Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

efeS csoportja már Potsdamba látogatott, ami nem kis túra, mert megközelítésére kerülő- utat kell tenni Nyugat-Berlin. alatt. Nagy Frigyes kastélya, a híres Sanssouci (Gondnélkül) 1763—64 között épült. Képek híján itt talán csak azzal a közhellyel jellemezhetjük, hogy valóságos ékszerdoboz. Pots­dam kétszer szerepelt a diplo­mácia történetében. Először 1805-ben, amikor az orosz cár és a porosz király itt kötött égyézményt Napóleon ellen. Másodszor 1945-ben, amikor a ,,négy nagy” tárgyalta meg a kastélyban a nácizmus eltiprá- sa után, a, világ sorsát. A ta­nácsterem ma eredeti állapo­tában őrzi a történelmi' talál­kozó emlékét, í- j Igazság szerint Potsdam kin­gseine k megszemlélésére is csak alig-aiig elég egy nap, de a berlinj Pergamon-múzeuméra egy hét sem elegendő. Cím­képünk az eredeti állapotában helyrehozott Pergamon-oltárt ábrázolj^, a múzeum leg­BvegtetS borai. K múzearrt few nagyobb kincsét, mely fölé ma meinek útvesztőjében, a külön­böző korok, és letűnt birodal­mak emlékei közt napokig bo­lyonghatna a látogató. Érde­mes csak azért is elutazni Berlinbe, a történelem-kedve­lőinek. Az Expressznek, mely a fia­talság utaztatását tűzte, ki fel­adatául, joggal vallott célja, hogy egymás megismeréséhez segítse különböző országok fia­taljait. Ez a cél bizonyos mér­tékig már magával az utazás tényével is megvalósult A más táj, eltérő környezet, , építke­zés, egy város életének a ná­lunk megszokottól elütő lük­tetése, a múlt műemlékei, a közelebbi múlt szenvedéseinek jelei, a jelen munkás hétköz­napjainak bizonyítéka mind ré­szei a cél elérésének. Hogyan ismerték meg azonban fiatal­jaink az embereket ? (Folytatjuk) , ORDAS IVÁN Az összehasonlítás kínálkozó lehetőségeit természetesen sen­ki sem kerülheti. el, de egy külföldi úton a megismerés, megértés a legfontosabb, a megítéléssel feltétlenül csínján kell bánni, az elítélés pedig sarkalatos hiba. Ez utóbbi hi­bát a magyar fiatalok, gyom­rát kedvelő nemzet sarjai lé­vén, általában az étkezéseknél követték el. Általános felhá­borodást keltett például a né­metek sötétbarna kenyere, füg­getlenül attól, hogy annak táp­értéke lényegesen magasabb a nálunk szokásosénál. /Feltűnést viszont az, hogy az éttermek pincérei köszönettel fogadják á 4—r—6 Pfenniges <18—28 ' fillér) borravalót is. (Kivéve az Utas­ellátó Berlinben dolgozó, ma-, gyár „cse're” felszolgálóit, akik épp e2ért csikorgatják legjob­ban fogaikat). Ugyanilyen fel­tűnést, mert nálunk sajnos nem megszokott, az áruházakban, üzletekben, áltálában min­denütt — még a tömegközle­kedés járművein is — tapasz­talható udvariasság. Mindezek a napi élet vele­járói, ámbár egyáltalán nem külsőségek,'eiőljhbt lének ázerhb be, mint á nagyobb Összefüg­gések, Hosszú órákig kell utaz­ni, járni Berlinben, míg az . idegen előtt kezdenek halvány körvonalai kialakulni a Német Demokratikus Köztársaság fő­városának. Az élmény kettős. A- második világháború egyik legnagyobb csatájának nyomait az mtcák hálózatán lehet le- i mérni;.Az utcákon, melyek kö_ ' rülölelik a háztömbök sorát, de a háztömbök — hiányoznak. , Az S-Bahn, a berlini gyors- vásűt, Friedrich-Strasse-i meg­állójánál például szépen el-• píanírozott grundok, parkosí- tntf terek és terecskék kapcso­lódnak egymásba. Jéiei- annak, hogy itt egykor otthonok áll-r tak, 'emberek laktak, akiknek mindenét elpusztította a.há- ború, a nácik esztelen, kilátás- - talah védekezése. Az élmény- másik, még' lényűgözqbb,részét az építés üteme, arányai szol­gáltatjuk. Itt ■ természetesen először1 az Alexander-Platz': és a Karl Marx Strasse az, amely­nek láttán megáll a lélegzet, de hasonló- épületekkel talál- Itoz'ni .a város legkülönbözőbb pontjain. A háború sebei > melyek’ teljes eltüntetéséhez, azonban alighanem még - év­tizedekre lesz szükség — egy valóban rn°dern nagyváros -ki­alakítása során gyógyulnak. Húsz-harminc emeletes torony- házak. -szöknek az -égnek, .éj­szaka pedig- végigvillan rajtuk a tv-torony forgó . .részének fénykévéje. Az-otthonok alighanem ural­kodhatnak1 a berliniek magán­életén. Egy önkényes megálla­pítás, mely azonban sok me­gyénkben utas véleményének egyeztetéséből született. .Az-, pis cák meglepő módon üresek' á munkába menők és onnan jö­vők tömegét tüneményes gyor­sasággá!' üélsái-ppáhtja ^''közle­kedés ki f finden funkcionáló hálózata, az S-Bahn, az U-Bahn (földalatti), a villamosok és ' trolik. Ezután csak az megy ki, akinek feltétlenül dolga van, a berliniek otthonkedvelők. A bevásárlások imponáló gyor­sasággal élintézhetők, az ön- kiszolgáló- típusú üzleteknél — megfelelő számú pénztár ré­vén és-ánnak jóvoltából, hogy nem régi holtak átalakításából, hgnem újak. építése révén jöt-, ték.,léti,’e, tehát tágasak — si­került elérni azt, amit Magyar- országon még' pem, hogy mi­nimális a tolongás, még csúcs­forgalom idején is,,A vásárlá­sok' —’ mé£ylk ’türistáf nem?'— természetesen fiataljainkat erő­sen érdekelték, erre azonban, . sok egyéb mellett, tudósitá- sunk . .harmadik - részébén még visszatérünk. Múzeumok. Aki egy főváros­ról és arról a népről, ‘ melynek fővárosában jár, valamelyes képet a-kar alkotni, az nem ke­rülheti el a múzeumokat. Az érkezés másnapján fiataljaink. Véget ért a Csütörtökön réggel — a csaknem háromhetes téli szá­nét után — megkezdődött az Kajdaesi mosmik Minden harmadik család gáztűzhely-tulajdonos Úgy hírük,-a kajdacsi ipar­cikkbolt - vezetője^ • Gyetvai József vérbeli kereskedő. Hogy -beszerezze a kért ház­tartási gépeket, televíziót, rá- •/•,/Vútv'' /.-elutazik ■ Szegedre,. Bé* •. késcsabára, Budapestre Há­rom év alatt megkétszerező­dött a forgalma. Ennek elle­nére egyesek azt mondják „túl sokat utazik.” A községi tanács elnöke Tar György azt mondja, az áruellátásban különösebb probléma nincs, A helybeli pék. az igényeknek megfelelő­en-.süti a kenyeret és a péksü­teményt. És hogy az ellátás­ban ő is érdekelve legyen, a jövőben a sütödében árusít­ják a pékárut. Figyelemre méltó dolog, Kajdacson 1962-ben adták ki az első engedélyt gáztűzhely vásárlására. Azóta már száz­ötven családnál van gáztűz­hely. A. jelente™' mini gáz- cseretelep kinőtte magáig ezért két új lerakatot létesí­tenék. Ezzel' együtt öt mini­telep biztosítja a szükséges gázpalackokat. Remélhető, hogy így elkerülik — mint az ünnepek1 előtt —• gázhiányt.' Látogatásunkkor magunk1 is megtekintettük a * nagyobb forgalmú vegyesboltot és azt tapasztaltuk, hogy a legfonto­sabb élelmiszercikkekből nincs hiány, bár a bél,1 búza­dara, déligyümölcs éppen ki­fogyott, de a bolt vezetője Tar József már megrendelte. Ér­tékességként mpndta • el Tar József, mindig a> rádió által éppen reklámozott pörkölt ká­vé a sláger. Olyannyira, hogy időnként a nkey választékot sem tudlak, biztosítani. Na­ponta, közel egy kiló kávét darálnak meg .a vásárlók a boltban. A havazás pTionere pilla­látó» A kajdacsiak megelé­gedésére. a f i* •» * I n teli szünidő 1.970—71-es oktatási év má sodik fele. A szünidőt köve - tő 1 első. tanítási napon — ér­tesítették az ellenőrző könyv útján a Szülőket arról, hogy gyermekeik milyen tanulmá­nyi eredményt értek el az első félévben. Az általános iskolák első osztályosai a tan­év végén kapnak először bi­zonyítványt. A következő napokat arra használják fel a pedagógusok, hogy a tanítási órákon fel­elevenítsék az első félév is­meretanyagát, majd ezután térnek rá a tantervben elő­írt további anyag íeldolgozá-- sára. Az 1370—71-es oktatási év hátralévő részének „menet­rendje” a következőképpen alakul: a tavaszi szünet áp­rilis 4-től :18-ig tart... Az írás­beli érettségi, illetve képesí­tő vizsgák a nappali tagoza­ton valamennyi középiskolá­ban május 11 -e és 18 -a kő* zött lesznek. Az idén lép életbe az az új intézkedés, amely szerint az .általános iskolák első osz­tályába — a nyilvántartásba* vétellel egyidejűleg — már­cius 1 -e és .15 -e között ír­ják be a tanulókat Van elegendő szén... A nagy hideg miatt a TÜZÉP szekszárdi telepén megnövekedett a forgalom, ennek ellenére egy. Wm-mv» elegendő szén- és tii/ifakészlettel várják a vásárlókat./ iVí^zsálják' a komlói darabost Rakodják a hó alól az iszapot Foto: Gottvalsk i

Next

/
Oldalképek
Tartalom