Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Könyvtáraink sorsa A hazai könyvtárügy teljes problematikája még sohasem tárult föl olyan sokrétűen, mint a könyvtárosok III. or­szágos konferenciáján, mely 15 év eredményeit és a jelen gondjait fölmérve azt is be­bizonyította, hogy korunkban a könyvtár egészen más, új és sokkal fontosabb intézmény lett, mint amilyen valaha is volt. Jelenleg a felnőtt lakosság 20—25 százaléka tagja vala­melyik könyvtárnak; a könyv „termelőeszköz”, a könyvtár pedig a társadalom élettevé­kenységének nélkülözhetetlen része, mely nélkül sem a ter­melőmunka, sem az oktatás nem járhat eredménnyel. „Dinamikus intézményrend­szer” és „művelődési alapin­tézmény”: mit jelent ez a két, a konferencián gyakran hal­lott kifejezés? Az első a könyvtárak egységét és össze­tartozását hirdeti, mivel ma már nem válhat mereven szét a tudományos és közművelő­dési könyvtárait útja; mind­kettőnek jut mindkét szerep­körből. A könyvtárközi köl­csönzés, a jói szervezett háló­zati munka és az összehangolt tájékoztató tevékenység teszi mozgékonnyá az egész intéz­ményrendszert és segíti ahhoz, hogy betöltse a „művelődési alapintézmény” szerepét. Ez utóbbivá azért lett a könyvtár, mert az ismeretek mai bőségé­ben az iskola nem boldogul már a hagyományos módsze­rekkel: kénytelen ránevelni a diákot az önálló búvárkodásra, amely későbbi fejlődésének is alapja lesz. Ezen kívül az is­kola nem adhat többé lezárt tuuást. A „holtig való tanulás” ma minden pályán kötelező, a könyvtár szolgáltatásai nélkül pedig a legbuzgóbb könyv­gyűjtő sem képezheti magát alaposan. A ‘könyvtárak azonban csak megfelelő fejlesztés esetén tölthetik be megnövekedett társadalmi szerepüket. Az elmúlt 15 év valóban nagy fejlődést hozott. Hazánk­ban ma 11 000 könyvtár mű­ködik. állományuk meghalad­ja az 50 milliót, a forgalom pedig évi átlagban a S0 mil­liót, az olvasókat 4028 főfog­lalkozású és csaknem 20 ezer tiszteletdíjas könyvtáros látja el. Számos vidéki városban épült korszerű új könyvtár- épület s vált hivatásának megfelelően kultúrcentrummá. Ám a kezdeti lendület az utóbbi években megtorpant Stagnálás, sőt visszafejlődés kezdődött, s éppen akkor, ami­kor a társadalmi igény már erősen megnyilvánul. Vajon miért? Az élet furcsa kölcsön­hatásainak játéka folytán azo­nos tőről- fakad a szükséglet is, a sorvadás is. Az új gazdasági mechaniz­musban a nagyobb tudás több FÖLDE SÍ JÁNOS: KÉT VERS ISMÉT Átölelhetetlen vagy, mint a mezők illata. Alkony-estben felröppent sóhaj, sejtés, tiszta vágy, mert kinyílt benned a több: az életért, szerelemért, mint égen a csillagmilliárd. RÓLAD A kék égben kereslek, s mit kigondolok, azt még le nem írták: selymes, puha, édes érzéseim összekötik a szálló pacsirták. hasznot hoz — ám a fönntartó szervek nehezebben áldoznak a jövedelmet közvetlenül nem növelő intézményre. A tanácsi könyvtáraknál 1964 óta 25 szá zalékkal csökkent a vásárlási keret, pedig időközben kb. 12 százalékkal emelkedett könyvek óra! Ilyen körülmé­nyek között sokkal kevesebb új könyv kerülhetett a könyv­tári polcokra, s ez a tény már is érezteti hatását az olvasók fogyatkozásában. Az országos statisztikák mö­gött persze erősen eltérő he­lyi különbségek húzódnak meg. A könyvtárügy sok eset­ben szubjektív alapokra he­lyeztetett, amikor is a fenn­tartók személyes belátásán, műveltségén és könyvszerete- tén múlik, hogy a könyvtár miként részesül az anyagi ja­vakban. Utóbbiak hiánya hozza nehéz helyzetbe a könyvtárosokat is. Jövedelmük köztudomásúan alacsony. Kö­vetkezésképp nagy a fluktuá­ció, és rendszerint a legkép zettebbek távoznak, mert ők találnak könnyen jobban fi­zetett munkát. A könyvtáros pályát női hi­vatásként ismeri a közvéle­mény s a könyvtárlátogatók serege, azt azonban alig hin­nék, hogy a nők fizetése az azonos beosztású férfiaké mögött itt is kb. 20 százalék­kal lemarad! A községekben túlnyomó- részt tiszteletdíjas könyvtáro­sok működnek, s 100—120 Ft- os havi juttatás még jelképes honoráriumnak is kevés Ezért aztán alig akad peda­gógus munkavállaló, — holott ez volna kívánatos —; sze­rencsés esetben elvégzi a havi 24—30 órai munkát egy-egy megszállott könyvbarát; sok­szor azonban be kell érni sze rény igényű falusi háziasszo­nyokkal. akiktől pontos admi­nisztráción kívül aligha köve­telhet többet bárki is. Sok részletkérdést vitatott meg még. a konferencia De a gondok fővonulata itt húzó­dik, ebben az ellentétben: a társadalom számára a könyv­tár fontos, mint az éltető le­vegő. ugyanakkor a gondos­kodás fogyatkozik. Ideje volt hát mindezt őszintén feltárni és tudatosítani, a megfelelő döntések érdekében! BOZÓKY ÉVA SZILY liEZA RAJZA MARAFKÓ LÁSZLÓ VERSED S HALLGATOK Ami magot én vetek, azt learatni más fogja, ami szőlőt én metszek, arról más fog szüretelni Mondanám. • , De a magot s magam . nem szelekbe vetettem-e? De venyige helyett nem levegőbe metszettem-e? S hallgatok. HALHATATLANSÁCy Mire felcseperedtem, a halhatatlanságért már nagy tolongás volt, beálltam sorba szépen, míg mások feldöntötték a sátort. ■ Művészkedő magyar írók A művészi alkotótehetség ritkán egysíkú. A magyar iro­dalomtörténet is nem egy olyan írót ismer, aki vagy a színpadot kívánta meghódíta­ni, vagy a képzőművészet va­lamelyik ágába kereste egyé­niségének másik kifejezési for­máját. Olyan is akad közöt­tük, aki úgv az irodalom, mint a képzőművészet terén mara­dandót alkotott, Kazinczy Ferenc eredetileg művésznek készült: mi-ben Bécset is e célból kereste fel. Ismerőseiről, barátairól karak­teres arcképek sorozatát ké­szítette, amelyek Árnyékraj­zolatok címmel meg is jelen­tek. A költő Kisfaludy Károly katonai pályáját 1811-ben .azért szakította meg, hogy a bécsi művészeti akadémián ta­nuljon. — bár édesapja g,. fes­tői pályát „méltatlan foglalko­zásnak" tartottá. Égy ideig portrék és elefántcsont szelen­cék festéséből tartotta fent magát. „A tatárok Magyaror­szágon" című drámájának si­kere után az írói pályát vá­lasztotta. de a képzőművészet­hez továbbra sem lett hűtlen; ai Auróra legtöbb metszete az ő rajza után készült. Táj­képeiben a romantika minden eleme (viharos tenger, villám, távoli tüzek stb. megtalálható, amelyek jól kifejezik lobogó szenvedélyességét, csapongó képzeletét. Tengervész, Éjsza­kai szélvész, és más, naivan romantikus bájú tájképei be­letartoznak a magyar képző­művészet történetébe. A ro­mantika Kisfaludy Károly piktúrájában jelentkezett leg-. először a magyar képzőművé­szetben. Petőfi Sándor lcApzőmű vé­szét iránti érdeklődése Orlay Petrich Somával való barátsá­gának- köszönhető, aki 1848- ban kitűnő portrét is festett rá Iá, Petőfi munkái közül a Bem-apót ábrázoló rajz a leg­ismertebb. Jókai Mór már gyermek­korában maga rajzolt szörny- alakokat ábrázoló illusztráció­kat a meséihez. Mint egy hiva­talos okmány bizonyítja, a révkomáromi . „Királyi Rajz Oskolát" is látogatta. Tollraj- zokat, akvarelleket, olajfest­ményeket készített, amelyek­ből néhányat sokszorosítvai». is terjesztettek. Tizennyolc éves korában festett önarcképe „A magyar szabadságharc 1848— 49” című albumban jelent meg: barátairól is több portrét készíteti. A festészettel akkor sem hagyott fel, amikor már irodalmi sikerek álltak mögöt­te; útirajzai a „Magyarország és Erdély képekben” című munkában és a■ Vasárnapi Új­ságban is megjelentek. A regé­nyeihez készített helyszíni vázlatait és számos arcképét noteszei őrzik. Képzőművészeti alkotásai sokkal többek, mint amatőr kísérletek, s ha a fes­tészetet választja élethivatá­sul, kora első művészei kö­zött volna a helye. Képzőmű­vészeti tudásának, sajátos lá­tásmódjának írásművész'ete is nagy hasznát látta, főleg szí­nes-plasztikus leírásaiban. Utolsó rajza 1903-ban, fiatal szerelméről, Nagy Belláról ké­szült. Lesznai Anna, a Nyugat, a Napkelet, a Szép Szó és más folyóiratok megbecsült poéta­asszonya mint képző- és ipar­művész is jelentős volt. Köny­veket illusztrált, s a többi kö­zött Ady néhány versesköny- . vének a címlapját is ő tér- -.yegte,.- Expresszív szellemű ..festményeit először 1911-ben a Nyolcak kiállításár v ::atia be. Wóth Árpád, a- Nyugat nagy nemzedékének kivételes ké­pességű költője, szobrász fia­ként született, s így a képző­művészet világával már gyer­mekkorában megismerkedett. Nagyon jól rajzolt, leveleiben gyakran találhatunk a vele történt eseményeket ábrázoló vázlatokat. A Nyugatban több képzőművészeti kritikája is megjelent. Az erdélyi Kós Károly épí­tészmérnöki oklevelet szerzett; alkotásaiban, — a budapesti Állatkert pavilonjai, a zebegé- nyi templom, a sepsiszentgyör­gyi Székely Nemzeti Múzeum stb. — a szecessziót a székely népi építészet formakincsével ötvözte. Grafikával is foglal­kozott. Főleg színes linómet­szetei híresek. Nem egy Köny­vét maga illusztrálta, sőt ma­ga is nyomta sztánai otthoná­nak kézisajtóján, Több műve- szeli könyvet írt, s ezután lett szépíró; regények, elbeszélé­sek, drámák hosszú sorának megalkotója. Kassák Lajos úgy az iroda­lomban, mint a képzőművé­szetben forradalmian újat te­remtett. Hosszú élete folya­mán könyvtárnyi írást hagyott maga után. Képzőművészként az aktivizmui, a konstrukti­vizmus mellett kötelezte el magát. Képarchitektúráknak nevezett grafikái, kollázsai, olajfestményei a - kor legmo­dernebb művészeti törekvései­hez kapcsolódnak. Számos kö­tetét maga illusztrálta. Művé­szeti könyveiben, cikkeiben a művészet minden problémájá­hoz hozzászólt, a tipográfiától a reklámművészetig, a festé­szettől a könyvművészetig. Kollázsainak gyűjteménye most a Petőfi Irodalmi Múze­umban látható. GALAMBOS FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom