Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

Interjú az Uruguayi Kommunista Párt első titkárával j; ; r As interjút készítette: Virgilio Lilli 4 G0BB1EBÍ DELIA SEBA írja: íme egy sor válasz azokra a kérdéseimre, amelyeket Rodney Arismendinek, az Uruguayi Kommunista Párt első titkárának tettem fel a párt montevideoi székházá­ban adott interjú során. Elő­re kell bocsátanom. hogy az Uruguayi Kommunista Párt két okból is különleges he­lyet foglal el a világ e ré­szének politikai fejlődésében: magában az országban a kommunista pártnak köszön­hető az úgynevezett „egység­front” létrehozásának kezde­ményezése, vagyis azoknak a baloldali pártoknak a koalí­ciója, amelyek — a chilei marxista példát követve — a népi - egység megteremtésével a kubai fegyveres forradalom példáját elvetve s csupán az alkotmányos választásokra tá­maszkodva kívánják meg­ragadni -a hatalmat; kifelé pedig azért, mert — azon túlmenőén, hogy másodikként követi a chilei BéJ^,.£ödéI-.f amerikai kommunista pártok- közül — elsőként,, y#iló$f tßttg, meg a politikai törekvések és küzdelmek egységét az egész kereszténydemokrata párttal és , nemcsak . egy töredékével, mint ahogyan az Chilében történt. Az úgynevezett „egy­ségfront”-ot a kommunista párt, a szocialista párt, a kereszténydemokrata párt és a hagyományos történelmi pártok szakadár szárnyai al­kotják. Milyen százalékarányban vesz­nek részt a kommunisták az ,,egységfrontéban ? Az egységfrontot alkotó csoportok közül természete­sen az Uruguayi Kommunis­ta Párt a legjelentősebb. De tévedés lenne azt hinnünk, hogy egyben a túlsúlyt is képviseli; valójában az egyes csoportok együttesen ellen­súlyozzák, sőt esetleg felül is múlják. Fölényünk abban áll, hogy az Uruguayi Kommu­nista Párt százszázalékos el­lenőrzést gyakorol az Urugu­ayi Országos Munkásszövet­ség felett. Egyébként ez egy­szerűen annak a jele, hogy a szakszervezeti mozgalom a kommunista párt védnöksége alatt fejlődik. Nem gondolja, hogy ily módon a kommunista párt tevékenysége nyomja rá bélyegét az „egység- front”-ra? Nem hiszem: és nem is ez a célunk. Valójában egy iga­zi, oligarchia- és imperializ- ' mus-ellenes „fejlett demokra­tikus front”-ról van szó. Ezt ' , a frontot heterogén elemek alkotják; vannak . közöttük ,,marxisták és lieht marxista elméletet vallók, vallásos és ateista elemek, munkások, értelmiségiek. Mint tudja — és én sem meg nem hazud­tolom, sem meg nem erősí­tem — az a hír járja, hogy az elnöki cím jelöltie Seregni tábornok, ez a tipikusan bal­oldali nacionalista, haladó szellemű és rugalmas katona, akinek alapvető célkitűzése az alkotmány megszabta ke­retek között megvalósított strukturális reform. Az „egy­ségfront” sürgeti a választ két erő: az oligarchiához és az imperialista érdekekhez kapcsolódó hagyományos pár­tok, valamint az oiigarchia- és imperializmus-ellenes erők között. Gondolja, hogy az 1971-es vá­lasztások sikert hozhatnak az »egységfront” számára? Fizikai képtelenség meg­jósolni a jövőt. Mégis azt hi­szem, kijelenthetem, hogy amennyiben az „egységfront” nem aratna sikert, a gazda­sági helyzet súlyosbodna, ha másért nem, azért, mert a régi, a hagyományos pártok­ból alakult kormány nem ve­zet, nem vezethet be alap­vető változtatásokat. Ez elke­rülhetetlenül az osztályharc fo­kozódásához vezetne, s ugyan­akkor növelné az „egység­fronton” kívül álló erők és mozgalmak nyomását is. így előidéznék az elnyomás foko­zódását, ez viszont növelné a parlamenten kívüli mozgal­mak tiltakozását. Ilyen körül­mények között várható lenne a jobboldal támadása, sőt-ta­lán külföldi intervencióéi!. Ha már a parlamenten kívüli erőknél tartunk: milyen maga­tartást tanúsít a kommunista párt a tupamarók mozgalmával szemben? A tupamarók egy kiáltvá­nyukban kijelentették, hogy az „egységfrontban” pozitív jelenséget vélnek felismerni: szimpatizálnak is vele, de to­vábbra is szervezetük mód­szereihez (értsd: terrorizmus) tartják magukat. Mi nem ér­tünk egyet ezekkel a mód­szerekkel: olyan taktikát kö­vetnek, amely nem egyezik a mi taktikánkkal, bár elismer­jük, hogy őszinte forradalmá­rok. Talán felesleges is monda­nom, hogy ellenezzük a kor­mánynak ellenük foganatosí­tott elnyomó intézkedéseit, és erről az álláspontunkról sem a kormány, sem a sajtó nyo­mása ellenére sem mondunk le. A kommunista párt, vala­mennyi kommunista párthoz ha­sonlóan olyan jólismert ideoló­giai célt javasol, mint pl. a proletárdiktatúra megteremtése, ön úgy tekinti az „egységfront” győzelmét, mint az Uruguayi Kommunista Párt időleges győ­zelmét? Mindenekelőtt semmi ok sincs arra, hogy "kijelentsük: kizárt dolog, hogy a proletár- diktatúrában nem kapnak he­lyet más demokratikus ele­mek. Ha emellett megvaló­sítjuk az általunk javasolt reformokat, nehézség nélkül elfogadhatunk bizonyos fokú szabadságot, amit a Szovjet­unió — történelmi okok miatt — nem engedhet meg magá­nak. Ami az úgynevezett korlátozott szuverenitás dokt­rínáját illeti, a mi szemünk­ben nem valamiféle doktrí­náról van szó. A csehszlovák ügyet szükséges rosszként fogtuk fel. Nem akartuk a csehszlovák eseményeket jogi szempontból vizsgálni. Le kell szögeznem, hogy nem fogadhatjuk el a más országokkal való összehason­lítást. Az egyes országok ob­jektív feltételei eltérnek egy­mástól. Minden országnak, megvannak a maga igényei, amelynek kielégítésére külön­böző utakat kell követniük. Uruguay nem Szovjetunió, nem Chile, nem is Kuba. Mindenesetre Uruguay a kö­vetkező alapvető reformokat tűzte ki célul: 1. a külföldi adósságok törlesztésének fel­függesztése és hosszú lejáratú fizetési határidők bevezetése; a bankok, a fagyasztott hús előállítására szolgáló ipari létesítmények államosítása, a külkereskedelem központi el­lenőrzésének sürgetése; 3. a külföldi, főképpen észak­amerikai tőkével működő ipari szektorok államosítása. Mindezek után Uruguay meg­kezdheti a gazdasági újjá­építés munkáját, beindíthat­ja a földreformot, független külpolitikát folytathat, meg­szüntetheti az ország deficit­jét és a konkrét fejlődés sza­kaszába léphet. * A beszélgetés vázlatos köz­lését technikai okok és a vi­lágosságra törekvés tették szükségessé. Az Uruguayi Kommunista Párt első titká­rával folytatott beszélgetés során sajátosan rajzolódott ki egy olyan mérsékelt és rugal­mas irányzat, amely bár szi­lárdan ragaszkodik vala­mennyi kommunista közös ideológiai álláspontjához, (olykor nem minden zavar nélkül) ismét megerősíti, hogy a latin-amerikai kommunis­ták úgynevezett mérsékelt taktikát alkalmaznak; azon­ban kiviláglik az a kendőzött fenyegetés is, hogy amennyi­ben e taktika nem vezet si­kerre, csak a kemény harci módszerek jelentik az egyet­len választást. ÁLLA T Rejtvényünkben az állatvilág emlőseinek néhány fajtáját mu­tatjuk be. VÍZSZINTES:' 1. A lóhoz hason­ló, hatalmas testű 'növényevő em­lős állat. Hazája főleg Dél-Ameri- ka, de megtalálható Indiában is. 5. SSÖ. 8. Kívánsága. 13. Szántó eszközön. 14. Azon paripa. 16. Oxigén-módosulat. 17. Európai fő- vai'v.i el':,e. 13. Kérdőszo. 13. Sváj­ci városka, Davostól északra. 20. a) Afrika vizeiben élő ’ robosztus megjelenésű négylábú emlős, b) A gém énei rezervátumban nagyon sok ...található. 23. ... dinamika. A gázok mozgásával foglalkozó tu­domány. 24. Hazánk erdeinek jel­legzetes mindenevő állata. Fején és hátán fehér-fekete sáv húzó­dik. 25. ... fok. Japán legdélibb részének egyik kiszögelése. 27. Több ezer ,,E”! 29. Vonó. 32. Ha­talmas tó Leningrád mellett. 34. A majom-világ egyik gyűjtőneve Legismertebb fajai a buhder és a Rhesús-majóm. 36. Iráni Város. 37. Házai éjszakai emlősállat. Fő táp­láléka a. hal- és a rákfélék. 38. Ilyen csóka is van. 39. Becézett rágcsáló. 41. Hátuszony nélküli tengeri emlős. Hossza mintegy 6 méter. A hímek szájnyílása felett agyar helyezkedik el. 43. Becézett női név. 44. Vissza: női név. 46. Kínai város Fucsien tartományban. 48. Román folyó. 50. Aromám. 53. Elo-Azsia lakója volt. A házi- szamár immár teljesen kiirtott őse. Jellemzője, hogy alsó láb­szárain a zebrához hasonló csíko­zás volt 59. Itt, németül. 60. Is­mert szigetcsoport a Csendes­óceánban. 61. Földtörténeti kor. 62. Visszavonó! 63. Veszélyt érez­ve ide menekül pl. a mókus. 64. Nehézfém. 65. Színárnyalat. 66. Időmérő. 67. A vicc. FÜGGŐLEGES: 1. . . . van. Több nem fér bele. 2. Régi űrm£rtékei. 3. fizetési eszköz, 4. Nagy terme­tű. robosztus állat. Ez a faja ma ■már csak Nepál és Assam ■terü­letén található. Szigorú védelem alatt 'áll. Megkülönböztetünk: fe­hér, fekete, javai, szumátrai, gyap ias st.b. fajtákat is. 5. Nem • fújom. 6. .... borsa. 7. Ide is ültetheted a gyermekedet. 9. A gibbon-félék családjába tartozó majomfaj. Átmenet a valódi és az emberszabású majmok között. Egyik jellemzőjük: nincs farkuk. A másikat tessék megfejteni. 10. Két névelő. 11. Idegen női név. 12. Városka Texasban. Dallastó.1 nyugatra. 14. .A szerelem római istene. 15. Ilyen szer. is van. 21. Zászló-ige. 22. Bundajelző. 25. Táncfajta. 26. Célba jut. 28. Köz­ismert, hatalmas, bundás testű állat. Többféle fajtája van. Leg­nagyobbak Alaszka és Kanada la­kói. 30. Csukva. 31. Szénhidrogén, melynek molekulája 8 atom szén­ből és 18 atom hidrogénből áll. 32. Város Uj-Guineában. 33. Klasz- szikus üdvözlés. 34. Sziget az Ir- tengerben. 35. Olaj, angolul. 40. Gyakori magyar családnév. 42. A fejrev.aló! 44. Pl. a vér is ilyen. 45. Egy párizsi mulatóba. 47. Köz­ség Zala megyében. 49.' Ismert szobrászművészünk (Miklós, Bú­suló juhász). 51. A vízsz. 53. 6., 10., 12. és 8. betűi. 52. Elána. 54. Kis ökör. 55. Francia férfinév. 56. Halfajta. 57. Nem tart örökké. 58. Úttartozék (vízelvezető). Beküldendő a vízsz. 1., 20., 24., 34., 37., 41., 53., a függ. 4.. 9. és 28. számú sorok megfejtése 1971, február 22-én déli 12 óráig a me­gyei művelődési központ, Szek- szárd címre. A, levelezőlapra kér­jük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. ja­nuár 3l-i rejtvény helyes meg-*- fejtése: ..Egyebet nem látni hónál és íellegnél, koldussá lett a föld. kirabolta a tél.” A téli esték. Könyvet nyertek: Bátori Jenő Pécs, III.. Bánki Donát u. 11., Hómann Sándor Szekszárd, Tar- csay B 2., Péter István Dombóvár. Bajcsy-Zs. 20 D., Rausch Henrik- né Bonyhád. November 7. u. 12.. Zerza József PakS‘, Virág u. 28. *A könyveket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom