Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

V A belga DISTRIBUTION D4UJÖURDTIII ga, a tájékozódás joga, az áru­cikkek kiválasztásának joga és a véleménynyilvánítás, illetve meghallgattatás joga. Nixon véleménye írjat Vakmerőnek tűnne az Egye­sült Államok elnökeinek ne­vét belekeverni abba a moz- galombá, amit röviden a fo­gyasztóit forradalmának ne­vezhetnénk és amely egyre erőteljesebben bontakozik ki és' térjed. Pedig két elnök, John Kennedy és Richard Ni­xon e tárgyat felölelő beszé­deikkel hozzájárulták ahhoz, hogy világszerte is formát nyerjen az a mozgalom, amely mind nagyobb mértékben ma­gával ragadja az amerikai közvéleményt. Kennedy véleménye 1962. március 15-én Kennedy elnök ‘ beszédének néhány mondata tükrözi annak a fo­gyasztói mozgalomnak az irá­nyát, amely Európában még csak most kezd ismertté válu­nk „A fogyasztók képezik azt az egyedüli gazdasági csopor­tot, amely nincs hatékonyan megszervezve, és amelynek ál­láspontját a legtöbbször fi­gyelmen kívül hagyják. A fo­gyasztó megkárosodása a gaz­dasági, erőforrások és emberi erőforrások pazarlását jelenti. Ugyanúgy nem engedhetjük meg , magunknak a fogyasztá­si pazarlást, mint ahogy ném tűrhetjük meg a hatékonyság hiányát a kormányzati ügyek­ben.” ... „Ha a fogyasztóknak rossz minőségű árukat adnak el, ha az árak magasak, ha a gyógyszerkészítmények érték­telenek . és veszélyesek, ha a fogyasztók nem választhatnak az áru ismeretében, akkor pénzét pazarolja, egészségét., biztonságát ’ veszélyezteti, a nemzeti érdek is háttérbe szo­rul.”. Végül hangsúlyozta, hogy a kormány feladata a fo­gyasztók jogidnak érvényesí­tése ... Ezek a jogók az elnök szerint négy pontban foglal­hatják össze: a biztonság jo­Az USA helyzetéről mondott egyik üzenetében Nixon be­szélt a belső problémákról, így többek között' hangsúlyozta a termékek minőségének fontos­ságát. De már előzőleg is egyik alkalommal a kongresszusban. Nixon 45 perces beszédében kizárólag a fogyasztók jogai­ról és védelméről beszélt. Az USA-ban hivatalos szervezet foglalkozik a fogyasztók ér-, dekvédelmével. Az amerikai közvélemény azonban ezt az intézményt nehézkesnek, ke­véssé hatékonynak és kor­ruptnak tekinti. A különböző szervek, és elsősorban a fiata­lok köreinek nyomására az elnök megígérte, hogy létre­hozza az Elnöki Hivatal mel­lett a Fogyasztók Állandó Hi­vatalát és megalakítja a Fo­gyasztók Védelmének Igazga­tóságát és Igazságügy-minisz­térium keretében (ez az ún. trösztellenes igazgatóságnak egy párhuzamos szerve lenne). Valamint megígérte, hogy tör­vényt készíttet a fogyasztók védelmére, amely lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy az igazságügyi szervek­nél kollektíván „mint osztály” lépjenek fel. így Nixon szerint el lehet jutni „a fogyasztók jogainak” deklarációjához. Ennek lénye­ge a tájékozottsághoz való jog, az árucikkekkel kapcso­latban a védettség és a tilta­kozás joga... a fogyasztással kapcsolatos összes kérdések­ben. De melyek azok a körülmé­nyek, amelyek két amerikai elnököt is ilyen határozott ál­lásfoglalásra ösztönöztek? Nyilvánvalóan az amerikai gazdaság egészét érintő - ve­szélyek. Egy francia folyóirat: „Les Informations Industrielles et commerciales” (Ipari és keres­kedelmi információ) egyik számában ezzel kapcsolatban számos, az európai közvéle­mény előtt ismeretlen tényt A fogyasztók „forradalma” hozott nyilvánosságra. Ezekből említünk meg néhányat. Ralf Nader könyve — vádirat A folyóirat cikkében közli, hogy 1966-ban jelent meg az Egyesült Államokban Ralf Na­der könyve „A gyilkos gép­kocsi” címmel. A könyv vád­iratot tartalmazott az ameri­kai autókonstruktőrökkel szem­ben. A könyvnek — a lap sze­rint — hatalmas visszhangja támadt. Ezt egy második kötet követte, amely részletesen megtámadta, most már nem­csak az autókonstruktőröket, hanem a fogyasztási javak csaknem minden ágazatát. A mozgalom nekilendült, politi­kai erővé vált, amely mögött rendkívüli erővel sorakozik fel a fiatalság, a két könyv szerzője egyébként főiskolá­sokból álló, vizsgálatokat főly- tató csoportokat alakított, akik segítik tevékenységét. Ezek a vizsgálatok ma már az autók minőségén kívül fel­ölelik a forgalmazott javak minőségét, az eladási mód­szereket, a reklámmódszere­ket, a természeti javak védel­mét (szabad terek, tavak, fo­lyók stb.). Nixon is elismerte, hogy a tömegtermelés a legtöbbször a fogyasztó hátrányával jár együtt. Ugyanakkor az árcsök­kentés egyre olcsóbb anyagok és módszerek alkalmazását je­lenti, amelyeknél gyakran nem megfelelő az ellenőrzés. Ralph Nader könyvében fé­lelmetes számokat idéz. Sze­rinte az USA-ban évente 2 millió élelmiszermérgezés for­dul elő, 100 ezren sebesülnek meg az üvegajtóktól. A hiva­talos amerikai körök most már számos olyan adatot hoznak nyilvánosságra, amelyek rend­kívüli módon megerősítik Na­der adatait, sőt helyenként szerénynek tüntetik fel azo­kat. Az amerikai hivatalos statisztika szerint több mint 200 millió dollár forgalmat je­lentő fogkrémet adnak el évente, hirdetve, hogy „ezek megszüntetik a kellemetlen szájszagot”. Ugyanakkor ezek a készítmények teljesen ha­tástalanok. Ugyanakkor 300 gyógyszer-specialitásról állapí­tották meg, hogy teljesen al­kalmatlanok azon betegségek gyógyítására, amelyeket a rek­lámok ígérnek. Támadták a gyermekjátékokat, amelyeknek egy része a festékanyag és a plasztikanyag miatt veszélyes. Ezen „leleplezések” hatása olyan nagy volt, hogy a ter­melők egy része revízió alá kellett, hogy vegye termelési és eladási módszereit. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara a tagjainak javasol­ta, hogy javítsák meg, moder­nizálják a felhasználásra vo­natkozó utasításokat, a mar­keting módszereket és a nagy- közönséggel való érintkezést. A Kamara hangsúlyozta a kö­zönségnek nyújtandó hatékony segítség szükségességét. Az amerikai vállalkozónak most már számolnia kell „a fo­gyasztói” szemléléttel. Uj tí­pusú marketinget, továbbá kí­sérleti laboratóriumokat kell létrehozni, amelyek a fogyasz­tók rendelkezésére is állnak. Az amerikai üzletemberek, a „fogyasztók forradalma” nyo­mán, megkezdték az amerikai üzleti élet átállítását. Jelenté­keny erőfeszítést fejtenek ki a reklám segítségével, hogy tájékoztassák és megnyugtas­sák a közönséget. Változtatá­sokat eszközöltek a gyártási és eladási módszereken és ezt hangsúlyozottan nyilvánosság­ra hozták, messzemenően fel­használva erre a televízió tö­meghatását. És Európában?... A „fogyasztók forradalma” Európa számára ugyancsak szá­mos tanulságot nyújt. Néhány évvel ezelőtt Belgiumban had­járat indult az áremelkedések ellen. Egyik milliószor ismételt jelszó volt, hogy: „A fogyasz­tó a király..Miniszterek és az egyik miniszterelnök is használta ezt a jelszót. A kam­pány eredménye azonban rend­kívül szerény és vitatható volt. Ugyanis ahhoz, hogy a „fo­gyasztó-király” gyakorolhassa is a hatalmát,, szervezettnek és tájékozottnak kell lennie. A fogyasztóknak részt kell kap- niok a termékek előállításával kapcsolatos vizsgálatokban és a forgalmazási kérdésekben. A fogyasztónak ismernie kell a ^termék tényleges értékét. Szélesebb' perspektívában a fogyasztási politika kettős as­pektusai: először meg kell ha­tározni a fogyasztó szerepét a társadalomban, másrészt biz­tosítani kell érdekének meg­felelő védelmét. Nos, Európá­ban ezek a problémák még in­kább előtérbe kerülnek. Az Európai Gazdasági Közösség egyik bizottsága külön cikkben foglalkozott a fogyasztási poli­tikával. Ebből idézzük az aláb. bi mondatot: „Nem lehet ha­tékonyan foglalkozni a fo­gyasztók kérdésével, a fo­gyasztók távollétében”. Ez új problémát vet fel. A fogyasz­tók ugyanis egyedül állnak, szemben a termelővel és a ke­reskedővel. Érdekeik nem azo­nosak. A fogyasztó szervezet-: len, szemben a szervezett ke­reskedőkkel. vagy a gyártók­kal. A fogyasztói szervezetek még rendkívül gyengék. Pedig fontos lenne, hogy a bizottság tevékenységében erőteljes, ha­tározott szervezetre támaszkod- hassék e kérdésben is. A fogyasztók védelme és képviselete Belgiumban Belgiumban speciális szer­vezetek tevékenykednek a fo­gyasztók védelmében és ér­dekképviseletében (a hatósá­gok is foglalkoznak szabályo­zási, ellenőrzési kérdésekkel). Néhány, jellegzetesen a fo­gyasztók védelmére szolgáló szervezet Belgiumban: a Fo­gyasztók Társasága, a Nők Uniója; a fogyasztók tájékoz­tatására és védelmére, a Nagycsaládok Ligája, a Ke­resztény Munkásnők Ligájá­nak Vásárlói Tanácsa, a Mi­nőségellenőrző Hivatal. Ami a hivatalos szervek tevékenységét illeti, szigorúan szabályozva van az árak meg­jelölése, az árucikkek forgal­mazási elnevezése, a hitelre történő eladás, a vásár, illet­ve kiárusítás jellegű eladás, az engedményes és prémiu- mos eladás, a gyógyszerek reklámozása stb. Mindezt kiegészíti a közel­múltban létrehozott „Nemzeti Fogyasztási Tanács”, amely­ben a szakértők mellett he­lyet foglal a fogyasztói érde­kek védelmének valamennyi szervezete. Ez jelentékény se­gítséget biztosít a hivatalos szervek számára. Biztatónak kell tekinteni, hogy ezen országos tevékeny­ség mellett napjainkban eu­rópai szinten is kialakuí ha­sonló tevékenység. Megyénk statisztikai adataiból Meghatározások: Vízszintes: 1. Egy kh. termőterületre jutó teljesített mezőgazdasági beru­házás (Ft). 7. Válasz. 13. Ké­zimunka szín. 14. Meg van fáz­va. 16. Becézett férfinév. 17. Lát páratlan betűi. 18. Ilyen tű is van. 19. Kettősbetű. 20-, Üti. 22. Fizikai fogalom. 23. Tarpai születésű kurucvezér. 25. ... az életet. 27. Prímák. 29. ZIN. 30. Az elmúlt nap. 32. Ókori babyloniai város. 33. Izomkötője (becézett női név ford.). 34. Hajtja a biciklit. 37. Tanítják az egyetemen. 38. Sír. 39. Végén (de csak a kö­zepén!). 40. Indulatszó. 42. Népesség az ország népessé­gének %-ában. 46. Szlovákiai folyó. 48. Pazar, remek. 49. Ezer lakosra jutó élve szüle­tések száma. 51. Német szám­név. 53. Nézés páratlan betűi. 55. Angol női név. 56. Richard (osztrák lírai tenorista, 1892—1948). 58. A Csongor és Tünde egyik ördöge. 59. Mo­dern. szobadísz, készülhet ke­rámiából is. 62. Mutatószó. 64. Beleun. 66. Vérpálya. 67. Híres. 69. Taposó. 71. Kiju­tott. 72. Xenophon bázisa. 74. Az arcrészem. 75. Becézett női név (vigyázni kell neki!). 76. Tallium, kálium vegyjele. Függőleges: 1. Svájc latin neve. 2. Dísztelen (átvitt ér­telemben kibírhatatlan). 3 Tor mássalhangzói. 4. Készíti a süteményt. 5. AKI. 6. Nesz, halk zaj. 7. Vezető, a beosz­tottak nyelvén. 8. Számnév. 9. Ö franciául, nőnemben. 10. Szolmizációs hang. 11. Ez a berendezés a levegő szennye­ződésétől véd. 12. Tízezer la­kóra jutó orvosok száma. 15. Terület az ország területének százalékában. 21. A lett fővá­ros. 24. Férfiöv. 26. Erős fény teszi. 28. A piramisok városa. 31. Portugáliai, spanyolorszá­gi autók jelzése. 32. Tiltószó. 35. A múltban. 36. Pontatlan­ság. 38. Szarvasfajta. 41. Szám­név. 42. Baj ... (kazahsztáni város, űrrepülőtér). 43. Kiej­tett mássalhangzó. 44. Kettős­betű. 45. Pápai korona. 46. Népsűrűség egy négyzetkilo­méterre. 47. Rövid női név. 50. ZNE. 52. Arcképet készít. 54. Második adag. 57. Nyelv­tani fogalom. 58. Magasrangú török cím. 60. Irány. 61. Egy­szerű gép, fordítva. 63. Idő, németül. 64. Csupa. 65. Lista, lajstrom, angolul. 66. Korok. 68. Hibázik. 70. Pózol, hang­talanul. 72. Szovjet repülőgép- típus. 73. Római aprópénz. Beküldendő a .vízsz. 1., 42., 49., a függ. 12., 15. és 46. szá­mú "sorok megfejtése 1971. február 29-én déli 12 óráig levelezőlapon a Megyei Mű­velődési Központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtők között 5 db köny­vet sorsolunk ki. Az 1971. február 7-i rejt­vény helyes megfejtése: — Doktor úr, már többször megfigyeltem, hogy a férjem éjszaka beszél álmában. Mit tegyek? — Hagyja nappal szóhoz jut­ni, asszonyom. Könyvet nyertek: Bene La­jos Dombóvár, Tóth E. u. 6., Gáti László Szekszárd, Hon­véd u. 50., Schrottner Károly- né Szekszárd, Tarcsay B 8., Ürmös Péter Mözs, Béri B. A. u. 3., Vábró László Paks, Tolnai u. 48. A könyveket postán küldjük el. 1971. február 2i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom