Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
TOL HA MEGYET 'VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA*! XXI. évfolyam, 43. szám ÄRA: 30 FILLER Szombat, 1971. február 20. Köziemén v a Varsói Szerződés taiáüamai külügyminisztereinek tanácskozásáról Bukarest (MTI) 1971. február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminiszterei. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1970. december 2-i, berlini ■Ülésén az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről elfogadott nyilatkozata alapján a miniszterek információ- és vélemény- cserét folytattak az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítésének menetéről. A tanácskozás részvevői, figyelembe véve az európai államok kapcsolatainak az Utóbbi években bekövetkezett pozitív fejlődését, megelégedéssel állapítják meg, hogy a szocialista országok erőfeszítéseinek és más államok hozzájárulásának eredményeként az európai kontinensen bizonyos előrehaladás történt a feszültség enyhítése terén. Az európai közvélemény; Európa népei mind szélesebb körben támogatják a szocialista országoknak az összeurópai értekezlet összehívására tett javaslatát. Joggal vélekednek úgy, hogy egy ilyen konferencia fontos szakaszt jelentene mind az európai béke és biztonság megszilárdításának útján, mind- pedig az európai országok közötti sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításában. A külügyminiszterek úgy Vélik, hogy a jelenlegi helyzetben lehetséges és szükséges is a konkrét problémák gyakorlati és konstruktív megközelítése, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó értekezletre A tanácskozás megállapította, hogy azok az erőfeszítések, atnelyekét az összeurópai értekezlet összehívását támogató államok az utóbbi időben tettek, előbbre viszik a konferencia előkészítését. A kétoldalú kontaktusok során létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy az összeurópai konferencia előkészítését többoldalú alapokra helyezzék. Jelenleg arra van szükség, hogy az áttérés az összeurópai értekezlet előkészítésének erre az új és aktívabb szakaszára ne húzódjon el. A tanácskozáson képviselt szocialista országok ismételten támogatásukról biztosítják a finn kormány kezdeményezését, hogy Helsinkiben tartsák meg valamennyi érdekelt állam előkészítő találkozóit; kifejezik készségüket, hogy bármikor részt vesznek ezeken a találkozókon és illetékes képviselőiket erre felhatalmazzák. A külügyminiszterek hangsúlyozzák, az ilyen előkészítő találkozók haladéktalan megtartását. az a szükségesség indokolja, hogy áttérjenek az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítésére, ami lehetővé tenné az értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdések megvitatását, egyeztetését. A tanácskozás figyelmét ugyanakkor nem kerülte el, hogy azok a körök, amelyek nem érdekeltek az európai feszültség további enyhítésében, fokozzák akció'kát az összeurópai konferencia összehívása ellen. Ez a konferencia összehívásával szemben támasztott különböző előzetes feltételekben nyilvánul meg, amelyeknek az a célja, hogy bonyolultabbá tegyék az előkészítő munkát és az értekezlet összehívását más problémákhoz kössék. Az ilyen magatartás komoly akadállyá válhat a konferenciához vezető úton. Ilyen magatartásra és az európai fegyverkezési hajsza fokozására ■ mutatnak a NATO miniszteri tanácsa legutóbbi brüsszeli ülésszakának határozatai. Mindez fékezi Európában azoknak a kedvező folyamatoknak a kibontakozását, amelyek az európai kontinens népei és a béke érdekeit szolgálják. Ebben a helyzetben további . intézkedésekre van szükség, hogy elhárítsák az össze- európai értekezlet útjában emelt akadályokat. Kormányuk megbízásából a miniszterek ismételten megerősítik a Varsói Szerződés tagállaminak eltökélt szándékát, hogy elősegítsék a konferencia1 előkészítését célzó munka mielőbbi befejezését és felhívják az összes érdekelt államokat, tegyenek további erőfeszítéseket ennek érdekében. A tanácskozáson képviselt szocialista országok a jövőben is konstruktív erőfeszítéseket tesznek a kontinens valamennyi állama közötti normális, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. Sík- raszállnak az európai és a világbéke megteremtéséért és megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a feszültség enyhüléséért és az együttműködésért. ■ A Varsói Szerződés tagállamai ismételten szükségesnek tartják annak hangsúlyozását, hogy az európai és a nem- . zetközi biztonság szempontjából milyen nagy jelentősége van annak, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal egyenjogú kapcsolatokat létesítsenek mindazok az államok, amelyek eddig ezt nem tették meg. A nemzetközi Jog általánosan elfogadott elvein alapuló kapcsolatokat kell létesíteni a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között is. Ugyancsak a feszültség enyhülését szolgálná, ha megszűnne az ellenállás az NDK- nak az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe való felvételével szemben. A tanácskozás részvevői testvéri kötelességüknek tartják, hogy megadjanak Tündén le-> heto segítséget e kérdésekennek lépéseben az NDK-nak és érdekében megfelelő két tesznek. A Bolgár Népköztársaság nevében Ivan Basev; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében Jan Marko; A Lengyel Népköztársaság nevében Stefan Jedrychowski; A Magyar Népköztársaság nevében Péter János; A Német Demokratikus Köztársaság nevében Otto Winzer; A Román Szocialista Köztársaság nevében Corneliu Manescu; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében Andrej Gromiko. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — mivel az országgyűlési képviselőknek, illetve a tanácsok tagjainak megbízatása 1971. március 19-én lejár — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően foglalkozott az új általános választással kapcsolatos kérdésekkel. Az Elnöki Tanács megyei városi kategóriába sorolta Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged városokat. Az új tanácstörvény alapján az öt város .új jogállása azt jelenti, hogy az ipari, a kultu. rális és a kereskedelmi regionális központú városokat a kormány a jövőben is kiemelten kezeli, közvetlen irányításukat pedig a megyei szervek végzik. Az Elnöki Tanács elhatározta Baíatonfiired, Csorna és Nagyatád nagyközségek várossá alakítását. Az Elnöki Tanács ezenkívül elrendelte a Szabolcs-Szatmár megyei Gáva és Vencseliő községeknek Gávavencsellő, valamint a Veszprém megyei Balatonalmádi és Vörösbe- rény községeknek Balatonalmádi néven történő egyesítését, továbbá kilenc megyében 17 új, közös tanács szervezését és néhány meglévő közös tanácshoz cgy-két község csatlakoztatását. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Harmincöt millió forint értékű munkát kell elvégezni Hárommillió forint as építőanyag-ipari vállalat fejlesztése Imponáló számokkal ismertetett meg Németh Imre igazgató a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat múlt évi munkájáról. Ezek közül csak egy: 1969-ben 317 ezer forint nyereséget ért el a vállalat, 1970-ben 3076 ezer forintot. Tavaly a 69-es év után egy fillér nyereségrészesedést nem fizethettek, idén húsz nap körüli összeget tudnak osztani átlagosan, összesen négyszáz- ezer forint értékben. A fejlődés szembetűnő. Hogyan sikerült így felkapaszkodnia ennek a vállalatnak? Elsősorban azáltal, hogy a munkahelyeken az emberek foglalkoztatását intenzívebbé tették, szigorították a fegyelmet, felelősségre vonták a rendbontókat — ez kedvező légkört teremtett a dolgozók körében. A másik fontos intézkedés az volt, hogy szilárd piacot kerestek, termékeiknek hosszú távon értékesítési lehetőséget adtak, tehát megteremtettük a termelés biztonságát. És megbízhatóvá tettél: a rendelések teljesítését, a partnervállalatok biztos számíthattak az épí- anyag-ipar pontos szállítására. A múlt évben a siker jelentős forrása volt az is, hogy rendezték a munkások fizetését. Elkészítették a yállaiat hosszú távú bérfejlesztési programját, amely szerint mindenki tudta, hogy 1970- ben és majd a következő években milyen keresetnövekedésre számíthat. 1967-ben a vállalatnál dolgozó munkások átlagos havi keresete 1768 forint volt, ^tavaly az egy dől-. gozóra jutó havi átlargos kereset 1976 forintra emelkedett. A 13 százalékos növekedés főlgg 1970-ben történt. Tavaly 24,6 millió forintértékű munkát végeztek a vállalatnál, idén viszont 50 százalékkal többet terveztek. A termelés felfutását indokolttá ‘teszi a stabil piaci nyersanyag—munkaerő helyzet. A vállalat mind a négy üzemében megfigyelhető jelentős fejlődés. A díszkerámia-gyár- tásnál azonban különösen emelik a termelést. 1969-ben 178 ezer forint értékű, 1970-ben már 760 ezer forint értékű díszkerámiát gyártottak, az idei program pedig hárommillió forint. Bevezetik a gépkorongos eljárást, a munkafolyamatokat kellően átszervezik, és gondoskodnak arról, hogy a márciusban elfogadásra kerülő tájjellegű kerámiákat még az idén nagy mennyiségben _ gyártani tudják, tekintettel az őszi vadászati világkiállítás eseményeire is. A paksi be- tonüzemben változatlanul nagy szériában gyártják a közismert, a felhasználók által jó minőségűnek ítélt gerendákat, tárnokát, lapokat. A távlati tervek előírják a gyártmányfejlesztést is. Egy program már kész: u.i hőszigetelőt kezdenek gyártani. Az azbeszt-perlit keverékű hőszigetelő anyag jobb hatásfokú, mint az eddig ismert üveggyapot alapanyagú. A VBKM meg is látta a cikkben az újszerűséget, mert most folytat tárgyalásokat a vállalattal. Eszerint az új anyagot az elektromos hőtárolókályhák szigeteléséhez használnák fel. De az új hőszigetelő anyagot eredménnyel használták az ózdi kohók szigetelésénél, bélelésénél is. A tanácsi vállalat előre lépett a lakossági szolgáltatások teljesítése terén is. Tavaly már kétmillió forint értékű lakossági munkát végeztek, főleg a lakáskarbantartók, de várható, hogjl idén a teljesített munka értéke a tavalyinál 20—30 százalékkal magasabb lesz. A vállalat termelésfejlesztéséhez, korszerűsítéséhez a megyei tanács hárommillió forintot ad. Ezt az összeget elsősorban nagy teljesítményű gépek vásárlására fordítják. Tárgyalások folynak a lakossági munkát végző részleg fejlesztésére is. Valószínűleg egymillió forinton felüli ösz- szeget kapnak e célra. A vállalatnál tavaly november végén fejezték be az 1971-es terv elkészítését. Eszerint kezdték az év elején a munkát szervezni. A tavasz pedig lehetővé teszi a vállalat telepein a nagy szezonkezdést. Idén több mint 35 millió forint értékű munka teljesítéséről _ keil majd a vállalat vezetőinek a felügyeleti hatóságnak jelentést tenni.- Ej -
