ígéretet tett arra, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek kellő mennyiségű vagont biztosítani a tavaszi vetőmagok szállításához, hogy időben megkaphassák a termelők. Kedvezményes oltványvásár leszállított árakon! Bor- és csemegeszőlő-oltványaink kaptok a Szekszárdi Állami Gazdaságnál, lerakatunk az új benzinkúttal szemben. Fajtánlcénf a következő áron kozzuk forgalomba : Leányka 3,30 Ft. Szőlőskertek 3,50 Ft. Chasselas 3,30 Ft. Muscat Ottonel 3,30 Ft. Tramini ' 3,50 Ft. 100.— Ft-on felüli megrendelés esetén utánvéttel szállítunk. Érdeklődésre árjegyzéket küldünk. Lerakatunkat március 8-án nyitjuk, nyitva tartása mindennap reggel 7- től este 16 óráig, szombaton 7-től 12 óráig. Címünk: Szekszárdi Állami Gazdaság Szekszárd, Bórkombi- nát. (471) Nyugdíjas parasztemberek Tolna megye s“t zeteiből 1970-ben 1510 tsz-tag ment nyugdíjba, 405 a rokkantsági nyugdíjasok, 59 a hozzátartozói nyugdíjasok és 28 a baleseti nyugdíjasok száma. Az öregségi és munkaképtelenségi járadékot 403-an kapták meg, 213 tag kérelmét pedig elutasították. Ezek orvosi vélemény szerint nem érik el a munkaképtelenség mértékét, vagy nem volt meg az alapkövetelményként kiszabott hároméves tagsági viszony. A nyugdíj- jogosultság egyik feltétele a tízéves termelőszövetkezeti tagság. 1970-ben 540 tsz-tag nyugdíjkérelmét utasították vissza. Az igénylők többségének tovább kell dolgoznia, míg nincs meg a ledolgozott tiz év. A nyugdíjkorhatár nőknél 60 év, férfiaknál 65 év. Magyarországon 1957-ben mentek nyugdíjba először termelőszövetkezeti tagok. 1967. január elsejével új mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer lépett életbe. Ennek az alapelvei azonosak a bérből élőkével. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszere véglegesen nem megoldott, hiszen többségük meglehetősen alacsony nyugdíjat kap. Mindezt azonban kiegészíti a háztáji, a közgyűléseken megszavazott nyugdíj-kiegészítés, tüzelő-, természetbeni és egyéb juttatások. Néhány nyugdíjba vonult '.irasztemberrel elbeszélgetve látom: mindegyikük panasszal van teli. „Fáj a lábam, nem bírom a munkát, kevés a pénz. Az epémmel, a derekammal, a csuklómmal van baj, a háztájival is igen lassacskán boldogulunk”. S ha panaszkodnak, tényleg van benne valami igaz. ság. Nézzük például T. Nagy István esetét. * Tiípvac korában robotra ll/.CTCS járt, majd cselédkönyvet váltott és egészen negyvenötig cseléd is maradt. „Megtanultam rendesen dolgozni, helyemet megállni, szót- fogadni”. Most elküldte a cselédkönyvét a hyügdíjintézetbe. „A Pless-uraság két évet elhallgatott, nem fizette az OMBI-t, vagy tévedett-e, a fene tudja”, ötvenkilencben belépett a tsz-be. a nyugdíja 471 forint, száz forint az asz- szony után, ezer forintért éjjeliőr, ezerhatszáz öl földet művel, tyúkot, malacot tart. Moziba nem jár, pálinkára, borra, sörre nem költ, s pihenésképpen az ételgőzös konyhában, a tűzhely mellett üldögél és fájlalja a hiábavaló, keserű cselédéveket. S hogy hogyan töltik a most nyugdíjba vonulók az elkövetkezendő éveket? Úgy mint eddig: munkával. „Ha hívnak, megyek könnyű munkára a tsz-be, meg házakhoz. Dologban nevelődtem, csak bírjam” — mondja a hetvenéves Paksi Istvánné Tamásiban. De hasonló válaszokat kaptunk vala. menyi, most nyugdíjba vonuló tsz-iagtól. A nyugdíjak ha azt vesszük, hogy a minimális összeg 460 forint — valóban nem nagy. De ha azt vesszük, hogy Magyarországon fizetnek egyedül a világon a mezőgazdasági munkásoknak nyugdíjat, könnyen belátható, hogy ez mekkora előrehaladás. S biztonságot ad, megérdemelt, biztos pénzforrást a termelő- szövetkezetek öregeinek. Az azonban bizonyos, hogyha egy - egy nyugdíjas parasztember viszonylag kiegyensúlyozott anyagi helyzetet tud is teremteni, akár megtakarított pénzzel, akár a gyerekei anyagi támogatásával. vagy akár a háztájiból, sertéshizlalásból eredő bevétellel, akkor sem rendezkedik be hátralévő éveiben úgy, hogy idejének jó részét pihenéssel, jól megérdemeli pihenéssel töltse. Vm. 1# _r _____■ _ _ ■ n E —652 típusú kotróra, nehézgépkezelői vizsgával gépkocsivezetőket 7,11, billenős gépkocsira, változó munkahelyre felvesz földmunkát gépesítő vAllalat föépítésvezetősége, Székesfehérvár, Seregélyes! út 83. sz. (292)
