Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

Téli tanácsok A közlekedés a szabadban parkírozóknak A tél igen nehéz próbára te­szi és nagyon megviseli a gép­járműveket, főképpen azokat, amelyeknek nincs fedett ga­rázsa. Ezért igen ajánlatos es­ti leálláskor egy-két dolgot el­végezni, amivel el tudjuk ke­rülni a reggeli indulás előtti bosszankodást. Ha vízhűtéses a gépkocsink és nem haszná­lunk fagyálló folyadékot, le kell engednünk a hűtővizet. A víz kifolyása után a motort indítsuk be egy néhány má­sodpercre, hogy a vízpumpá­ban visszamaradt víz kike­rüljön. A hűtősapkát a csapok megnyitásakor vegyük le, mert gyorsabban kifolyik a víz, és csak a reggeli hűtőfeltöltés után tegyük vissza. A víz ki­folyása után ajánlatos a csapo­kat elzárni, mert reggel a fa­gyos csapot nehéz elzárni. A szélvédő ablakot ha letakar­juk papírral, azzal meg tudjuk védeni az éjszaka leeső hótól, vagy jeges deresedéstől. Az aj­tók gumitömítését meg tudjuk védeni és az ajtó befagyását elkerülhetjük, ha a gumitömí­tést vékonyan glicerinnel vagy fékolajjal bekenjük. Az ajtó­zárak befagyása ellen ajánla­tos a „jégtörő” fagyásgátló fo­lyadék használata. A befagyott ajtózárat ne erőltessük, mert beletörik a kulcs, inkább a zárat és kulcsot melegítsük meg. A zárat úgy melegítsük, hogy ujjúnkat rászorítva tart­juk, vagy gyufát gyújtunk és a zár közelébe tartjuk. Ha zárt területen, udvarban tudunk parkírozni, lehetőleg úgy áll­junk le, hogy a kéziféket ne kelljen behúzott állapotban hagyni.- A kézifék vezetéke a napközben belekerült víztől befagyhat, és reggel nem en­ged ki, tehát befékezett álla­potban marad a kocsi. Ha le­hetőségünk van, nagy hideg­ben éjszakára az akkumulátort szereljük ki és meleg helyre vigyük, akkor reggel köny- nyebben tudunk indítani. Ha a motort beindítani csak hú- zatással tudjuk, akkor először magasabb sebességfokozatba kapcsolva végezzük a tengely- kapcsoló kímélése végett. A megdermedt olaj olyan erősen fogja a szerkezeti részeket, hogy a motor első megforga- tása igen nagy erőbe kerül. A sózott hóié erősen támadja a kocsi fémrészeit. Ezért aján­latos este, leállás után az olyan krómozott részek letisz­títása, ahová a hóié felcsapó­dik, mert különben hamar megjelennek a rozsdafoltok. A felsorolt többletmunkákat ér­demes elvégezni, mert néhány bosszúságtól megkíméljük ma­gunkat és a kocsink állapotát is ezzel védjük. KI Motorkerékpár-gyártás világszínvonalon Két évtizeddel ezelőtt világ­szerte még azon a véleményen voltak a közlekedési szakem­berek, hogy a hagyományos motorkerékpárok évei meg vannak számlálva. A gépko­csik viharos gyorsasággal ki fogják szorítani őket a forga­lomból, s legfeljebb a robo­góknak jósoltak némi életké­pességet. Nos. nem így történt. A gépkocsik száma valóban ug­rásszerűen emelkedett ugyan, de — meglepetésre — a mo­torkerékpárok iránti kereslet sem csökkent, a robogók vi­szont néhány év alatt „kimen­tek a divatból”. Mindennek áz a magyarázata, hogy az autó mozgékonyságban és terep­járó képességben nem pótol­hatja sP motorkerékpárt, me­lyet egyébként olcsó üzemel­tetési költsége és elérhetőbb ára is népszerűvé tesz. A Szovjetunióban nagy ha­gyományai vannak a motor­kerékpár-gyártásnak. Az izsevszki gépgyárban 1928. óta gyártják az időközben világ­hírnévre szert tett „IZS” mo­torokat Az IZS—Planéta mo­torkerékpárok gyártásának alapjául a 350 köbcentiméte­res, 13 lóerős kétütemű mo­tor szolgál, mely. 100 kilo­méterenként csak 3,7 liter üzemanyagot fogyaszt. A legújabb IZS-modell („IZS —231”), a „Szaturn” elnevezé­sű abban különbözik elődeitől. hogy 250 köbcentiméteres hengerűrtartalmú, 14 lóerős motorja van és a hátsó része alváz nélküli, önhordó kivite­lű. Képünkön: Az IZS—Planéta­sorozat egyik tagja, a „Jupi­ter—2”. „GÓLIÁT” A teherszállító járművek fejlesztése terén alkalmazkodni kell a sokoldalú igé­nyekhez, így alakul líi egy-egy ország jellegzetes jármű parkja, beleértve a fürge kis tehertaxikat és az olyan óriásokat, mint amilyen a képen is látható. (A kerekek kö­zött „megbúvó” Volga gépko esi jól érzékelteti az arányokat.) E tízkerekű szovjet „góliát” tervezői érdekes megoldást alkalmaztak az erőforrás kialakításánál. Egy nagy teljesítményű Diesel-motort, egy generátort és egy elektro­motort építettek a járműbe. A villanymotor vagy a Diesel-motorral meghajtott generá­tor áramával üzemelhet, vagy pedig a városi trolibuszok felső vezetékéhez csatlakozva (az elöl elhelyezett áramszedők segítségével) juthat elektromos energiához. A villany- motoros hajtásnak az az előnye, hogy nagy indítónyomaték kifejtését teszi lehetővé, egyenletesen, megbízhatóan üzemel. A járműóriást érc-, szén- és építőanyag-szállításra használják. Hatalmas rakodó­szekrénye — puttonya — a vezetőfülkéből irányított hidraulikus karokkal billenthető. N szomorú statisztikája Rohamosan növekszik a gép­járműforgalom, ugyanakkor gyakran érkezik arról is hír. hogy valakit kórházba szállí­tottak:, mert közlekedési bal­eset következtében megsérült. De a sok baj közepette a sé- lülés még a jobbik eset: nem ritkaság a halálos ki­menetelű baleset sem. A vas­ipari vállalat autós részlege pedig alig győzi javítani az összetört kocsikat. Sok fórumon kerüi rend­szeresen napirendre a biz­tonságos közlekedés. A rend­őrség és más szervek meg­annyi intézkedést tesznek a balesetek megelőzése érdeké­ben. De — sajnos — mind­ennek. nincs kellő foganatja. A balesetek szomorú statisz­tikája legalábbis erről tanús­kodik. A volán mellett ülők közül sokan megfeledkeznek magukról, a megannyi intő példa ellenére is: durván megszegik a szabályokat, vé­tenek a közlekedés írott és Íratlan normái ellen. Tavaly meghaladta az ez­ret a Tolna megye terü­letén bekövetkezett bal­esetek száma, s ez 180-nal több az előző évinél. Ha figyelembe vesszük. hogy a balesetek túlnyomó többsége személyi felelőtlen­ség miatt következett be. máris kézenfekvő, hogy a köz­lekedésünk veszélyes volta egyáltalában nem törvény- szerű. Nagyon elgondolkodta­tó, hogy elenyésző az olyan balesetek száma, amikor nem mutatható ki a konkrét sze­mélyi felelősség, azaz felelőt­lenség. Nézzük végig a baleseti okokat! Gyorshajtás miatt 85, el­sőbbség meg nem adása miatt 106, szabálytalan előzés miatt 78, szabálytalan vilá­gítás miatt 12, szabálytalan kanyarodás miatt 82, ittassá? miatt 64, gondatlan vezetés miatt 464, gyalogos hibája miatt 57 baleset következett be Az egyéb okok kategóri­ájába 69 balesetet kellett so­rolni, műszaki hibából pedig csak 53 baleset következett be, az útburkolati hibákból eredő balesetek száma pedig mindössze 10. Nem nehéz az iménti ada­tokból következtetni. Viszony­lag kevés a műszaki hibából eredő baleset, a gépjárművek műszaki állapota javuló ten­denciát mutat. Közismert, hogy a gépjárműveket időkö­zönként hivatalos felülvizsgá­latnak kell alávetni, .- a köz­utakon meglepetésszerűen gyakran végeznek műszaki ellenőrzést. Szemmel láthat--' an is más a gépjárművek ái lapota, mint 10—15 évvel ez előtt volt. Ez örvendetes, de ugyanakkor szomorú, hogy ugyanaz az ember, aki hajlandó kellő anyagi­akat áldozni a biztonsá­gos közlekedés érdekében, annál többet vét az egyéb közlekedési szabályok el­len. Több országban jártam, ahol sokkal több a gépjármű, mint nálunk. De mindenütt azt tapasztaltam,, hogy sok­kal nagyobb az egymás irán­ti tisztelet, alkalmazkodás, ke­vesebb a kivagyiskodó jár­művezető Attól függetlenül, hogy a márkák és a volán mellett ülők társadalmi, gaz­dasági differenciáltsága sok­kal nagyobb, mint nálunk. Ehhez képest nálunk hajme­resztő a tülekedés, a másik jármű és vezetőjének semmi­be vevése. Nem véletlen, hogy éppen az elsőbbség meg nem adásából származott száz­nál több baleset. Ha az em­ber fél órára megáll egy for­galmasabb útszakasz mellett, nem győzi számolni azokat a gépjárművezetőket, akik úgy közlekednek, mintha egyedül lennének a közutakon. Pedig ott sokan és mind többen vannak, és igyekszenek el­jutni céljaikhoz. Méghozzá mindenkinek egyformán sür­gős, fontos a dolga. (Nem be­szélve most a KRESZ szerin­ti megkülönböztetett jármű­vekről.) Ha végig elemezzük a baleseti okokat, kiderül, hogy nem is csak az elsőbb­ség meg nem adásakor rúg­ják fel a közlekedési demok­ráciát, hanem a legtöbb bal­esetnél ez' is közrejátszik, ha nem is kizárólagos jelleggel. Megdöbbentően sok a ha­lálos balesetek száma, és annak növekedése. 1969- ben 27 személy vesztette életét Tolna megyében közlekedési baleset követ­keztében, 1979-ben pedig 44. Tavaly különösen a negyedik negyedévben fordult elő sok halálos végű közlekedési bal­eset. Tovább nőtt az ittasságból eredő balesetek száma is. Mindez már eleve bizonyít­ja, nincs igazuk azoknak, akik az okok keresésekor a gép­járművek számának rohamos növekedésével érvelnek. Bár minden bizonnyal nem lenne ennyi baleset, ha csak néhány tucat autó és motor járná a megye útjait, mint a máso­dik világháború előtt. De ez csak mint véglet-igazság jö­het számításba. A baleseteket az emberek felelőtlensége okozza, s az emberek kellő felelősséggel azok zömét meg is előzhetnék. Sajnos, az is szomorú tény, hogy Magyar- ország közlekedési statisztiká­ja az egyik legrosszabb ké­pet mutatja Európában. Ez méginkább csak aláhúzza, hogy mennyire a vezetők fe­lelősségtudatával és nem a gépjárműveit nagy számával van baj. B. F. képújság 7 1971. január 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom