Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
*TÖLNÄ MEGftl VltÄG ^ÖtEtÄftMi EGYESÜLJETEK^ & A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANÁCS LAPJA f XXí. évfolyam. 38. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. február 14. Pátria — most még kicsiben Új nyomda épül tizenhatmillió forintért Szokatlan helyen van a nyomda: a kertváros közepén. Az első szempillantásra az jut az ember eszébe, vajon milyen meggondolásból építették, he- lyezték ide ezt az ipari üzemet amely ellentmond a városfejlesztési urbanizációs elveknek. . — Szükségből került ide a nvomda — mondja Földi Vilmos, a Pátria Nyomda igazgatója. Valóban. Először úgy tervezték Dombóvár tanácsi és pártvezetői, hogy a nyomdát a TÜZÉP helyére telepítik. A későbbi jóváhagyott, módosított városfejlesztési terv miatt ez nem lehetséges, mert a •J Ü7.ÉP helyén egy utca nyílik majd. Az előzetes tárgyalások a nyomda telepítése ügyében olyannyira előrehaladtak, hogy sürgősen kellett intézkedni. Több variáció közül a legjobbat választották. A város új lakótelepén — a kertvárosban __ a távlati tervek szolgáltatóház építését irányozták elő. A Pátria és a tanács végül is úgy döntött, hogy a szolgáltatóházat felépítik, és majd a távolabbi években az új nyomdát. Alig több mint félmillió forintba került a szolgáltatóház, a célnak kiválóan megfelel: a nagy nyomdához szükséges szakemberek kiképzését biztosítja, megteremti a nyomda személyi alapját. O któber elsején kezdték a munkát a Pátria dombóvári üzemében. Három és fél hónappal azelőtt még üres volt a telek, októberben már állt néhány gép, hozzáfoghattak a munkához. Az új nyomda elrő embere Kulcsár Ferenc volt. Bajáról szervezték az új üzembe, jelenleg megbízott telepvezető. Kulcsár Ferenc szakember: gépmester. A másik szakember Brucsa József: kéziszedő, a harmadik Lakatos Tibor szedő és gépmester. A szakmai irányítás rajtuk múlik. A nyomda többi dolgozója — ötvennyolc fő — betanított munkás, vagy éppen most tanulják a szakmát. A kis kollektívát a nyomdászmesterség rejtelmeibe Pestről jött szakemberek vezették. Az igazgató szinte hetenként tesz látogatást — jelezve a telep fontosságát. Hasznos tanácsai éppen úgy nélkülözhetetlenek, mint a nyomda dolgozóinak lelkesedése. A lelkesedés nélkül nem tudtak volna úgy elindulni és dolgozni, hogy azt példaként lehessen emlegetni. A gépek, természetesen régiek. A régi gépeket úgy helyezték el, hogy tanítani lehetne — tágas, világos környezetben. A kötészet is jó feltételek között van. A nyomda területe ugyan kiesi, de három műszakra osztották el az embereket., így kényelmesebben tudnak dolgozni, ugyanakkor több ember tudja a szakmát megismerni, elsajátítani, hisz ez is cél végeredményben. Egyedül az iroda van helyszűkében. A raktár egy sarkába tettek három parányi íróasztalt — körülveszik az „irodát” a kész, a szállításra váró nyomtatványcsomagok és a nyersanyagbálák. A nyomda ideiglenes helyén 1972. év végéig működik. Már készülnek a tervei az új nyomdának. A tervkészítési megbízás úgy szól, hogy tizenhatmillió forintért kell felépíteni, csaknem kétezer négyzetméter alapterületű munkatermeknek, ezenkívül igazgatási és szociális létesítménynek is helyet kell kapni az új nyomdaépületben. Az új nyomdát a Tüskei erdő térségében építik fel. A nyomda profilja sajátos. Mint a fővárosi üzemben, itt is csak ügyviteli nyomtatványokat készítenek. Jelenleg az üzem teljesítménye kicsi. November hónapban 815 180 ívet nyomtak, decemberben már 1 055 533 ívet. Amikor az új nyomda teljes kapacitással dolgozhat, évente ezerötszáz, tonna nyomtatványt tudnak készíteni — kétszáz munkással, alkalmazottal. Az idén már a tanulóképzést is megkezdik, és folyamatosan tartanak továbbképzőket, tanfolyamokat a jelenlegi dolgozók számára. Az új nyomdában — tekintve a munka jellegét — a keresetek nem rosz- szabbak a városi átlagnál. Az első teljes hónapban a nyomdában az átlagórabér 6,51 forint volt, decemberben már 7,14 forint. A berakónők és a kötészetben dolgozó nők a betanulás után 1400—1800 forint körüli keresetet érhetnek el. A Pátria Nyomda dombóvári üzemében december hónap folyamán annyi nyomtatványt állítottak elő, mint az anyanyomdánál három nap alatt... Kis üzem a dombóvári, de húsz év után ismét van a városnak nyomdája, és a fejlesztési lehetőség biztató: a tizenhatmillió forintért építendő nyomda alkalmas lesz majd munkaigényesebb, értékesebb nyomdai termékek készítésére is. pÁlkovács jenö Magyar—olasz árucsere-forgalmi jegyzőkönyv A Budapesten folytatott magyar—plasz kereskedelmi vegyes bizottsági tárgyalások eredményeként szombaton a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely az 1969-ben megkötött magyar—olasz hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodás keretében 1971. évre szabályozza a két ország kölcsönös árucsere-forgalmát. 1970-ben a kétoldalú szállítások értéke mintegy 220 millió dollár volt. A jegyzőkönyv az árucsere- forgalom további jelentős növelését irányozza elő. Mindkét fél számottevően emelte a beviteli kontingenseket, ezenkívül tovább bővült a szabadon, mennyiségi korlátozás nélkül Olaszországba szállítható ma - gyár árucikkek listája. Egyidejűleg levélváltás történt, amely kimondja: az olasz kormány tovább folytatja a liberalizáció politikáját, hogy a hosszú lejáratú megállapodás érvényességének ideje alatt kiküszöbölje a Magyar- országról származó importnál még meglevő mennyiségi korlátozásokat. Magyarország elsősorban vá. gómarhát, marhahúst, élő juhot, továbbá hengerelt árut, izzólámpát, autólámpát, fénycsöveket, szerszámgépellet, vegyi cikkeket textilárukat, faféleségeket szállít Olaszországba. ahonnan a magyar külkereskedelem főleg vegyi cikkeket. hengerelt acéllemezeket, csöveket, textilfonalakat, gépeket. berendezéseket, műszeripari termékeket, déligyümölcsöt textíliát és más fogyasztási cikkeket vásárol. Iregszemcsei névváltozás Megváltozott újévtől kezdve az iregszemcsei székhelyű Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, hivatalos elnevezése. Üj neve: Takarmánytermesztési Kutató Intézet címe: Iregszemcse. Feladatköre a korszerű takarmánytermesztési rendszerek kidolgozása és a fejlesztésükre irányuló komplex-kutatás, valamint az olajosnövények és a takarmányborsó nemesítése. Különösen kiemelkedő feladata, célprogramja az egyéves szálas és tömegtakar- mány-növények termesztési rendszerének fejlesztése, továbbá a napraforgó és külön a többi olajnövény: a szójabab, a ricinus, a repce és az olajlen, valamint a takarmányborsó nemesítése, termesztésének fejlesztése. Az ezekben a témakörökben folyó kutatásokat, nemesítéseket. termesztésfejlesztést, amelyekben mintegy tíz társintézet is közreműködik, az iregszemcsei kutatóintézet Irányítja és fogja össze, amint azt Mészáros Lászlótól, az intézet igazgatóhelyettesétől megtudtuk. Munkájukba már az idén bekapcsolódik több intézet, így például a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári növénytermesztési kara, a putnoki és a kaposvári felsőfokú mezőgazdasági technikum, s az Állatorvostudományi Egyetem. Az iregszemcsei intézet tevékenységi körzete Baranya, Tolna, Somogy megyékre és Pécs megyei jogú városra terjed ki. (-só) Vegyszeres gyomirtást végeznek, treflánnal. Foto: Gottvald. Tárcsázás utáni simítózás a regölyi Népakarat Tsa-ben,
