Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
Az alkatrész- és gépgyártás került túlsúlyba Eredményes évet %árt a MEZŐGÉP Vállalat A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat MSZMP alapszervezete taggyűlésen értékelte az elmúlt gazdasági évet, és annak mérlege alapján határozott az idei feladatokról. A beszámolóban és a hozzászólásokban elhangzott, hogy az eredményekben közrejátszott a gazdasági reform kedvező hatása, a célszerű piackutatás, a műszaki fejlesztés, a szocialista munkaverseny. A vállalat — tavaly még mezőgazdasági gépjavító — a teljes termelési értéktervet 4,7 százalékkal teljesítette túl. A terv 9,8 százalékkal, 28 millió forinttal haladta meg az 1969-es szintet. (\z 1969-es év teljesítményéért Kiváló vállalat címet kapott a gépjavító.) A múlt év eredményeinek nagy pozitívuma, hogy azokat elsősorban a műszaki fejlesztés révén érték el; a műszaki fejlesztés hozzájárulása 10 százalék volt. Még egy jelentős tényező: a terv túlteljesítését a vállalat 96 százalékos létszámtervvel teljesítette. A vállalat számára fő feladatként korábban meghatározott mezőgazdasági javítási, szolgáltatási munkákban tavaly tovább tartott a visszaesés, a kombájn- és erőgépjavításban például 1969-hez viszonyítva is 40 százalékos a visszaesés. Ennek okai: az ártámogatási rendszer változása saját javítóüzemek létrehozására ösztönözte a mezőgazdasági üzemeket, ezek a műhelyek műszakilag, személyileg megerősödtek; az igény a felújított szerkezeti egységek javára tolódott el. A vállalat által felújított járműelektromos, hidraulikus egységek, hűtőforgalmazás értéke fiz 1969. évi 12 700 000 forintról 13 800 000 forintra nőtt. A vállalat nevében is bekövetkezett változás utal arra, hogy a javítások csökkenésével, azok következményeként az alkatrész- és a gépgyártás került túlsúlyba (Éppen ezért volt nagy szerepe a műszaki fejlesztésnek) Az alkatrész- és a gépgyártás árbevételi aránya az 1959. évi 52,7 százalékról 69,6 százalékra növekedett. A mező- gazdaság részére végzett gyártásérték meghaladta a 140 millió forintot. Olyan termékek gyártását vezették be, amely iránt megvolt a kellő piaci igény. A termelés és az értékesítés összhangjára kedvező volt a minőségi ellenőrzés szigorítása, a termékek jó propagandája különböző kiállításokon, gépbemutatókon. A rotációs fűkasza iránti igényeket nem tudta, de még ez évben sem tudja kielégíteni a vállalat. Ennek ellenére, sőt, éppen ezért a kisebb konstrukciós hibák kijavításával ezt a gépet még jobbá kívánják tenni. (Az Agroker az idén 500 rotációs fűkaszát rendelt.) Hasonlóan új termék a cukorrépagépsor, és az igényekre jellemző, hogy Tanzánia és Pakisztán is érdeklődik iránta. Az új termékek mellett a vállalat meglevő gyártmányait is fejlesztette, tökéletesítette — sorozatban készült már a korábbi szórófejtípus korszerűsített változata. A hagyományos öntözőcsőgyártás mellett megkezdődtek az alumíniumhegesztési és csőgyártási kísérletek. A múlt évben egyik legfontosabb feladat az acél kapcsolószerkezetek kialakítása volt, — erre szinte kényszeKöltségvetési üzem A z elnevezés nem utal rá, mi is az, milyen feladatokat lát el a költségvetési üzem. Pedig működnek, s tevékenységűikkel jelentős hatással vannak a város, a község fejlődésére. A költség- vetési üzemeket a tanácsi vezetők akkor hozták létre, amikor már alig lehetett szerezni kivitelezőt járdaépítésre, útjavításra, a tanácsi épületek karbantartására. Emlékezünk még rá, hogy a falvak középületei milyen állapotban voltak, még három évvel ezelőtt is. Ma a költség- vetési üzemek hatékony munkája révén egyre szebbek a középületek — bölcsődék, tanácsházak, stb. —, egyre több a járható járda. Tamási községben a költségvetési üzem valóságos kis vállalattá fejlődött. éppen mert a szükség úgy kívánta. Hisz ha valamely községben van tennivalója egy tanácsi építő-tatarozó-járda- építő, helyileg mozgatható brigádnak, akkor Tamásira kétszer is ráillik ez. Nem kevesebb azonban a dombóvári költségvetési üzem érdeme sem. Hisz megyénk második városa csak most indult el az urbanizáció rögös útján és most minden erőre szükség van. hogy a tengernyi feladatot tisztességgel, úgy, ahogy a lakosság elvárja a tanácsi vezetőktől, elvégezzék. A kezdetben, amikor egy-két söprű, lapát képezte a költségvetési üzemek technikai felszerelését. nehezen tudtuk elképzelni a mai szervezettségi szintet, korszerű technikát. A szekszárdi üzem fejlődött talán az elmúlt években a legtöbbet. Mégis kevés a gép, egyéb felszerelés, amely a „város mindennapi karbantartása, hoz kell’’. Kellene még több utcaseprő gép — olyan utca, ahol lehet a seprőgépet használni; kellene még iparos, akik el tudnák végezni azt a sok munkát, amit most nem pénz, hanem munkáskéz hiánya miatt nem tudnak ellátni. A költségvetési üzemek nem szerepelnek a közvélemény reflektorfényében, csak akkor, ha a város, a község területén valami rendellenesség figyelhető meg. Még akkor is a költségvetési üzemet okolják, bírálják, ha nem az a hibás. Még akkor is a nyakába varrják, hogy bezzeg csak'a pénzt veszik fel. s nem kell nekik szorosan elszámolni a munkáról. .. Holott éppen a költség- vetési üzemek vezetői a megmondhatói annak, hogy at tanácsok mennyire számon kérik tőlük: hogyan sáfárkodnak a pénzzel, a technikát menynyire használják ki. A költségvetési üzemek részére a szezon most kezdődik. A tél remélhetően már elhul- lajtóttá méregfogát, s bizakodhatunk, hogy az idő tavaszias- ra fordul. És ez adja a munkateret. a produkálási lehetőséget a költségvetési üzemek dolgozói számára. Munkájuk révén szép parkok, járható járdák, jól karbantartott állami házak tűnedeznek majd fel az ism- ' özségekben, városokban.- Pj rítették a szekszárdiakat az állandóan ismétlődő öntvényellátási gondok. Ezeken kívül a múlt évi programban szerepelt két új szórófejtípus kialakítása: egyik a háztáji gazdaságok, kisebb területek öntözési igényeinek felel meg, a másik, nagyobb teljesítményű pedig r. Tisza— 2. vízlépcső öntözési igényeinek. Ugyancsak a múlt évben kezdődött meg a traktorok biztonsági védőkeretének sorozatgyártása. Eredményesen vizsgázott a saiát tervezőrészleg által konstruált, a lucernabetakarítást szolgáló szársértő gép. A MEZŐGÉP Vállalat célirányos törekvéseiben ismételten kifejezésre jut a műszaki fejlesztés haszna. Erre az elmúlt két évben közel hét és fél millió forintot fordítottak. A kifejlesztett termékek árbevétele a múlt évben meghaladta a 15 millió forintot, ez az összeg 1971 végére várhatóan eléri a hetvenmilliót. A munka hatékonyságát a műszaki fejlesztés mellett jól szolgálta a vállalatfejlesztés is, a rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékony kihasználása. Az egy főre jutó anyagmentes termelési érték meghaladta a tervezett 3,4 százalékot. (Szekszárdon és az állomásokon — Bonyhádon, Bölcskén, Gyönkön, Tamásiban, Tevelen, Várdombon — egész éven keresztül létszám- hiány, különösen segédmun- kaerő-hiány volt. Emiatt sokszor kellett teljesítménybérben dolgozóknak, szakmunkásoknak anyagmozgatást végezni.) Szocialista brigádok A gazdasági célok elérésében, teljesítésében nagy szerepe volt a szocialista brigádoknak, a szocialista munkaversenyeknek. A vállalat dolgozóinak 43 százaléka dolgozik szocialista brigádban, ez már olyan tömegerő, amely befolyásolja a többi dolgozó munkáját is, pozitiven hat a termelésre. Nem titok, a MEZŐGÉP az idén meg akarja szerezni a „Szocialista vállalat” címet. A múlt év kedvező eredményei kellő alapot adnak az idei — még nagyobb — feladatok megoldásához. A vállalat 1971-re 6 százalékos termelési értéknöveléssel számol, az ismert munkaerő- hiány miatt mintegy 5 szá- százalékos létszámcsökkenés mellett. A 300 millió forintot meghaladó termelési értéket elérni csak az egy főre jutó termelési érték növelésével lehet. Ehhez viszont a feltételeket az anyagi ösztönzés, az anyagi érdekeltség továbbfejlesztésével kívánják megteremteni, hangsúlyozva, hogy a vállalatvezetés érdeke azonos a munkások érdekeivel. Egy évvel ezelőtt, amikor kiváló vállalat lett a gépjavító, elhangzott a megállapítás: az eredmény kötelez, 1970-ben még magasabb eredményt kell elérni. Ez — mint a számadatok bizonyítják — sikerült. Most a cél ismét az; túlteljesíteni 1970 termelési értékének volumenét, magasabb szinten dolgozni, termelni. BI. Népújság 1971. február. 19. Művelődéspolitikánk helyzete és feladatai Tegnap délelőtt megyénk kulturáíis életének munkásai és irányítói részére tartott tájékoztató, 'egyben vitaindító előadást az MSZMP megyei székhazának kistanácstermében Pándi Pál, a Népszabadság kulturális rovatának vezetője, Művelődési; politikánk helyzete és feladatai a X. párt- kongresszus után címmel. Az aktívaülés résztvevőit Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd a vitaindító előadás és az azt követő élénk eszmecsere után elhangzó zárszavában azt a meggyőződését juttatta kifejezésre, hogy ez á tanácskozás jó induló alapja lesz a párt X. kongresszusa határozataiba foglalt ideológiai, művelődési feladatok teljesítésének. Ezekben a napokban az MSZMP KB tudományos és kulturális osztálya szervezésében az ország valamennyi megyéjében sor került hasonló tanácskozásokra. Ezek célja a pártkongresszus határozatainak végrehajtásából fakadó ideológiai, közművelődési tennivalók valósághű számbavétele, az országoson belül pedig a helyi feladatok meghatározása. Az ÉD0SZ megyei küldöttértekezlete Az élelmezési dolgozók Tol- . na megyei ötödik küldött- értekezletét tartották szerdán délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ márványtermében, melyen jelen volt Hegedűs Ottó, az ÉDOSZ központi vezetőségének és elnökségének tagja, Egyed Mihály, az SZMT titkára, Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője és Benizs Sándor, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. Az élelmezési dolgozók Tolna megyei küldöttértekezlete óta olyan négy év telt el, mely a mozgalom elé új feladatokat állított, új munka- módszerek keresését tette szükségessé. Erről az elmúlt négy esztendőről Kontos András, a megyebizottság titkára számolt be. Többek között beszélt a termelékenység alakulásáról, a szocialista munkaversenyről, a X. párt- kongresszus tiszteletére történt munkavállalásokról, a keresetek alakulásáról. Elmondta, hogy megyénkben az élelmezési ipar az elsők között tért át a 44 órás munkahétre — 1969 januárja óta a dolgozók 90 százaléka csökkentett munkaidőben dolgozik. Megyénk élelmezési dolgozóinak 55 százaléka nő, akik az év közben kifizetett jutalmazásoknál nincsenek hátrányban a férfi dolgozókkal szemben, például 1968-ban az élelmezési vállalatok jutalma- zottainak 56 százaléka nődolgozó volt;, A nők és a férfiak átlagkeresete között azonban havonta mintegy 300 forint eltérés van a nők rovására. Az eltérés főleg a Paksi Konzervgyárban, a segédmunkás és a kisegítő állományban jelentkezik élesen. A nők átlagkeresete a sütőiparban közelíti meg legjobban a férfiakét, ahol a különbség kb 100—120 forint. A további feladatokról KonJ tos András elmondta, hogy elsősorban a tartalmi , munkát kell erősíteni, a ! termelékenység növelése érdekében az élelmiszer- ipari dolgozók szakszer- j vezete minden szinten se- í gítse elő a helyes terme- lésszervezéstA beszámolót élénk- vitaj majd a választás követte. A 4254 dolgozót összefogó ÉDOSZ-megyebizottság küldöttközgyűlésén megjelent küldöttek 9 dolgozót választottak az SZMT küldöttértekezletére, hetet az ÉDOSZ központi vezetőség választásra, majd tizenhárom tagú megyebizottságot választottak, melynek titkára ismét Kontos András, elnöke pedig Saramó Jenő lett. Atomgyorsító épül Debrecenben A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói határidőre elkészítették a Magyar Tudományos Akadémia atommagkutató intézetének új létesítményét, az atommaggyorsító épületét és a laboratóriumi központot. Az ötmillió voltos Van de Graaff típusú részecskegyorsító generátorának szerelése 1971-re készül el. Képünkön: az MTA Debrecenben lévő atommagkutató intézetében épülő, közel 10 méter magas acéltartály. (MTI foto Balogh László felv. — KS)
